Középiskola > Műelemzések > Tatjana és Anyegin levele (Puskin: Anyegin)

Tatjana Anyeginhez írt szerelmes vallomását méltán nevezik a világirodalom legszebb ilyen témájú alkotásának. Puskin tökéletes pontossággal adja vissza az általa oly hűen ábrázolt jellem naiv tisztaságát, romlatlan lelkesedését, amellyel a szelíd vidéki lány elérhetetlen eszményképe felé fordul szerelmével. Szerelmével, amely nem csak múló fellángolás, hanem egy gazdag érzelmi életet élő lány örökös és megismételhetetlen szerelme, amellyel csak egy férfit tüntet ki életében. Ez a férfi nem más, mint az olvasmányélmények hőseivel azonosított, és szinte már a tökéletesség határáig heroizált nagyvilági ifjú, Jevgenyij Anyegin.

Tatjana hatalmas lelki erőt és bátorságot merítve úgy dönt, nem hagyja, hogy érzelmei ne léphessenek át a plátói szerelem korlátain, örök vágyakozásra és kínzó várakozásra kárhoztatva őt. Ezért írja meg levelét, melyben nyíltan feltárja lelkének legféltettebb titkát: szerelmes Anyeginbe.

Míg a levél kezdetén fogalmazása udvarias, tán kissé távolságtartó is, addig egy véletlenül előtörő vallomás után bizalmas, szinte már könyörgő hangon szólal meg. Önbecsülését és kisasszonyi tartását háttérbe szorítva kéri kedvesét, ne utasítsa vissza szerelmét, ne legyen hűtlen a tudatalatt neki rendelt védelmező, óvó szerephez.

Anyegint felkészületlenül éri Tatjana érzelmeinek kendőzetlen rohama, az "ártatlan szív áradása". Bár a lányban saját nőideálját véli felfedezni, mégis elutasítja, hiszen lelke mélyén érzi, csapongó természetével nem lenne képes beilleszkedni a vidéki élet unalmas világába, monoton egyhangúságába. Gondolatainak, érzelmeinek kifejezése ismételten tökéletes, érvelése logikus, és minden bizonnyal őszinte is.

A sors helyett Puskin képzelete által teremtett irónia, hogy a regény végére a szerepek felcserélődnek. A szende, visszahúzódó vidéki lányból nagyvilági hercegné lesz, aki a moszkvai dámák megszokott életét éli. A vándorlása végén éppen Moszkvában partot ért Anyegin, látva Tatjana társadalmi helyzetének és világszemléletének ilyetén megváltozását, beleszeret az immár felnőtté ért asszonyba. Szerelmi ostromának eszköze a levél is, amelyet Tatjánához írt.

A levél tartalma voltaképpen megegyezik az előbbi levélben foglaltakkal. Önérzetének mellőzésével nyíltan megvallja szerelmét, oktalanul felróva kedvesének érzelmei visszautasításának vétkét. Rajongása mindent elsöprően őszinte, árnyalt jellemének ez az első igazán tiszta megnyilvánulása. Szakítva addigi "dandys" életfelfogásával, csak most vált képessé arra, hogy igazán szeressen. Nem érzi át azonban, hogy megalázó szerelmével nem csak önmagának, hanem magasztalt kedvesének is kínzó szenvedést okoz.

A mű végkifejletében ismét megmutatkozik Tatjana lelkének tökélye, erkölcsének, mikor nyíltan visszautasítja Anyegin bántó ajánlatát. Bevallja ugyan a még mindig lángoló, kislányos szerelmének meglétét, mégis beletörődik a sors által neki rendeltekbe, nem válik hűtlenné férjéhez.

Ez a rendíthetetlen erkölcsi tartás emeli Puskin Tatjánáját a világirodalom legszebb nőalakjai közé.

Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.

A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.

1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...

A fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...

Gyuri atyus, a „púpos, félkegyelmű, hebegő” postás csupán mellékszereplő, de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. Ő az egyetlen ebben a felfordult világban, aki ragaszkodik a szimmetriához, a rendhez, aki az igazi nagyságot tiszteli, és a maga torz módján ugyan, de tiltakozik a...