Középiskola > Műelemzések > Bem alakja Petőfi 1849-es verseiben

Bem apó az 1848-49-es szabadságharc egyik központi alakja, éllovasa volt. Erdélyi serege a magyar hadigépezet egyik legütőképesebb részének számított. Talán ezért döntött a Petőfi úgy, hogy hazájáért a legtöbbet azáltal teheti, hogy Bem apó alakulatához csatlakozik.

Petőfi nagy lelkesedéssel vette be magát a katonaéletbe, pedig már „huszonhatodszorra érte meg a krumplikapálást”. Végre ráérzett az emberölés semmi mással össze nem hasonlítható gyönyörűségére: a halálhörgés isteni zeneként, a múzsák énekeként visszhangzott zavart koponyájában. Ezért Bem hamar megkedvelte az ifjú családanyátapát.

Petőfi három versben is zeng a dicső fővezérről. Ezek túlnyomó többsége február és április között keletkeztek. A költeményekben Bem „sistergő istennyilaként” jelenik meg a vidám, borissza költő társaságában. Gyakran visszatér a következő toposz: a két derék férfiú a csatatéren, hullák között botladozva mókázó képe. Mindhárom versben (vagy ahogy Horváth János nevezné őket, „költeménykék”) az erőteljes felütés és a frappáns befejezés között érzelmi-hangulati-gondolati fokozást figyelhet meg az olvasó.

Nemhiába rebeg Petőfi szuperlatívuszokban: Bem hófödte szakálla bálványként emelkedett a nép fölé. Petőfi – akiről köztudott, hogy ifjúkorában nemegyszer vért hányt – lelkesítő, buzdító versekben gyakorolt hatást a korra oly jellemző naplopó ifjúságra.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Márta Melinda - A Vidám Színpad bemutatása / 2004, 5 oldal
  
  
• Szilágyi Gábor - Egy magánkezdeményezésű vizes élőhely-rekonstrukció bemutatása / 2006, 55 oldal
  
  
• Kozma Réka - Szélcsatorna alkalmazási lehetőségei és a laboratóriumi szélcsatorna-bemutató tanulságai / 2010, 10 oldal
  
  
• A gyakorlat során megismert, gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó intézmény tevékenységének bemutatása / 2012, 26 oldal
  
  
• Az athéni demokrácia kialakulásának bemutatása / 2003, 6 oldal
  
  

Az 1848-as forradalom egyik kezdeményezője, a szabadságharcban elesett nemzeti hős. Alföldi, paraszti életmódból felemelkedő, tudatosan magyarosodó családból származik. 1823. január 1.-én, Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hruz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez...

Janus Pannonius a reneszánsz kor legnagyobb irodalmi alakja és az első magyar költő, aki a reneszánsz korral ellentétben nem nemzeti nyelven, nem magyarul írta verseit, hanem a középkori műveltég nyelvén latinul. Janus évekig tanult Itáliában a reneszánsz szülő¬hazájában, ahol első magyarként, vagy talán első kelet-európaiként sajátította el a reneszánsz művészet tanait...

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...