Középiskola > Műelemzések > A pénz és a becsületérzet

I. Vagyoni vagy szellemi szegénység?

„A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.”

„A szellemi milliomosok”

II. Goriot apó önzetlen szeretete

Rastignac és az élni tudás

Előítéletek és tanácsok

A pénz hatalma

A pénz szaga és egy mai ember gondolatai

III. Záró gondolatok

Manapság a pénz a legnagyobb gond és egyben a mozgatóerő is. Mindenki többet akar, mint ami neki jutott, és amikor olyan emberekkel találkozunk, akik szegények de mégis boldogak nem akarunk nekik hinni, hiszen sajnos még mindig ők vannak kevesebben. Hogy lehet valaki boldog anélkül, hogy nem milliomos? Vajon ez az ember beletörődött a sorsába? Nem, ez az ember megtalálta a boldogságot, rájött arra, hogy a boldogság nem a pénzben rejlik. Legyen vagyonunk, de ha ezt elértük, törekedjünk a szellemi vagyonunk növelésére. Sokkal jobb dolog „szellemi milliomosnak” lenni, mint „anyaginak”. A legjobb – szerintem – az, ha valaki a lélekben gazdag, és nem a bankszámláján. „Szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” Ez az állítás azt hiszem teljesen igaz.

Legtöbb szülő, bármi áron is megpróbálja támogatni, az általában hálátlan gyermekét. Így volt ezzel Balzac Goriot apója is, akit egyetlen szenvedélye jellemezte, a leányai iránt érzett, túlzott és képtelen szeretete. Minden vagyonát lányaira pazarolta, ami egy bizonyos fokig nem is lenne gond, ha a lányai is oly annyira szerették volna őt, mint ő őket. De Goriot apó nem kapott szeretetet tőlük, de ő mégis adott. Ezt nevezzük önzetlen szeretetnek, ami Goriot idején is ritka kincs volt, de még ma is az. A regényben Rastignac az egyetlen, aki meglátja Goriot apó eme nagyságát. Ő az, aki eltemetteti az idős embert, mert lányai a temetésére sem mentek el. Vajon megérte Goriot apónak feláldoznia önmagát lányaiért? Ha másért nem, azért igen, mert történetéből tanulhat az utókor. Minden emberi életnek van valami haszna. Van, akinek kisebb, van, akinek nagyobb. Goriot apó haszna ez volt; a példaértékű cselekedete.

„…a vagyonszerzéshez nem tudás kell, hanem úgynevezett élni tudás” – mondta Beaumarchais. Vajon ő az élni tudás alatt azt érti, hogy tudnunk kell helyezkedni? Első lépés a helyezkedés terén, ha valaki becsületérzetét legyőzi az érvényesülési vágya. Az első és a legnagyobb lépés. Nehéz dolog legyőzni a becsületérzetet. Rastignac-nak csak elnyomni sikerül. (A családjától elvett pénzt visszaküldi.) Rastignac javaslatokat kap, hogyan érvényesüljön. Beauséant-né azt tanácsolja, tegyen szert egy szeretőre, és hidegvérrel használja ki és az igaz érzéseit rejtse el. Vautrin ajánlatát elutasítja a fiú, visszaretten attól, hogy a meggazdagodáshoz a gyilkosságon át vezet az út. Vautrin szavai nagy hatással vannak rá, el kell ismernie, hogy a kitartó tanulás, becsületes munka, szolid karrier távoli és bizonytalan jövővel kecsegtet. A pozitív, legális jövő, pedig mint tudjuk, messze van, annak, aki éppen nehéz helyzetben van. Úgy tűnik ebben a világban mindenki megvásárolható, csak a megfelelő árat kell érte fizetni. A pénznek roppant nagy a hatalma, ezt Eötvös József is megmondta; ez a nagy hatalom tisztán látszik, ha például egy bankrablóra gondolunk, vagy Vautrin-ra, de ebben a témában Jean Valjean is eszünkbe juthat, amint éppen kenyeret lop szerencsétlen családtagjainak. Az emberek a pénzért még az előítéleteiket is feláldozzák, ez olyan helyzetben megbocsátható, amilyenben például Jean Valjean volt (Victor Hugo: Nyomorultak). De azt hiszem ez vitathatatlan, hogy vannak helyzetek, amikor semmiképp sem.

„A pénznek nincs szaga.” –mondta Vespasianus. Egy irodalmi pályázatot nyert amatőr író munkái között rábukkantam egy novellára. Társadalmi betegség a címe, amelyben az író, Farkas Zsolt arról ír, hogy a pénznek van szaga: a pénz büdös. Szerinte az ember a pénzért mindenre hajlandó. Most beszélhetünk ismét szegény Jean Valjean-ról, de Farkas Zsolt inkább a főutak mellett ácsorgó „dolgozó nők”-re gondolt, a munkahelyi helyezkedésekre és a hétköznap esténként cirkuszi látványosságként szolgáló valóságshow „hősökre”. Szerinte a pénz társadalmi betegség, mely elrontja az embert, és az egyetlen gyógymódja: még több pénz. Természetesen van különbség Balzac és egy amatőr író gondolatai között, de valahol ugyanaz az üzenetük: nem szabad eldobni a becsületérzetünket a pénzért.

Akárhogy is próbálunk a bevezetőben elhangzott „nem fontos a pénz” életforma szerint élni, nem mindig sikerül. Azon emberek mindig többen lesznek, akiknek a pénz a fontos. Az emberi kapcsolatokban is mindig jelen lesz a pénz, mint megkülönböztető jel. Ha már a bőrszín nem is lesz probléma egy kialakuló kapcsolatban, a finom megjegyzésekre a pénz hiánya mindig ott lesz. A szülők mindig találnak majd hibát, ha gyermekük párjának családja nem támogatja annyira fiatalokat, mint ők. Sajnos ritkán, csak a halál közelében, az elmegyógyintézetben és hasonló kivételes esetekben nem kerül elő a pénz, az anyagi érdek.

Az Audi A4 a német Audi felső-középkategóriás modellje. A modellt 1994 óta gyártják ezen a néven, elődje Audi 80 néven futott. Az Audi az első-generációs A4-est 1994-ben dobta piacra. Ez a modell a Volkswagen B padlólemezére épült, csakúgy mint a Volkswagen Passat. Akárcsak a Passatban, az A4-esben is hosszirányban beépített motort találunk elsőkerék- vagy négykerékmeghajtással. Eredetileg az A4-est 4-ajtós szedánként mutatták be. A kombi változat egy évvel később jött.

Bíró László József eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

• Kunné Szabó Eszter - rendszerkockázatok modellezése / 2017, 41 oldal
  
  
• Bara-Szabó - Gazdasági rendszerek, országok, intézmények / 2000, 58 oldal
  
  
• Szakáll Sándor - Ásványrendszertan, Karbonátok és Nitrátok / 2003, 16 oldal
  
  
• Krajcsák Zoltán - Attitűdök és elvárások az alkalmazotti elkötelezettség ötfaktoros modelljében / 2019, 9 oldal
  
  
• A könyvvitel fogalma, feladatai / 2001, 67 oldal
  
  

A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása. Szereplők: - Oresztész - Apollón papnője - Apollón - Athéna - Klütaimnésztra szelleme - Erüniszek kara A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik. Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve...

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Első ének A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz...