Középiskola > Műelemzések > Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzése

A költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében. Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned, halnod kell.”, „Bölcsőd az, s majdan sírod is”. A költő megismétli a kezdeti felszólítást az óda utolsó strófájában, mellyel keretes szerkezetet eredményez a műnek. A vers végi felszólításban a költő már igéket használ, mellyel mozgósít: „Áldjon vagy verjen”. A költő megismétli a „bölcső – sír”, „élned – halnod” ellentétet a következő sorokban: „Légy híve rendületlenül hazádnak, oh magyar: ez éltetőd, s ha elbukál, hantjával ez takar.”

A Szózat felépítése és keretes szerkezete hasonlít Kölcsey Ferenc Himnuszához. A Himnuszzáró és nyitó kerete közre fogta: könyörgés Isten áldásáért és az esedezést Isten áldásáért, míg a Szózatnyitó kerete felhív a haza iránti hűségre és záró kerete pedig szintén a haza iránti hűségre szólít fel, csak már sokkal erőteljesebben.

Vörösmarty 3 strófát szán a nemzeti múlt eseményeinek bemutatására. Számos példát sorakoztat fel a magyar nép zivataros századaiból. Ilyenek: apáink vére, Árpád honfoglalása, Hunyadi Mátyás uralkodása, szabadságharc. A 3.vsz.-ban kétszer ismétlődik az ez mutató névmás: „Ez a föld”, „Ez, melyhez”. A 4. és az 5. versszakban egy határozószó ismétlődik, mégpedig az itt (itten): „Itt küzdtenek”, „Itt törtek össze”, „Szabadság! Itten hordozák”. Az ismétlések nyomatékosító és mozgósító hatást érnek el. A költő a múlt szörnyű eseményeit is megemlíti, ezekhez bizakodva viszonyul, a nép megszenvedte sorsát, most már megérdemelné a békét, a boldog életet. („Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”) Kölcsey ezeket a sorscsapásokat Isten büntetésének vélte, megérdemelt büntetésnek, és éppen ez okból helyezte versében központi helyzetbe az Istenhez való könyörgést a magyar nép nyugodt életéért. Vörösmarty szerint a múltbeli veszteségek sajnos megtörténtek, de bízni kell az ideális jövőben, míg Kölcsey szerint ezek a veszteségek erősítették meg a magyar nemzetet.

A 7.vsz.-ban egy felkiáltást fogalmaz meg a költő („Egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált!”), melyet a magyarságnak intéz. Választás elé állítja a magyar nemzetet: vagy marad örökké mások által elnyomott, uralt nemzet vagy pedig kiáll az érdekeiért és megteremti önálló magyar nemzetét. Ezek a szenvedések feljogosítják erre a magyarságot.

A 8-9. vsz.-ban Vörösmarty meg kívánja győzni a magyarságot, hogy igenis van lehetőség a szebb világra, csak tenni kell érte. Ez pedig jellegzetesen reformkori mozzanat. Mindkét vsz. „ az nem lehet, hogy…” mondattal kezd. Ezután pozitív jövőképet kapunk a múlt negatív képeivel szemben. A költő ennek alátámasztásául az ismétlés, a fokozás, felsorolás nyelvi eszközeivel él.

A 10. vsz. ezzel szemben a kezdéssel változtatásával indul: „még jőni kell, még jőni fog”. A költő ezzel két fajta jövőképet tár elénk. Egyrészt a boldog, kivívott magyarság jövőjét másrészt a hősi halált halt magyarságot. Köztük kapcsolat van, mégpedig olyan téren, hogy mindkét alternatíva végül a magyarság dicsőségét, függetlenségét eredményezi. Ezekkel visszautal a nyitó keretre: „Itt élned, halnod kell”.

Megismétlődik a „népek hazája nagyvilág” motívum a következő sorokban: „Hol a temetkezés fölött egy ország vérben áll.” Ezek után az előzmények után indokolttá válik a vers végén elhangzó erőteljes felszólítás a haza szeretetére.

Splényi katonatisztből és ludovikás oktatóból lett a székesfőváros Detektívtestületének első vezetője, vagyis a Thaisz-korszak utáni budapesti rendőrség detektívfőnöke. Splényi báró azonban nem csupán erről híres: ő volt a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza harmadik férje, aki mellett a nagyasszony, a báró 1909-ben bekövetkezett haláláig kitartott.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

• Vörösmarty Mihály Szózata rovásírással / 2008, 2 oldal
  
  
• Vörösmarty Mihály élete, főbb műveinek elemzése / 2007, 10 oldal
  
  
• A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című költeményében / 2004, 4 oldal
  
  
• Filozófiai kérdések a Csongor és Tünde című Vörösmarty műben / 2007, 2 oldal
  
  
• Vörösmarty Mihály főbb műveinek elemzése / 2000, 13 oldal
  
  

E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák...

A klasszicizmus és az azzal paradox egységbe fonódó preromantika legnagyobb lírikusa. 1776-ban Egyházashetyén született, jómódú birtokos nemesi családból. Sopronban tanult, rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona volt, majd kemenessömjéni birtokán gazdálkodott. Feleségül vette Dukai Takács Zsuzsannát, s 1804-ben a Somogy megyei Niklára költözött. Irodalmi próbálkozásait barátja, Kis...

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...