Történelem | Középiskola » Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében

Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében 1. Mária Terézia uralkodása (1740-80) a.) Mária Teréziáról - felvilágosult abszolutista uralkodó - gondolkodásmódja nem felvilágosult - mélyen vallásos nő - tanácsadói köre felvilágosult emberekből áll  felvilágosult rendeletek - ritkán hív össze országgyűlést, a fontos kérdéseket nem itt hozzák meg - uralkodó és kormányzat hozza a rendeleteket b.) Háborúi:  1740-48 Osztrák örökösödési háború Ausztria   Poroszország Tét: Szilézia (magyarok is harcoltak; pl.: Hadik András)  1756-63 Hétéves háború Magyar huszárok (könnyűlovas kardosok) ekkor válnak híressé  1752 Készülődés a hétéves háborúra  pénz kell  Mária Terézia fel akarja emeltetni az adókat (1,2 milliós adóemelést akar, de 750 ezret adott meg neki az országgyűlés A kieső jövedelem pótlására: VÁMRENDELET (1754 bevezetik rendeleti úton) c.) Mária Terézia vámrendelete: A

vámrendelet KETTŐS VÁMHATÁRT eredményez!  A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket.  Egy belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta. Vámtételek:  kivitt áru: 3% (könnyű kivinni az árut)  behozott áru: 30% (nehéz behozni az árut)  Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. - a cseh és osztrák ipart védi ez a rendelkezés - mezőgazdasági termékeket a birodalmon belül szeretné tartani  A belső vámhatár 1850-ig fönnmaradt (súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. A vámrendelet hatása:  Ausztria iparosodik.  Magyarország a mezőgazdaságra áll rá.  Magyarország lesz a „Birodalom éléskamrája”! (ennek következtében: kb. 100 évig elmaradott) - a

mezőgazdasági termelést, az exportot ösztönzi - visszaveti a magyar ipar fejlődését - extenzív (külterjes- külső erőforrásokból való fejlesztés) fejlődés kezdődik  újabb területeket vonnak be Magyarországon - gabonákat termelnek (szemtermés), főleg búzát - az ipar nem tud Mo.-on kialakulni, az ország elmaradott (infrastruktúra- utak) 2. Magyarország a reformkorban (1825-1848) A reformkorban ezek a kérdések visszatérnek. 1825-27 pozsonyi országgyűlés - Felsőbüki Nagy Pál hozta szóba először a jobbágykérdést az országgűlésen - magyar tudóstársaság felállításáról vitáznak  gróf Széchenyi István felszólal és felajánlja 1 évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémiának  1830 megalakul A magyarok önállóságának kérdése először a kultúrában jelenik meg (nyelvújítás, magyar irodalom indulása, színjátszás, MTA), majd 1830 után tér át politikai síkra! a.)gróf Széchenyi István - reformokat

hajtott végre az országban - Elméleti művei: Hitel, Világ, Stádium - Gyakorlati alkotásai: Lánchíd megépítése, Vaskapu szabályozása (hajózhatóvá tétele), Tisza szabályozása, gőzhajózás előmozdítása, MTA megalapítása, gazdasági tevékenységek támogatása (selyemhernyó tenyésztés Mo.-on, gőzzel hajtott hengermalom), téli kikötő létesítése, lóverseny és kaszinó építése, részt vesz az első vasútvonal megépítésében Széchenyinek módja volt támogatni a fejlődést Magyarországon! (30-as években ő a legnépszerűbb ember) 1832-36 országgyűlés Legfontosabb kérdés: jobbágyság/ jobbágykérdés Haladó álláspontok (Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc):  önkéntes örökváltság  kötelező örökváltás  kárpótlás nélküli örökváltság Metternich kancellár (V. Ferdinánd) a magyarországi ellenzék vezetőit perbe felségsértési perekbe vonja! b.) Kossuth Lajos Ennek Kossuth Lajos is áldozata

(„Kossuth pere”) – bebörtönzik (1838-39) A börtönben közgazdaságot tanult  rájött, hogy Magyarországnak védővámokra vannak szüksége. Kossuth Lajos szintén sokat tett az országért. A refompárt vezéreként tevékenykedett. Széchenyihez hasonlóan ő is reformokat kívánt kieszközölni az országban. Különbségek Széchenyi és Kossuth programjában: gróf Széchenyi István - arisztokráciára épít - elitista elképzelés - bécsi kormányzat megnyerhető a reformnak De! Bécs nem akarta elfogadni a modernizációt; Széchenyi röpiratai hatására sem Kossuth Lajos - köznemességre épít - demokratikus elképzelés - felismerte, hogy Bécs ellenében kell modernizálni  érdekegyesítés szükséges (parasztság + nemesség = Bécs ellen) Az 1843-44-es ogy.-en nem született törvény a vámkérdésről Ez idáig a Mária Terézia által bevezetett kettős vámhatár volt érvényben. Az osztrákok el akarják törölni a vámrendszert.  1834

Német vámszövetség megalakulása - Német államok határán nem kell vámot fizetni. Ausztria is tagja akar lenni; ámde Ausztriában is vannak belső vámhatárok  javaslat: töröljék el (Bécs) - Kossuthnak ez kevés volt. Kossuthék meg akarták hagyni a vámhatárt csak fordítva (vagyis iparcikkeket ne hozzanak be)  „Nemzeti ipar nélkül az ország félkarú óriás!” Új program: Önálló nemzeti ipar Kezdetben Kossuth – a szabad kereskedelem híveként – elképzelhetőnek tartotta a magyar ipar fejlődését a birodalmi vámhatárokon belül. Nagy része volt az Iparegyesület, majd a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. Kossuth elképzelése szerint VÉDŐVÁMOKRA van szükség az iparfejlesztéshez. De! Ausztria nem megy bele, a kérdést elnapolják 1944-ben Kossuthék megalapítják a VÉDEGYLETET (aki belép vállalja, hogy 6 évig nem vásárol külföldi árut, ha van rá lehetőség, akkor magyar árut fognak kizárólag

vásárolni) Nem igazán járt sikerrel ez a mozgalom, de nemzeti öntudatot adott!