A vers latin címe (hiúságok hiúsága) a Bibliában is megjelenik, így az olvasó első látásra vallási témájú versre gyanakodhat. A cím azonban - úgy, mint az első néhány sor is - csak álca: a költő Salamon zsidó király szájába adja mondanivalóját, ezzel külső nézőpontot teremt magának. Kölcsey szeretett ilyen és hasonló maszkok mögé rejtőzni, talán azért, mert így sokkal nagyobb biztonságban érezte magát, jobban ki tudott tárulkozni, talán azért, mert úgy érezte, hogy így meggyőzőbb tud lenni - hasonló technikát figyelhetünk majd meg a Himnuszban is. Később már merte vállalni önmagát, aktív politikusként nem próbált más bőrébe bújni.
A Vanitatum vanitas egy téma igen sok szemszögből való körüljárása. A vers alaptétele már az indító strófában megjelenik: minden hiábavaló. A tétel igazolásaképp ezután csak úgy záporoznak a különböző nagy történelmi alakokra, eseményekre, valamint az egész földi életre tett gúnyos megjegyzések. A becsmérlő szavak között nagymértékű rendszerezettség, szerkesztettség figyelhető meg.
A költő először a természet egészét, majd a nagy hadvezéreket, bölcseket, művészeket, végül az emberi létet, érzelmeket és a halhatatlanságra való törekvést alacsonyítja le az ironikus túlzás eszközeivel. A versforma kiválóan illeszkedik a tartalomhoz: a másodiktól a nyolcadik versszakig tulajdonképpen tizennégy négysoros epigrammát olvashatunk: három sor bevezetés, majd egy sor „csattanó”.
A vers filozófiai mondanivalója az utolsó két strófában rejtőzik. Az első versszakban felvillantott szentencia nyomatékosítva jelenik meg a vers végén, amit egy erőteljes nézőpontváltás (általános E/3-ből E/2-be) is jelez. A költő az általa eszményinek tartott magatartásformát fogalmazza itt meg: az erkölcsös, indulatmentes, távolságtartó, egyszóval sztoikus viselkedést. Semminek sem érdemes az okát vagy célját keresni, inkább bele kell nyugodni a dolgok rendjébe; az emberi lét, a történelem kisszerű és értelmetlen. A világ értelme (ha egyáltalán van) megragadhatatlan az ok és a cél fogalmaival, éppen ezért kutatni sem érdemes.
Amúgy is minden mulandó, az ember hiába próbál halhatatlanságra törni, eredményeit az idő lekicsinyíti, sőt, gyakran teljesen elfeledteti.
Kölcsey a Vanitatum vanitast 1823-ban írta. Érdekes, hogy ugyanebben az évben született a legjelentősebb verse is, amelyben azonban egészen más hangnemben szólal meg. Noha a Himnuszt szintén határozott és megingathatatlan pesszimizmus hatja át, ám Kölcsey nem a mindent megvető bölcs magabiztosságával, szarkazmusával, hanem egy középkori protestáns prédikátor alázatával és pátoszával szólal meg - tehát itt sem a maga nevében beszél. A külső nézőpontra utal az alcím is (A magyar nép zivataros századaiból), amely egyes elemzők szerint az eredeti cím szerves tartozéka, ám valószínűleg csak a cenzúra megtévesztését szolgálta. A költő a látszattól eltérően saját korának problémáiról írt, ám az aktuális politikai helyzet miatt csak ilyen burkolt formában tehette.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése
Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, de már művei megelőlegezték a következő korszakot. Élete és művészete tele van kettősséggel és feloldhatatlan ellentétekkel. A magyar Horatiusnak nevezik, mivel az ókori római irodalmár elvét követi, az aranyközépszert, vagyis a végletektől mentes életet kell élni.
Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában...
Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzése
A költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében. Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned...
Móricz Zsigmond - Árvácska
A regény tartalmának forrása
Móricz Zsigmond utolsó éveinek szívbemarkoló, nagyhatású remekműve az Árvácska. A történet a 20-as évek Magyarországán, a Kecskemét környéki tanyavilágban játszódik. Egy 7 éves lelenckislány kegyetlen sorsának néhány évét választja témaként. Az emberi kegyetlenség, lelki elvadultság, gonoszság megdöbbentő tényei jelennek meg az...
1931. március 2-án született Privolnoye-ben, a Szovjetunióban. 1955-ben jogi egyetemet végzett, de szakmájában nem dolgozott egy napot sem, hanem inkább a politikai életet választotta. [1] [2]1955-től 1962-ig Sztavropolban a Komszomol első titkára volt, 1970-ben pedig a Sztavropol-vidéki pártbizottság első titkárává nevezték ki. [1]Gorbacsovot 1978-ban, Moszkvában a
