Középiskola > Műelemzések > Arany János - Kertben c. versének elemzése

Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása.

A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a történet, az életkép a kertben dolgozó kertész alanya köré íródik. A mű egyes szám egyes személyben („kertészkedem”, „bíbelek”) való indítása is erre enged következtetni; a lírai alany lesz az életkép középpontjában. De a szemlélődés középpontjába, ellentétben azzal, ahogy várnánk, nem a kert, hanem a kertet körülvevő állatok („egyes daruszú”, „magános gerle”), illetve emberek állnak. A látszólag jelentéktelennek tűnő madármotívumok, így a társaitól elszakadt daru, vagy a párját vesztett, magányosan búgó gerlice tragikus, sajnálatra méltó hangulatot kevernek az elégikus hangvételbe. Ezután a kertész figyelme terelődik a szomszédban „szemfödél alatt” fekvő ifjú nőre át, akinek rokonait elnyelte „széles e világ”, és „nem nyit be hozzá enyhe részvét, legföljebb… a kíváncsiság”. Majd a harmadik versszakban a kertész figyelme a szomszédban búsan faragó emberre terelődik, aki éppen deszkái közt válogat, hogy elhunyt hitvesének koporsót csináljon. Ezek a fadeszkák lehettek a menyegzői ágy vagy a „kisded árva” bölcsőjének darabjai lehettek volna. Ezzel a képpel Arany összekapcsolja a születés-szerelem-halál gondolatát és körforgását.

Az ötödik versszak elején megismétlődő sor, mely a verset indította, jelzi, hogy most egy másik szerkezeti egység következik. Itt a mű a látványból az elmélkedésbe vált át. Ezzel egy újdonságot vezet be Arany a magyar líra történetében. Míg az első sorok a falusi élet mutatják be, addig az utolsó három versszak a társadalmi állapotot jellemzik. A gondolatmenet az egyeditől az általános, a konkréttól az elvont felé halad. Ebben (5.) a versszakban a lírai alany, meghallja a szomszédban szóló halotti éneket, elégnek érzi saját szíve baját, nem akar a más gondjával is foglalkozni. Közönyösségét próbálja ezzel magyarázni. Ebben a versszakban ellentét feszül a fák sebeit kötöző, ápoló és az emberek fájó sebei iránt közömbös magatartás között.

Az utolsó két versszakot Arany „Közömbös a világ”-gal indítja. Ezzel nyomatékosítja keserű véleményét az eltorzult világról, az elembertelenedett emberiségről, és így egyúttal önmagáról is. „Az élet egy összezsúfolt táncterem”, melyben „sürög-forog.. a népség”. Új és új nemzedékek születnek, akik semmiben sem jobbak, sőt talán még rosszabbak is mint az őket megelőző nemzedék. Az utolsó strófában Arany a hernyó-metafórával kifejezésre juttatja megvetését: „az ember…mikép a hernyó, telhetetlen, mindég előre mász s- harap”. Míg a vers elején a kertész a növények gyógyítója volt, addig itt már a halál megtestesítője („ama vén kertész, a halál”). A kert jelképezi az egész világot, melyben a kertész azon fáradozik, hogy a kártékony hernyókat elpusztítsa, de mindet nem sikerül(het) neki, mert az emberiség, a történelem mindig újraszüli a bajokat, a közönyt.

Arany pesszimistán tekint a kialakult társadalmi állapotokra, hite megrendül az emberi haladásban, korábbi illúzióit véglegesen elveszítette.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.

• Baranya Tibor - Újdonságok és új lehetőségek a vese és ureterdaganatok radiológiai diagnosztikájában / 2014, 9 oldal
  
  
• Parányi György - Új vonások az eredményesésség és a minőségi megfelelés elemzésében / 2008, 8 oldal
  
  
• Az erdélyi magyarság területi elhelyezkedése, számaránya 1930-ban, térkép / 2008, 1 oldal
  
  
• Tolcsvai Nagy Gábor - A magyar nyelv lírai újraalkotása Arany János életművében / 2017, 21 oldal
  
  
• Darvas Ágnes - Ágazatközi tervezés, szektorközi együttműködések, illetve a kisgyermekkori nevelés szerepe a korai iskolaelhagyás arányainak csökkentésében / 2013, 22 oldal
  
  

Arany János: Kertben Kertben című versében Arany, mint magányos kertész jelenik meg, aki búsan dolgozgat gyümölcsfái között, majd elgondolkodik a szomszédban látható jelenten. Ahol a férj meghalt feleségének készít koporsót néhány ócska bútorból. Műfaja elégia, mert szomorú hangvételű lírai költemény. A költő kertészkedés közben mutatja be önmagát. Ez a tény...

A magyar felvilágosodás, az irodalmi élet A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni. A magyar felvilágosodás 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1825-ig...

Bevezetés költészetébe: “Elbeszélni nem a regényíróktól hanem a magyar paraszttól tanultam”. Kenvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novelláiban szülőföldje parasztjait ábrázolja mély együtérzéssel. Hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem...