A mű a reneszánsz lecsengése idején íródott. Ekkor már létezett a Comedie Dotta, az irodalmi vígjáték. A Mandragóra az első ilyen Comedie Dotta, újdonsága, hogy nem verses, hanem prózában írt szövegű. Megtartja a Comedie del’Arte alapsztoriját: egy férfi meg akar szerezni egy nőt.
Alakok
- Calimaco – szerelmes férfi
- Lucretia – meghódítandó nő
- Nicea (Pantalone-nak felel meg)
- Ligurio (Brighellának felel meg)
- Pap (u.a.)
- Doktor (u.a.)
Alapszituáció
Calimaco Párizsban hallja, hogy Lucretia a legszebb olasz nő, aki ráadásul a végtelenségig hű-séges nála jóval idősebb, gazdag férjéhez.
Bonyodalom
A hódítás akadályai:
1. Calimaco nem is biztos, hogy szerelmes Lucretiába, csak egy kihívást lát benne
2. Lucretia biztos, hogy nem szerelmes Calimacoba, mert nem is ismeri.
A párnak nem lehet gyermeke, ezért Calimaco álorvosként elmegy hozzájuk, hogy gyógymódot találjon a bajra. Azt meséli nekik, hogy létezik egy főzet a mandragóra növényből, amitől lehet majd gyerekük DE! egyetlen mellékhatása az, hogy a gyermeket nemző férfi az aktus után meghal. Nicea ezért beleegyezik, hogy egy másik férfival háljon a felesége a jó ügy érdekében. Lucretiát nehezebb meggyőzni. A számára két legfontosabb ember, a pap és az édesanyja próbálja rávenni arra, hogy csal-ja meg férjét, hisz ez a leghelyesebb, ha tényleg gyereket akar. Az édesanyát a pap állítja maga mellé, nem is kell sokat győzködni, hisz fiatal lány korában ő is kapós volt.
Tetőpont
Lucretia megtörik, beleegyezik a házasságtörésbe. Maga a házasságtörési jelenet nincs benne a darabban, csak másnap meséli Nicea, hogy mi történt: Nicea megvizsgálta a kiszemelt férfit (aki Calimaco álruhában), majd beengedte feleségéhez. Calimaco is mesél: szerelmet vallott Lucretiának és felfedte a cselt is.
Megoldás
Lucretiának tetszik a dolog, hisz Nicea már öreg és nem tud, Calimaco meg fiatal és tettre kész. Calimaco odaköltözik a szomszéd házba és a házasságtörés folyamatossá válik.
Machiavelli
Firenzei politikus, diplomata, államférfi. Fő műve a Fejedelem, mely politikatörténeti munka ar-ról szól, hogy miért, milyen eszközökkel, hogyan lehet megszerezni és gyakorolni a hatalmat. A hatalom gyakorlásának kézikönyve. Alapgondolata, hogy az emberek társadalma nem élhet káoszban, ezért valakinek rendet kell tartania. Ez a fejedelem, aki a közösség javáért lép fel, s ennek a közjónak az érdekében minden eszköz megengedett (a cél szentesíti az eszközt). A politikában félre kell tenni az erkölcsöt, a fejedelemnek, a diktátornak joga van mindenhez, törvénytelenséghez, gyilkoláshoz…stb. Az ilyen alak a machiavellis-ta politikus.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az isztambuli Hagia Sophia
A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.
A parlagfűről
Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
A lőpor
A lőpor nagy gázkibocsátással égő robbanóanyag. Meggyújtva égése olyan heves, hogy hirtelen igen nagy mennyiségű gáz (égéstermék) keletkezik. Mivel a gáznak sokkal nagyobb a térfogata, mint a szilárd halmazállapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska vagy ágyú csövére, vagy pl. a csövet elzáró lövedékre. Ez az erőhatás veti ki a csőből a lövedéket.
Középiskolai anyagok
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában
A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján
A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...
Egri csillagok
Gárdonyi Géza (1863—1922) az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik.
Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír — főleg történelmi regényeiben —...
