Béla születésének éve ismeretlen. Vászoly (Vazul) harmadik fia, 1060-tól 1063-ig magyar király. [1] [2]
1033-ban Mieszko lengyel herceg leányával, Rixával kötött házasságából három fia és négy leánya született. [1]
Apja megvakíttatása után testvéreivel Bretislav cseh herceghez, majd Mieszko lengyel herceghez menekült, s nagy érdemeket szerzett a pomeránok ellen vívott háborúban. [1]
Bátyja, András hívására 1048-ban hazatért, és az ország védelmét vezetve 1051-ben III. Henrik német-római császárt visszavonulásra kényszeríttette. [1]
I. András 1058-ban fiát, Salamont jelölte ki utódává, ezért Béla 1060-ban Lengyelországba ment és onnan hozott csapatokkal lépett fel fiával, Salamonnal szemben. [1]
Még hercegként bátyja, I. András uralkodása alatt az ország területének mintegy harmada tartozott uralma alá, fővezérként pedig a magyar hadakat irányította. [2]
I. András halála után 1060. december 6-án királlyá koronázták. Trónra lépését Vata fia, János vezetésével pogánysághoz húzó, a feudális állami és társadalmi rend ellen támadó elemek lázadása követte. A trónra lépő Bélát ugyanúgy ünneplő néptömeg fogadta, mint korábban Andrást, s ugyanúgy a keresztény egyház elleni fellépést követelték tőle is: a templomok lerombolását, a papok és a dézsmaszedők megölését, a harangok összetörését s visszatérést a pogány életformához. Ám Béla sem cselekedhetett másképp, mint bátyja: fegyverrel verte szét a lázadást (ezt követően komolyabb egyházellenes megmozdulásokra már nem került sor). [1] [4]
Béla a veszedelem elhárítása után sokat tett a fejlődő kereszténység és a nemzeti művelődés érdekében; különösen az ipar, a kereskedelem és a pénzügy rendezésére, valamint a közjólét szinten tartására fordított kiemelt figyelmet. [3]
Béla kész lett volna megegyezni unokaöccsével, Salamonnal, ám a német király fegyverrel akarta veje javára eldönteni a magyar trónvitát. [4]
1061-ben I. Béla király országos gyűlést rendezett Székesfehérváron. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelték, a király azonban katonáival szétkergettette a tömeget. [5]
A németeknek tett békeajánlatát nem fogadták el. [1]
1063-ban a német háborúra való készülődés közben Dömösön rádőlt a trónterem. [1]
Súlyos betegen vitette magát a nyíregyházi határra, ahol a háború elején meghalt. Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el. [1]
Maradandó érdeme a német hódító támadások megállítása, visszaverése és ezzel az önálló Magyarország kereteinek fenntartása. [2]
Forrás:
[1] http://gyurkovics.freeweb.hu/bela1_h.htm
[2] http://www.csongrad-megye.hu/turizmus/szoborpark/05.htm
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._B%C3%A9la
[4] Magyarország Képes Története
[5] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A TiszaA Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A KakaóA kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.
Kapcsolódó doksik- Intenzív terápia és anesztezológia II / 2002, 16 oldal
- Dr. Kovács Gyula - Jogalkotói lelemények II., avagy az olimpiai érem csereszabatos-e a doktori fokozattal? / 2015, 7 oldal
- Filó András - Környezetjog II / 2004, 60 oldal
- Villányi Miklós - Életképek a XVII. század asztrológusairól, Nicholas Culpeper / 2010, 8 oldal
- Fodor Mihályné - A mosoly forradalma a XVIII. századi Párizsban / 2018, 13 oldal
