Móricz Zsigmond a ’30-as években újra a nép problémái felé fordult és regényekben, novellákban számolt be a gazdasági világválság utáni parasztok helyzetéről. Ebből az időszakból az egyik legkiválóbb műve az 1931-es Barbárok.
A cím utal arra, hogy az író egy olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is. Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli. A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések. A cím egyben a mű záró szava is, ami a vizsgálóbíró szájából hangzik el: ez az ő ítélete. Kétértelmű a barbárok kifejezés, mert nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet.
A ridegpásztorok a társadalomtól elszigetelődve élnek, így alakulhatott ki az a kegyetlenség, amellyel a veres juhász és a tettestársa agyonverte Bodri juhászt, 12 éves fiát és a kutyájukat. Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között élnek, emberhez nem méltó körülmények között, de belőlük nem veszett ki az emberség.
A mű 3 fejezetből áll, mindhárom fejezet egy-egy különálló novellát alkot.
1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom: a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja, tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora.
2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról, bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a szíjat Szegedre viszik.
A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani, tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri a tettét.
A szíj fordulópont mind a 3 részben, amely a gyilkosság ürügye, majd eszköze, végül pedig maga a bizonyíték lesz – a lelkiismeret szimbóluma.
Az első és a harmadik fejezet balladaszerű, a második viszont inkább népmesére emlékeztet a feleség kitartása miatt, ahogyan férjét és fiát hősiesen keresi.
A mű azért balladaszerű, mert az írói közlés háttérbe kerül, kihagyások vannak benne. Folyamatos a feszültség és ezt a feszültséget semmilyen eszközzel nem oldja az író. A drámai ábrázolás leginkább a 3. fejezetben érvényesül, ami a bíró és a veres juhész párbeszédében nyilvánul meg.
Minden szónak, gesztusnak nagy a jelentősége, a hallgatás mögött fenyegetettség, a szavak mögött kétértelműség rejlik.
A pusztán a kutya pótolja az emberi kapcsolatokat (a juhász és a puli megértik egymást), a tárgyak szerepe és súlya így nagyobb. (szíj, körtefa) Bodri juhász bizalmatlan a városi emberekké, de a „pusztabéliekben” teljesen megbízik.
Móricz tömören rajzol meg egy-egy embert, helyzetet, érzelmi állapotot. Utánozza a parasztok beszédstílusát (tájszavak: „vót”, „aztat”, „ezér gyüttetek”). A párbeszédek nagyobb szerepet kapnak, mint az elbeszélt részek. Az író nem éli bele magát szereplői lelki világába, személytelen, nem értelmezi az eseményeket, közömbösen, szűkszavúan közli a tényeket.
A novella azért is nagyon megrendítő, mert a gyilkosság oka nem pusztán a szegénység, hanem a puszta szerzésvágy.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
A betyár Rózsa Sándor élete
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényében
Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író.
Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...
Ady Endre motívum rendszere
Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...
Móricz Zsigmond - Árvácska
A regény tartalmának forrása
Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az...
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
