Történelem | Középiskola » Adolf Hitler hatalomra kerülése

Adolf Hitler hatalomra kerülése A Weimari Köztársaság bukása 1929-es válság felborítja a stabilitást. Amerika felmondja rövidlejáratú hiteleit 1932 6 millió munkanélküli. Az emberek csalódnak a demokráciában, nacionalista látásmód, szélsőséges irányzatok keresése: NSDAP felemelkedése. A párt 1919-ben alakult Német Munkáspárt néven, 1920-ban már nemzeti és szocialista is, 1921-től Hitler a tejhatalmú vezetője. A sikertelen müncheni sörpuccs után Hitler börtönbe került, itt írta fő művét: Mein Kampf, mely a nácik bibliájává vált. Hitler felismerte az 1923-as vereség után, hogy az embereket parlamentáris úton is meg lehet nyerni. Fajelmélet: emberi fajok között biológiailag adott értékkülönbségek – kultúrateremtő fajok (németek), kultúrahordozók (szlávok, magyarok), kultúrarombolók (zsidók, cigányok, négerek). Náci ideológia pillérei: antiszemitizmus, élettérelmélet (minden német egy államban, keleti

terjeszkedés), Führer-elv (tömeg feltétlen engedelmessége). Demagógia felhasználása: zsidók, nagyvállalatok, bankok ostorozása, föld ígérése a parasztságnak, olcsó hitelek, biztos munkahelyek, méltányos munkabérek. Propaganda, katonai precizitással szervezett gyűlések, rendezvények. Erő képviselői: SA – rohamosztag (barnaingesek), SS – védőosztag (feketeingesek, személyi testőrség). A tervek megvalósításához sok pénzre volt szükség: nagytőkésektől. Minden réteg Hitlerben látta a megoldást, kommunisták megfékezése, rendteremtés, végül eltüntetés. Többszöri sikertelen kormányalakítási kísérlet után 1933 január 30tól kancellár A többpártrendszer felszámolása 1933. nyarára az NSDAP maradt az egyetlen párt A Reichstag leégését ráfogták a kommunistákra, ezek után a párt megszűnt, a vezetőit letartóztatták. Erre a sorsra jutott a többi párt is Az egypártrendszer kialakulását könnyítette a

felhatalmazási törvény, mely négy évre a parlamenttől független kormányzó hatalmat adott a kormány kezébe. A szakszervezetek szintén megszűntek, helyükre a Német Munkafront került. Sor került az NSDAP megtisztítására Az SA élükön Ernst Röhm-mel át akarták venni a hadseregtől a haderő vezetését, ún. második forradalmat akartak a nagytőkések eltiprásával. Hitler nem hagyhatta sem a hadsereg, sem a nagytőkések bizalmának elvesztését, ezért 1934. június 29-én a „hosszú kések éjszakáján” leszámolt pártbeli ellenségeivel, az SS, a hadsereg és a rendőrség együttműködve vérfürdőt rendezett. Mivel ez a megmozdulás egyáltalán nem tűnt törvényesnek, utólag egy puccskísérlet megakadályozásával magyarázták. 1934. augusztusában Hindenburg halálával Hitler egy személyben kormányfő és államfő Társadalom és kultúra Könyvégetések: németellenesnek vélt könyveket, műalkotásokat elégettek, Hitler

személyesen is részt vett. Az iskolákban náci életszemléletet oktatnak Náci irányítású ifjúsági szervezetek pl Hitlerjugend. Az egyházak valamelyest megőrizték függetlenségüket, azonban a náci állam tőlük is elvárta a lojalitást. Nemtetszést keltett bennük a nácik embertelensége, ilyen volt az eutanáziaprogram, amely a fogyatékosok elpusztítását tűzte ki célul A zsidóüldözések ellen azonban nem tettek ellenvetést. Antiszemitizmus A náci politikának az egyik leginkább sulykolt eleme az antiszemitizmus volt. Hitler szerint: „Ha nem volna zsidó, fel kellene találnunk. Az embernek látható ellenségre van szüksége, nem pedig láthatatlanra.” A német zsidóság folyamatos diszkriminálása és üldözése szolgálta az ellenségkép fenntartását. Ebben a szellemben születtek az 1935-ös nürnbergi törvények: kizárták a zsidókat a politikai életből, alapvető emberi jogaitól megfosztották, megtiltották a németek és

zsidók közötti házasságot és nemi érintkezést is. 1938-ban egy zsidó fiatalember merényletet követett el egy német követségi alkalmazott ellen. Ez az incidens adott alapot a Hitler által meghirdetett tisztogatáshoz A kristályéjszakán SA osztagok zsidókat öltek, gyújtogattak, ablakokat törtek – innen az elnevezés. A totális diktatúra három pilléren nyugodott: propaganda, erőszak, gazdasági sikerek. A propaganda irányítója Josef Goebbels volt. Hitlert a németek védelmezőjeként, az ellenséget könyörtelenül legyőző emberként mutatták meg. Hitler-képek és horogkeresztes zászlók sulykolták az emberekbe a tévén, rádión, újságokon keresztül a náci életfelfogást. Az 1936-os Berlini olimpia valamelyest rácáfolt a német legyőzhetetlenségre, hiszen a négy aranyérmet szerző atléta fekete bőrű volt. Állami terror intézményei A propagandát csak megfelelő katonai erő birtokában lehetett sikeresen terjeszteni. Az SS, az

SD, a Gestapo és a rendőrség együtt képviselték a hatalmat. A szervezetek egymással bonyolult kapcsolatban álltak, feladatait nem lehetett egész pontosan elhatárolni egymástól, mindegyik szervezet Heinrich Himmler SS birodalmi vezető irányítása alá került. Koncentrációs táborokat hoztak létre, melyekben politikai ellenfeleket, bűnözőket, homoszexuálisokat, cigányokat, zsidókat helyeztek el. A kényszermunkatáborok közül legelőször 1933-ban nyílt meg az egyik Dachauban Gazdasági élet Látványos fejlődés indult el. Autópályákat építettek, ígéret született egy mindenki számára megfizethető népautó, a Volkswagen tömeggyártására. Az 1936-os fegyverkezési program következtében az ipari termelés bővült, megszűnt a munkanélküliség. Az emberek életszínvonala emelkedett, úgy vélték, hogy Hitler beváltotta ígéreteinek egy részét