Középiskola > Műelemzések > A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban

A ballada tipikusan romantikus műfaj, az epika műnemébe tartozik. A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne.

A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat tekintette mintaként. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja középpontba. Ezek a balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél.

Lélektani ballada az Ágnes asszony is. 1853-ban íródott, Nagykőrösön. Az első 4 strófában – a „balladai homálynak” megfelelően – még csak sejthető valamiféle bűn, erre utalnak a következő sorok:

„Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.”
„Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.”

A refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.”) vagy az elbeszélő, vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában. Ez a sor ritmikailag is elkülönül a megelőző négy sortól.

A következő szerkezeti egységben (5 - 19. vsz.) a színhely a börtön és a bíróság, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel festi a megőrülés folyamatát. A részletező elbeszélést párbeszédek szakítják meg, melyekből kiderül Ágnes asszony bűne: szeretőjével együtt megölte férjét.

A 20. strófától a ballada visszatér a vers indításához, s hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba.

Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a sima képen.”
„S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.” – e sorokkal érzékelteti a költő az idő múlását és az állandóságot.

A bűntudat súlya kergeti tébolyba A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát is. 1857-ben felkérték Arany Jánost, hogy írjon üdvözlő ódát a Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére. Ő elutasította a felkérést, és nekifogott egy balladának: így született meg ez a költemény, melynek versformája ún. skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével).

Új motívum a lelki folyamatok ábrázolása mellett a költők, a walesi bárdok példaértékű, bátor helytállása. Az ötszáz vértanúvá lett énekes közül „egy se bírta mondani, / Hogy: éljen Eduárd”, egy sem lett hazaáruló renegát.

A fenti két költemény egyszólamú ballada: az események egy cselekményszálon bontakoznak ki.

Arany János balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Az észak-alföldi régiók és főleg a Nyíregyházi járás dinamikusan fejlődő gazdasággal és jó munkalehetőségekkel rendelkeznek. Nyíregyháza a térség motorja, vonzó turisztikai célpont, így bárki számára érdekes lehet átnézni az aktuális nyitott pozíciókat.

• Mérés és Irányítástechnika labor / 2005, 12 oldal
  
  
• Bődi Béla - Néhány szó a LED-ekről / 2006, 2 oldal
  
  
• A Windows NT és a Windows 2000 memóriakezelése / 2003, 6 oldal
  
  
• Mi a kommunikáció? / 2004, 20 oldal
  
  
• Abonyi-Juhász - Élelmiszerek szénhidráttartalmának meghatározása / 2005, 9 oldal
  
  

A vers Arany életének delén túl született. A vers keletkezésének éve mellett, tartalma és gondolatai is erre utalnak. A cím nem tükrözi a vers tartalmát és hangulatát, s ezzel feszültséget kelt az olvasóban. A mű az Őszikék versciklushoz tartozik. A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers Arany egy kevésbé gyakori témájával a...

A mű eredete: Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők: - Toldi Miklós - Bence, a szolgája - Pósafalvi János, hírnök - Lajos...

A Phaedra, „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája”, 5 felvonásos klasszicista tragédia. A konfliktusok természete szerint jellem-, zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam, ahol az erény...