A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848), Szendrey Júlia iránt érzett szenvedélyes szerelme hatására keletkezett ez a szerelmes vers.
A költemény beszédhelyzete, a szerelem megvallása dialogizáló versbeszédet feltételez, ezzel szemben a költeményt elolvasva azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe szorul, és a romantikus személyiség, illetve személyesség határozza meg a monologikus szöveget.
A címben foglalt kérdés az egyes versszakok elején és végén fordul elő. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében való bizakodást fejezik ki, a versszakot zárók lemondásról, a megnevezési kísérlet kudarcáról vallanak. A várt megnevezés elmaradása és az újrapróbálkozások késleltetést eredményeznek. Ez a retorikai fogás fenntartja, illetve fokozza a feszültséget, ami a zárlatban sem oldódik, hiszen a nyitva hagyott kérdés a versolvasót további gondolkodásra készteti.
Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. Az első versszakban a lírai ént és a kedvest az alkonyi együttlét meghitt pillanataiban mutatja: a férfi tekintete csodálattal állapodik meg az elmerengő nő szemein. A második versszak a férfi bámulatát érékelő kedves és a tekintetek találkozásának mozzanatával építi tovább az epikus történéssort. Ez a mozzanat a harmadik versszaktól elindítja a két ember közeledését: a szeretett nő megszólítja a beszélőt. A negyedik versszak pedig a csókban való eggyé olvadás elragadtatott, önkívületi állapotát ragadja meg.
Mindegyik emlékkép középpontjában hitvese, Júlia áll. A költő hitvese alakját kisebb elemekből állítja össze. Egy-egy testrészéből, ilyen a szeme, az ajka, és tulajdonságából, ilyen a szelíd tekintete, zengő hangja, lángoló ajka. Objektív képet kapunk ezek által Júliáról, mivel pozitív jelzőkkel látja el az egyes testrészeit és tulajdonságait. A költő ezt a bemutatást szóképekkel és metaforákkal teszi érzékletessé. A hasonlatok anyagát a természetből meríti.
A költemény a rajongó hang tetőfokát az utolsó versszakban éri el. A költő végül nem találja meg a visszatérő kérdésre a választ. Az utolsó versszak egésze nem más, mint becézgető megszólítások sorozata. Ezt a sort az „Édes, szép, ifju hitvesem” megszólítással zárja. Ez az előző megszólítási formáknál sokkal egyszerűbb megszólítás. A költő ezek után is megismétli a kérdést. A nyitva hagyott kérdés további gondolkodásra készteti az olvasót.
Nagyon meghatott felesége iránti rajongása. De legjobban az ismétlődő sorokban visszatérő kérdés tetszett: „Minek nevezzelek”, mely nyomatékosítja Júlia iránt érzett szerelmét.
Kapcsolódó olvasnivalók
A nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály élete és munkássága
1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése
Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...
Janus Pannonius és a humanizmus
Búcsú Váradtól
(Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini)
Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia.
Az...
