Középiskola > Műelemzések > Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a versen, ezek a „hiába és „mégis” szavak.

Góg és Magóg népét a magyar néppel azonosítja. Úgy érzi, hogy hazája épp oly elzárt, elmaradott, mint a két pogány fejedelem népe.

Az első és a második versszak párhuzamos szerkezetű. Hasonló a kezdősoruk. Ady visszatekint történelmi gyökereihez, és ezzel magyarságát hangsúlyozza.

„Góg és Magóg fia vagyok én”,
„Verecke híres útján jöttem én.”

Nyomatékosság teszi mondanivalóját a sorok végi „ én”-nel.
Mindkét versszak kérdéssel zárul, ez is a párhuzamvonás eszköze. A sorkezdés is azonos:

„szabad-e sírni …”
„szabad-e Dévénynél betörnöm…”

Egy sajátos költői magatartást állít előtérbe ezekkel a kérdésekkel, a küldetéses ember szerepét vállalja magára.

A második versszakban szerepel két történelmi hely, Verecke és Dévény, ami szimbolikus jelentésű. Verecke az ősi, keleti gyökerek, Dévény pedig a modern nyugati kultúrához való kapcsolódás jelképe. (A honfoglalók a Verecke-hágón jöttek be, Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja.) A két név nemcsak szimbolikus, de ellentétet is hordoz. Ady vállalja a lázadó szerepét:

„Legyek az új, az énekes Vazul”.

A versben nagyon sok az utalás a magyar nép történetére. Ezzel is nyomatékot ad magyarságának, ősi magyar voltának.

Az utolsó sorban Pusztaszer, mint az elmaradottság, a konzervatív szemlélet jelképe jelenik meg. Ez ellen lázad Ady és vállalja az újért a küzdelmet és a megpróbáltatásokat:

„Fülembe forró ólmot öntsenek..”
„Tiporjatok reám, durván, gazul”.

Szenvedéseire utalnak az utolsó versszak sorai:

„sírva, kínban, mit se várva”.

A költő elszántságát az ismétléssel hangsúlyozza. Háromszor ismétli a mégis szót:

„mégis csak száll
mégis győztes
mégis új és magyar”.

Az új szó a vers kulcsszava. Ismétlődése nyomatékot ad a mondanivalónak. Az új a megújulásra, a költészet megújítására utal.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Splényi katonatisztből és ludovikás oktatóból lett a székesfőváros Detektívtestületének első vezetője, vagyis a Thaisz-korszak utáni budapesti rendőrség detektívfőnöke. Splényi báró azonban nem csupán erről híres: ő volt a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza harmadik férje, aki mellett a nagyasszony, a báró 1909-ben bekövetkezett haláláig kitartott.

• Dr. Csanády Etele - CNC technika a faiparban / 2009, 44 oldal
  
  
• A ló és lovas motívum Ady költészetében / 2001, 2 oldal
  
  
• Várady Judit - Protokoll és etikett a médiában / 2010, 47 oldal
  
  
• Várady Lajos - Adatbázis-kezelés előadásjegyzet / 2000, 37 oldal
  
  
• Csanády Dániel - A közhasznú szervezetek törvényi szabályozása / 2002, 10 oldal
  
  

A Külvárosi éj, a '32-es kötet címadó verse, a gazdasági világválság, az elszegényedés, az elégedetlenség, a tömegmozgalmak, a kivándorlási hullám idejében keletkezett. A forradalmi hullám apadtával sem csökkent József Attila költészetének forradalmi ereje, inkább mélyebbre hatol és magasabbra szárnyal. Az 1931. év végén születik a Munkások, az új típusú munkásábrázolás...

I. "A főúri" A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...

Ady Endre versei az 1910-es évek után leegyszerűsödnek. Költészetében a szimbólumok száma lecsökken, de mondanivalójuk hordereje és tartalma súlyosabb lesz. A ló és lovas jelképe az emberiség eltévelyedését, a jó és biztos út elhagyását jelzi. Az első világháború Ady világnézetében is jelentős változást hoz. A költő átértékeli a múltat és a dualizmus kori Magyarország, amit...