Arcok > Magyar uralkodók > Mária (1382 - 1395)

Mária 1370-ben született Budán, Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leányaként. 1382. szeptember 17-től uralkodott, s 1385. december 31-én le is mondott a trónról, de 1386. február 24-től haláláig ismét ő lett a királynő. Később, 1387. március 31-től Luxemburgi Zsigmond mellett társuralkodóként volt a Magyar Királyság hivatalos uralkodója. Máriának két leánytestvére volt. Nővére, Katalin 1378-ban meghalt. [1]

Mária nevelését Deméndi László váradi püspök és Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes irányította. 1373-ban apja feleségül ígérte IV. Károly német-római császár fiának, Zsigmondnak, az eljegyzést azonban csak 1379-ben, Nagyszombatban tartották meg. [1]

Nagy Lajos halála után a magyar hatalmi elit még elfogadta Máriát királynőnek. Apja temetése után egy nappal, 1382. szeptember 17-én Demeter esztergomi érsek közreműködésével meg is történt a koronázás. A tizenegy éves leány nevében anyja, Erzsébet irányította a kormányzást. Döntéseiben Garai Miklós nádorra hagyatkozott. [1]

1384 augusztusában nyilvánosságra került, hogy az udvar tervei szerint Mária férje nem Zsigmond, hanem VI. Károly francia király öccse, Lajos lesz – emiatt nyílt polgárháború tört ki. Az udvar rövidlátó politikájának köszönhetően felbomlott a lengyel–magyar szövetség is. 1383. március 28-án Erzsébet anyakirályné felmentette a lengyeleket Máriának és Zsigmondnak tett esküjük alól. [1]

1385 tavaszán, az udvar és a felkelők között Pozsegavárott tartott sikertelen tárgyalások után, Mária és Lajos házasságát képviselők útján megkötötték. A Magyarországról távozni kényszerült Zsigmond fegyverrel kívánt érvényt szerezni jogainak, s így 1385. november 1-jén kikényszeríttette a házasságot Máriával. [1]

Durazzói Károly a hozzá csatlakozó bárókra és a köznemességre támaszkodva lemondásra kényszeríttette Máriát és 1385. december 31-én Székesfehérvárott Demeter esztergomi érsek közreműködésével magyar királlyá koronáztatta magát. Károly alig több mint egy hónapig uralkodott, amikor meggyilkolták. Az Anjouk mellett makacsul kitartó csoportok Károly kiskorú fiát, Lászlót nyilvánították királlyá és felkelést szerveztek a délvidéken. [1]

Erzsébet és Mária a zendülést személyes megjelenésükkel akarták csillapítani. 1386. július 25-én Horváti János katonái rajtaütöttek a királynék csapatán, majd az Adriai-tenger partján álló Zára (Novigrad) várába vitték őket. Horváti János az anyakirálynét 1387. február elején a fiatal magyar királynő szeme láttára megfojttatta. [1]

1387. március 31-én, míg Mária börtönben raboskodott, Zsigmondot mint Mária királynő férjét magyar királlyá koronázták. A király a magyar és horvát urak, valamint a velencei flotta segítségével 1387. június 4-én szabadította ki Máriát. [1]

Zsigmond és Mária formálisan társuralkodók voltak – egy ideig párhuzamosan adtak ki adományleveleket –, a hatalom azonban néhány év után fokozatosan Zsigmond kezébe került. Élete utolsó éveiben Mária már csak kis szerepet játszott a magyar politika alakulásában. [1]

Az első magyar királynő egész életében nagyhatalmi törekvések és kisstílű egyéni érdekek akaratlan kiszolgálója volt. Még azon elégtétel sem adatott meg neki, hogy világra hozza Nagy Lajos unokáját. A gyermeket váró királynő a Vértesben rendezett vadászaton balesetet szenvedett, és 1395. május 17-én meghalt. Nagyváradon temették el. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Bódi Marianna - Biztonságos munkakörülmények, munkahelyi ártalmak / 2010, 28 oldal
  
  
• Hajduska Marianna - Mentálhigiéné és munkahelyi stressz / 2003, 7 oldal
  
  
• Orbán Annamária - A fenntartható fejlődés elve és stratégiája az EU-ban / 2003, 33 oldal
  
  
• Kiss Mariann - Marketing mérnököknek / 2004, 23 oldal
  
  
• Rozsondai Marianne - A könyvkötéstörténeti kutatások jelentősége / 2015, 7 oldal