Középiskola > Műelemzések > Ady Endre - Álmom: az Isten című versének elemzése

Ady Endre az első magyar költő, aki minden önáltató mellébeszélés nélkül látta és láttatta a
valóságot. Különleges látásmódja, témaválasztása a mai napig fájdalmasan érvényessé teszi
költészetét. Ő az első magyar költő, akinek költészete illeszkedett az akkori európai áramlatokhoz.
Az els ő szimbolista költ ő nk . Megújította a vers tartalmát és formáját is.

Tematikája és versformája akkor is és most is vegyes indulatokat vált ki. Vele szemben csak kétféle magatartás létezik a mai napig: elfogadás és hódolat vagy elutasítás és gyűlölet. Kíméletlen őszintesége a mai napig visszatetszést kelt a társadalom zömében. Tény, hogy költészete ma épp olyan időszerű, mint száz évvel ezelőtt.

Verseit tudatosan ciklusokba rendezte, tematika és mondanivaló szerint. Költészete témák alapján több csoportba sorolható. Az egyik ilyen különleges csoport az Istenes versek csoportja. Korábban számottevő Istenes kötészet, kortól eltérő hit és istenkeresés csak Balassi Bálint költészetében volt jelen.

Hagyományosan vallásgyakorló családból származik: anyja, Pásztor Mária református prédikátorok leszármazottja. Hogy mégis újfajta vallásosság volt osztályrésze, annak tudható be, hogy nagyon fiatalon, még jurátus korában súlyos fertőzést kapott: vérbajos lett. Ma már a vérbaj nem halálos kór, de száz évvel ezelőtt nem volt gyógymód, csak tüneti kezelést ismertek. Emiatt sajátos viszonyba került a halállal, kénytelen volt elfogadni a tényt, hogy az ő életkilátásai sokkal rosszabbak, mint az átlagéi. Nyilván ezért élt önpusztító életet - nem volt mire vigyázni.

A fentiek miatt szinte szükségszerűen új "kapcsolat" alakult ki közte és Isten között. Az állandó haláltudat szükségszerűen vezette el egyfajta különleges istenkereséshez és istenszemlélethez.

Tematikus Istenes költészete főként 1908-1912 között, három kötetben van jelen. Az első ilyen kötet Az Illés szekerén cím ű 1908 - ból . Az Álmom: az Isten című verse ebben az első tematikus kötetben található.

Ady istenképe folyton változik, minden egyes istenes verse más és más lelki helyzetet tükröz. Hol gyermekien ártatlan, naiv, hol szenvedélyesen perlekedő, követelőző, hol lemondó, belenyugvó. A dalszerű kis vers a pillanatnyi lelkiállapotát tükrözi, ami az életrajz ismeretében visszatérő és állandó életérzés: tudjuk, hogy rövid időszakokat kivéve sokat és sokszor nélkülözött, így lehet
batyuja a Nincsen.

Mivel előre meghatározott az élete, útja a Semmi, vagyis nem tervezhető és nem átlagosan reményteli és boldog.
Közben persze megy az úton, vagyis éli az életet, ami neki adatott. S miközben viseli az életet, álmodik egy olyan tudatállapotról, amelyben még tisztán hihet/hisz Istenben, gyermekien, ártatlanul.

Az elindított kép folytatódik: vágyik "nagy, bolond" hitre, vágyik arra, hogy újra képes legyen imádkozni. Visszavágyódik a gyermekkor ártatlanságába és talán az egészséges testi állapotába is. Árulkodó a második versszak utolsó sora:"...újból imádkozni." Itt egy istenhitét vesztett ember fájdalmas vágya jajdul.

Harmincegy éves volt, lélekben mégis aggastyán, aki visszavágyik ifjúkora hitébe és ártatlanságába. Ez a kép bomlik tovább: belefáradt az élet harcaiba, nem akar Istennel sem harcolni tovább, úgy tűnik, nem tudja folytatni az életet "vitézül" - vágyik az "Isten - szerelemre". Vágyik a feloldozásra. Vágyik a halálra.

Az egyszerű dal súlyos, fájdalmas érzéseket mond el. Micsoda élet az, amelyik a Nincsen batyujával a Semmit járva már csak Istent szeretné megtalálni? Összefacsarodik a szívünk, ezt olvasva. És ámulunk Ady Endre bátorságán, hogy legmélyebb, legféltettebb vágyát-reményét megosztja velünk.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

• Ady Endre- Az Illés szekerén c. kötete, A Sion-hegy alatt c. versciklusa / 2020, 3 oldal
  
  
• Csanády Bálint - Építési feladat megoldása a Minecraftban / 2016, 30 oldal
  
  
• Kovács Krisztina - Táj és térképzetek Hunyady Sándor prózájában / 2013, 8 oldal
  
  
• Girasek Edmond - Ady Endre költői forradalma / 2001, 4 oldal
  
  
• Forgó Szilvia - Ady Endre Az ős Kaján című versének elemzése / 1998, 6 oldal
  
  

A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik, a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott, anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével - mellesleg szólva a...

Bevezetés költészetébe: - Berzsenyi szellemi magánya, a nemesi életforma mögé kényszerült lélek elszigeteltsége váltja ki az elégikus hangnem szólamait. - Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztése. - A költő rezignáltan (beletörődően), lemondóan veszi tudomásul, hogy ideáljai alulmaradnak a valósággal szemben. - Műveiben a klasszicizmus és a romantika...

A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...