Jókai Mór a romantikus széppróza kiemelkedő alakja, de a népiesség és néhány regényében már a realizmus is megjelenik. A prózában ugyanazt a változást hozta, mint a lírában Petőfi költészete. Nála a romantika elveszti ünnepélyességét, emelkedettségét. Stílusa a hétköznapi nyelvhez közelít, könnyedség, természetesség jellemzi. A realizmus terén Az arany emberben jut a legmesszebbre. Ezt 1872-ben, második alkotói korszaka végén írta. A legkedvesebb regénye, legtöbb érzelmi válsága fűződik hozzá. Sok olyan szála van a regénynek, amit a korabeli drámák cselekményeiből merített.
Az arany embernek két helyszíne van: Komárom és a Senki szigete. A Duna kapcsolja össze őket. Komárom egy reális, valós helyszín, ahol mindent a pénz mozgat. Jókai is itt született, nem véletlen, hogy ez az egyik helyszín. Ezzel szemben a Senki szigete egy elképzelt hely. Itt nincs pénz, nincs társadalom és nincs vallás. Tímár Mihály kettős élete ezen a két helyszínen játszódik. Mindkettőnek nagy szerepe van a főhős életében. Komárom felé vezető úton egy hirtelen támadt szélvihar miatt fedezték fel a szigetet. Ott egy rejtett tanyára bukkantak, ahol két nő él egy hatalmas kutyával és egy kiscicával. Ott töltöttél az éjszakát, aztán másnap reggel elindultak Komáromba, Tímár pedig megígérte, hogy még visszatér a szigetre. Ettől kezdve meggazdagodását illetve házasságának boldogtalanságát követhetjük nyomon. A két dolog szinte párhuzamosan zajlik. Tímár egyre gazdagabb, házassága egyre boldogtalanabb. Mihály féltékenykedni kezd, bár Tímea soha nem adott okot rá. Férjét azonban nem szereti, csupán hálás neki, amiért feleségül vette őt.
Így Tímár ismét útnak indul a szigetre, ahol Tímea fogadja. De neki ott van a vőlegénye, Krisztyán Tódor, aki zsarolja őket azzal, hogy bejelenti a szigetet. Noémi bevallja Tímárnak, hogy mennyire szereti. Boldog hónapokat töltött ott. Kibontakozó szerelemben megtalálja a boldogságot, ahol önmagáért szeretik feltételek nélkül. Egy idő után azonban sóvárogni kezd a külvilág után, ezért tér vissza Komáromba. Ettől kezdve örökös hazugságban, lelkiismeret-furdalásban él, és nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete között. Idegennek érzi magát saját otthonában. Kettős élete teljesen zűrzavarossá tesz körülötte mindent. Egy véletlen segít élete megoldásában. Krisztyán Tódor a Balatonba fullad Tímár ruháiban. Így eltűnhet a társadalomból, és a Senki szigetén újra boldog lehet. Tímár nem találja meg a boldogságot a társadalomban, mert a világ nem ad erre lehetőséget. A polgári társadalom erkölcse szerint gazdag, tekintélyes ember, de ő maga érzi, hogy boldogtalan. Ezért a társadalomból kilépve, azon kívül a Senki szigetén teljesedik ki az élete.
A kiábrándulás regényének nevezik Az arany embert, hiszen utópia, tehát elérhetetlen, megvalósíthatatlan az, hogy valaki a társadalomtól teljesen elzártan, egy szigeten találja meg a boldogságot, és élje le az életét.
Kapcsolódó olvasnivalók
A nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.
Az őssejt
Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.
A maja civilizáció
A maja civilizáció egy Közép-Amerikában élt, több évszázadik létező prekolumbián civilizáció, amely főleg a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A inka mellett az egyik legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Balassi Bálint költészete
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
Arany János - Híd-avatás elemzés
A vers Arany életének delén túl született. A vers keletkezésének éve mellett, tartalma és gondolatai is erre utalnak. A cím nem tükrözi a vers tartalmát és hangulatát, s ezzel feszültséget kelt az olvasóban.
A mű az Őszikék versciklushoz tartozik. A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers Arany egy kevésbé gyakori témájával a...
