Középiskola > Műelemzések > Berzsenyi Dániel A közelítő tél c. művének elemzése

A mű témája az idő múlása, az öregedés folyamata. Az évszakok az emberi élet korszakait szimbolizálják.
Műfaja elégia, mely lehangoló, szomorú hangulatú lírai költemény. A vers szerkezete hármas tagolás, ebben is a klasszicista stílusirány mutatkozik meg. A horatiusi hagyományokat követi a tájleírás és mondanivaló kettőssége. A költeményt a klasszicizmushoz kapcsolja nyelvezete is: a görög eredetű szavak használata, a rímtelen időmértékes verselés.

A vers tájleírással kezdődik, őszt idéznek a sorok. A költő, a negatív tájfestés eszközével él. A hervadást, hiányt, értékvesztést érzékelteti:

„nincs rózsás labyrinth”
„nem lengedez a Zephyt”
„nincs már symphonia”
„nem búg gerlice”
„nem mosolyog gerezd”

Ezzel a módszerrel érdekes hatást ér el a költő: láttatja azokat a dolgokat, ami korábban itt volt. Ebből bontakozik ki ami most van:

„néma homály borong”
„most minden szomorú és kihalt”

A kezdő sor is ezt mutatta meg:

„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak.”

A 3. versszak végén a költő összefoglalja a volt és van ellentétét. Szembeállítja az öröm és bánat érzését is, ezzel saját életérzésére utal.

„az öröm víg dala harsogott:
s most minden szomorú és kihalt”

A 4. versszak első sora a vers szimmetria pontja. Az idő múlását metaforában fogalmazza meg (idő-madár).

„Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül.”

Ettől a sortól befelé fordul és az élet mulandóságáról, a pusztulásról elmélkedik. Az élet múlását egy nefelejcs hervadásához hasonlítja. Ebben önmaga életének rövidségét és mulandóságát látja. Az 5. versszakban folytatja gondolatmenetét. Megfogalmazódik kielégítetlensége: nem elég az élet, hogy kiélvezze örömeit. A „koszorúm”, „tavaszom”, „ajakam” szavak az ifjúságot, az eszményi kort jelentik, amit szembeállít az öregséggel. A „koszorú” a szerelmi költészetét, a „tavaszom” az ifjúkort, az „ajakam” a szerelmet szimbolizálja. Az emberi egyszeri megismételhetetlenségét szembeállítja a természet örök megújulásával:

„Itt hágy és vissza se tér majd gyönyörű korom”

Végső lemondó gesztussal ér véget a vers.
A cím is erre utal. A tél az elmúlás toposza, a „közelítő” jelző pegid a bekövetkező halált teszi hangsúlyossá.

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

• Berzsenyi Dániel - A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul / 1833, 21 oldal
  
  
• Girasek Edmond - Berzsenyi Dániel, a közelítő tél című versének elemzése / 2001, 2 oldal
  
  
• Berzsenyi Emese - A fogyatékosság értelmezése az iszlám vallási előírásai szerint / 2013, 7 oldal
  
  
• Vécsei Bernadett - Berzsenyi Dániel / 2009, 3 oldal
  
  
• Berzsenyi Dániel, Levéltöredék barátnémhoz című művének elemzése / 2006, 1 oldal
  
  

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...

A klasszicizmus és a romantika határán Berzsenyinek verset írni annyi, mint kiszakadni a mindennapokból. Értelmezése szerint a költészet felszabadít és felemel. A falusi földesúri életforma és a költői ideálvilágnak az ellentéte verseinek egyik ihlető forrása és életének legsúlyosabb feloldhatatlan problémája lett. Két korszak határán élt és alkotott. A „niklai...

Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni. Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában...