Középiskola > Műelemzések > A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása

Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s magát felelősnek e semmiségért.

Mind a két vers formája egyszerű, rendezett, mely a vers nyugodtságára is utalhat. Ugyanakkor az A la recherche 5 soros, 7 versszakból álló hexameter, míg a Talán eltűnök hírtelen, 4 soros, 5 versszakból álló vers, elégikus hangnem uralja. Mind a két versben megjelenik a múlt, jelen és a jövő képe. Valamint megjelenik a számvetés is. Az Á la recherche című versben a költő számba veszi a múltat, mert erre kényszeríti az akkori kor szenvedései és a közelgő jövő még iszonyúbb szenvedései. A 3.-4. strófa számvetése: Keresi a költő a választ, arra, hogy hova tűntek a drága barátok? A költő elsíratja azokat, akik ártatlanul pusztultak el, vagy kiűzte őket a háború, „sziget és barlang volt nékik.” Ugyanakkor számba veszi azokat is, akiket a harcba kényszerítettek.. A Talán eltűnök hírtelen című versben a 3.-4. sorban jelenik meg a számvetés. Bibliai kép jelenik meg előttünk, hisz a tékozló fiúra utal a költő, ugyanakkor a tékozló fiú bocsánatot nyer atyjától, de a költő a versben egyedül marad..

A versek negatív hatásúak. Míg Radnóti verse egy visszaemlékezés, a múlt számba vetése; belenyugvó, filozofálgató mű, addig József Attila verse a jelen, a múlt, a jövő szembesítésével tárja fel a lírai ént. Feltárja a saját hibáit. Miért olyan negatív a jelen? Mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő, mert úgy érzi, hogy elrontotta az életét. Nem tudta kiteljesíteni személyiségét. Bűnös, mert másnak hitte magát, mint amilyen valójában. A versben visszatér a gyermekkorába, már akkor is szomorú volt, hisz gyermekkora nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna.

Ellentétek is megtalálhatók a versekben. Míg Radnóti versében a múltról idilli képek jelennek meg, de közben ott van a szomorú jelen is /”Régi szelíd esték, Ti is emlékké nemesedtek”/ , addig József Attila, versében szembeállítja az időt és az értéket. A jövőből indít „Talán eltűnök hirtelen…”, majd a jelenben mérlegel és vádolja önmagát. „Elpazaroltam mindenem.” „Zöld vadon, Zörgő száraz ág”.
Mindkét versben megtalálhatóak a metaforák. Az Á la recherche című versben: „Hova csúszol a múltnak iszapján?”, „a szobájuk járt az eszükben, mely sziget és barlang volt nékik e társadalomban.” A Talán eltűnök hirtelen című versben: „Ifjuságom, e zöld vadont”.

Az á la recherche című vers valójában a francia Proust Az eltűnt nyomában című regényére utal. Radnótira Apollinaire nagyon nagy hatással volt, valójában így született meg a vers is.A jelen borzadalmaira és a közeljövő még iszonyúbbnak ígérkező rémségeire feszülő tekintete egy pillanatra a múlt felé fordul. Az egykori élénk eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeléből visszatekintve. Az első sor elégikus hangulatot üt meg. Az eltűnt időt szeretné megragadni a költő, megkeresni az eltűnt órákat, a visszahozhatatlan után nyúl, amely menthetetlenül elfoszlik a múlt ködében.

A Talán eltűnök hírtelen című vers, összegzés. Az összegzés nem az életút egy eseményszerű fordulójáról, távlatából történik meg. Az életút kölcsönzi anyagát, mozzanatait, de tárgyát, alakját, szerkezetét nem. Nem történetet foglal magába, hanem történelmet. „egy autonóm emberi létezés történelmét.”

A talán eltűnök hirtelen című versben elmaradnak a kötőszók, a mondatok független, egyszerű, többnyire kijelentő mondatokká önállosultak, míg az Á lá recherche című versben sok a múlt ideű kötöszó, visszatérő mondatok jelennek meg, a vers végén pedig kérdéssor következik.

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.

A nőstény szúnyogokat általában az izzadtságban lévő tejsav szaga vonzza, de ezt bizonyos illatok elnyomhatják, s a szúnyogok azokat kerülik, akiken nem érzik a tejsavat. A sav szagát elnyomó, hosszas kísérletezés során megtalált és hamarosan szabadalmaztatott illatanyagokkal hatásosabb és az ember számára kevésbé kellemetlen szúnyogriasztók készíthetők.

• Danó-Van Phu - Reklám a videójátékok világában / 2019, 13 oldal
  
  
• Koschek Vilmos - Megszakítási rendszer / 2009, 73 oldal
  
  
• Dr. Tóth Zsuzsanna - Endokrin rendszer / 2018, 65 oldal
  
  
• Neumann János / 2003, 7 oldal
  
  
• Korai hardverek / 2003, 15 oldal
  
  

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...

Bevezetés Mikszáth elmeséli, hogy sokszor szokott együtt vacsorázni gróf Pongrácz Károllyal. Ilyenkor, beszélgetéseik alkalmával gyakran felszínre került a híres Pongrácz-család múltja. Az ősök közül a legizgalmasabb élet alighanem a különcködő Pongrácz Istvánnak jutott, melyet Mikszáth annyira érdekesnek talált, hogy megkérte a még élő családtagokat, hadd írja...

A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ...