Arcok > Történelmi arcok > Thomas Jefferson (1743 - 1826)

Amerikai államférfi és filozófus, a polgári demokratizmus előfutára és egyik nagy képviselője, az Egyesült Államok harmadik elnöke. [3]

Thomas Jefferson 1743. április 13-án egy jómódú családba született Virginia államban. Apja Peter Jefferson, ültetvényes és közvélemény-kutató volt. A család már generációk óta Virginia területén élt. [1]

1757-ben apja meghalt, s ő húsz négyzetkilométernyi földet örökölt. Mivel kiváló építész volt, itt tervezte meg saját házát, a Monti­cellot. [1] [2]

1752-ben kezdte meg tanulmányait egy helyi iskolában, de apja halála miatt egy másik iskolában tanult tovább (1757-1760). Az új intézményben főleg történelemmel és természettudományokkal foglalkozott, illetve latin, görög és francia nyelvet tanult. [1]

A College of William an Mary-ben folytatta tanulmányait, ahol filozófiát, metafizikát és jogot hallgatott. Itt ismerkedett meg John Locke-kal, Francis Baconnal, illetve Sir Issac Newtonnal, a kor híres brit empiristáival. 1762-ben a legmagasabb szintű ösztöndíjjal végzett. [1]

1772-ben feleségül vette az özvegy Martha Wayles Skeltont. Felesége tíz év múlva meghalt, ám ez idő alatt hat gyermeket szült. Gyermekei közül azonban csak egy élte túl őt: Martha Jefferson Randolph. [1]

1776-ban Jefferson alkotta meg az amerikai függetlenségi nyilatkozatot, mely számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. A nyilatkozat szövege egyszerű, világos és félreérthetetlen volt; intézményesen biztosította azt az életformát, amelyet a pionírok megszoktak és megszerettek: az élethez s a szabadsághoz való jogot, valamint boldogsághoz való jogot ígért. Jefferson szerint az embernek vannak bizonyos "elidegeníthetetlen jogai", köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Nagy gondot fordított arra, hogy kifejtse, mit is ért a szabadság és a szabad gondolkodás fogalmak alatt. [1][2][4]

"Mi tehát az Amerikai Egyesült Államok Képviselői, Általános Kongresszusba Összegyűlve, e Gyarmatok becsületes Népe Nevében és Felhatalmazása alapján, ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, hogy ezek az Egyesült Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok..." [4]

Ilyen, és hasonló szavakkal nyerte el Thomas Jefferson népszerűségét és elismertségét az Amerikai nép szemében.
Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta 1779 és 1781 között. 1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérésekor pedig Washington elnök oldalán volt külügyminiszter, emellett 1785–1793-ig az Egyesült Államok párizsi követeként dolgozott. [1][2]

Rokonszenvezett a francia forradalom eszméivel. Az 1793-ban kitört, Franciaország és Nagy-Britannia közt zajló háborúban Jefferson a franciák oldalára állt, a Jay-egyezmény azonban kimondta, hogy háború esetén az Amerikai Egyesült Államoknak kötelességük a briteket támogatni. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. [1][2]

Már 1796-ban majdnem elnökké választották, de John Adams idején (1797-1801) még be kellett érnie az alelnöki tisztséggel. Ekkor írta meg az "Útmutató a parlamenti gyakorlathoz" c. írását, amit mind a mai napig használnak. [1][2]

Mivel alelnöksége alatt sok mindennel nem értett egyet – többek között az Idegen és lázadási törvénnyel, valamint a legtöbb új adóval, melyet Adams vezetett be –, ezért 1800-ban bejelentette, hogy Madisonnal új pártot alapít Demokrata-Republikánus párt néven, s annak első elnökeként (négy volt) indul az elnöki választáson. [1][2]

A választások döntetlennel végződtek, azonban a képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, s egyben az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. [1][2]

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Elnökként visszafogta a költségvetést és csök­kentette az államadósságot, továbbá igyekezett az országot távol tartani a napóleoni háborúktól. Tizenöt millió dollárért megvásárolta Franciaországtól Louisiana területét, mely az észak-amerikai kontinens közepén helyezkedik el. Betiltotta a rabszolga-behozatalt. Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott. 1807-ben embargót vezetett be Franciaországgal és Angliával szemben, megtiltva mindennemű árukivitelt ezekbe az országokba – döntése igen népszerűtlenné tette. [1][2]

1814-ben, miután a britek felperzselték Washington D.C.-t, s annak részeként a Kongresszusi könyvtárat, felajánlotta saját, 6487 kötetből álló könyvtárát az újjáépülő könyvtár számára. Ezt a Kongresszus nagy többséggel támogatta, s költségtérítés gyanánt 23.950 korabeli dollárt ítélt meg számára. [5]

Elnöksége után alapította meg a Virginiai Egyetemet (1819), ami a világtörténelem első, nem egyházi irányítás alatt álló felsőoktatási intézménye lett. [1]

1826. július 4-én halt meg, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján. Ugyanezen a napon halt meg John Adams is. Monticello-i birtokán temették el egy koporsóban. A sírfeliratot saját maga írta korábban:

"Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója."

Thomas Jefferson halála után sem süllyedt a feledés homályába, ugyanis az ő arca díszíti az amerikai 2 dolláros bankjegyet, illetve az ő vésett portréja látható a Mount Rushmore hegy oldalában, másik három elnök társaságában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Jefferson
[2] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/angl/thomas_jefferson.htm
[3] Szabolcs Ottó és Závodszky Géza: Ki Kicsoda a világtörténelemben (216-217 oldal)
[4] http://mek.oszk.hu/02200/02256/02256.htm
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Jefferson

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.

A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.

• Ulric-Gwyneth-Thomas J. - Az intelligencia, amit tudunk róla és amit nem / 2013, 21 oldal
  
  
• Thomas Vosseberg - Hacker kézikönyv / 2002, 115 oldal
  
  
• Sipos Margit Erika - Thomas Gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban / 2016, 5 oldal
  
  
• Thomas Mann - Márió és a varázsló, elemzés / 2011, 3 oldal
  
  
• Thomas Nagel - Az egyenlőség politikai eszménye a modern politikai filozófiában / 2005, 2 oldal