A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába és „mégis” szavak.
Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott, mint a két pogány fejedelem népe.
Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.
„Góg és Magóg fia vagyok én”,
„Verecke híres útján jöttem én.”
Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.
Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:
„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”
Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét vállalja magára.
A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:
„Legyek az új, az énekes Vazul”.
A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi magyar voltának.
Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:
„Fülembe forró ólmot öntsenek..”
„Tiporjatok reám, durván, gazul”.
Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:
„sírva, kínban, mit se várva”.
A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:
„mégis csak száll
mégis győztes
mégis új és magyar”.
Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Az anarchizmus
Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen, József Attila Holt vidék című versének összehasonlító elemzése
Ady Endre 1877-ben született, Petőfi Sándor 1823-ban, míg József Attila 1905-ben, tehát elmondhatjuk hogy időben József Attila és Ady Endre ismerhették egymást, azonban a verseik keletkezésekor Petőfi már nem élt, de adhatta verse az ihletet a másik két költőnek.
Minden vers alap és meghatározó motívuma illetve témája a tél, a magány, elhagyatottság. József Attila verse különbözik...
Tangó
Slawomir Mrozek (szül.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk, vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire...
Babits Mihály Húsvét előtt c. művének elemzése
A Húsvét előtt Babits Recitativ című kötetében jelent meg 1916-ban. Ugyanezen kötetében látott napvilágot a Levél Tomiból, a Cigánydal és a Május huszonhárom… is. A költő pályakezdőként írta művét. Ezen pályaszakaszára jellemző a világháború bírálata, a humanista értékek és az emberi élet védelme érdekében tiltakozó a világ elé kiálló magatartás. A vers...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
