A hazaszeretet az iránt az ország iránt való érzelmi kötődés, ahol élünk vagy ahol születtünk. Ez megjelenhet tetteinkben, viselkedésünkben vagy szavainkban. A hősisség lehet a hazaszeretet tettbeli megnyilvánulása vagy egy közösség érdekében végzett önzetlen cselekvés. Ez a két fogalom kedvelt témája a magyar verseknek. Általában együtt jelennek meg és az ideális hazafit jellemzik. A magyar irodalomban szinte minden költőnek, írónak született olyan műve, melyekben ezek az érzelmek állnak az középpontban.
Első latin nyelven író költőnk Janus Pannonius. Több versében leírja hazaszeretetét és azt a jobbító szándékot, mellyel fel akarta emelni Magyarországot a fejlődő országok közé. Ilyen versei a Pannónia dicsérete és a Búcsú Váradtól c. művek. Janus Pannonius büszke volt magyar származására, ezt mutatja művészneve is, melyet eredeti neve, Csezmicei János helyett használt.
Balassi Bálint Egy katonaének című versében a vitézi értékrend és erkölcs áll a középpontban, illetve a vállalt élethelyzet, amely magában hordozza a halál kockázatát, de a tudat, hogy tehetnek valamit hazájuk szabadságáért, nem hagy bennük kétségeket.
Zrínyi Miklós a magyar barokk irodalom legjelentősebb alkotója. Magát inkább politikusnak és hadvezérnek tartotta, mit költőnek. Ezekből a státuszokból is látszik, hogy tevékenyen részt vett Magyarország politikai ügyeiben és harcaiban. Nagy felelősséget érzett a magyar nép iránt, mely megjeleni legjelentősebb művében, a Szigeti veszedelemben is. A műben szereplő magyar katonák hazájukért való önfeláldozása azt az üzenetet közvetíti a kortársak számára, hogy összefogással a törökök kiűzhetők Magyarországról.
Berzsenyi Dániel a felvilágosodás egyik legjelentősebb alkotója. A magyarokhoz című művében hívja fel az állam döntéshozóinak figyelmét Magyarország egyre romló helyzetére, melynek hatására benne a nemzetpusztulás félelme merül fel. Véleménye szerint a dicső múlt példát adhat a jelen problémáinak megoldására.
A romantika irodalmára különösen jellemző s történetiség és a nemzettudat érzelem-gazdag kifejezése. Ezen túlmenően a romantika idején a közép – európai költők az alkotás mellett a nép prófétájaként való vezetését is feladatuknak érezték.
Katona József Bánk bán c. drámája elsősorban a hazának való elkötelezettséget hangsúlyozza, melyet Bánk bán még családja elé is helyezett. Egy ország vezetése nagy felelőséggel jár és teljes embert kíván, ám ezt Bánk bán nem tudta összeegyeztetni magánemberi szerepével.
A Himnusz Kölcsey Ferenc hazafias költészetének időszakában keletkezett a változás igényével és annak szükségességével. A magyar történelmi eseményeket katalógusszerűen összefoglalva mutatja be a múlt dicső tetteit, illetve könyörög Istenhez bűneink utáni megbocsátásért. A Zrínyi éneke, Kölcsey másik műve felhívja a figyelmet a dicső múlthoz képest romló jelenre. Ezzel akarta felrázni a nemzetet, hogy ezzel a magatartással hazánk romlásba dől.
Vörösmarty Mihály hazafias költeménye a Szózat, melynek témája a rendületlen hazaszeretet parancsa és a hazához való hűség kötelessége, melyeket múltbéli példákkal erősít.
Petőfi Sándor költői szerepéhez a váteszköltő kapcsolódik. A szabadságot nemcsak a magyaroknak akarta kiharcolni, hanem világméretű szabadságban gondolkozott. Felelősségének érezte ennek elérését. A XIX. Század költői c. művében meghatározza a költő és a költészet szerepét a szabadság elérésében. A költőt mint jövendőlátó népvezért ábrázolja, aki az ideális társadalom létrejöttét segíti.
Ady Endre Föl – föl dobott kő című verse a hazaszeretet és a hazához való hűség vallomása, melyben egy olyan köteléket ír le haza és ember között, mely megszüntethetetlen.
Költőink, bármely korszakban alkottak is, mind felismerték a hazaszeretet fontosságát, hogy milye lényeges az ember számára a közösséghez való tartozás. Napjainkban a hazaszeretet és a hősiesség elvesztette igazi értékét. Az emberekből hiányzik az összetartás és a hagyományok tisztelete, pedig ezek tartanak össze egy nemzetet.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
A Vöröstoronyi-szorosA szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Kapcsolódó doksik- Kardos Eszter - Tudománypolitika / 2003, 26 oldal
- Chevrolet Spark üzemeltetői kézikönyv / 2013, 247 oldal
- Dr. Marczell Mihály - A bontakozó élet II., a lélek megismerésének művészete / 2010, 103 oldal
- Dr. Mileff Péter - Grafika programozása / 2015, 103 oldal
- A belső audit munkájának figyelembevétele / 2003, 5 oldal
Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában
A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat. Herder negatív utópiája...
Idill és halál Radnóti Miklós költészetébenMint a bika. Így tudnám röviden leírni Radnóti szellemiségét, tulajdonságait. Költőnk olyan korban születetett és élt, ahol a fenyegetettség, az erőszak szilaj módon vetette meg a lábát Európában. Származása miatt, zsidó volt, az élet minden területén nagy ellenállásba ütközött, Nem vették fel kedvenc egyetemére, diplomájának megszerzése után nem kapott munkát, cenzúrázták...
Arany János Vörös Rébék című művének elemzéseA magyar költészetben talán Arany János volt az, akinek szívéhez legközelebb a ballada műfaja állt. Egy kevésbé ismert műve a Vörös Rébék. A balladát öreg korában, 1877-ben a Margitszigeten írta, ezért az Őszikék versei közé soroljuk. Az ekkor írt verseket még családja elől is rejtegette, bár ez alatt a pár hónap alatt több költeménye született, mint az eddig eltelt húsz év...
