A latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet. (újraéledés, kinyílás, fejlődés, ifjúság, szépség, ébredés, felépülés, egymásra találás, világosság; a természet és az ember szoros kapcsolata) A borivóknak való inkább kordokumentáció: a végvári életmódról, a vitézekről, a legfontosabb tárgyakról (fegyverek) és a lovakról ír.
A címben a bor szó a Dionüszosz-kultuszra is utalhat, mely a reneszánsz kultúrában ugyanúgy újjáéled, mint az antikvitás egyéb motívumai. Balassi leghíresebb tavasz-éneke ez a mű és a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Pünkösd ünnepét idézi, mely a húsvét utáni 50. napot jelöli. Eredetileg aratási ünnep volt, majd a sinai-hegyi törvényhozás emléknapja lett. Nevezték hetek ünnepének is, mert 7*7 napra van húsvéttól. A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünneplik. A téma tehát a természet és az ember örömteli megújulása. A mű minden érzékterületet megcéloz (főleg a látást és a hallást), így az érzéki reneszánsz életöröm kifejeződése a legfontosabb összefüggése az embernek (a végvári vitéznek) a természettel való harmonikus kapcsolata. A költemény minden sora látványt tár elénk, a virágzások, a jó szagú mező a szaglás érzékterületét célozzák meg képzelőerőnk segítségével felidézhetjük a lovak vágtatását és a vigadást. A világ, amit Balassi megrajzolt az a reneszánsz emberélet örömének lenyomata. A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések; pl.: áldott, szép, gyönyörű…A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A végek dicséretére).(Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben.) A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, magszemélyesítésében tetten érhetőek.
Az alap metafora „képlete”: a lírai „én” és a lírai „te” örömteli kapcsolata, melyben a „te” nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz. A versforma ütemhangsúlyos, már meglévő dallamra íródott 6/6; 6/6> 6/7 elosztású sorokat tartalmaz. Az utolsó sor ünnepélyes bűvölése (szimmetriatörése) felhívja a figyelmet a szakaszok zárására. A bokorrímek csengő-bongó hangzásai kiegészítik a szöveg egyéb hangeffektusait. A mű 5 szerkezeti egységre bontható fel. Az első rész az első versszak, ez a nyitó tételmondat, egyben a párbeszéd kezdete, megszólítás, metaforateremtés. A második egység a második strófától a negyedikig tart, ami a természetről és a lovakról szól.
A negyedik egység a hetedik versszak, ahol visszatér a megszólítás. Az utolsó rész a nyolcadik szakasz, a szentencia, erkölcsi igazság kinyilvánítása. Tehát 2.-8. strófa a pictura, a természet leírása.
A műben követhető analógiák, párhuzamok, ellentétek mind építkező, kinyíló, be nem fejezett folyamatok, melyeknek kimenetele reményt keltő, pozitív.
Kapcsolódó olvasnivalók
Al Capone
Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter.
26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Középiskolai anyagok
Babits Mihály, Jónás könyve és a Bibliai Jónás könyve összehasonlítása
Mindkét mű alapja, hogy Isten észlelte a ninivei emberek bűnös, vétkes életét. Megkívánván menteni őket az örökkárhozattól, oda küldi egy hívő emberét, Jónást. „Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba. Hirdesd nekik, hogy a gonoszsága színem elé jutott.”- mondta az Úr Jónásnak, hogy a bűnös város embereit térítse, és ezáltal mentse meg.
Ám Jónás úgy...
A Mester és Margarita
Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...
Az ügynök halála
Willy Loman, az ügynök fáradtan érkezik haza, két nagy, árumintákkal megrakott bőröndöt cipelve. Bostonba kellene utaznia, de nagyon fáradt, így úgy dönt, hogy visszafordul. Linda, a felesége jó kedélyű, kedves asszony, aki szereti és félti a férjét. Megkéri őt, beszéljen a főnökével, hogy New York-ban kapjon állást, hiszen már hatvanéves is elmúlt, nem való neki a sok...
