Földrajz | Természetföldrajz » Vassné-Lukács-Rozgonyi - Szegvár, a vizek falva

TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban „Szegvár, a vizek falva” Önálló intézményi innováció Forray Máté Általános Iskola, Szegvár Készítették: Vassné Agócs Ilona Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Rozgonyi Zoltán Vass Tibor Hegedűsné Ternai Ágnes TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban „Szegvár, a vizek falva” . 1 I. Bevezető 4 II. Környezeti nevelés, környezetünk gondozása, szépítése 5 Környezeti nevelési célja, feladata: . 5 Kompetenciaterületek fejlesztése: . 5 Elérendő célok: . 6 A környezeti nevelés céljából felvállalt feladataink: . 6 A környezeti nevelés közös színterei iskolánkban: . 7 A környezeti nevelés követelményei:. 7 A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei: . 7 A környezeti nevelés

értékelése: . 8 Együttműködő partnerek: . 12 Az innováció várható eredményei: . 12 Élet az erdőben . 13 Magyarország erdei . 16 III. Környezeti nevelés ,a víz fontossága, a szennyvíz tisztítása” . 20 A tevékenységek bemutatása: . 21 A szennyvíz megtisztításának fontossága . 24 A projektkirándulás leírása. 24 Szerzett információk: . 24 A víztisztítás folyamatáról a következő ismereteket szereztük:. 24 Szennyeződés . 25 A szennyvíz tisztítása . 25 Környezeti nevelés általános céljai: . 26 Kompetenciaterületek fejlesztése . 26 Összegzés . 26 A víz fohásza . 27 IV. A halászat történetének megismerése . 34 Szegvár bemutatása . 34 Rövid történeti áttekintés . 34 Szegvár természeti környezete . 35 Szegvár felszíni vizei . 35 Halászat . 37 Nepomuki Szent János (Pomuk, 1350,  Prága, 1393.) 38 A tevékenységek bemutatása: . 40 Felhasznált irodalom . 43 V. A hullámtér hasznosítás lehetősége Szegváron,a

hullámtér növény és állatvilága 44 A hullámtér hasznosítás története Szegvár térségében. 45 Hullámtéri szántók . 45 Hullámtéri erdők . 46 Rövid áttekintés a hullámtér kialakulásával kapcsolatosan . 46 A hullámtér mezőgazdálkodási hasznosítása . 46 A hullámtéri szántók . 46 A Tisza- ártér természeti értékei Szegvár térségében . 47 Az erdőrészletek típusai: . 47 Jellemző ártéri állatok . 48 A térség vadgazdálkodási jelentősége . 48 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A térség halállományának horgászati, halászati jelentősége (6. sz melléklet) 48 Lándor-tó . 48 A tevékenységek bemutatása: . 49 Irodalomjegyzék: . 56 VI. Az innováció sportprogramja . 57 Helyzetelemzés: . 58 A kiscsoportok és a környezetvédelem kapcsolata . 58 Ráhangolódás . 58 Tervek, elképzelések a fenntarthatóságról . 59 A

innováció célja, feladata . 59 Kompetencia fejlesztés területei: . 59 Az innováció résztvevői: . 60 Az innováció tevékenységének bemutatása: . 61 Zárógondolat . 68 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban I. Bevezető A TÁMOP 3.14 pályázat kapcsán iskolánkban a 2009/2010 tanévben sor került a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, amely számos módszertani lehetőséget kínál a tanítási órák, illetve az egész tanév színesítésére, mozgalmasabbá tételére és a tanulók ismereteinek bővítésére. Az innováció egy új ötlet, elképzelés megvalósítását jelenti. Pedagógiai értelemben olyan szakmai újítások létrehozása, melyek a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatóak. A helyi igényekhez igazodva egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató

tanulásszervezési módok kidolgozására és gyakorlati megvalósítására vállalkozik. A „Szegvár a vizek falva” c. önálló innováció megvalósításával szeretnénk a gyerekeket jobban megismertetni lakóhelyük környezetével, annak történelmi hátterével és a környezet adta lehetőségek széleskörű kihasználásával. Az innovációt öt téma köré csoportosítottuk. Milyen szerepet töltött be múltunkban, és tölt be jelenünkben a víz Témáink: I. Környezeti nevelés, környezetünk gondozása, szépítése II. Környezeti nevelés ,a víz fontossága, a szennyvíz tisztítása” III. A halászat történetének megismerése IV. A hullámtér hasznosítás lehetősége Szegváron,a hullámtér növény és állatvilága V. Az innováció sportprogramja A projekt keretén belül lehetőség van egyéb szolgáltatások igénybe vételére, mint pl. külső személyek, szervezetek bevonása, együttműködés a múzeummal, könyvtárral,

üzemlátogatás stb, melyek az ismeretbővítést és a környezettudatos magatartás megalapozását támogatják. Hegedűsné Ternai Ágnes bevont pedagógus 4 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban II. Környezeti nevelés, környezetünk gondozása, szépítése „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot ! Ha évtizedekkel számolsz, Ültess fát! Ha terved egy életre szól, Nevelj embert!” /Kínai bölcsesség/ „Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják !” /Cicero/ Környezeti nevelési célja, feladata: A környezeti nevelés tartalma magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni és értetni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Alapvető cél: A tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakítása. A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a család az iskola környezeti értékrendszerének minősége. Kompetenciaterületek fejlesztése: • Anyanyelvi • Természettudományos • Matematikai • Informatikai • Szociális • Együtt egymásért elv érvényesülése • Kreativitás fejlesztése • Múltunk értékei 5 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban • Ritmus • Hátrányos helyzetű, integrált tanulók bevonása • Esélyegyenlőség megteremtése Elérendő célok: • A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. • Legyenek képesek a környezet sajátosságainak minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. • Ismerjék fel a természet, és az ember alkotta értékeket, a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelességeiket, és jogaik gyakorlás • Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép a környezeti harmónia iránt. • Erkölcsi alapelvé váljon a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. • Ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. • Konkrét hazai példákon ismerjék meg a modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. • A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. • Meghatározóvá váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a családi, iskola környezeti értékrendszer minősége. A környezeti nevelés céljából felvállalt feladataink: • A környezetbarát szokások,

attitűdök kialakítása. • A természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek problémamegoldó gondolkodás közvetítése. 6 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban • A környezeti folyamatok, összefüggések megértetése. A környezeti nevelés közös színterei iskolánkban: • A tanítási órák • A tanítási órákon kívüli foglalkozások, elfoglaltságok. A tanítási órákon a természettudományos tantárgyaknak a legnagyobb a hatása, de jelentős a tantárgyak közötti integráció is. A környezeti nevelés követelményei: Tartson rendet szűkebb-tágabb környezetében. Ismerje a helyes megvilágítás fontosságát és azt tartsa is be. Tudja, hogy milyen hőmérséklet ideális a különböző tevékenységekhez Vállaljon felelősi teendőket. Legyen állandó otthoni munkája Tevékenyen vegyen részt növényápolásban,

növényültetésben. Óvja környezete tisztaságát Szükség esetén teremtse meg azt. Ismerje a légszennyezés, tiszta vizek fogalmát. Télen etesse a madarakat, készítsen társaival közösen egyszerű madáretetőt. Vegyen részt papírgyűjtésben Ismerje a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsa is be. Törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. Ráhangolás az egészséges környezetre, az egészséges emberre. Érezze fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének. Legyen tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerje fel az ember és a természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a megoldás lehetőségeit. Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen. Legyen tisztában a zajártalommal, megelőzésével. A ház és a ház körüli munka értéke tudatosuljon benne. Ismerje fel az egyén és a társadalom

felelősségét az egészséges környezet megvalósításában. Tudjon az országjárás kultúrájáról A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei: • a milleniumi emlékparkban a növény és állatvilág megfigyelése 7 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban • -környezetvédő és környezetszépítő, környezetépítő munkaakciók szervezése • fásítás, virágosítás • környezetvédelmi ismeretek megszerzése és továbbadása • -természetes élővilág megőrzése • környezetvédelem szemétgyűjtés • a növények ápolása, gondozása A környezeti nevelés értékelése: A megfogalmazott céljaink, faladataink és az előírt követelmények meghatározzák, számunkra azokat a tartalmakat melyek értékelését meg kell tennünk munkánk eredményessége céljából Tanulóink teljes személyiségét fejlesztjük az értékmegőrzésre, az

