Középiskola > Műelemzések > Arany ember volt-e Timár Mihály?

Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból vált gazdag emberré, "arany emberré". Ebben közrejátszott a szerencséje, és az esze. Minden cselekedetét végigkíséri saját vívódása két élete között. Az "arany ember" jelzőt jócselekedeteiért, és félelmetes szerencséjéért aggatták rá. De vajon tényleg "arany ember" volt Timár Mihály?

Tőkéjét, azaz üzletének alapjait jogilag tiszta úton szerezte, ám erkölcsileg ez megkérdőjelezhető. Tulajdonképpen meglopott egy árva leányt, akinek így (jelentékeny hozomány nélkül) életét új otthonában szenvedéssé tette. Ő azzal nyugtatgatta magát, hogy majd visszaadja, csak előbb megsokszorozza, de ez nem segített Tíméán, kit cselédnek neveltek, és a család, ahol nevelkedett gúnyt űzött belőle, tönkretették lelkét.

Timár Mihály végig szerelmes volt belé, de nem tudott rajta segíteni. Feleségül akarta venni a lányt, miközben eleinte akaratlanul tönkretette a "családját". Ez a család kegyetlen volt, sok ártatlan ember szenvedett a családfő miatt, és kapcsolataik révén sokakat taszítottak a nyomorba. A családfő, az üzlet feje nem válogatott a módszerek között, megvesztegetett mindenkit, akit kellett, és az állam pénzéből sokat juttatott magának. Bár sok gonoszság száradt a lelkén Brazovicsnak, nem Timár feladata lett volna az igazságszolgáltatás. Az Ő tetteit csak az indokolhatta, hogy Timea érdekében tette amit tett.

Mindeközben az üzlete fejlődött, tőkéje megsokszorozódott, pénzéből jótékonyságra is költött, a népnek segített, és az államnak is szolgálta érdekét. Ha nem volt vetőmag, ő szerzett, télen munkát adott a halászoknak, és magyar búzát exportált dél-Amerikába. Ezek a gazdaságra ösztönzőleg hatottak, de a komáromi kereskedőket ismét nehéz helyzetbe hozta, mert a búzát ő vásárolta fel, és mivel megszűnt a túlkereset, a búza ára felemelkedett, ami megint a népet sújtotta.

A lányt, akibe szerelmes volt, nem kérdezte, hogy szereti-e, csak feleségül kérte, ő pedig hozzáment, de a szíve másé volt. Azért ment Mihályhoz, mert hálát érzett iránta, és lekötelezve érezte magát, nem szerelemből. Ezzel az "arany ember" másodszor tette tönkre Tíméa életét.

Eközben a "senki szigetén" elrabolt még egy szívet, Noémiét. Ez nem az ő hibája, a lány szeretett bele. E második élete még több szenvedést okozott, feleségét elhagyta minden évben, ráhagyva az üzlet terhét. Ezt Tíméa nem bánta, lekötötte minden gondolatát. Noémit is el kellett hagynia minden látogatása véges idejű volt, vártas őt a másik élete. Egyenes következménye volt ez csaló magatartásának, ebbe a helyzetbe már csak az általa kialakított körülmények kényszeríttették. Két élete között a kapcsolatot hazugsággal tartotta fenn, és hűséget követelt(kapott) Tíméától, de ő megcsalta, míg feleségétől elvárta, hogy ha nem is szereti, de legyen hozzá hűséges, ő ezt nem tudta viszonozni, és a hűtlensége árán szerzett boldogságot választotta.

A "senki szigetén" egy teljesen más Mihályt ismerhetünk meg. Itt valóban "arany ember" volt. Végtelen szeretettel nevelte kisfiát, kivette részét az önfenntartáshoz nélkülözhetetlen munkák végzéséből, védelmezte a két nőt és a gyermeket, még azt is megtette, hogy a világi kapcsolatait kihasználva biztosítsa hosszú időre a sziget jogi sorsát a szeretett család részére. Itt mindig vidám volt, nem felhőzték gondok a homlokát, feloldódott Noémi végtelen szerelmében. Egész életében erről az életről álmodott, de mire megtalálta, már máshoz kötötte életét és nem találta a kiutat.

Története végén sikerült lezárnia komáromi életét, és megadnia a lehetőséget Tíméának is, hogy boldog legyen.

Timár Mihály sok cselekedetével valóban kiérdemelte az "arany ember" megnevezést, de ezek a cselekedetei inkább az üzleti életre vonatoztak, mint a magánéletére. Hiába alapított alapítványokat a szegényeknek, az árváknak, hiába tett adományokat az egyháznak, felesége életét boldogtalanná tette, Noémi élete első részében szintén nem az állandó, megbízható társ szerepét töltötte be. Valóban "arany ember" volt?

Kapcsolódó olvasnivalók

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

BSA Börtönnapló :-)

1. hét - Hétfő Bevittek az előzetesbe. Van itt néhány nagydarab tetovált rab. Főleg gyilkosok és rablógyilkosok. Elmondtam, hogy nálam találtak egy másolt CorelDraw-t. Elsápadtak, majd tisztelettel arrébb húzódtak. Az egyik felajánlotta, hogy szívesen kitisztítja majd a cipőmet, ha igényt tartok rá. Talán nem lesz itt annyira rossz.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

József Attila tájverseinek elemzése

A táj ábrázolása és szerepe költészetében: Költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma, s ez a kapitalizmus világát kifejező forma. A józan számvetésnek, az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és e táj lakóinak sivár élete. Nem hagyományos tájszemléletről és tájversekről van szó sem a tárgyias leírás, sem az allegorikus...

Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása

A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ...

Petőfi Sándor élete és forradalmi költészete

I. Petőfi pályaképe (rövid életútja) Magánéleti nehézségek 1823-ban született Kiskőrösön. Később anyagi gondjai merülnek fel a Petrovics családnak, Petőfi rosszul tanul, így apja kitagadja a családból. Megjelenik A borozó című bemutatkozó verse. Többször is színészkedésből és Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát. Pesten kap állást...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!