Középiskola > Műelemzések > Babits Mihály világháborús költészete

Babits háborúellenes költészete az I.Világháború idején

Mint minden problémát, a háborúhoz való viszonyát is először bölcseleti szinten tisztázza Babits. Kant „Az örök béke” című művéhez írt tanulmányában mutat rá a háborúnak erkölcsfilozófiai szinten embertelen voltára. Azért, mert az örök béke a valóságban nem valósulhat meg, az ember, illetve az emberiség nem mondhat le ennek megvalósításáról.

Babits háborúellenes költészete kevésbé homogén, s bizonyos szempontból kevésbé jelentős, mint Adyé. Az 1914-15-ben írt verseit még a fiatal életek kiontásán érzett fájdalmas meghatottság és szomorúság hatja át (Fiatal katona, Miatyánk). A „Játszottam a kezével” című verséért felséggyalázás címen perbe fogták. Valójában azonban a költemény nem a háború ellen íródott, hanem egy ősi toposzt felhasználó szerelmes vers. Babits a betegsége idején jegyezte fel Beszélgetőfüzeteibe, hogy „politikáról nem beszéltem, de mikor szükségét éreztem megszólaltam”. Kb. 1916-tól erősödik fel és válik egyértelművé költészetében a háború-ellenesség. Kétféle magatartást is helyénvalónak tart: az egyik a kiáltás, mely túlharsogja a háború hangzavarát és a hallgatást, mely éppen némaságával tüntet az artikulálatlan hangerő ellen.

Húsvét előtt
1916.március 26-án a Nyugat zeneakadémiai matinéján Babits együtt szerepelt Adyval, Móriczcal, Ignotussal, Karinthyval, s itt olvasta föl Húsvét előtt című háborúellenes versét.
A vers műfaja rapszódia: zaklatott hangvételű lírai költemény. Rába György elemzése szerint viszont inkább dithürambosz (önkívületi állapotban előadott közösségi érvényű ének). Az emberi szó kimondásáig történő eljutás fizikai és lelki szempontból egyaránt gyötrelmes folyamatát tárja elénk a költemény.

A cím a feltámadást, a béke eljövetelének reményét kelti, ebből is látszik, hogy a költő a fel-támadást a békével azonosítja. A szabadversre emlékeztető forma, melyben az áradó belső tartalmak szétfeszítik a fegyelmezett kereteket az expresszionizmus felé való közeledést mutatja. A háború eltávolítja Babitsot az impresszionizmustól és inkább a belső világot vizsgálja. A ritmusa nyugtalan, inkább a hangsúly, mint az időmérték visz lendületet a sorokba.
A vers üzenete a békevágy kinyilvánítása, de, hogy eljusson idáig, félelmeit le kell győznie, és közben sok merésznek számító gondolatot sodor magával az erőfeszítés.

A felfokozott lelkiállapotot jelzik a vers ismétlődő fordulatai, mint például a négyszer megjelenő, szenvedést is vállaló mellékmondat egy megszakított főmondat kezdetével: ”S ha kiszakad ajkam, akkor is...” Ezek alkotják a vers gerincét. Ez a csigavonal szerkezet, a körülmények, mellékmondatok, visszatérő, késleltetés szerepű megjelenése, Vörösmarty A Guttenberg albumba című epigrammájára emlékeztet. A végső gondolat világgá kiáltása előtt felidézi a háború embertelenségét, melynek visszatérő szimbóluma a szintén Vörösmartytól (A vén cigány) kölcsönzött „szörnyű”, „nagy”, „pokoli” malom. A malom felőrli a búzát, mint a háború az embert. Nem a hőst ünnepli, hanem azt, aki először ki meri mondani a béke szavát, s a lírai én annyi késleltető előkészület után maga mondja ki ezt a szót egy zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és felnagyítva a béke mindent megváltó erejét.

Ezek után a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek viharainak elcsitulását: dallalmos, két-ütemű hetes és hatos sorok váltakozása hirdeti az általános megbékélést. A félrímek csengése a húsvéti feltámadási ünnep harangszavát idézi, a mondatok és ritmikai egységek egybeesése pedig az áhított békét hirdeti.

Fortissimo
Az 1917-es Fortissimo hangja az előző versnél sokkal erőteljesebb és elkeseredettebb. Ezt támasztja alá a cím is, mely egy olasz műszó, jelentése: még erősebben. Babits csalódott, mert Magyarországnak nem sikerült kilépnie a háborúból. Emiatt megrendült a hite és a vers stílusa miatt istenkáromlás vádjával perbe fogták.

A költemény rapszódia jellegű: a hang, amellyel Istent fel kell ébreszteni, már nem lehet han-gosabb.

Nietzsche filozófiájának hatása érződik, mikor Babits „alvó” ill. „halott” jelzővel illeti az Istent. A narrátor ezt a süket Istent, aki nem hallja meg az emberek kínjait és jajveszékeléseit, próbálja felébreszteni az anyák irgalmatlan sírásaival, vagy ha ez nem lenne elég, akkor a férfiak durva káromkodásaival. Az lenne jó, ha az ember is süket lenne és nem hallaná a háború borzalmait. Nem Isten fordult el az embertől, hanem az ember lépett ki az isteni és teremtett világ termékeny csöndjéből, s ennek tragikuma és következménye a háború és a zűr-zavar.

A vers lezárása önkínzó pesszimizmus: nemcsak az Isten érzéketlen, süket a föld, süket minden, „csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra”.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Babits Mihály, Húsvét előtt c. művének elemzése / 2006, 2 oldal
  
  
• Babits Mihály / 2006, 2 oldal
  
  
• Babits Mihály műveinek elemzése / 2000, 20 oldal
  
  
• Dr. Osztovits Szabolcs - Babits Mihály / 1997, 13 oldal
  
  
• Babits Zsófia - A zero waste technológia megvalósulása a hidegen sajtolt olajok gyártása során / 2017, 12 oldal
  
  

A Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította...

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...

Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...