Arcok > Magyar uralkodók > Taksony fejedelem (955 - 972)


Taksony fejedelem Taksony magyar nagyfejedelem Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. [1]

Taksony a kalandozó hadjáratok idején, 947-ben egy itáliai hadjáratot vezetett, ami azt valószínűsíti, hogy 931-nél korábban születhetett. Halálát a 960-972 közötti évek valamelyikére teszik. [1]

Az Árpád halálát követő időszakban a Turul-nemzetség ereje hanyatlásnak indult. [1]

Zolta, atyjának 947-ben történt lemondását követően lett vezér. 947-ben, hatalmas sereggel járt Itáliában, ahol nagy győzelmeket aratva nyomult egészen Otrantóig. 950-ben viszont Henrik bajor herceg csapatai eredményesen harcoltak Taksony hadai ellen. [2]

951-ben a magyarok Franciaországban, a Loire mentén az Atlanti-óceán partjáig hatoltak; Németországot ekkor elkerülték. 954-ben Wormsnál egyesült Konrád herceg a magyarokkal, midőn őket segítségül hívta I. Ottó német király ellen. A magyarok Belgium nyugati részének leigázása után Felső-Olaszországon át zsákmányokkal megrakodva és sok fogollyal tértek haza Magyarországra. [2]

955-ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburgnál döntő csatát nem vesztettek – ez a csata később az I. Augsburgi csata nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozással. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. [1] [2]

958-ban Taksony hadai Konstantinápoly közelében, 961-ben pedig Trákiában szenvedtek vereséget. Pár év múlva a bolgárok úgy szövetkeztek a magyarokkal, hogy nekik országukon keresztül szabad támadási útvonalat engedtek a görögök ellen – ezt kihasználva a magyarok többször be is törtek Görögországba. [2]

968-ban a bizánci császár a bolgárok és magyarok ellen Szvetoszláv kijevi nagyherceggel szövetkezett, ki a következő évben el is foglalta Bolgárországot. [2]

970-ben Bardas vezér döntő csatát nyert a szövetségesekkel szemben, így a megvert magyar és besenyő hadak kénytelenek voltak hazatérni. Ezt követően a magyarok a kelet felé irányuló kalandozásokat is beszüntették. [2]

Taksony vezér, aki személyesen sohasem volt előtérben, 972-ben hunyt el. Taksonyt a hagyomány szerint a Pest vármegyei Taksonyban temették el. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://mek.oszk.hu

Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Államalapításunk ünnepe

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

A Pápa

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

Kapcsolódó doksik

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!