Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - Magyarország a II. világháború idején

2/1 Történelem IV évf. 17 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 2000. 04 04 tanár: Szakonyiné Cseri Bogáta XVII. tétel Magyarország a II. világháborúban Magyarország a II. világháborúban a fasiszta hatalmak szövetségeseként harcolt A szövetséghez való csatlakozásunk előzménye részben a trianoni béke (1920 jún 4), részben az ország elszigetelését megvalósító kisantant (1921). A két világháború körötti magyar külpolitika legfőbb célkitűrése a trianoni béke revíziója volt A bethleni irányvonal e célt békés úton, tárgyalásokkal kívánta elérni. A 20-as években elsősorban a nagyhatalmak elzárkózása miatt nem valósulhatott meg e cél. A gazdasági válságból Magyarország a német, majd olasz piacra jutással lábalt ki. A magyar gazdaság függővé vált ettől a piactól A 30-as években megváltozott a nagyhatalmak revízióval szembeni magatartása is Félve a német fasiszta állam háborút is vállaló

magatartásától, folyamatos engedményeket tett. A magyarnémet kapcsolatok szorossága miatt a németek egy-egy maguk számára kiharcolt engedményéhez a magyarok igényeit is kapcsolták Így a magyar revíziós eredmények a szövetség erősödését eredményezték, mely végül háborús részvételünkben csúcsosodott ki Imrédy Béla (1938. márc 14 – 1939 febr l5) kormánya a győri program (1938 márc 5) fegyverkezést jelentő fejlesztései miatt tiltakozó szomszédos államokkal a bledi egyezményben (1938. aug 20 – 29) elismertette a fegyverkezéshez való jogunkat (Trianon tiltotta) Nem sokkal később a németek a müncheni szerződésben (1938. szept 28) megkapták a Szudéta-német területet Csehszlovákiától. Ugyanekkor egyeztek bele a nagyhatalmak, hogy Magyarország Csehszlovákiával szemben támasztott területi igényeiről külön tanácskozás döntsön. Az első bécsi döntéssel (1938 nov 2) a Felvidék déli sávját visszakaptuk (11 927 km;

869 299 lakos). Teleki Pál (1939. febr 26 – 1941 ápr 3) kormánya már az angol orientáció kormánya már nem tudott szabadulni a német szövetségből. Csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz (1936. japán-német; 1939 febr 24) Amikor a szlovák fasiszták vezetője, Tiso kikiáltotta az önálló Szlovákiát, a magyarok bevonultak Kárpátaljára (1939. márc l9) Ezzel a területi revízió újabb részeként visszakerült az országhoz 12 061 km2 és 600 000 lakos. A Népszövetség intézkedéseit elkerülendő kilépett az ország a szervezetből (1939 ápr 11) A magyar politika sajátossága viszont az is, hogy a lengyel hadműveletek megkezdésekor nem léptünk be a háborúba; nem engedtük, hogy a németek magyar vasutat használjanak a támadás során; s végül mi fogadtuk be először a lengyel menekülteket. Elfogadtuk viszont a második bécsi döntés alapján (1940. aug 30) visszacsatolt Észak-Erdélyt (43 591km2 185000 lakos); sőt csatlakoztunk a fasiszta

államok katonai együttműködését jelentő háromhatalmi egyezményhez (1940. szept 27; mi nov 20-án írtuk alá) Igaz ugyan, hogy ennek ellensúlyozására örök barátsági szerződést kötöttünk az angolbarát jugoszláv kormánnyal (1940. dec l2) A kudarcos görögországi olasz hadműveletek miatt Hitler katonai segítséget ígért Mussolininek. Ezért döntöttek Jugoszlávia német lerohanásáról. A németek követelték, hogy a katonai akcióban mi is részt vegyünk Teleki Pál még elérte azt, hogy Hitler beleegyezett: a magyarok akkor lendülnek akcióba, ha már a Jugoszláv államegység megszűnt. A szerződés aláírása után a miniszterelnök öngyilkos lett (1941. ápr3) A magyar csapatok már Bárdossy László kormánya alatt (1941. ápr 4 – 1942 ápr) az önálló Horvátország kikiáltása (ápr l0) után támadott, s a területi revízió befejezéseképp elfoglalta a Vajdaságot, Dél-Baranyát és a Muraközt (172 149 km2 és 14,5 millió

lakos) A SZU német megtámadásakor (1941. jún 22) már a fasiszta Szlovákiával és Romániával versengtünk a németek kegyeiért Így Kassa bombázását (jún 26) ürügyül felhasználva megtámadtuk a SZU-t Csapataink német irányítás alatt harcoltak (Umanynál megsemmisült a Kárpát Csoport). Ekkor zajlott le az első háborúellenes tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél (okt 6) 2/2 Történelem IV évf. 17 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 2000. 04 04 tanár: Szakonyiné Cseri Bogáta Kállay Miklós kormányára (1942. márc 9 – 1944 márc 22) a hintapolitika volt jellemző Színleg a német szövetségnek megfelelő döntéseket hozott. Az orosz frontra küldték például a 2. magyar hadsereget, amely a Sztálingrád alól visszavonuló németek fedezését kapta feladatul Ez a hadsereg 1943 jan 12-én a Don-kanyarnál (Voronyezs) megsemmisült A sereg parancsnokát vaskereszttel tüntették ki, majd sürgősen leszerelték A belpolitikában az

antiszemita intézkedések fejezték ki a német szövetséget (19-12 októberétől a zsidókat kitiltották a munkahelyekről, sárga csillagot kellett hordaniuk). Az ellenzék tüntetéseket szervezett (1942 márc l5 Petőfi-szobor; a Történelmi Emlékbizottság tüntetése), majd tanácskozást szervezett a jövőről (1943. aug 23-29 Balatonszárszó), sőt a Tildy Zoltán és BajcsiZsilinszky Endre nevével fémjelzett szövetség különbéke kötését javasolta A Kállaykormány Szentgyörgyi Albert vezetésével titkos tárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal. 1943 szept 9-én előzetes fegyverszüneti tervet is kaptunk arra az esetre, ha az olasz hadműveletek folytatásaképp az angol-amerikai csapatok elérnék Magyarország határát. Kilépésünk azonban elmaradt, mert a nagyhatalmak Teheránban a normandiai front megnyitásáról döntöttek (1943 nov/dec); Magyarországot e döntés alapján a SZU szabadítja majd fel. 1944. március 19-én a

bizonytalankodó magyar magatartás és a romló hadi helyzet miatt Németország megszállta hazánkat. Az ő követelésükre márc 22-én a volt berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnökké (1944 márc 22 – aug 29 ) Azonnal betiltotta a szociáldemokrata és a független kisgazdapárt működését; betiltotta a baloldali lapokat. Áprilisban létrehozták a gettókat, s az 1 magyar hadsereget is kivezényelték az orosz frontra; május június folyamán megkezdték a zsidók koncentrációs táborokba szállítását. E folyamatok megállítása és egy esetleges kiugrás kormányzati előkészítésére Horthy Lakatos Gézát bízta meg kormányalakítással (1944. aug 29 – okt l5) Közben már az orosz csapatok Erdélyben voltak; kb. Varsó ostromát vívták Az orosz hadműveletekkel összehangoltan Olaszország és a SZU között ingázva bombázták Magyarországot, és elaknásították a Dunát. Október 15-én Horthy rádióbeszédben

jelentette be kilépésünket a háborúból. Fiával megzsarolva azonban visszavonta proklamációját. Ettől kezdve házi őrizetben volt A németek Szálasi Ferencet bízták meg az ország vezetésével Az 1 magyar hadsereg tisztjei (Dálnoki Miklós Béla és Kéri Kálmán) katonáikkal átálltak az oroszok oldalára, s a már oroszok által ellenőrzött magyar területek politikusaival együtt tárgyalni kezdtek a fegyverszünetről. A megállapodások eredményeképp a németektől felszabadított területeken ideiglenes választásokat tartottak; dec.21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely dec 22én Dálnoki Miklós Béla vezetésével elfogadta az Ideiglenes kormány felállítását Magyarország 1945 január 20-án Moszkvában aláírta a fegyverszünetet Az ország felszabadítása és egyben orosz megszállása jól érzékeltethető Budapest (febr l3) és az ország (ápr 4) felszabadításának dátumával. A fegyvert „utolsó

csatlósként” tettük le