Irodalom | Középiskola » Vécsei Bernadett - Zrínyi Miklós

Vécsei Bernadett - Zrínyi Miklós A TÉTEL Nagybirtokos arisztokrata családban született Horvátországban vagy Csáktornyán. Édesapja korán meghalt; végrendeletében fiai, Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Így Zrínyi katolikus, Habsburg-hű nevelésben részesült Élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. A bécsi udvar rossz szemmel nézte törökellenes portyázásait, s arra kényszeríttette, hogy részt vegyen a harmincéves háborúban és az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni hadjáratban. A kényszerű testvérharc megérlelte benne Magyarország és Erdély összefogásának gondolatát. 1645-ben kezdte írni Szigeti veszedelem című híres eposzát (Az első magyar eposz). Fontos szerepet játszanak benne az eposzi kellékek Ez a verses műveinek a gyűjteménye és Bécsben jelent meg. Ebben a művében, először visszanyúl a magyarok múlt béli sikereihez, a régi katonai győzelmekhez,

Azonban a magyarok hálátlanok voltak, elárulták Istent,, bűnbe estek ezért a Mindenható büntetés képen sorscsapásokat mért a népre ezek közül az egyik a törökök támadása, melyet ebben az eposzában dolgozott fel nagyapja emlékére. 1646-ban tábornokká, 1647-ben, pedig horvát bánná nevezték ki. Az 1663-ban megindult háborúban, a Montecuccoli vezetése alatt álló császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Cécs felé irányuló nagy támadást, a bécsi udvar sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Zrínyi meg is állította a törököket, de a veszély elmúltával leváltották posztjáról A Montecuccoli által irányított háború a szégyenletes vasvári békével zárult 1664 őszén. Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála: Csáktornya mellett, vadászaton, egy felbőszült vadkan áldozatául esett. B TÉTEL: Zrínyi koncepciója.

Katonapolitikai műveinek címe Zrínyi a XVII. század közepén ráébredt arra, hogy a saját céljai ellentétben állnak a királyi udvar politikájával. Zrínyi elképzelése között szerepelt ugyanis, a szabad királyválasztáson alapuló, független nemzeti királyság megteremtése. Egyesítette szerette volna Magyarországot Erdéllyel: ennek érdekében kapcsolatokat épített ki Erdéllyel s a felvidéki protestáns nemességgel. Ennek érdekében Nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar ezt megakadályozta. Ekkor írta: Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát. Ebben Mátyás alakját akarta bemutatni, példát mutatni, egy független, erős magyar állam kiépítésére. Azt remélte, hogy II. Rákóczi György erdélyi fejedelem segít neki, ő szerencsétlen halált halt Lengyelországban. Amikor, Zrínyi sejtette, hogy a t örökök megtámadják Magyarországot, ekkor írta egyik katonapolitikai művét: Az

török áfium ellen való orvosságot, melyben érvel az állandó nemzeti hadsereg megteremtése gondolta mellett. A Montecuccolival való szembeszállásra is bizonyítja Zrínyi rendkívüli törökellenességét és szabadság szükségletét. Zrínyi egész életét a törökök elleni harcba fektette, halálával a magyarság elvesztette függetlenségi mozgalmának hű vezérét Tábori kis tracta (1646-1651) Vitéz hadnagy (1650-1653) Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) MEMORITER: A Szigeti veszedelem első 15 sora 1. Én az ki azelőtt iffiu elmével Játszottam szerelemnek édes versével, Küszködtem Viola kegyetlenségével: Mastan immár Mársnak hangassabb versével 2. Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát Ki meg merte várni, Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Europa rettegte szablyáját. 3. Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul Viseled

koszorudat, sem gyönge ágbul, Hanem fényes mennyei szent csillagokbul, Van kötve koronád holdbol és szép napbul; 4. Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, Az ki örökkén volt, s imádod fiadat Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat: Szentséges királyné! hivom irgalmadat. 5. Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt