Középiskola > Műelemzések > Védőbeszéd Édes Anna mellett

Tisztelt Bíróság! Édes Anna esetében nem szokványos gyilkossággal állunk szemben. Látszólag semmi indítéka nem volt megölni munkaadóit, ám – a szakértői vélemény szerint – Anna elméje ép. A tett helyes megítéléséhez ismernünk kell tehát a bűncselekmény pontos hátterét, amely fényt deríthet az esetleges okokra.

Anna egy Balaton melletti kis községből származik. Családi körülményei nem tették lehetővé szellemi fejlődését, ezért kifejezőkészsége igen alacsony szinten maradt. Érzelemvilágát a korán megtapasztalt kiszolgáltatottság, a cselédi munkakör tette beszűkültté, sivárrá. Teljesen váratlanul, egy távoli rokona döntése nyomán került a krisztinavárosi polgárlakásba, Vízyék keze alá.

Alapvető életkörülményei itt sem változtak, csupán a költözés, az új környezet, kiváltképp a szokatlan szagok okoztak számára kellemetlenséget. Kívülről ebből azonban semmi sem látszott. Itt kezdtek el benne felhalmozódni a számára megfogalmazhatatlan sérelmek, amelyektől nem tudott megszabadulni, nem tudta őket semmilyen tevékenységbe szublimálni. Mint már említést nyert, nyelvi tudása éppen hogy munkájának ellátására volt elég, ezért nem is igyekezett senkivel megosztani gondolatait. Emberszámba amúgy is csak sorstársai, a ház többi cselédje vette volna, ő azonban – falusi származású lévén – nem volt képes részt venni a nagyvárosi pletykálkodásban. Azt azért nem lehet mondani, hogy tudomást sem vett a környezetéről. A terjengő szóbeszédből azonban egyre inkább torzult értelme téves következtetéseket vont le. Természetesnek vette például Jancsi úrfi közeledését, hiszen úgy hallotta, hogy ez a szokásos úr-cseléd viszony része. A benne csak élvezeti cikket látó fiatalember bizalmaskodásait azonban már egy másik, számára nehezen megfogható érzés, a szerelem megnyilvánulásának vélte – ez a félreértés okozta később a tragédiát. De ne szaladjunk ennyire előre!

Az Annát körülvevő világ nagy változáson ment keresztül. A kommunisták bukása az addig rejtőzködő életmódot folytató polgárság számára a felemelkedés lehetőségét hozta. A történelmi fordulattal egy időben távozott Vízyéktől az előző szolgáló, és vált sürgőssé egy újnak a szerződtetése. Éppen kapóra jött a bőrét menteni akaró kommunista házmester, Ficsor felajánlása, hogy megszerzi cselédnek a család egy távoli rokonát. Az egykori besúgó előzetes tájékoztatása szerint Anna ideális cseléd: keveset eszik, sokat dolgozik és nem lop. Vízynének – akinek gondolatvilága lánya elvesztése óta Annáéhoz hasonlóan beszűkült – ettől kezdve csak a leendő szolgáló körül járt az esze, teljességgel megrészegítette a gondolat, hogy neki lehet majd a legjobb cselédje. Megkísérelte előző munkahelyén meglesni Annát, ám tévedésből valaki mást figyelt meg a kerítésen keresztül, így hamis képzet támadt benne leendő alkalmazottjáról. Csalódásként érte, amikor Ficsor bemutatta neki a koravén lányt. Bosszúságát jobb híján Annára vetítette ki: hosszan és megalázóan vizsgáztatta a lányt, ezzel megalapozva kettejük kapcsolatát.

