Középiskola > Műelemzések > Ady Endre motívum rendszere

Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban érettségizett Zilahon, majd a debreceni református jogakadémia hallgatója lett. 1897-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, jogászként díjnok lett a temesvári királyi táblánál. 1898-tól újra Debrecenben élt, a Főiskolai Lapok, majd a Debreczeni Hírlap munkatársa, később a függetlenségi Debreczen újságírója. 1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött. 1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője. 1903-ban megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal. Szerelmes verseinek Lédájával. 1904-ben Budapestre, majd Párizsba utazott. Barátságot kötött Bölöni Györggyel. 1904-ben állapította meg az orvos vérbaját. 1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott. Később felváltva élt Budapesten, Párizsban és Érdmindszenten, közben riviérai, bajor- meg olaszországi utazásokat tett többnyire Léda társaságában. 1908-ban barátságot kötött a mecénás Hatvany Lajossal. 1909-ben megkapta a főváros millenniumi díját. A Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ munkatársa. Betegségével sok időt töltött itthoni és külföldi szanatóriumokban. 1912-ben végleg szakított Lédával. 1915-ben kötött házasságot Boncza Bertával, Csinszkával. A világháború éveiben Csucsán éltek. Háborúellenes cikkei miatt politikai támadások kereszttüzébe került. 1916-ban behívták katonának Kolozsvárra, de fölmentették. 1916-17-ben gyógyüdülőkben élt, majd Pestre költöztek. 1918. nov. 16-án a Nemzeti Tanács küldöttsége a forradalom költőjeként betegágyánál köszöntötte. Utolsó nyilvános szereplése a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt. Elnökké választották, de beszédét Hatvany Lajos olvasta föl.
Jan. 29-én a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, Móricz, Babits és Jászi Oszkár búcsúztatta.

Ady motívumok:
I. A MAGYAR UGAR MOTÍVUMA
- Találkozás Gina költőjével: Ady első igazi magyar ugar verse, a magyar árvaság és a Montblanc sivárság vádló, keserű költeménye. Vajda János emlékét eleveníti fel: szellemi rokonság vele, a magyar földön való élés reménytelensége formálta művészi alakításukat.
- 1905 után egymást követik a magyar ugar versek, pl. A lelkek temetője, A Tisza-parton, A magyar ugaron → ezek a versek jelezték először, h Ady rátalált saját költői hangjára. Adyt nem szerelmi lírája emelte költővé, hanem azok a versei, amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, Nyugatra vágyódó, haladni akaró Magyarország közös érzéseit, egész kialakuló köztudatát szólaltatták meg.
- Móricz Zsigmond szerint a magyar ugar Ady nagy felfedezése

Az Ugar-motívum
Az ‘Új versek’ ciklusai közül a legtöbb vitát, a legtöbb ellenérzést ‘A magyar Ugaron’ váltotta ki. Ady a magyar történelem prosperáló korszakában olyan nemzetképpel állt elő, olyan egyoldalúan lesújtó képet festett a hazáról, mely joggal váltott ki méltatlankodást nemcsak ellenfelei, hanem barátai körében is. Az Ugar jelképet Ady Széchenyitől kölcsönzi, akinél a magyar elmaradottság jelképe. Stilisztikai szempontból valójában egy metonímia emelődik inkább allegóriává, mint többértelmű szimbólummá. A ciklus gondolati– tartalmi egységét az Ugar szinonimái adják: magyar mező, magyar puszta, Tisza-part, Hortobágy
stb. Összefoglalóan: Magyarország az elmaradottság színtere, a tehetségek temetője, az értékek pusztítója, a reménytelenség és kilátástalanság földje.

A Hortobágy poétája (1905.) (nyitóvers): A magyar tehetség önarcképszerűen megrajzolt zsánerképe.

A Tisza-parton (1905.): A kétséges eredet mítosz, mint a nemzeti aranykor felvázolása után a jelen állapotát különféle rekvizitumok jellemző, hatásos felsorolásával mutatja be.

Lelkek a pányván: A megkötöttség, a lekötözöttség, a tenni akarás és -vágyás elpusztítása hatásosan egy képbe sűrítve jelenik meg.

Korán jöttem ide: Ady az ún. magyar költősors egyik fontos összetevőjét ragadja meg, a már Janus Pannoniusnál is megjelenő koránjöttség érzetet. A korán- és későnjöttség dimenziói a lírai én köztes állapotát jelzik, a költősors reménytelenségét, illetve a szabadítás megkésettségét.

A lelkek temetője: Szentenciózus összefoglalója a reménytelen magyar sorsnak, a jobbat és többet akarás tragikus elvetélésének. Az éltek nem éltek paradoxonával fejezi ki a vegetáció, illetve a teljes élet ellentétét.

Találkozás Gina költőjével: Ady az elátkozott magyar költősors egyik jelképének Vajdát tartja, a hétköznapiság világából kiemelkedő Montblanc- embert. A látomásos versben sajátos önkettőződés történik: a lírai én azonosul a látomásban a nagy költőelőddel, Gina pedig Lédával.

A magyar Ugaron (1905.): A homogén költői képre épített vers, látszólagos statikusságát oldja és feszültté teszi az értékszembesítés: a fent és a lent, a mozgás és mozdulatlanság, a csönd és a hang, a virág és a gaz, a múlt és a jelen. A lírai én egyszerre szemlélődő és értékelő magatartása jelzi a jellegzetes adys magatartásviszonyt, az elhatárolódás és vállalás kettősségét.

A pénz motívum A motívum feltűnik már az ‘Új versek’-ben is, ciklusszervezővé a ‘Vér és arany’ kötetben válik. Ady a polgári világ, az indusztriális társadalom azon jellemzőjét ragadja meg, mely szerint a pénz immár nem fizetőeszköz, hanem az emberi kiteljesedés kizárólagos forrása, a boldogság és boldogtalanság lehetősége, az élet princípiuma. A téma az irodalomban a XIX. századi nagyregényben jelentkezik domináns módon, s a naturalizmus teszi meg központi regényszervező motívummá.

Harc a Nagyúrral (1905.): Az individuumnak a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi Ady. Az élet gazdagsága, sokszínűsége, újdonsága csak a pénz által nyerhető meg, s ez a tudat teszi rendíthetetlenné, legyőzhetetlenné, ironikusan hallgataggá a disznófejű Nagyurat.

Mi urunk: a Pénz: A pénz az ön- és közmegbecsülés feltétele, az ön- és közmegítélés kiindulópontja és mércéje. Az intellektuális, az érzelmi élményszerzés emberi tevékenység, csak a pénz által valósulhat meg.

Vér és arany: Ady szerint a világ két princípiuma a vér és arany, a szexualitás és a pénz. A változékony világban, történelemben e két tényező képviseli az állandóságot.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

• Kulin Ferenc - A Dózsa-motívum helye három lírikusunk költői világképében, Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Ferenc / 2017, 7 oldal
  
  
• Kirády Attila - Mesterséges intelligencián alapuló számítógépes szakértői rendszer felhasználási lehetőségei a katonai és rendőri állomány alkalmasság-vizsgálatain / 2008, 14 oldal
  
  
• Bartos-Elekes István - Stroboszkópos fényképekkel támogatott fizikatanítás az Ady Fizikumában / 2022, 14 oldal
  
  
• Dr. Neogrády-Dr. Mátis - A szénhidrát-anyagcsere zavarai 2 / 2017, 34 oldal
  
  
• Bartos-Elekes István - Néhány stroboszkópos fénykép a nagyváradi Ady Endre Líceum Fizikumában / 2020, 9 oldal
  
  

Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...

Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...

1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...