értékteremtésre és az értékátadásra neveléssel. 8 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A tevékenységek bemutatása: Ssz. Tevékenység/feladat Felelős Résztvevők 1. Előkészítés: Szervezési feladatok. Kapcsolatfelvétel a faluvédő és szépítő egyesülettel, könyvtárosokkal, előadókkal, horgászegyesülettel. A gyerekek, szülők, pedagógusok tájékoztatása. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes előadók, Dr. Antal Péter, Tóth Péter, Kosztolányi Sándorné 2. A környezeti nevelés fontossága, környezetvédelmi ismeretek megszerzése, és továbbadása: fák, virágok ültetése és gondozása. Kutatómunka, előadás meghallgatása, Filmvetítés, beszélgetés. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné

Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes előadók, Dr. Antal Péter, Tóth Péter, Kosztolányi Sándorné Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, előadók Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes előadók, Dr. Antal Péter, Tóth Péter, Kosztolányi Módszerek/ eszközök Beszélgetés, anyaggyűjtés Időterv Dokumentum Erőforrások 1 hét Dokumentáció Laptop Internet Frontális, kutató, gyűjtőmunka, egyéni, páros, csoport Szeptember október DVD, könyvek, Dokumentumok Előzetes ismeretek, szülők, gyerekek, faluszépítő egyesület tagjai 9 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 3. A növény és állatvilág megfigyelése, állatok etetése (téli időszak) 4. Környezetvédő

és környezetszépítő, környezetépítő munkaakciók szervezése. Fák, virágok ültetése. 5. A természetes élővilág megőrzése, környezetvédelem, az elültetett növények gondozása. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Sándorné, 1-2-5 osztály tanulói Pedagógusok, gyerekek. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes előadók, Dr. Antal Péter, Tóth Péter, Kosztolányi Sándorné, 1-2-5 osztály tanulói Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Frontális, kutató, gyűjtőmunka, egyéni, páros, csoport Egész évben Fotók folyamatos Előzetes ismeretek,

szülők, gyerekek, faluszépítő egyesület tagjai Frontális, páros, csoport Őszi, tavaszi időszak folyamatos Fotók Előzetes ismeretek, szülők, gyerekek, faluszépítő egyesület tagjai Frontális, páros, csoport Őszi, tavaszi, nyári időszak folyamatos Fotók Előzetes ismeretek, szülők, gyerekek, faluszépítő 10 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes 6. Környezetszennyezés megállítása, szemétgyűjtés. 7. Szegvári ételek készítése a gyermekek bevonásával. Minden közös munkát egy szegvári speciális étel készítésével zártunk. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes A Castellum étterem munkatásai Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes előadók, Dr. Antal Péter,

Tóth Péter, Kosztolányi Sándorné, 1-2-5 osztály tanulói Pedagógusok, gyerekek, faluszépítő egyesület tagjai, horgász egyesület tagjai Pedagógusok, gyerekek, faluszépítő egyesület tagjai, horgász egyesület tagjai Szülők egyesület tagjai Frontális, páros, csoport Egész évben Fotók folyamatos Előzetes ismeretek, szülők, gyerekek faluszépítő egyesület tagjai Frontális, páros, csoport Egész évben Fotók folyamatos Előzetes ismeretek, szülők, gyerekek faluszépítő egyesület tagjai 11 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Együttműködő partnerek: Szegvári Faluvédő és- Szépítő Közhasznú Egyesület, Dr. Antal Péter vezetésével Szegvári Horgász Egyesület Tóth Péter vezetésével Az innováció várható eredményei: A környezetvédelem fontosságát ma már egyre többen ismerik el világszerte. Hosszútávon azonban

csakis szemléletformálással lehet kedvező fordulatot várni. Innovációs programunk azzal a céllal készült, hogy a gyermekek érdeklődése még inkább a környezetvédelem kérdései felé irányuljon, alakuljon környezeti tudatosságuk, ezáltal jobban megértsék a Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait. Programunk hatására új szemléletű generációk nőjenek fel, akik számára létkérdés lesz a természet és környezet értékeinek megóvása, s döntéseiket is ennek szellemében teszik majd meg. MADÁR-DAL Házunk alól virágos fa kilátszik, Minden éjjel leveledzik, virágzik, Pille, méhe kora reggel rászállnak, Úgy hallgatják énekét a madárnak. Madár dalát én is, én is hallgatom, Tárva, nyitva kert felé az ablakom. Dalolj madár, nincs szebb a te dalodnál, Elhallgatnám, hogyha estig dalolnál. Dalolj, dalolj, olyan szép a te dalod, Gyönyörködve hallgatják az angyalok. Azt gügyögik: ilyen

szépen, ékesen, Nem dalolnak még a fényes égben 12 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Élet az erdőben Az erdő élővilágát említve többnyire csak a nagyobb testű emlősök, madarak, fák és néhány virágos növény jutnak eszünkbe. Érdemes azonban tudni, hogy az erdei talaj minden négyzetcentiméterén több milliárd élőlény, baktérium, gomba és parányi rovar élhet. A nagy mennyiségű faanyagot, egyéb növényeket, tehát az úgynevezett növényi biomassza jelentős részét szemmel nem érzékelhető mikrobák dolgozzák fel. A fák között sétálva azonnal szembetűnő, hogy az erdő világa bizonyos emeletekre, szintekre tagozódik. Föl kell emelnünk tekintetünket, hogy a sokszor 1520 méter magas fák lombkoronáját lássuk. A zárt lombkoronába nem láthatunk be, ezért az ott élő állatokra főként a madarakra csak bizonyos jelek

hívják fel a figyelmünket, pl. a hangjuk Az erdőalkotó fafajok között láthatunk más fajokat is. Ezek lehetnek az úgynevezett elegyfajok (tehát nem társulásalkotók), vagy alá szorult, tehát a növekedésük során sokszor kevesebb fényhez jutó egyedek, vagy árnyéktűrő fafajok. A lomb koronának is lehet tehát több szintje. Ezt a második, alacsonyabb szintet általában kevesebb fa alkotja Néhány társulásban, ahol a lombkorona szint nem túl sűrű (pl. gyertyánostölgyesben), a talajra érkező napfény hatására gazdag cserjeszint alakul ki, ami fiatal fákból és ténylegesen cserjékből áll. Esetenként áthatolhatatlan sűrűségű is lehet. 13 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A lombkoronaszinten, cserjeszinten is megtaláljuk az arra az emeletre jellemző élőlényeket. Például szinte csak a lombkoronában táplálkozik az örvös légykapó

nevű madár, és számos rovarfaj is itt találja meg a megfelelő életfeltételeit. Az összefüggő cserjeszint viszont a nagy pele élet módjának kedvez, ott érzi biztonságban magát. Néhány állatfaj, például a fakusz és a csuszka, elsősorban a fák törzsén táplálkozik. Az erdő talaján láthatjuk az avarszintet. Az avar szint élővilága igen gazdag Bár az itt élő állatok élete nem olyan látványos, mint a madaraké vagy az emlősöké, nem kevésbé érdekes és hasznos az erdő szempontjából. Az avarszinten találhatunk néhány lágy szárú növényt is Egyes erdőkben, pl. a zárt lombú, sötét bükkösökben teljesen hiányozhat a cserjeszint és a talajon tenyésző aljnövényzet. A talajt itt ténylegesen csak a korábbi években lehullott avar borítja. Kora tavasszal azonban, amikor a lombkorona hiánya miatt még jut fény az avarra, néhány virágos növény a bükkösökben is megfigyelhető. Az erdei élőlények között bonyolult

kapcsolat alakult ki. Az elhalt, korhadó növényi részek, állati tetemek lebontásában szerepet játszanak a mikrobák, valamint a különböző korhadékevő szervezetek. A hangyák például az erdei talaj takarítói, feldolgozzák az elkorhadt fákat, az 14 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban elpusztult rovarok tetemeit. Érdekes módon segítik néhány növény szaporodását is Elfogyasztják az ibolya és a kapotnyak magjának húsos részét. A mag csírázóképes marad, és a hangyáknak köszönhetően az erdő más részére kerülhet. A korhadó faanyagban bogarak (pl. ) lárvái fejlődnek A lárvák az elhalt faanyaggal táplálkoznak. Ez a táplálék azonban emészthetetlen lenne a számukra, ha bélrendszerükben nem élnének olyan mikrobák, amelyek segítenek a fa megemésztésében. A természetes erdőben tehát azért fontos a korhadó faanyag, mert élő

szervezetek (korhadékevő és korhadéklakó élőlények) tömegének életéhez szükséges. A növényi részeket úgynevezett növényevő állatok fogyasztják. Magvakkal, termésekkel, növényekkel táplálkozik a nagy pele, az erdei egér, számos lepke faj hernyója és a rovarok döntő többsége, de a mezei nyúl, az őz és a gímszarvas is. Nagyon jól megfigyelhető a kapcsolat a lepkék és bizonyos növények között. A lepkék hernyóinak fejlődése az adott faj tápnövényéhez kötött. A nappali pávaszem hernyója a csalánon, a kis színjátszó lepke hernyója a füzeken, rezgő és fekete nyáron, míg pl. a kis Apollólepke hernyója az odvas kel ti kén fejlődik. A növényevő állatok maguk is táplálékot jelentenek más fajok számára Az egérre és a pelére a macskabagoly és a róka vadászik, a hernyókat harkályok, cinegék, füzikék gyűjtik össze. A rovarevő madarakat viszont elkapja a karvaly és a héja A gerincteleneknek is megvannak

a maguk ragadozói. Az aranyos bábrabló évente akár 400 lepkehernyót is elfogyaszt. Hernyókkal, lárvákkal, csigákkal táplálkoznak a futrinkák is Rovarokkal kisebb testű emlősök is táplálkoznak. Igen szorgalmas, örökké éhes rovarpusztító az erdei cickány, amelyet sokan összetévesztenek az egerekkel. Nagy rovarpusztítók a denevérek. Még a nagyobb testű, gerinces ragadozók némelyike sincs biztonságban A 15 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban macskabagoly és annak fiókái néha bizony a rendkívül ügyes nyuszt táplálékaként végzik. Amikor ezek a ragadozók elpusztulnak, akkor ők is a mikrobák "karmai közé kerülnek". A tápláléklánc megbontása az életközösségben kialakult úgynevezett dinamikus egyensúly felborulásához vezethet. Így egyes fajok el is tűnhetnek Amennyiben pl kipusztítjuk az odvas keltikét az erdő

talajáról, akkor a kis Apollólepke szaporodását tesszük lehetetlenné. Hasonló példával élve: amennyiben nem tűrjük az erdőszegélyeken a rezgő nyárt, a füzeket, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem gyönyörködhetünk a kis színjátszó lepke röptében a következő években. Az ember hatására egyes fajok túlságosan elszaporodhatnak, például a már említett vadászható vadfajok is, mint a gímszarvas, a muflon, a vaddisznó), vagy szinte teljesen eltűnhetnek, mint a hazai csúcsragadozók. Az erdő nemcsak táplálékot, hanem búvóhelyet, lakóhelyet is biztosít az állatoknak. Korhadó fákban ácsolják odúikat a harkályok, más madarak faágakra, bokrokra építik fészkeiket, amelyek anyagát az erdőben található füvek, vékony gyökerek, mohák, zuzmók szolgáltatják. Füvekből építi a mogyorós pele is a fészkét. A mókusfészek ágakból készül, jó futballlabda nagyságú. A harkályok odúiba a következő években más

madarak költöznek A nagy fakopáncs odújában építik fészküket a cinegék, a légykapók, a fekete harkály odúját foglalja el a kék galamb. Az erdei tócsák, pocsolyák, tavacskák a kétéltűek szaporodásához nélkülözhetetlenek. Ezekben a vizekben, de akár a fák üregeiben összegyűlő esővízben is szúnyoglárvák fejlődhetnek. A korhadó faanyag számos rovar lárvájának kitűnő rejtekhely Magyarország erdei Valamikor az erdei életközösség tagjai voltunk, de az erdő világához napjainkban is ezer szállal kötődünk. Az erdőről alkotott képünk sokszínű és változatos, bár időnként hajlamosak vagyunk csak, mint a bútorainkhoz, egyéb eszközeinkhez alapanyagot szolgáltató fák halmazának tekinteni. Mások pedig lelki nyugalmat, kikapcsolódást és pihenést keresnek az erdőben. Azonban egyre többen felismerik már, hogy megóvása az élet védelmének fontos eleme a Földön. 16 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú

oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Hazánk a mérsékelt övi lomberdők zónájába tartozik. Ezen a területen a növények 46 hónapot növekedhetnek, a téli nyugalmi időszak 34 hónap, és az időjárási viszonyok alkalmasak a fák növekedéséhez (megfelelő csapadékmennyiség, nem túl hideg tél stb.) A mérsékelt övi lomberdők télen lehullatják leveleiket, növekedésük leáll. Hazánk területén őshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a Kárpátmedence természetföldrajzi régiójában, illetve annak egy adott tájegységében természetesen nem behurcolás vagy betelepítés révén előfordultak vagy előfordulnak, s a rájuk jellemző termőhelyeken (társulásokban) találhatók meg. 17 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A mérsékelt övi lomberdők zónájában a különböző mikroklimatikus

és domborzati hatások miatt, más és más termőhelyi sajátosságnál másmás erdőtípust találunk. Az ilyen elterjedési területen előforduló fafajok megtelepedését és gyakoriságát befolyásolják például a különböző biológiai jellemzők [lassan vagy gyorsan növekvő fajok, rövid vagy hosszú életűek, zárt erdei fajoke vagy korán termőre fordulók, a nyílt területeket hamar meghódító (pionír) fajok stb.], ökológiai jellemzők (mennyire fényigényesek, melegigényesek, szárazságtűrők, milyenek az igényeik a talajokkal szemben stb.) Folyóinkat nagy kiterjedésű, úgynevezett ártéri ligeterdők kísérték, amelyek területe a folyószabályozások következtében erősen lecsökkent. Az árterek alacsonyabban fekvő részein bokorfüzesek, valamint puhafás ligeterdők, a magasabban fekvő tér szinteken keményfás ligeterdők helyezkedtek el. Az ártéri erdő fennmaradásához az időszakos folyókiöntések elengedhetetlenek. Az

ártéri ligeterdőkhöz hasonlóan különleges és gazdag élővilág alakult ki a sokszor járhatatlan talajú, buja aljnövényzetű égerlápokon. Hajdan az Alföld szárazabb termőhelyeit is erdők, homoki tölgyesek, borókásnyárasok, lösztölgyesek, sziki tölgyesek borították. Ezek nagy részéből ma már csak néhány maradványállomány maradt fenn. Domb és hegyvidékeinken cseres, illetve gyertyánostöl gyeseket találunk. Hazánk területén a legelterjedtebb erdő alkotó fafajok a tölgyek Az alacsonyabb területeken a kocsányos, a magasabb, hegy vidéki területeken a kocsánytalantölgy erdeink fő erdőalkotó fafaja. A tölgyeket 800 méter magasság fölött felváltja a bükk, amely azonban a hűvösebb völgyekben akár 200, 300 méteres magasságban is szép állományt alkothat. 18 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Hazánk jelenlegi

határain belül az erdőterületek aránya a XIX-XX. század fordulójára 11%ra csökkent. Ez az arány azonban néhány évszázaddal ezelőtt 80% lehetett Az első világháború után kedvező változás volt tapasztalható, növekedett az erdők száma. Nem mindegy azonban, hogy milyen erdőkkel növekszik ez a terület. Természetvédelmi szempontból mindenféleképpen az őshonos erdőtársulások területarányának növekedése a kívánatos az ültetvények túlzott növekedésével szemben. Jelenleg hazánk területének mintegy 19%át erdőterület alkotja. Amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen működő rendszereket hozott létre a természet és az evolúció, és ehhez képest mit csinál az emberiség ma, akkor éppen a diverzitás (változatosság) kérdésében hihetetlen ellentét tapasztalható. Minél idősebb egy természetes társulás, annál változatosabb az összetétele. Például egy trópusi őserdő egy hektárnyi területén szinte nem találunk két

egyforma fajt. Ezzel szemben az ember által ültetett erdők az ellenkező végletet mutatják. Az akácosok, nemes nyárasok meglehetősen fajszegény területek. Készítette:Dr Lehoczkyné Kehrer Anikó bevont pedagógus 19 III. Környezeti nevelés ,a víz fontossága, a szennyvíz tisztítása” Kirándulás 2010. június 29 a szentesi szennyvíztelep megtekintése „A csobogó víz, a természet dallama, életnek vére.” (Geisz László) Bevezetés Környezetünkre nagy figyelmet kell fordítani. Az iskolánkban a tanulókat a tudatos környezetvédelemre, ill. a környezettudatos magatartásra neveljük Napjainkban minden ember találkozik a „víz és katasztrófa” gondolat körrel. A víz, és minden ami hozzá kapcsolódik, ma már hírértékű történés,ami azt jelzi, hogy nagyobb a baj annál, hogy szó nélkül elmehessünk mellette. Miként minden csepp tiszta víz számít úgy minden egyes ember magatartása, viszonyulása a vízhez, mint éltető

elemhez meghatározó a fenntartható vízgazdálkodás és fejlődés szempontjából. A víz tehát valóságos kincs. A szennyeződés ugyanakkor csökkenti az ivóvíz-tartalékot Mindezt tanulóinkban tudatosítani szeretnénk,hogy milyen fontos a vízzel való takarékosság, a szennyvizek tisztítása. Környezeti nevelési célja, feladata: Feladat: A lakóhelyünk megbecsülése. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék az őket körülvevő szűkebb, tágabb környezetüket, ismerjék fel, hogy aktivitásukkal, munkájukkal értéket tudjanak megőrizni, teremteni környezetüket szebbé, biztonságosabbá, egészségesebbé tudják tenni. A természetes vizeink és ivóvíz tisztaságának megőrzése Cél: Óvjuk, védjük környezetünket, ezen belül a Föld ivóvízkészletét. A víz a Föld legjellegzetesebb alkotóeleme mintegy előkészítette az élet kialakulását, és ma is minden élőlény alapvető építőeleme. Legfontosabb erőforrás Fordítsunk

nagy figyelmet a vízkészletünkkel való gazdálkodásra, a vizeink tisztaságának védelmére. A pazarló vízhasználat következményei rendkívül súlyosak lehetnek mindenkire nézve a jövőben. A tevékenységek bemutatása: Ssz. 1. 2. 3. Tevékenység/feladat Felelős Résztvevők Módszerek/ eszközök Időterv (óra) Dokumentum Dokumentáció Erőforrások Előkészítés: Szervezési feladatok. Kapcsolatfelvétel a szentesi szennyvízteleppel. Információk gyűjtése a szennyvíztisztítással kapcsolatban. Beszélgetés a szennyvíztisztítás történetéről. A szennyvíztisztítás helyzete és jövője a lakóhelyünkön. Tervkészítés Projektkirándulás előkészítése, a kutatómunka szempontjainak megbeszélése, feladatok szétosztása A víz vizsgálata mikroszkóp és nagyító segítségével. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, előadók, a

szentesi szennyvíztisztító telep szakemberei. Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes Vass Tibor, Beszélgetés, Rozgonyi anyaggyűjtés Zoltán, Előadások Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, tanulók 5 Vass Tibor, Frontális, Rozgonyi Csoport Zoltán, egyéni Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, gyerekek 3 Dokumentumok Mikroszkóp, nagyító, fényképező A megvalósítás Vass Tibor, Vass Tibor, 5 Fotók , Frontális, TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 4. 5. Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, gyerekek Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács

Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, gyerekek Vass Tibor, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Rozgonyi Vassné Agócs Zoltán, Ilona, Lukács Vassné Agócs Istvánné, Dr. Ilona, Lukács Lehoczkyné Istvánné, Dr. Kehrer Anikó, Lehoczkyné Hegedűsné Ternai Kehrer Anikó, Ágnes Hegedűsné Ternai Ágnes, gyerekek fényképező A szentesi szennyvíztelep Rozgonyi Zoltán, munkájának részletes Vassné Agócs megismerése Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes, tanulók szakemberek Vass Tibor, Beszámoló a Rozgonyi Zoltán, megfigyeltekről Vassné Agócs A kiadott feladatok Ilona, Lukács megbeszélése. A Istvánné, Dr. környezetvédelemről Lehoczkyné szerzett információk Kehrer Anikó, tudatossá tétele. Hegedűsné Ternai Ágnes, tanulók kutató, csoport Frontális, páros, csoport 3 Utómunkálatok A diákok a pedagógus irányításával értékelik a napot, javaslatokat tesznek,

véleményt alkotnak. Frontális, páros, csoport 2 Fotók Fényképező laptop 22 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 6. Értékelés Megbeszélés a munkaközösségen belül, a munka értékelése. Vass Tibor, Pedagógusok Rozgonyi Zoltán, Vassné Agócs Ilona, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Hegedűsné Ternai Ágnes Frontális 2 laptop 23 A szennyvíz megtisztításának fontossága A környezet védelme érdekében a felhasznált vizek egyre nagyobb hányadát juttatjuk vissza az élővízbe. A keletkező szennyvíz iszapot – megújuló energiaforrásként- bioenergia készítésére hasznosítják. A gyerekek szakemberek segítségével valóságban ismerkedjenek meg a • szennyvizek elvezetésével, megtisztításával. • víztisztítás folyamatával A projektkirándulás leírása 2010.június 29-én kerékpártúra keretében

mentünk el a szentesi szennyvíztisztító telepre .Útközben figyeltük a természetet és természetes vizeinket(Kurca folyó, Kórógy csatorna) A szakemberek végigvezettek a telepen, és végigkövettük a szennyvíztisztítás folyamatát. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyeltek, kérdéseket tehettek fel. Jelenleg községünkben emésztőkbe és szikkasztókba folyik a szennyvíz. Az ezekből kiszippantott szennyet a szippantó autók ide viszik. Aktuális ez a víztisztító folyamat, mert hamarosan kiépítésre kerül településünkön is a csatornahálózat, mely maga után vonja a szennyvíztisztításnak ezt a módját. Szerzett információk: A megismert szennyvíztisztítót 1965-ben állították üzembe, melyet folyamatosan bővítettek. Napi 10 000m3 szennyvíz befogadására alkalmas. A valós kihasználtság 6-7ezer m3 Kémiai tisztító, mely 2012- ig működhet, mert az EU már biológiai rendszerű víztisztítást ír elő. A megtisztított vizet több

km hosszú vezetéken juttatják el a Tiszába. A szilárd végterméket konténerekbe gyűjtik, majd elszállítják, mint veszélyes hulladékot. A víztisztítás folyamatáról a következő ismereteket szereztük: Az ivóvíz előállításától a szennyvíz tisztításáig Az élőlények szempontjából a víz alapvetően fontos. Az élőlények sejtjei szövetei nagy mennyiségű vizet tartalmaz A víz az ember számára nélkülöz- hetetlen biológiai, egészségügyi,közlekedési,természeti szempontból. TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A vízben mindig találhatók oldott gázok,sók,és szerves anyagok,valamint szennyeződések. A vízigényeket különböző forrásokból elégítik ki. A vízforrás lehet csapadék, felszín alatti,és feletti víz. A világon 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni A fejlődő országokban a betegségek 80% -a, a

halálesetek 1/3 része a nem tiszta ivóvízre vezethető vissza . Szennyeződés Vízszennyeződés minden olyan tevékenység,amely a felszíni és felszín alatti vizeink minőségét megváltoztatja. A rendelkezésre álló vízmennyiség korlátozott, így minden szinten gondot kell fordítani a szennyezés megállítására, elkerülésére. Kommunális szennyvizek(háztartásban használt) járványügyi szempontból igen veszélyesek. Az ipari szennyvizeket szennyezés szerint jellemezhetjük,Ide sorolhatjuk az erőműveket, a gyógyszergyárakat, ipari gyárakat, élelmiszer feldolgozókat. Ha a kommunális és ipari szennyvízhez a csapadékvizet is hozzáadjuk és ezt a szennyvízelvezető hálózaton keresztül elvezetjük, akkor városi szennyvízről beszélünk. A szennyvíz tisztítása Az emberek és környezetük egészséges feltételeinek biztosítása érdekében földalatti csatornahálózat vezeti el a háztartásokban keletkezett szennyvizet. A

csatornahálózatok általában elválasztott rendszerűek, ami azt jelenti, hogy azokba csak szennyvíz kerül. A szennyvíz a csatornahálózat csővezetékeiben folyik a főgyűjtőcsatornába, onnan a szennyvíztisztító telepre, majd az élővizekbe. Környezetünk és egészségügy védelme érdekében a szennyvizet az élővízbe vezetés előtt szennyvíztisztító telepeken meg kell tisztítani. A szennyvíztisztító telepek több lépcsőben tisztítják a szennyvizet. A szennyvízcsatornázás a természet védelmében történik, hiszen a szennyvizek talajba szivárgása az ivóvízkészletét károsítja hosszútávon, ezt kell megelőznünk. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, Nemcsak az iskolában folyik,hanem az élet más színterein is.(iskolán kívül, családban) Fontos olyan emberek nevelése,akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, a természettel harmonikusan tudnak majd együtt

élni. 25 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Környezeti nevelés általános céljai: • -Természet értékeinek tisztelete,megőrzése • -Testi, lelki egészség megőrzése • -A gyermekben kialakítani a tenniakarást, együttműködést, aktivitást • -A harmonikus környezet szépségének befogadása, élvezése • -A környezettudatos életvitel kialakítása • -Takarékos és mérsékletes életvitel megimertetése Kompetenciaterületek fejlesztése • Természettudományos • Matematikai • Informatikai • Szociális • Hatékony, önálló tanulás • Együttműködésre nevelés • Egymásra odafigyelés • Egymás iránti szeretet kialakítása • Problémamegoldó gondolkodás Összegzés A környezetvédelem nem valósulhat meg környezeti nevelés nélkül, éppen ezért minden műveltségi területbe meg kell próbálni beépíteni. Fel kell

készíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, akkor a környezetkímélő termékeket részesítsék előnyben. A legfontosabb, hogy a gyerekek az otthon látott példákon keresztül lássák a környezetvédelem fontosságát. Ha ez az otthoni környezetből hiányzik, akkor az iskola keveset tud tenni. Meg kell nyerni a szülőket is a környezeti neveléshez A család és az iskola együttműködése nélkülözhetetlen. Készítette:Vassné Agócs Ilona bevont pedagógus 26 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A víz fohásza „Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével vigyázz reám! Én hűsítem arcodat forró nyári napsütésben, én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után. Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet, habjaim tánca bűvöli tekintetedet. Poros gúnyádat tisztítom, egészséged őrzöm. Szépítelek, gyógyítalak,

üdítelek, vidítalak. Buborék vagyok, tajték vagyok, szeretned kell! Hűsítő korsó vagyok, heves zuhany vagyok, élvezned kell! Tükör vagyok, arcod vagyok. Hullám és híd, part és a víz. Erő és báj, folyó és táj, úszás és merülés, áldás és könyörgés, értened kell! Víz vagyok. Őrizned kell” /Lehoczky János/ 27 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 28 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 29 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 30 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 31 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a

Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 32 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 33 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban IV. A halászat történetének megismerése Szegvár bemutatása Rövid történeti áttekintés A mai Szegvár területén vagy annak közvetlen közelében, már 8000 évvel ezelőtt is léteztek élhető települések. Köszönhető ez földrajzi adottságainak, az itt is, ott is felbukkanó éltető víznek. Nemcsak léteztek, hanem minden bizonnyal, az akkori kornak meghatározó települése volt Tűzköves. A Szegvár-Tűzkövesi ásatás során talált Sarlós Isten szobor (Csalog József, 1956), elhozta a település számára a világhírnevet, legalábbis a régészek közösségében. A település mai neve, a 11-14. századi

írásos emlékek alapján, valószínűleg a Zeeg (Szeg) néven említett falu nevéből származik. A „vár” pedig minden bizonnyal, a Dóczi János által, a 16. század első felében, a Kurca partjára építtetett, várkastélynak köszönhető A török dúlását Szegvár sem kerülte el, így a század végén már elnéptelenedett pusztaként említik az írások. Szegvár második születésnapja gróf Károlyi Sándor nevéhez köthető, aki az alföldi birtokait ezen a területen vásárolta, és népesítette újra a vidéket, sőt Szegvárt jelölte ki központjául. Szép kastélyt építtetett a Dóczi-féle castellum helyére. A megyei közgyűlés 1727 december 22-i ülésén adózó faluvá fogadta, amely a hiteles újraéledést bizonyítja. Az 1760-as években, az akkorra romos, Károlyi kastélyt a vármegye megvásárolta, és anyagaiból egy szép, barokk vármegyeházat valósított meg. 1776 és 1883 között Szegvár Csongrád vármegye székhelye volt.

A település zömmel római katolikus hitvallású. 1739-ben szentelték fel a barokk stílusban épült templomot. Nem messze található tőle a Károlyi-féle ispánház, amely jelenleg Falumúzeum. Forray Máté a település első kántor tanítója volt (Sírja a szegvári öregfalusi temetőben ma is fellelhető). A község általános iskolája, adózva emléke előtt, 2002-ben vette fel a nevét. Forray Máté, a Kurca partján 1795-ben, a halászok és hajósok védőszentjeként emlegetett, nepomuki Szent János tiszteletére szobrot emeltetett. 1848 október 2-án Kossuth Lajos lelkesítő beszédet mondott Szegvár főterén. A teret emlékére róla nevezték el a hálás lakosok. Ma egy szobor emlékeztet az eseményekre, amelyet 1992-ben avatott fel a község önkormányzata. Szegvár gazdag népi építészeti értékekben is. Folyamatosan szépül, épül a település Épített környezetében többek között a templom, a falumúzeum, a kastély, a Szent János

szobor műemléki védettséget élvez. A nagy múltú település szívesen fogadja az idelátogatókat! 34 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Szegvár természeti környezete Szegvár a Dél-Alföldön , síkvidéken , a Tisza és Körös találkozásától délkeletre fekszik, az Alsó-Tiszavidék, Dél-Tiszavölgyi részén, ártéri síkságon, amelynek tengerszint feletti magassága 77 és 91 m közötti. Szegvár a vizek falva. Keresztül folyik rajta a Kurca folyó és a Kórógy-ér, melyek találkozásának ölében a Kórógy-tó helyezkedik el. A falu határában a Lándor-tó található, amelytől nem messze kanyarog a gyönyörű Tisza folyó. A Tisza árterében helyezkedik el az Osztorai Holt-Tisza. Csodálatos vízi-, állat-, és növényvilággal áldott területeken nézelődhetünk ittjártunkor. Igazi horgászparadicsom Szegvár és környéke Szegvár felszíni

vizei A Kurca folyó Az első írásos emlék I. Géza királyunktól maradt fenn a Kurcáról 1075-ből, amely szerint a folyót az oklevéllel a Szent Benedek rendi barátoknak adományozta. Valamikor élőn kapcsolódott a Hármas-Köröshöz és a Tiszához, ma mindez zsiliprendszeren keresztül történik. A folyó területe 11,2 hektár, átlagos mélysége 1,5 m Változó fenékviszonyok jellemzik, kemény és iszapos részek váltogatják egymást. Jellemző növényzete sás és nád a vízpart közelében, valamint néhol hínár a vízben. Előforduló, jellemző halai: ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, compó, keszegfélék A víz kezelője a Szegvári Horgász Egyesület. A Kurca nevének eredetére több magyarázat is született. A nyelvészek szerint a Curicea igen hasonlatos a szláv kûrica szóhoz, amely jércét és tyúkot is jelent ebben a nyelvcsaládban, tehát innen a folyó neve. Azonban ismeretes a következő anekdota is. A Kurca csak a török

időkben kapta ezt a nevet, korábban Almád vagy az Amád nevet viselte. Történt egyszer, egy töröknek vagy a felesége vagy a fia belefulladt a folyóba. A török a partról kiabálta utána – mivel úszni nem tudott – a családtagja nevét : Kurca, Kurca! A túlparton magyarok leselkedtek, és jól hallották a kiabálást, és a szájhagyományok útján fenn is maradt. 35 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A Kórógy-ér A Kórógy-ér szegvári szakaszának hossza 4,5 km. Eredetileg természetes eredetű folyóvíz, ma belvíz elvezető árok, illetve öntözőcsatorna. Átlagos vízmélysége 1,8 m, a fenék változó keménységű. Jellemző parti növényzete sás és nád, a vízben elvétve hínár található A Szegvári Horgász Egyesület kezelésében van. Fogható itt ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, compó és keszegfélék. Kórógy-tó

Természetes képződésű tó. Átlagos vízmélysége 1m, a víz felülete körülbelül 1 hektár A partmentén nádasok alakultak ki. Jellemző halai a ponty, amúr, kárász és keszegfélék Csak egyesületi tagok horgászhatják. Lándor-tó A víz területe 20 hektár, a vízterület nagy részét nádas gyékényes övezi. Természetes típusú víz. Átlagos vízmélysége 1 m Jellemző halfajták: ponty, amúr, kárász, keszeg, süllő, harcsa Osztorai Holt-Tisza A Holt-Tisza, vagy ahogy Szegváron mondjuk, a Hót-Tisza (néhányan csak Dög-Tiszának emlegetik) kedvelt kirándulóhely, rendeltetése szerint halász- és horgászvíz. Ez a holtág az ún. Akolszögi átvágással jött létre a szabályozás során 1856-ban, a Tisza bal oldali hullámterén. A vízfelület mintegy 25 hektár nagyságú Átlagos szélessége 100 m, hossza 2,5 km. A víz mélysége átlagosan 1,6 m, sajnos feliszapoltsága előrehaladott Vízi növényekkel közepes mértékben benőtt.

Vizének felfrissülése magasabb tiszai árhullámok során valósul meg. Bár közigazgatásilag Szegvárhoz tartozik, a tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője pedig, a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Élővilága rendkívül sokszínű Tisza Magyarországi szakasza 579 km, ezzel az ország második leghosszabb folyója. A Máramarosi –havasokban ered (ami jelenleg Ukrajnához tartozik) két ágból Fehér-tisza, Fekete-tisza. Tiszabecsnél éri el az országot, és Szegedtől délre hagyja el. Csongrád megyében két mellék folyója torkollik a Tiszába, Szegvártól északra Csongrádnál a Körös, míg tőlünk délre 36 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Szegednél a Maros. A Tisza eredetileg rendkívül kanyargós folyó volt, hiszen a közel 600 km-es magyarországi szakászán érdemi szintkülönbség alig tapasztalható. Az is előfordult, hogy a saját maga által

kialakított hurkokat áradáskor átszakította, és rövidebb utat talált ezáltal magának. Természetes úton így alakultak ki a holtágak vagy másképpen a morotvatavak. A XIX században a kanyarulatok levágását, a folyó nyomvonalának egyenesebbé tételét Vásáthelyi Pál vízmérnök tervei alapján végezték el, amit a Tisza szabályozásának nevezünk. Az Osztorai Holt-Tisza e tudatos emberi tevékenység következtében alakult ki. A szabályozás következtében megnőtt a folyó sodra, vízesése, és alkalmassá vált a hajózásra. A Tisza árterének jellemző növényei: a parti bokorfüzesek, a fűz-nyár ligeterdők, a som, a komló, a vadszőlő, a csalán. A folyó állatvilága is sokszínű. A kérészek násztánca, a tavaszi Tiszavirágzás, csodálatos, és egyben döbbenetes látvány. A különféle csigák és a kagylók itt is, ott is fellelhetők, mint ahogy a folyami rákkal is találkozhatunk. A Tisza legjelentősebb gerinces élőlényei

mégis csak a halak. A teljesség igénye nélkül: keszegfélék, kárász, ponty, amúr, busa, harcsa, csuka, süllő, kecsege és még sorolhatnánk a horgászok és a halászok örömére. Sajnos, a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezés tömegével pusztította a tisza élővilágát. Úgy tűnik, így tíz év távlatából, a katasztrófát a folyó kiheverte és újra gazdag élővilágában pompázik a szeretett „szőke Tiszánk”. Halászat A halászat ősi mesterség, nagy múltra tekint vissza. Kétségtelen tény, csak kevés családnak adja a megélhetést Szegváron. Szinte minden falunak megvan a saját halásznépe, a régi halászok leszármazottaiból. Így van ez nálunk is Néhány tíz évvel ezelőtt a Kórógy-éren, a Kurcán is gyakorolták ezt a mesterséget, ma már csak a Holt-Tiszára és az élő Tiszára koncentrálódik ez a tevékenység. Ismerkedjünk meg néhány halászati móddal! Kerítőhalászat Ez egy szervezett halászati mód,

több ember együttes tevékenységét igényli Eszköze olyan háló, amelynek felső peremére a víznél könnyebb parákat szereltek, alsó részére pedig súlyokat helyeztek el. A folyó két partja között feszítették ki a hálót A súlyoknak köszönhetően a meder fenekére süllyedt az alsó pereme a hálónak, majd a halmozgással szembe húzták, és így gyűjtötték be a zsákmányt 37 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Vetőháló Ez egy kör alakú háló, amelynek szélein súlyok vannak rögzítve. Amikor kiterítve a vízbe dobták a hálót, a szélei gyorsabban süllyedtek, mint a közepe, és a menekülő halak a hálóba akadtak. Varsás halászat Ez az eljárás azon a megfigyelésen, tapasztalaton alapszik, hogy a hal eredeti mozgásirányától lehetőleg nem tér el. Amennyiben akadály kerül az útjába, rést keres azon, és folytatja tovább a

haladását. A varsákat ennek megfelelően képezték ki Ék illetve kúp alakú nyílásán keresztül a hal bekerül a hálóba, a visszafelé vezető utat már nem találja, így csapdába esik. A varsákat a jellemző halmozgásoknak az útjába helyezik el fakarókhoz erősítve, és időnként ellenőrzik a fogás mennyiségét. Rekesztő halászás Azon a megfigyelésen alapszik, hogy a levonult árvizek tocsogóiban rekedt halakat könnyű szerrel meg lehet fogni. Ősi halászati mód A rendszertelen árvizek utáni állapotot mesterségesen is elő lehet idézni. Nepomuki Szent János (Pomuk, 1350,  Prága, 1393.) A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok vértanúja, mártírja ő. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik Wolfflin János a - mai nevén – Nepomuk nevű dél-csehországi településen, szegény családban született. Tanulmányai befejeztével gyorsan lépkedett felfelé az egyházi ranglistán

Kitűnő szónoki tehetségének híre egész Prágát bejárta. IVVenczel király hitvese, János atyát választotta gyóntató papjául. Történt, hogy a királyt mérgezés érte, és ezt követően mindenkivel szemben bizalmatlanná vált. Felesége gyakran, hosszú-hosszi ideig tartózkodott a gyóntatószékben, ami a királynak is feltűnt. Feltétlenül tudni akarta, mi mindent gyónt meg gyónási alkalmai során. Kérlelte hát János atyát, árulja el a történteket, majd parancsot is adott erre. Ő azonban nem volt hajlandó a gyónási titkot megsérteni, nem árulta el Ezért a király megkínoztatta Jánost. Parancsot adott, vigyék végig a város utcáin át a Moldva folyóig „Ott kezét hátrakötötték, a fejét karikában a lábához erősítették, és száját egy fapöcökkel szétfeszítették, majd a prágai hídról letaszították, és így vízbe fulladt.” A legenda szerint holttestét úgy találták meg, hogy egy csodás fényjelenség mutatta a

királynénak, hol keressék. 38 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Egy másik szerint viszont, a Moldva folyó apadása mutatta meg a holttestének a helyét. Sírja a prágai Vid-székesegyházban található. XIII. Benedek pápa 1729-ben szentté avatta Emléknapja május 16 Szegváron a Kurca kanyarulatánál, a Károlyi-kastély közelében található egy nepomuki Szent János szobor, közvetlenül a Kurca legrégebbi hídja mellett. Forray Máté a község első kántortanítója állíttatta 1795.-ben nyugdíjba vonulása alkalmából saját pénzén, tisztelegve a gyónási titok mártírja előtt. Egyben védje a vízen közlekedőket, a hajósokat és a halászokat A Tisza szabályozása előtt ezen a helyen kötöttek ki a Csanytelek és Szegvár között közlekedő dereglyék. 1992.-ben restaurálták a szobrot, és a munkák elvégzésének idejére eltávolították

a talapzatról. A szegvári emberek egy része ma is a szobor hiányának tulajdonítja a pusztító jégverést, ami akkor a falu lakosságát sújtotta. A munkák elvégeztével visszaállították eredeti helyére, ma is gyönyörködhetünk benne. 39 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A tevékenységek bemutatása: Ssz. Tevékenység/feladat Felelős Résztvevők 1. Előkészítés: Szervezési feladatok. Kapcsolatfelvétel a falumúzeum vezetőjével, a szegvári halászokkal Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, A falumúzeum vezetője Purgel Nóra, a szegvári halászok képviselője, a Károlyi-kastély jelenlegi felügyelője 2. Helytörténeti

kirándulás  Katolikus Templom  Falumúzeum  Károlyi-kastély Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Bevont csoportok Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Módszerek/ eszközök Beszélgetés, anyaggyűjtés Időterv Dokumentum Erőforrások 2010.0604 Dokumentáció Laptop Internet Községi könyvtár A csoportok a helyszíneket körforgásban látogatják. Interaktív foglalkozások. 2010.0608 Fénykép A helyszíneken az előadók, tárlatvezetők 40 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Tibor, Rozgonyi Rozgonyi Zoltán Zoltán 3. 4. 5. Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Lukács Szegvár vizeinek Istvánné, Dr. felkeresése

Közlekedési ismeretek Lehoczkyné Kehrer Anikó, felelevenítése Kerékpáros kirándulás Vass Tibor, Útvonal:Kurca-Lándor- Rozgonyi Zoltán, tó-Tisza-Kórógy-érKórógy-tó Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Lukács Halsütés Hej halászok, halászok. Istvánné, Dr című Szegváron gyűjtött Lehoczkyné népdal megtanulása és Kehrer Anikó, egyéb dalok Vass Tibor, énekelgetése, halsütés Rozgonyi Halászati bemutató A ma is használatos ősi halászati eljárások bemutatása .Bevont csoport Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Interaktív foglalkozás Halászati eszközök Rekesztő háló Varsa Vetőháló Ladik 2010.0614 Fotók Szegvári halászok .Bevont csoport Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Kerékpárok, láthatósági mellények Közlekedés

gyakorlását segítő eszközök. 2010.0615 Fényképek Szegvár vizei Bevont Beszélgetés, csoportok, csoportokban horgászok, szülők énekelgetés Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, 2010.0702 Fénykép Bevont csoportok, szülők, horgászok, munkatársak 41 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban mellett Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán 42 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Felhasznált irodalom 1. Szegvár Tanulmányok a település történetéből (Szegvár Nagyközség Önkormányzata 2000) 2. Kovács Lajos: Mesél a szegvári határ (Helytörténeti olvasókönyv, 1993) 3. wwwihrhu 4. http://wwwsulinethu/oroksegtar/data/megyek oroksege/Csongrad

megye/pages/CS MEE/Magyar/html/Szegvar.html 5. wwwszegvarhu 6. http://wwwsulinethu/oroksegtar/data/tudomany es ismeretterjesztes/Magyarorszag holtagai/pages/010 also tisza.htm 7. http://wwwpecahu/horgaszviz/korogyer 47es uttol kurca torkolatig 8. http://wwwtavakhu/csongrad-megye/szegvar-korogy-tohtml 9. http://wwwszentesinfohu/mozaik/szenteshu2/varos/termeszetiadottsagokhtm 10. http://wwwkatolikushu/szentek/szent65html 11. http://huwikipediaorg/wiki/Nepomuki Szent J%C3%A1nos#SzenttC3A9 avatC3 A1sa 12. http://wwwterrahu Készítette:Rozgonyi Zoltán bevont pedagógus 43 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban V. A hullámtér hasznosítás lehetősége Szegváron,a hullámtér növény és állatvilága Akadályverseny forgatókönyv 2010.0628 „Emelj értem gátat vájj mély mederágyat, S tartsd ott áramlatom Fékezd le hullámom S építs rajtam hidat Így kelj át felettem, Vagy

ugorj le róla És merülj el bennem Csak állíts meg engem S ne hagyj tovább mennem!” A projekt célkitűzései: • A térség ősi ártéri gazdálkodási formáinak ismertetése • A Tisza- szabályozás tájra és gazdálkodási formákra kifejtett hatásának vizsgálata • A térség jelenlegi mezőgazdálkodási hasznosítása: növénytermesztés, állattenyésztés, méhészet, stb. • Az erdőgazdálkodás hatása a hullámtéri erdőket alkotó fafajok változására • A jelenlegi környezeti állapot természeti értékeinek számbavétele: botanikai és állattani értékek • A terület halállományának halászati és horgászati jelentősége • A térség vadállománya és a vadgazdálkodás jelentősége Készítette: Lukács Istvánné bevont pedagógus 44 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A hullámtér hasznosítás története

Szegvár térségében Szegvár térsége az első alföldi kultúrák megtelepedése óta folyamatosan lakott. Már i e. 6000 körül élt itt egy déli származású állattenyésztő és fölművelő ember csoport, a Köröskultúra népe Az újkőkor második felében alakult ki a Tisza- kultúra nagy telepe SzegvárTűzkövesen Éltek itt szkíták, kelták, dákok, gótok, hunok, gepidák, 567 után megjelentek az avarok. A honfoglalást követően négy falu állt fenn a szűkebb környéken. Szegvár elődje az akkor Szegnek nevezett falu volt. Csongrád vármegye Árpád- kori területe a Tisza két oldalán terült el a Körös és Maros közötti vidéken. Középen húzódott a Tisza völgye, medrét kétoldalt mellékágak, holtágak és morotvák kísérték. Legfontosabb mellékfolyója a Kurca volt, melybe mellékfolyókként torkollottak a Veker, a Kórógy, a Ludas- ér. A hullámtér hasznosítás lehetősége Szegvár térségében A szegvári Tisza ártere

kedvező feltételeket biztosított a fűzfavessző termesztéshez. Már a 19. században jelentős volt a kosárfonás A fűztelepről a fel nem dolgozott vesszőket elszállították a kereskedők. Az 50- es években megalakult az Erdőkémia vállalat, ekkor még a hullámtéren végeztek vesszőtelepítést. Rövidesen 71 kh- on termelték a vesszőt, majd elkezdődött a gépesítés. Hullámtéri szántók A hullámterek környezetileg igen érzékeny területek, az áradások idején a folyó kilép a medréből és elönti a hullámteret, melyet a tápanyagban gazdag hordalékával megterít. Ezért a hullámtéri szántók fokozatos visszaszorítása szükséges és a helyükön rét- legelő vagy erdőgazdálkodást kell folytatni. 45 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Hullámtéri erdők Gazdasági, természetvédelmi és árvédelmi jelentőségük kiemelkedő. Egyik

jellemző szegélytársulás a bokorfüzes, melyet többnyire a mandulalevelű fűz és a kosárfonó fűz képez. A bokorfüzesnek fontos szerepe van a partvédelemben. A fűz- nyár ligeterdő puhafás ligeterdő. Állományát fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár alkotja. Gyepszintjében hamvas szeder, csalán, fekete nadálytő, és édesgyökér is található A közép mély fekvésű területek általában jó vízgazdálkodású iszap, vagy könnyebb agyagtalajok. Leginkább itt fordulnak elő fűz- nyár ligeterdők A középmagas fekvésű területeket a folyószabályozás előtt nem, vagy csak ritkán öntötte el az árvíz, az áradás 2- 3 hétig is eltartott. Itt talajtípustól függően bármilyen ártéri erdőtípus előfordulhat. A magas fekvésű területek csak magas árvizek esetén kerülnek 1- 2 hétig tartó vízborítás alá. Ezek a területek korábban gyepek és szántók voltak Rövid áttekintés a hullámtér kialakulásával kapcsolatosan A Tisza

hullámtere Szegvárnál korábban legelő volt. A földrajzi nevek máig őrzik emlékét ennek a kornak. Az élő Tisza partján, a homokos részen szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A Tisza hullámtere volt a falu éléskamrája A külterjes állattartás visszaszorulásával, az új tulajdonosok feltörték a legelőket és többnyire monokultúrában kukoricát termeltek. A gyümölcsösök egyre inkább visszaszorultak, helyükön magról kelt hazai nyarasak, füzesek alakultak ki. Az 1920- as évektől a Földművelésügyi Minisztérium fűztelepe megteremtette a lehetőségét a helyi Háziipari Szövetkezet megalakulására. A hullámtér mezőgazdálkodási hasznosítása A hullámtéri szántók A szegvári hullámtéri szántókon hosszú éveken keresztül egységesen monokultúrában silókukoricát termeltek, az utóbbi években már alkalmazzák a silókukorica és a silócirok kombinált ikersoros vetését. A silótakarmányok

termesztésénél az egymást követő elöntések miatt ősszel a betakarítás után közvetlenül elvégzik a szárzúzást, majd a szántást. Május elején végzik el a kombinátorozást, a vetést majd a gyűrűshengerezést. A betakarítást szeptemberben járvaszecskázó gépekkel végzik. 46 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A Tisza- ártér természeti értékei Szegvár térségében A táj turisztikai vonzereje a táj természeti szépségeiben, természeti értékeiben rejlik. A holtág növény és állatvilága rendkívül gazdag. A Holt- Tisza vidracsaládja egész évben megtalálja itt a táplálékát. A leggyakoribb halfajok a következők: ponty, süllő, harcsa amur, balin, csuka, kárász, törpeharcsa, sügér, garda, keszeg. Jellegzetes madarai a szürke gém, a bakcsó, a nagy kócsag és a kis kócsag. A szegvári hullámtér idős nyárfáinak

jellemzése A szegvári hullámtéri erdőkben, az idős, hatalmas méretű nyárfákat az erdészek hagyás fáknak hívják. Az erdőrészletek típusai: • Idős természet közeli erdők • A kilencven éves vagy annál idősebb tölgyesek, kőrisesek és a negyvenöt évesnél idősebb nyarasok. • Középkorú természet közeli erdők • A kilencven évesnél fiatalabb, de ötven évnél idősebb tölgyesek, kőrisesek, a negyvenöt évnél fiatalabb, de huszonöt évnél idősebb hazai nyarasok. • Fiatal természet közeli erdők • Az ötven éves vagy annál fiatalabb őshonos tölgyesek, kőrisesek és a huszonöt éves vagy annál fiatalabb hazai nyarasok. • Füzesek • Fatermesztő ültetvények és üres vágások A szegvári idős nyárfák többsége fekete nyár, de megtalálható az amerikai kőris, a szürke nyár, a gyalog akác. Leginkább az idős fekete nyárfák ítélhetők tiszta fajúaknak Magyarországon, mivel ezek a nemes nyarak szélesebb körű

