Középiskola > Kötelező olvasmányok > Mihail Solohov - Az emberi sors

Gorkij után Solohov a szovjet-orosz próza legnagyobb alkotója. 1965-ben Nobel-díjat kapott. Nevét a Csendes Don című regénye tette világhírűvé. A nagy honvédő háborúról és az utána következő nehéz időkről ad képet Az emberi sors című, 1957-es kisregényében.

A mű mintegy másfél évtized történetét fogja át a hős visszaemlékezésében. A cselekmény sűrített, nem részletező, gyorsan átvált az egyik motívumról a másikra. A történetet keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben.

Tragikus történet bontakozik ki a főhős elbeszéléséből, amely azokban a viharos években bárkivel megtörténhetett volna. Számos alak villan fel az elbeszélésben, de legtöbb csak egy-egy emberi magzatot testesít meg. Csupán egyetlen alak rajzolódik ki sokrétűen: Andrej Szokolov, a főhős, aki az egyszerű, melegszívű orosz ember típusa. Megpróbáltatásaiban mindaz a csapás összesűrűsödik, ami a szovjet népre zúdult, s ő a néphez méltóan viseli el ezeket. Alakjában így az egyéni és a közösségi sors testesül meg. Szokolov mindent elveszít, de folytatja életét, sőt, mivel minden családtagja meghalt a háborúban, egy árvagyerek felnevelésére is vállalkozik. Az író ezzel azt vallja, hogy az erőskezű embert nem törhetik meg a sorscsapások, inkább megedződik. A mű egyúttal tiltakozás a háború ellen is. Leleplezi a fasizmus barbárságát, s megalkuvás nélkül harcot hirdet ellene.

A mű szocialista-realista stílusú, vagyis nemcsak bemutatja, bírálja a hibákat, hanem megmutatja a kivezető utat ezekből. Az elbeszélés hangnemét elsősorban a tárgyilagosság jellemzi. Az elbeszélő hős hangja mindvégig nyugodt. Nem emeli fel a legmegdöbbentőbb élmények elmondásakor sem. Az elbeszélés ideje mindig a múlt. Mindig a történésről van szó, csak itt-ott szövődik bele egy-egy eltűnődő kérdés, magyarázat. Csupa világos, arányosan tagolt mondat jellemzi, az előadás változatos. Leíró, párbeszédes, elbeszélő részek váltakoznak. A leírásnak fontos szerep jut a keretben. A tél végi olvadás nemcsak hangulatában illeszkedik az annyi pusztulást felidéző történethez: jelképes értelme van annak, hogy végre mégis tavaszodik.

A mű cselekménye és szerkezete

Szerkezete: A történést keretbe foglalja az író személyes jelenléte a bevezető és a befejező részben. A keret eleve biztosítja a zártságot, s különösen drámaivá teszi az előadást az ellenpontozásos eljárás (amelyben valami jó mellett valami rossznak is már ott az árnyéka. Boldog béke, de a ház egy hadi célpont, a reptér mellé épült, ahol majd emiatt el is pusztul). Az ellenpontozásos eljárásban a jó és a rossz mindig együtt szólalnak meg.

Bevezetés: Az író utazása egy messzi kis faluba, amelynek során találkozik a főhőssel. Megismerkednek, és a főhős mesélni kezdi életét.

Bonyodalom: Szokolovot, a főhőst behívják katonának. A háborúban fogságba esik, de megszökik. Házát és benne az egész családját bombatámadás éri. Csak a fia marad életben, aki ezután azonnal önkéntesnek jelentkezik a háborúba. Kitüntetéssel elvégzi az iskolát, és kapitányi rangban a frontra kerül. Az apja levélben értesül a hírről, és nagyon büszke a fiára. Folyamatosan leveleznek.

Tetőpont: Szokolov fiát, Anatolijt 1945 május 9-én, a győzelem napján agyonlövi Berlinben egy mesterlövész.

Megoldás: Szokolov fiává fogadja a szintén teljesen elárvult kisfiút, Vanyuskát. Az író Szokolovban olyan embert ábrázolt, aki becsületesen helytállt a fronton, a fogságban, és a polgári életben, s ezért tiszteletet érdemel. Így vált az elbeszélés megjelenése idején általános emberi, és aktuális társadalmi mondanivaló kifejezőjévé.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

• Mihail Kolcov - Spanyolországi napló / 1975, 275 oldal
  
  
• Mihail Bakunyin - A párizsi kommün és az állam eszméje / 2004, 11 oldal
  
  
• Mihail Afanaszjevics Bulgakov - A mester és margarita, olvasónapló / 2024, 31 oldal
  
  
• Mihail Bakunyin - Forradalmi katekizmus / 2004, 13 oldal
  
  
• Mihail Bakunyin - Isten és az állam (részlet) / 1871, 17 oldal
  
  

Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...

(Jelenetek a falusi életből négy felvonásban) Szereplők: - Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott egyetemi tanár - Jelena Andrejevna, a felesége, 27 éves - Szofja Alekszandrovna (Szonya), Szerebrjakov leánya az első házasságából - Marija Vasziljevna Vojnyickaja, titkos tanácsos özvegye, a professzor első feleségének anyja - Ivan Petrovics Vojnyickij, a fia -...

Gorkij után Solohov a szovjet-orosz próza legnagyobb alkotója. 1965-ben Nobel-díjat kapott. Nevét a Csendes Don című regénye tette világhírűvé. A nagy honvédő háborúról és az utána következő nehéz időkről ad képet Az emberi sors című, 1957-es kisregényében. A mű mintegy másfél évtized történetét fogja át a hős visszaemlékezésében. A cselekmény sűrített, nem...