Középiskola > Műelemzések > A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása

Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s magát felelősnek e semmiségért.

Mind a két vers formája egyszerű, rendezett, mely a vers nyugodtságára is utalhat. Ugyanakkor az A la recherche 5 soros, 7 versszakból álló hexameter, míg a Talán eltűnök hírtelen, 4 soros, 5 versszakból álló vers, elégikus hangnem uralja. Mind a két versben megjelenik a múlt, jelen és a jövő képe. Valamint megjelenik a számvetés is. Az Á la recherche című versben a költő számba veszi a múltat, mert erre kényszeríti az akkori kor szenvedései és a közelgő jövő még iszonyúbb szenvedései. A 3.-4. strófa számvetése: Keresi a költő a választ, arra, hogy hova tűntek a drága barátok? A költő elsíratja azokat, akik ártatlanul pusztultak el, vagy kiűzte őket a háború, „sziget és barlang volt nékik.” Ugyanakkor számba veszi azokat is, akiket a harcba kényszerítettek.. A Talán eltűnök hírtelen című versben a 3.-4. sorban jelenik meg a számvetés. Bibliai kép jelenik meg előttünk, hisz a tékozló fiúra utal a költő, ugyanakkor a tékozló fiú bocsánatot nyer atyjától, de a költő a versben egyedül marad..

A versek negatív hatásúak. Míg Radnóti verse egy visszaemlékezés, a múlt számba vetése; belenyugvó, filozofálgató mű, addig József Attila verse a jelen, a múlt, a jövő szembesítésével tárja fel a lírai ént. Feltárja a saját hibáit. Miért olyan negatív a jelen? Mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő, mert úgy érzi, hogy elrontotta az életét. Nem tudta kiteljesíteni személyiségét. Bűnös, mert másnak hitte magát, mint amilyen valójában. A versben visszatér a gyermekkorába, már akkor is szomorú volt, hisz gyermekkora nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna.

Ellentétek is megtalálhatók a versekben. Míg Radnóti versében a múltról idilli képek jelennek meg, de közben ott van a szomorú jelen is /”Régi szelíd esték, Ti is emlékké nemesedtek”/ , addig József Attila, versében szembeállítja az időt és az értéket. A jövőből indít „Talán eltűnök hirtelen…”, majd a jelenben mérlegel és vádolja önmagát. „Elpazaroltam mindenem.” „Zöld vadon, Zörgő száraz ág”.
Mindkét versben megtalálhatóak a metaforák. Az Á la recherche című versben: „Hova csúszol a múltnak iszapján?”, „a szobájuk járt az eszükben, mely sziget és barlang volt nékik e társadalomban.” A Talán eltűnök hirtelen című versben: „Ifjuságom, e zöld vadont”.

Az á la recherche című vers valójában a francia Proust Az eltűnt nyomában című regényére utal. Radnótira Apollinaire nagyon nagy hatással volt, valójában így született meg a vers is.A jelen borzadalmaira és a közeljövő még iszonyúbbnak ígérkező rémségeire feszülő tekintete egy pillanatra a múlt felé fordul. Az egykori élénk eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeléből visszatekintve. Az első sor elégikus hangulatot üt meg. Az eltűnt időt szeretné megragadni a költő, megkeresni az eltűnt órákat, a visszahozhatatlan után nyúl, amely menthetetlenül elfoszlik a múlt ködében.

A Talán eltűnök hírtelen című vers, összegzés. Az összegzés nem az életút egy eseményszerű fordulójáról, távlatából történik meg. Az életút kölcsönzi anyagát, mozzanatait, de tárgyát, alakját, szerkezetét nem. Nem történetet foglal magába, hanem történelmet. „egy autonóm emberi létezés történelmét.”

A talán eltűnök hirtelen című versben elmaradnak a kötőszók, a mondatok független, egyszerű, többnyire kijelentő mondatokká önállosultak, míg az Á lá recherche című versben sok a múlt ideű kötöszó, visszatérő mondatok jelennek meg, a vers végén pedig kérdéssor következik.

A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

• Abú-Hámid Mohammed - A tévelygésből kivezető út / 2003, 59 oldal
  
  
• A középkor építészete / 2001, 58 oldal
  
  
• Történelem 09. osztály vázlat, 2006 / 2006, 51 oldal
  
  
• A Windows NT és a Windows 2000 memóriakezelése / 2003, 6 oldal
  
  
• György-Balogh - Mi lett volna ha / 2010, 5 oldal
  
  

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...

Előszó az íróról és a műről: Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva). Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...

A költő a műben csak jelen idejű igéket használ. Ez külön hat a gyerekekre, és a „felnőttekre”. A kisgyerekeknek - ha tényleg altató versként hallják -, azt a benyomást kelti, hogy most történnek az események. A felnőttek - vagy nagyobb gyerekek - viszont bármikor, akár évek múlva is, ha elolvassák, mindig jelen idejű marad számukra, és nem megtörtént eseményként dolgozzák...