Középiskola > Műelemzések > József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése

Tájverseinél hatottak rá Petőfi Sándor, Vajda János és az Ady- féle vonal, vagyis a lelki állapotok tükrözése, de szimbólumokat nem használ. Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Megfigyelhető az impresszionista hatás, és az igényes költői eszközök használata. Ötvöz magyar hagyományokat, de új hang is jelenik meg költészetében.

Az Utolsó vershármas témája önértékelő. Ezeknek a verseknek az előzménye a Tudod, hogy nincs bocsánat című verse, mert ebben a versben csendes beletörődéssel veszi tudomásul a sorsát. Értékeli az előző korszakában elért dolgait (segítőit és gátlóit). Emberi kapcsolatait is jellemzi, hogy ki mit tett meg a másikért (család és barátok). A verseknek nincsen címe, az első soruk a cím. A társadalmi életet és a magánéleti szférát vizsgálja meg.

Karóval jöttél… című verse önmegszólító. A lírai én kettéosztottsága figyelhető meg, mert a józanész az emberi közösséget képviseli, a hibákat elkövető fél pedig nem jut szóhoz. Múltat értékel a születéstől a jelen állapotáig. A vers gondolatisági ellentétekre épül (pl.: sietés <-> elkésés, nappali álmodozás). Kifejezi a fájdalmak újraéledését, nincs az élethez ereje, teljesen lemondás figyelhető meg.

Íme hát megleltem hazámat… című verse önértékelő vers. A haza az összetartozást szimbolizálja. A nemzet részeként értékeli magát. Megemlíti a kommunista párthoz való csatlakozását. Megjelenik a vándordiák képe, amit Ady tett toposszá. Teljes elköszönés fogalmazódik meg. Erőtlenség és lemondás jellemzi a verset.

József Attila: Talán eltűnök hírtelen…

Az erdő az élet szimbóluma. A vad a társadalom üldözöttje. Úgy érzi, hogy semmi sem tartós, ezért ő nyom nélkül el fog tűnni. Csecsemőkorától vizsgálja meg életét. Felsorolja az elkövetett hibáit (korán kezdett dohányozni, mert szeretett volna hamar felnőni). Gondolkodása nem felnőttre utal. Kifejezi, hogy sokszor volt szófogadatlan, de a körülményeknek is fontos szerepük van ebben. A lírai én magányos. Az utolsó részben összegez, és ez ellentétre épül. Gondolatmenete pesszimista.

Memoriter:

Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.

Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.

Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.

Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.

Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

• Zörgő József - Térenergia, mint új energiaforrás / 2004, 16 oldal
  
  
• Farkas Tibor Józsefné - A gyártáselőkészítés minőségellenőrzése / 2010, 37 oldal
  
  
• Szabó József - Mire készítsük fel a honvédtiszteket a XXI. században / 2012, 7 oldal
  
  
• Géczi József - Analóg mérőműszerek működése és jellemzői / 2010, 32 oldal
  
  
• Mező József - Cayley gráfok izomorfizmus problémája / 2005, 28 oldal
  
  

József Attila ezen verse talán eltörpül 1933-ban írott nagy verseihez képest, mégis megfogja az embert szelídségével, lágyságával. Talán az éjszakai képek miatt érezzük úgy, hogy álmosan, félálomban jelent meg a költő agyában ez a kép. Bizton állíthatjuk azonban, a mű nem egyszerű helyzetkép; igen fontos kérdésekre ad választ, filozófiai jelentőséggel bír. Habár az igazi...

Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein. A Dunánál A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról...

Az 1937-es esztendő versei a végső összegzést, a végső számvetést fogalmazzák meg. Ahogy haladnak előre az utolsó évben, mind jobban bezárulnak a költő lehetőségei, egyre jobban legyűri őt a betegsége. Nincs már semmi lehetősége a méltó életre. A vereségnek ebben az állapotában a költészet sem jelenthet már értéket és vigaszt, hisz a vereség fő oka saját életének...