Középiskola > Kötelező olvasmányok > Mikszáth Kálmán - A beszélő köntös

Szereplők:
Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér.

Helyszínek:
Kecskemét.

A rövid tartalom:

Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk
A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a törökök is, a kurucok is sanyargatják, mert nem tartozik egyikükhöz sem. A kecskeméti vásárt meg is kell szüntetni a különböző ellenséges csapatok állandó garázdálkodása miatt. A vásár megszűntével újabb módszert ötölnek ki a csapatok, hogy pénzt csikarjanak ki a várostól: elrabolják a papokat, hogy csak váltságdíj fejében válthassa ki őket a város. Mikor a város már inkább úgy dönt, hogy lemond a papjairól, akkor a város vezető személyiségeinek a feleségeit rabolják el.

Új főbíró. Új környülállások
Összeül a városi tanács, hogy mit tegyenek ebben a helyzetben. Odakeveredik Lestyák Miska is, a szabó fia, és azt javasolja, hogy ajánlják fel a várost a törököknek, így legalább az övéknek érzik és megvédik a kurucoktól, s így a városnak nem kell mindkét félnek fizetnie. Sor kerül az új főbíró megválasztására is, de mivel senki nem akarja elvállalni a tisztséget, kockadobással döntenek. Lestyák Miska dobja a legszerencsésebbet, így ő lesz az új főbíró.

Különös készülődések. Ágoston Kristóf követsége
Lestyák Miska hozzálát, hogy főbíróként kivitelezze a tervét: küldöttséggel készül Budára a szultán elé, hogy a várost felajánlja neki. A küldöttségben ajándékokat és a szultánnak szánt kecskeméti leányokat akar küldeni, ezért kihirdeti a városban, hogy azok a lányok, akik a szultán feleségei akarnak lenni, jelentkezzenek. Mivel a város egyházi személyei (Bruno gvárdián és Litkei páter) ellenzik Lestyák ötleteit, és igyekszenek felbujtani ellene a népet, Lestyák elraboltatja őket Csuda Istvánnal, a kuruc csapatvezérrel.

Négy rezedaszállal elindulnak vala
Az összesereglett, szultánfeleségnek jelentkező lányok úri ruhákat próbálhatnak fel, s kiválasztják közülük a legszebbeket: négy lányt. Köztük a legszebb Cinna, a fekete hajú cigányleány. A követség elindul a négy lánnyal és az ajándékokkal Budára.

A császár előtt. Az égi mérnök
A követség sajnos nem jár sikerrel. A szultán pedig hajlandó lett volna elfogadni az ajánlatukat (mint ahogy az ajándékokat és a lányokat el is fogadta), de mikor a kecskeméti követség megtudta, hogy közvetlenül utánuk a nagykőrösi követséget fogadja a szultán, megígértették vele, hogy semmiképp sem fogja teljesíteni a kérésüket (Kecskemét és Nagykőrös állandóan rivalizáló városok voltak). A szultán megígéri, de éppen ez lesz a kecskemétiek veszte: a nagykőrösiek ugyanis azt kérték a szultántól, hogy Kecskemét legyen török fennhatóság alatt álló város, hogy az ő közelükben is legyen egy török központ. A szultántól mindössze egy kaftánt kapnak ajándékba. A követség hazafelé tartva összetalálkozik Cinnával, aki inkább megszökött a szultántól. Megijednek, hogy a szultán kerestetni fogja, ezért levágják a haját és fiúnak öltöztetik, hogy ne ismerje fel senki.

A megcsúfolt város
A kecskemétiek felháborodva fogadják a hírt a sikertelen küldöttségről, és úgy határoznak, hogy Lestyák Miksát börtönbe vetik. Apja közbenjár érte, hogy kiengedjék. Szabadon bocsátását azonban a város egy feltételhez köti: neki kell elmennie a szultántól kapott kaftánban Olaj bég elé, és közölni vele, hogy a város a bég által követelt összegnek csak a felét tudja kifizetni. Lestyák retteg a feladattól. Odafelé menet összetalálkozik Cinnával, aki rábeszéli, hogy cseréljenek szerepet, mondván, hogy ha a bég dühében meg akarná ölni őt, mint követet, kiderülne, hogy ő nő, és megkegyelmezne neki. Lestyák belemegy a megállapodásba. Ám csodálatos dolog történik: mikor a bég meglátja a követet a kaftánban, megcsókolja a ruha szélét, és megkérdezi, mit parancsol. Mire Cinna: azt, hogy tűnjön el egész csapatával a város közeléből. A bég azonnal engedelmeskedik.

A diktátor. Kecskemét fénykora
Cinna elmondja Lestyáknak, mi történt, Lestyák pedig diadalmasan elmeséli a városban, mintha vele történt volna. Mindenki örömujjongásban tört ki, és újra megválasztják főbírónak, ő pedig elhatározza, hogy feleségül veszi Cinnát.

A másik kaftány
Az esküvő napja állandóan eltolódik, mert Lestyáknak még nincsen elég pénze hozzá, Cinna pedig kezd elbizonytalanodni, hogy tényleg szereti-e. Egészen belebetegedik. Az öreg szabó erre egyszer csak egy örömhírrel áll elébe: megszerezte a pénzt az esküvőre! Mégpedig úgy, hogy két idegen városból érkező követnek elkészíti a csodás erejű kaftán tökéletes mását. A kaftán azonban el van zárva, és Cinnánál van a kulcs. Cinna azonban készségesen együttműködik vele, és a szabó elkészíti a tökéletes másolatot. Mikor a megrendelők érte jönnek, mégsem azt adja el nekik, hanem az eredetit: tanúja akar ugyanis lenni annak, hogy milyen hatása lesz az ő tökéletes munkájának. Jelentkezik is a fiánál, hogy a következő veszély esetén ő mehessen el a kaftánban a török elé. Így is lesz.

Az ítélet napja
Azonban a szabó mindenki meglepetésére fej nélkül tér vissza. Olaj bég épp a városban van ekkor, egy újabb fenyegető üzenettel, és ő is tanúsítja, hogy a kaftán nem az eredeti. Ezen mindenki elképed, s elhatározzák, hogy előkerítik azt, aki felelős ezért. Cinna azonnal jelentkezik is és színt vall. A tanács (élükön Lestyákkal!) halálra ítéli. Másnap Lestyák eltűnik a városból. Elérkezik Cinna kivégzésének napja. Ekkor azonban hirtelen megjelenik Csuda István kis csapatával, és elrabolják a lányt. Innen mindenki tudja, hogy Lestyák Miksa még él, s hogy talán egyszer majd visszatér Kecskemétre.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

• Mikszáth dzsentriábrázolása / 2003, 2 oldal
  
  
• Mikszáth Kálmán, társadalom / 2008, 2 oldal
  
  
• Mikszáth Kálmán - Novellák elemzése / 2010, 2 oldal
  
  
• Mikszáth Kálmán, A Noszty fiú esete Tóth Marival című művének elemzése / 2002, 3 oldal
  
  
• Köteles Éva - Mikszáth Kálmán, A bágyi csoda novella elemzés / 2018, 1 oldal
  
  

I. Mikszáth kora és élete A 19. század egyik legfontosabb ábrázolási módja, a realizmus (természetesen még a romantikával keverten), ez azonban inkább csak elszigetelt kitérő, folytatás nélküli kezdeményezés maradt. A magyar széppróza Mikszáth művészetében szakadt ki. Mindenekelőtt az eszményítéstől, a retorikától és a pátosztól fosztotta meg a magyar elbeszélést...

A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy „mennyi a birtok jövedelme?” „Ráfizetek” - hangzik a válasz. „Minek gazdálkodik akkor méltóságod?” - kérdezi csodálkozva Malinka. „Hát akkor miből éljek?” Fonákjára fordult világnak, fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek...

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...