Anna számára a Vízy-ház a további elszigetelődést, dehumanizálódást hozta. A ráerőltetett életmód elgépiesítette, szinte az animális lét szintjére süllyesztette a lányt. Ennek köszönhető, hogy cselédként kitűnően bevált: igényei minimálisak voltak, munkabírását tekintve azonban nem volt párja Krisztinavárosban. Vízyné próbáit, amelyekkel megbízhatóságát ellenőrizte, kiállta, hiszen nem lett volna értelme lopnia. Kevés szabadidejével sem tudott mit kezdeni: egyszer ugyan meglátogatta előző gazdáit, ám ott a korábban gondozott gyermek meg sem ismerte. Ezáltal megszűnt minden emberi kapcsolata, minden belső konfliktusával önmagának kellett megbirkóznia, ami azonban – az események tükrében – nem sikerült. Egyedül Moviszter doktor fedezte fel benne az elfojtott indulatokat, ám a konzervatív gondolkodású orvos véleményére nem sokat adtak. Vízyék számára Anna csak egy jó minőségű háztartási gép volt, el sem tudták képzelni, hogy érzelmei is vannak.

Annára pedig elementáris erővel hatott Jancsi erotikus vonzódása, az úrfi távozását, és a tiltott magzatelhajtó szer hatását több hónap leforgása alatt sem tudta kiheverni.

Éppen időben érkezett a menekülés, az emberi életbe való átlépés lehetősége. Báthory úr, a kéményseprő házassági ajánlatát hamar el is fogadta, ám úrnője mégis megtalálta a módot, hogy lelki instabilitásának kihasználásával eltérítse szándékától. Anna véglegesen visszasüllyedt a cselédség állapotába. Egyetlen dolog volt, ami színt vihetett volna szürke, egysíkú életébe: Jancsi úrfi szerelme. Erre azonban hiába számított.

Vízy Kornél időközben megindult a felemelkedés útján, még inkább magukra hagyva Vízynét és Annát. Államtitkár-helyettessé avatása alkalmából szervezett ünnepség merő formaság volt, a kor szokásainak megfelelő rongyrázás. Anna szemszögéből nézve a parti azonban hatalmas jelentőséggel bírt: viszontláthatta Jancsi úrfit, az utolsó emberi lényt, akihez valamilyen érzelem fűzte. A keserűség hatalmas intenzitással nyilallt bele, amikor megbizonyosodott róla, hogy az úrfi mindössze futó kalandot látott benne. Anna teljesen elvesztette életének értelmét. Ezt a csapást már nem tudta feldolgozni magában. Addigi sérelmei sorban törtek fel, zaklatott elméje a hatalmas súly alatt összeroppant. Ösztönösen érezte, hogy végleges megoldást kell találnia állapotára. A konyhakést, amelyet már este előkészített, feltehetőleg önmaga ellen akarta fordítani, ám a hirtelen felriadó asszony (Vízyné) megrémítette, így – nem tudván mit cselekszik – megölte úrnőjét, majd a felesége segítségére segítő Vízy Kornélt is. Tette nem volt tudatos - ezt bizonyítja a végrehajtás módja, valamint hogy meg sem kísérelt menekülni a helyszínről.

Szabad-e nekünk, embereknek ítéletet mondanunk a lélek által a testbe sugárzott, a gondolkodástól független cselekvés fölött? Azt mondom, tisztelt bíróság, hogy ez nem a mi feladatunk. Gondoljunk Ágnes asszony esetére! Annának is elég büntetés lesz saját lelkiismeretének mardosása, amitől nehezebb megszabadulni, mint gyorsan meghalni.

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

A kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.

• Szécsi Árpád - Miért hagytuk, hogy így legyen..., Rendhagyó elemzés védőbeszéd helyett - a Fidesz-MDF kampánystratégiájáról, 2002 / 2002, 33 oldal
  
  
• Szókratész védőbeszéde / 2010, 6 oldal
  
  

A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében A remény keresése és elvesztése, majd a reményvesztés után az irracionális remény utáni puszta vágyakozás Vörösmarty Mihály költészetében meghatározó jelentősséggel bíró, alapvető téma - legyen szó akár személyes sorsról, akár nemzeti létről, akár az emberiség jövőjéről. Ezen...

Babits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...

Ady Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...