Ez a mű Balassi istenes versei közé tartozik. Ezekre a költeményekre jellemző, hogy Balassi egyenlő félként kezeli Istent, valamint személyes érdekűek és közvetlen hangvételűek. Balassi istenes versei abban térnek el a középkori himnuszoktól, hogy nem annyira ünnepélyes a hangvételük, nem közösségi-gyülekezeti jellegűek, mert Istenhez való fordulása újszerű. Ezt külső és belső tényezők befolyásolták. Külső tényező az Európán végig söprő reformáció volt, amely ember közelibb helyzetbe hozta Istent. Belső tényező pedig az, hogy Balassi elvesztette a hitét, és a lelkében is kutat a hit és Isten után. A költő egy felszólító módú igealakkal kezdi a verset, amellyel békét, kegyelmet kér és türelmetlenséget fejez ki. Ezt, hogy a költő régóta vár, a „már” szóval fejezi ki. A vers további részében is jelen vannak a felszólítások, ezek visszautalnak a mű első versszakára oly módon, hogy a költő indokolja, miért segítsen neki Isten. Korábban is olvastunk már ilyen felépítésű – könyörgés, indoklás, könyörgés – himnuszokat: Szapphó- Aphroditéhoz. A költő állapota igen zaklatott, de bizakodó. A múltjából pedig azt mondja, hogy elvesztette a hitét és vétkezett. Balassi indoklása a 3-6 versszakig tart. Itt először Jézusra hivatkozik, aki kereszthalálával megmentette az emberiséget. Majd azt mondja, hogy Isten irgalmas, úgy hogy mindenképpen megbocsát. A költő az 5. vsz.-ban feltett két kérdést azonban nem csak Istenhez intézi. Ezekkel a kérdésekkel saját magát is meg akarja győzni, hogy hinnie kell Istenben. Ez a két kérdés egyúttal kétkedést is kifejez, ám ez csak rövid ideig tart. Ezt a két kérdéssel érzékelteti. Az utolsó versszakban magáról ír a költő. Itt is megjelenik az alku, mint más műveiben. Tehát kegyelmet kér Istentől, és megígéri cserébe, hogy többet nem fog kételkedni a hitében.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A Valentin-napról
Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre költői forradalma
Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...
Balassi Bálint szerelmi lírája
Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük.
Arisztokrata, erőszakos földesúr volt, és ugyanazt a fékezhetetlen, tomboló, a földi örömöket végig élvező életet élte, mint kora főnemesei általában.
1578-ban szerelemre gyúlt a horvát bán felesége Losonczy Anna iránt.
1584 karácsonyán érdekházasságot...
Balassi Bálint költészete
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...
