Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a nyomasztó sötétet megtörő fel-felvillanó fényeivel egy eljövendő jobb világ reményét sugallja. József Attila a vers megírásának időpontjában került kapcsolatba a Munkáspárttal.
Az est leírása egy konyhából indul („konyhánk már homállyal teli”). „A fény hálóját lassan emeli” mondat egy metafora. A fény lassan szüremkedik be a konyhába, vagyis sötétedik, ezzel kísérteties homályba burkolva a szóban forgó konyhát. Az este megérkezése és a hálót emelő halász között a közös jegy az átszüremkedő víz, mely képe megjelenik az est szemléltetésében. A fény úgy tűnik el a világból, mint ahogy a vízből kiemelt hálóból a víz. Ezt a metaforát a 3.-4. sorban megjelenő víz fogalma kapcsolja össze.
A második strófában egy érzékszervi csalódásnak vagyunk tanúi, mégpedig a csend megszemélyesítést, a súrolókefe és a faldarab életre kelését figyelhetjük meg. Ennek hátterében megszemélyesítés áll, hiszen a József Attila féle tájversek életre kelnek. Az első 3
vsz. igéi (emeli, teli, lábra kap, mászik, tűnődik, hulljon-e, megáll, sóhajt, leül, megindul, gyújt, égjen) gyenge, a vízhez hasonló áramló mozgást sejtetnek. A költő ezekkel a tétova gyenge mozgásokkal a vers nedvességgel átitatódását hangsúlyozza. A 3. vsz.-ban megszemélyesíti az éjszakát, egy csavargóhoz hasonlítja az éjszakát. Ezzel a költő a munkásosztályt kívánja szimbolizálni, vagyis a éjszakának is keményen kell dolgoznia a köznapi munkásokhoz hasonlóan azért, hogy teljesítse elvégzendő feladatát az éjszakához hasonlóan.
Az 5.,6.,7. vsz. táguló képei a környékbeli gyárak felé tágulnak ki (szövőgyár, vasgyár, cementgyár, csavargyár). Itt is megjelenik a munkásosztály képe. A gyárakban is csend uralkodik éjszaka. A megjelenő csendet mégis megtöri a szövőgyárba besurranó hold fénye, mely a szövőszékeken tükröződve szövőnők álmait szövi. A szövőműhelyben uralkodó sötétséget a költő egy sajátos eszközzel érzékelteti Berzsenyi Dánielhez hasonlóan (Levéltöredék barátnémhoz), mégpedig az apró fényvillanásokkal, jelen esetben a beomló hold fényével. Csend és sötét uralkodik a gyárakban: „készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata”, „szövőgyárak ablakán kötegbe szállaholdsugár”.
Az egyetlen erőteljes hang az éjszaka sötétjében a vonatfütty. Ezt segíti a szöveg tagolása, hiszen ez az egyetlen szóképez egy különálló vsz.-ot. A leírás következő részében a nedvesség, a víz motívuma kerül túlsúlyba: „nedvesség motoz a homályban”, romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka, csattogó vizek.” Ezek az eddigi leírással együttesen nyomasztó hatást kölcsönöznek a versben megjelenő éjszakának.
A külváros csendjét és mozdulatlanságát itt is kis mozgások és neszezések teszik érzékletessé. Az éj szereplői természetesen a munkások, akik a jól végzett napi munka után a kocsmában találnak szórakozást, egyesek pedig röpcédulákkal hirdetnek munkás eszméket. Közös jellemzőjük a munkavégzés. A versben több alkalommal helyezi szembe a költő a külváros komor valóságát az ott élő emberek álmaival: „a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait”, „szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak…lépteti a forradalmat”, „a raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformába”.
A vers befejező része emelkedett, ünnepélyes hangvételű, melyben a költő egy eljövendő jobb világ reményét sugallja:
„Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek.
Ne üljön lelkünkre szenvedés.
Ne csipje testünket hideg.”
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Államalapításunk ünnepe
Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Beszterce ostroma
Bevezetés
Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...
Csokonai Vitéz Mihály élete és munkássága
A Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította...
Szent László alakja a himnuszok tükrében
Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Mikoron méglen gyermekded volnál,
Kihoza Béla király jó Magyarországba,
Hogy dicsekednél te...
