Ez a mű Balassi istenes versei közé tartozik. Ezekre a költeményekre jellemző, hogy Balassi egyenlő félként kezeli Istent, valamint személyes érdekűek és közvetlen hangvételűek. Balassi istenes versei abban térnek el a középkori himnuszoktól, hogy nem annyira ünnepélyes a hangvételük, nem közösségi-gyülekezeti jellegűek, mert Istenhez való fordulása újszerű. Ezt külső és belső tényezők befolyásolták. Külső tényező az Európán végig söprő reformáció volt, amely ember közelibb helyzetbe hozta Istent. Belső tényező pedig az, hogy Balassi elvesztette a hitét, és a lelkében is kutat a hit és Isten után. A költő egy felszólító módú igealakkal kezdi a verset, amellyel békét, kegyelmet kér és türelmetlenséget fejez ki. Ezt, hogy a költő régóta vár, a „már” szóval fejezi ki. A vers további részében is jelen vannak a felszólítások, ezek visszautalnak a mű első versszakára oly módon, hogy a költő indokolja, miért segítsen neki Isten. Korábban is olvastunk már ilyen felépítésű – könyörgés, indoklás, könyörgés – himnuszokat: Szapphó- Aphroditéhoz. A költő állapota igen zaklatott, de bizakodó. A múltjából pedig azt mondja, hogy elvesztette a hitét és vétkezett. Balassi indoklása a 3-6 versszakig tart. Itt először Jézusra hivatkozik, aki kereszthalálával megmentette az emberiséget. Majd azt mondja, hogy Isten irgalmas, úgy hogy mindenképpen megbocsát. A költő az 5. vsz.-ban feltett két kérdést azonban nem csak Istenhez intézi. Ezekkel a kérdésekkel saját magát is meg akarja győzni, hogy hinnie kell Istenben. Ez a két kérdés egyúttal kétkedést is kifejez, ám ez csak rövid ideig tart. Ezt a két kérdéssel érzékelteti. Az utolsó versszakban magáról ír a költő. Itt is megjelenik az alku, mint más műveiben. Tehát kegyelmet kér Istentől, és megígéri cserébe, hogy többet nem fog kételkedni a hitében.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A Valentin-napról
Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Tündérkert, 1. rész
Történelmi előzmények:
Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Ady Endre - Álmom: az Isten című versének elemzése
Ady Endre az első magyar költő, aki minden önáltató mellébeszélés nélkül látta és láttatta a
valóságot. Különleges látásmódja, témaválasztása a mai napig fájdalmasan érvényessé teszi
költészetét. Ő az első magyar költő, akinek költészete illeszkedett az akkori európai áramlatokhoz.
Az els ő szimbolista költ ő nk . Megújította a vers tartalmát és formáját...
