Középiskola > Műelemzések > Levéltöredék barátnémhoz elemzés

A beteljesületlen élet, a terméketlen vágyak, a félbemaradt akarások költője Berzsenyi. Életének – mint annyi más költőtársának a magyar felvilágosodás évtizedeiben – legjellemzőbb eleme a várakozás. Várt a kortársak, a társadalom megértésére, a lelki társra, a visszhangra. Sok gondolat, elszánás, tett maradt benne kimondatlanul, kiéletlenül. De még így is, „niklai remetének” visszaszorítva magát, képes megalkotni a magyar felvilágosodás költészetének szintézisét, és elindítani a romantikát.

A költői hivatás, feladattudat csak halvány fény marad életében, ami nem bontakozhatott ki az irodalmat bevilágító lánggá, ennek ellenére eszméi már a reformkorban is hatással voltak. Költészetét nem lehet korszakolni, és a versek keletkezését sem lehet megállapítani. Berzsenyi az antik minták, különösen a Horatius ideálját állította maga elé, de költői énje egyedivé tette, gazdagította a klasszikus formákat.

Életművében jellemzőek az ódák, elégiák és az episztolák. Az episztola lehetőséget ad az összetettségre és a hangulatváltásokra. A legtöbb episztola elégiába hajlik, a valóság és a vágy távolágát mérik föl és mondják el, hol patetikusan, hol öngúnnyal. A személyiség feloldatlan belső paradoxonját is megmutatja: az egyik strófa szépséget hirdet, a következő már mérséklő ideát.

Látszólag az episztolák sorait gazdagítja a Levéltöredék barátnémhez is. Azonban a levéltöredék klasszikus műfaj és a torzó, a befejezetlenség együtt vállalása ez a cím. Az utókor belenyugodva teheti hozzá, hogy a romantikus sejtelem egyszersmind a legjózanabb realitás is volt. Az életközelség másrészt ott van a vers képanyagában. A társalgó levélszituációt közlő mondat indítja: „Lefestem szüretem estvéli óráit.” Akárha egy romantikus festményt szemlélnénk: est, a hatalmas diófa, a tűz fényküllői, lepelbe burkolt lárma. A valóság konkrétumai azonban ellenpontozzák ezt a lebegést: szüreti lárma, őszi bogár zúgása hangzik. A romantikus lelemény mégis felülkerekedik, épp a zajok ringatják a lírai ént a „képzelet égi álmába”. Az emlékező álom-hangulat elkomorul: „Béborult az élet vidám álorcája!” A nemesi életmód tarhatatlanságának tudatosulása ez a pillanat. Ehhez kapcsolja a „lehet-e tovább” kérdést. Az érzés és a költészet jelent kapaszkodót. Ahogy a levélkezdet episztola-ígérete leírássá alakult, a leírás helyét az „önszemlélet líra személyessége” veszi át. A leírás összegzéssel zárul, de nem klasszikus bölcselkedő általános igazsággal, hanem létösszegzéssel. Ezen belül azonban bármely életre érvényesen: az élet vidám álorca. Az elmúlás, a halál teszi minden törekvésünket töredékké.

Berzsenyi „Eljutott odáig, hogy jelenéssé, súlytalan, léttelen fátyollá vált előtte a világ, fontommá minden életkör, sorssal, szerencsével, virtussal együtt, és tüneményszerű omlásukon túl megérezte rettentő, szóval alig kimondható jelenlétét annak a gigászi öröknek, aki úgy merít el minden káoszába, mint egy cseppet az óceán, mint egy sóhajtást az orkán”

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.

Egy pénzügyi-gazdasági válság idején vállalatok és magánszemélyek tömegei mennek tönkre. A gazdasági visszaesésekkel együtt járó tőzsdei árfolyamzuhanások idején a stabil pénzügyi helyzetű befektetők is érzékeny veszteségeket szenvednek el. A pénzügyi válságok menetrendszerűen, körülbelül négy évenként követik egymást. Felmerül a kérdés, hogy a gazdaságpolitika irányító miért nem akadályozzák meg ezeket a ciklikusan jelentkező visszaeséseket.

• Berzsenyi Dániel, Levéltöredék barátnémhoz című művének elemzése / 2006, 1 oldal
  
  

Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...

Tóth Árpád 1886. április 15-én született. Apja szobrász. Ügyesen festett, rajzolt, reáliskoláját kitűnően végezte, majd 1905-ben beiratkozott a pesti egyetemre, ahol a Négyessy-féle stílusgyakorlatra járt. Hét, Vasárnapi Újság, Nyugat közölte verseit. Első verseskötete, későn, 1913-ban jelent meg, de nagy elismerés fogadta (Hajnali szerenád). Hatvany Lajos segítette, majd az ő...

A hazaérkezés verse Keletkezés: 1916. január első fele Megjelenés: A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötetben. Kötetről: A kötet verseiben a rémület mellett is él a remény, hogy tévedéseken, szenvedéseken keresztül, de végül is az ember otthont, emberhez méltó létet fog majd teremteni magának ebben a világban. Csinszka versek néhány...