Középiskola > Műelemzések > József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése

Tájverseinél hatottak rá Petőfi Sándor, Vajda János és az Ady- féle vonal, vagyis a lelki állapotok tükrözése, de szimbólumokat nem használ. Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Megfigyelhető az impresszionista hatás, és az igényes költői eszközök használata. Ötvöz magyar hagyományokat, de új hang is jelenik meg költészetében.

Az Utolsó vershármas témája önértékelő. Ezeknek a verseknek az előzménye a Tudod, hogy nincs bocsánat című verse, mert ebben a versben csendes beletörődéssel veszi tudomásul a sorsát. Értékeli az előző korszakában elért dolgait (segítőit és gátlóit). Emberi kapcsolatait is jellemzi, hogy ki mit tett meg a másikért (család és barátok). A verseknek nincsen címe, az első soruk a cím. A társadalmi életet és a magánéleti szférát vizsgálja meg.

Karóval jöttél… című verse önmegszólító. A lírai én kettéosztottsága figyelhető meg, mert a józanész az emberi közösséget képviseli, a hibákat elkövető fél pedig nem jut szóhoz. Múltat értékel a születéstől a jelen állapotáig. A vers gondolatisági ellentétekre épül (pl.: sietés <-> elkésés, nappali álmodozás). Kifejezi a fájdalmak újraéledését, nincs az élethez ereje, teljesen lemondás figyelhető meg.

Íme hát megleltem hazámat… című verse önértékelő vers. A haza az összetartozást szimbolizálja. A nemzet részeként értékeli magát. Megemlíti a kommunista párthoz való csatlakozását. Megjelenik a vándordiák képe, amit Ady tett toposszá. Teljes elköszönés fogalmazódik meg. Erőtlenség és lemondás jellemzi a verset.

József Attila: Talán eltűnök hírtelen…

Az erdő az élet szimbóluma. A vad a társadalom üldözöttje. Úgy érzi, hogy semmi sem tartós, ezért ő nyom nélkül el fog tűnni. Csecsemőkorától vizsgálja meg életét. Felsorolja az elkövetett hibáit (korán kezdett dohányozni, mert szeretett volna hamar felnőni). Gondolkodása nem felnőttre utal. Kifejezi, hogy sokszor volt szófogadatlan, de a körülményeknek is fontos szerepük van ebben. A lírai én magányos. Az utolsó részben összegez, és ez ellentétre épül. Gondolatmenete pesszimista.

Memoriter:

Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.

Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.

Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.

Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.

Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

• József Attila, Külvárosi éj című művének elemzése / 2007, 2 oldal
  
  
• Szepesi József - A TiszaFa Kft. pénzügyi terve / 2000, 10 oldal
  
  
• Szabó József Zoltán - Különleges diagnosztikai módszerek, az elektromágneses sugárzás / 2004, 31 oldal
  
  
• Varga József - Egyperces mesék / 2006, 6 oldal
  
  
• Pusztai Péter - Az Antall-kormány tevékenységének elemzése és Antall József szerepe a kormányban / 2003, 15 oldal
  
  

Kun Béla elrepül 1919. július 31-ét írtak. A proletárdiktatúra megbukott. A népbiztos, Kun Béla ékszerekkel és süteményekkel jól megrakott repülőgépén menekült az országból. A méltóságos úr, az elvtárs és a méltóságos asszony Krisztinavárosban, az Attila utca 238. számú házban Vizy Kornél miniszteri jogtanácsos boldogan olvasta a legfrissebb...

Bevezetés Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...

Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...