Moliére
Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Apja jómódú kárpitos. 6 fia közül ő a legidősebb. Anyja korán meghalt, apja nevelte. A clermanti jezsuita kollégiumba latinul tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott. A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész lett. 13 évig tapasztalatokat szerez. Kiváló komikus, példaképe Scarmucci, olasz műveket dolgozott át. 1673-ban egy színdarabban rosszul lett, meghalt. Az egyház nem engedte, hogy nappal temessék el.
Tartuffe
Egyik legjobban sikerült „vígjátéka” a Tartuffe (1664). Témája világos és áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem végső romlásba dönti őket. Formája teljesen „klasszikus”, azaz Moliérnek sem volt más választása abban a korban, mint követni a hármas egység kötelező szabályát. Moliére kész kiforrott jellemekkel dolgozik, mint a commedia dell’arte. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát, mellőzi kifejlődésének ábrázolását, viszont következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több oldalról, több, egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel.
Az I. felvonás 1. jelenetében a két főszereplőn kívül mindenki színre lép. Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk be: az anyós, Pernelle asszony dühös–bár mértéktartó-szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. Eleinte teljesen egyoldalú a családi veszekedés, senki sem jut szóhoz: egy–egy megkezdett, tört mondat vagy egy ártatlan kötőszó után beléjük fojtja a szót az öregasszony.
A II. felvonás Tartuffe-öt közvetlenül Mariane és Valér, közvetve pedig Damis boldogságának szétzúzójaként tünteti fel. Orgon eddig rejtegetett terve napvilágra kerül: értelmetlen, ésszerűtlen és ezért erkölcstelen házasságba akarja kényszeríteni leányát. A történet hasonló, mint a Romeo és Júliában: Mariane alig tiltakozik, majd kezdeti ellenállása is megtörik, s nem mer ellentmondani a szülői önkénynek. A „gyermeki engedelem” tiltja meg neki, hogy szembeszálljon apjával, s a női szemérem tartja vissza, hogy harcoljon szerelméért. A korabeli játékokra jellemző, hogy a félénk és gyámoltalan szerelmesek helyett a talpraesett, okos és bátor komorna, Dorine perlekedik, érvel, bizonyít és taktikázik.
Két felvonáson át csak Taruffe-ről folyt a szó, a szélsőséges szempontokat érvényesítő vita. Az olvasó úgy érezhette, hogy mindent megtudott már erről az emberről. A második jelenetben hosszadalmas előkészítés, az érdeklődés felcsigázása után maga a címszereplő lép színre, kiderül, hogy még mindig csak nagyon felületesen ismerjük. Csodálnunk kell az írói zsenialitást, mely új megvilágításba helyezve még inkább kibontja a „hős” jellemét. Tartuffe eddig sem volt komikus, komédiába illő alak, most sem az, s a következő felvonásokban még kevésbé. Egyszerre mozgásba lendül minden, felgyorsulnak az események, megnő a jelenetek száma is Szenvedélyek robbannak ki, s Orgon a hiszékeny vakbuzgóság lejtőjén egyre gyorsabban rohan saját bukásába. Orgonban is kevés a komikus vonás, ő valóban mélyen vallásos.
A IV. felvonásban éri el csúcspontját a dráma, az események tragikus fordulatot vesznek: kacagni senkinek se lehet kedve. Nem is komédia ez tulajdonképpen, ezért is szokták heroikus (hősi) komédiának is nevezni.
A komédia a dráma műnemébe tartozó szépirodalmi műfaj, amelyben kisszerű emberek, illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással vagy a körülményekkel; megoldás többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus kimenetelű.
Moliére darabjának talán „legkomikusabb” jelenete az (ha lehet egyáltalán így nevezni), mikor az együgyű Orgon az asztal alatt feszengve tanúja Tartuffe udvarlásának s erotikus vágyai mohóságának. Igaz, Tartuffe gyanakvó és ravasz, mégis befut az egérfogóba. A jelenet tragikomikus feszültségét fokozza a furcsa helyzet s a főszereplő most már leplezetlen erkölcstelensége közötti ellentét. Tartuffe egy sajátos és meghökkentő erkölcstant fejt ki Elmírának. Sokan a Jezsuitizmus módszereire, érveire ismertek rá ebben.
Moliére végső üzenete mindenesetre az, hogy az emberek lelkében élő rend és harmónia utáni vágynak két ősi, démonikus ellensége van: a butaság és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.
Kapcsolódó olvasnivalók
A római Colosseum
A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.
Don kanyar, 2. magyar hadsereg
Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése
Műve 1920-ban A kenyér és bor kötetében jelent meg. Kosztolányi ezt a verseskötetét pályájának középső szakaszában írta meg. A pályaszakaszának a legkiemelkedőbb teljesítményeként tartják számon.
A vers címe különös, ellentmondásos. Ez az ellentmondásossá utal a vers tartalmának az ellentmondásosságára. A hiány, a megoldatlanság érzetét kelti bennünk. Két szerkezeti...
Tóth Árpád élete és munkássága
Tóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága.
1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
Franz Kafka - A Törvény kapujában c. művének elemzése
A szöveg sok kérdést felvet, amelyekre a szövegből közvetlenül nem kapunk választ:
1. Hol játszódik a történet?
2. Miért van szüksége a törvény kapujának őrre, ha mindig, mindenki előtt nyitva áll?
3. Lehet, hogy a törvény kapuja mégsem mindig, vagy nem mindenki előtt áll nyitva?
4. Miért nem engedi be az őr a vidéki embert?
5. Miért van szükség a kapun belül is őrökre, és...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