elterjedése előtti időkből valók. A fehér nyár elérheti a 150- 200 éves kort, a szürke nyár a 100 éves kort, a fekete nyár a 250 éves kort. 47 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Jellemző ártéri állatok Kétéltűek közül a levelibéka, varangy, tavi béka, mocsári béka, kecskebéka a jellemző. A hüllők közül a vízisikló, a mocsári teknős. Madarak közül a széncinege, erdei pinty, feketerigó, kék cinege, őszapó, tengelic, seregély, énekes rigó, a barát poszáta, fülemüle, sárgarigó, harkály. Megtalálható a réce, a macskabagoly, az egerészölyv, a kócsag, a szürke gém, a kanalas gém. A térség vadgazdálkodási jelentősége A vadállománynak kiváló élőhelye a fűz- nyár ligetek. A fehér nyár a vadak számára búvóhelyet és táplálékot biztosít. Az őz, a vaddisznó, a mezei nyúl, a fácán, a görény, a nyest, a

vörös róka, a varjú, a szarka, a szajkó egyaránt megtalálható. A vadlesen órákon át kell mozdulatlanul ülni, mire megpillanthatunk valamilyen vadfajt. A térség halállományának horgászati, halászati jelentősége (6. sz melléklet) A szegvári folyószakaszon 20-22 m mély a Tisza, itt fognak a horgászok harcsát, kecsegét. Előfordulnak még a következő halfajták: amur, garda, kárász, ponty, törpeharcsa, csuka. Lándor-tó A Lándor-tóban a holtágban előforduló halfajtákat találjuk meg. A tó kezelését a Lándor- tavi Horgászegyesület végzi. Itt széles a nádsáv, ezért csónakból horgásznak Az ide látogató vendég horgászok többsége a környező településekről érkezik, sátrat vernek, eltöltenek egy pár napot. A vadászturizmus helyzete sajátságos, mivel vadászni csak a fegyvertartási és a vadászati jogszabályok, előírások betartásával lehet. A térség vadászati jogát a Vadásztársaság bérli a területileg

illetékes földtulajdonosoktól. Az ökoturizmus, mint fogalom, minden olyan turisztikai tevékenységet összefog, amely a természet értékeinek a megóvása mellett hasznosítja mindazt a lehetőséget, amit a táj adhat. Szegvár térségének, különösen az ártéri területeknek az ökoturisztikai adottságai kedvezőek. 48 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A tevékenységek bemutatása: Sorsz. Tevékenység/feladat Felelős Résztvevők 1. Előkészítés: Szervezési feladatok. Kapcsolatfelvétel a horgász egyesülettel, a vadásztársasággal, az erdésszel. - gyerekek, pedagógusok tájékoztatása. A terep GPS használatának megtanulása Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, a horgász egyesület vezetője Tóth Péter,tagjai, a vadásztársaság vezetője Nóbik

László, erdészet vezetője Piti Tibor Tóth Péterné informatika tanár Lukács Istvánné, Hegedűsné Ternai Ágnes, Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vassné Agócs Ilona, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, a horgász egyesület vezetője Tóth Péter, tagjai, a vadásztársaság vezetője Nóbik László, erdészet vezetője Piti Tibor Akadályverseny lebonyolítása: 1. állomás: Horgász egyesület vezetője Tóth Péter Horgászegyesület vezetője Tóth 2. Módszerek/ eszközök Beszélgetés, anyaggyűjtés GPS használat Időterv Frontális, előadás, 2010.0628 8.00 óra Dokumentum Erőforrások Dokumentáció Laptop Internet könyvek, Dokumentumok Terep GPS Előzetes ismeretek, 2010.0604 49 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Péter Kurca-parti sétány Csónakázás a Kurcán Beszélgetés a hullámtérről Horgászegyesület vezetője Tóth Péter 2.

állomás: Almád- Söröző épülete: A szegvári Tiszahullámtér természeti értékei. Szegvár a vizek falva / tutajkészítés gyékényből/ Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona . Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Frontális, előadás, tevékenykedtetés, gyűjtőmunka, egyéni, páros, csoport 2010.0628 8.30 óra Fotók, gyékény 3. állomás: Gátőrház Jellemző ártéri állatok. Puzzle-ból állatok kirakása Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Frontális, páros, csoport 2010.0628 9.30 óra Fotók Előzetes ismeretek, Szülők: Gémesné Érdi Erka.

Csurgó Gyöngyi.gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona, Előzetes ismeretek, gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hege- 50 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Ilona, 4. állomás: Írházi erdőnél: A szegvári erdőrészletek típusai, a hullámtér idős nyárfáinak jellemzése Beszélgetés az erdésszel, A tutajok vízre bocsájtása erdész 5. állomás: A térség vadgazdálkodási jelentősége, fontosabb vadak megnevezése Trófeák bemutatása, vadászlesről kitekintés vadásztársaság vezetője Nóbik László, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Horgász egyesület vezetője Tóth Péter, Lukács Istvánné, Dr. 6.

állomás: A térség halállományának halászati, horgászati jelentősége Milyen eszközökre van Piti Tibor, gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona gyerekek, vadásztársaság vezetője Nóbik László, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona gyerekek, Horgász egyesület vezetője Tóth Péter, Lukács dűsné Ternai Ágnes,Vassné Agócs Ilona Előzetes ismeretek, gyerekek, Piti Tibor Frontális, 2010.0628 10.00 óra Fotók Frontális, páros, csoport 2010.0628 10.30 óra Képek, távcső Előzetes ismeretek, vadásztársaság vezetője Nóbik László Frontális, bemutatás, 2010.0628 11.00 óra Horgász kellékek Előzetes ismeretek, HorgászEgyesület vezetője Tóth 51 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK

óvodáiban és általános iskoláiban szüksége a jó horgásznak? 7. állomás: Lándor-tó Felismerés képről, rajzok készítése 8. állomás: gyakorlókert Kajakozás a Kurcán Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Horgász egyesület vezetője Tóth Péter, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona Horgászegyesület vezetője Tóth Péter, gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona horgászok, gyerekek, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné

Ternai Ágnes, Péter csoportos 2010.0628 11. 30 óra képek csoportos 2010.0628 12.00 óra kajak Előzetes ismeretek 52 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 9. állomás: iskola Közös ebéd elfogyasztása 3. A nap értékelése Vassné Agócs Ilona, horgászok Vadásztársaság vezetője Nóbik László, Tóth Péter, Piti Tibor Castellum étterem Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona, Tóth Péter, Nóbik László, Piti Tibor Vassné Agócs Ilona gyerekek, horgászok, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona, Tóth Péter, Piti Tibor Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona, Piti Tibor, Tóth Péter, Nóbik

László csoportos 2010.0628 12.30 óra 2010.0628 13.30 óra dokumentáció Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó, Vass Tibor, Rozgonyi Zoltán, Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona, Tóth Péter, Nóbik László, Piti Tibor 53 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Együttműködő partnerek: Szegvári Horgász Egyesület, Tóth Péter vezetésével Szegvári Vadásztársaság, Nóbik László vezetésével Erdészet, Piti Tibor vezetésével Castellum étterem munkatársai Az innováció várható eredményei Innovációs programunk azzal a céllal készült, hogy a gyermekek megismerjék közvetlen környezetünk, folyóink, vizeink jellegzetességeit, hasznosságát, növény és állatvilágát. Érdeklődésük még inkább a környezetvédelem kérdései felé irányuljon, alakuljon környezeti tudatosságuk. Halljanak a hullámtér természeti

értékeiről, a hasznosítás módjairól, az erdőrészletek típusairól, térségünk vad és hal állományának jelentőségéről. 54 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Képanyag Tutaj vízrebocsátása Tutajkészítés Vadászles Csónakázás a Kurcán Állatok kirakása puzzle-ból Értékelés Lándor-tó 55 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Irodalomjegyzék: Őze Péter SZTE MFK Hódmezővásárhely 2002. A hullámtér hasznosítás lehetősége Szegvár térségében-tanulmánymunka Lukács Istvánné bevont pedagógus 56 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban VI. Az innováció sportprogramja Mottó „ A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt

fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” /Hamingwai/  Kolonics György többszörös Európa bajnok, Olimpiai bajnok és Világbajnok Kovács Kati és Janics Natasa többszörös Európa bajnok, Olimpiai bajnok és Világbajnok 57 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Helyzetelemzés: A kiscsoportok és a környezetvédelem kapcsolata A szegvári és a szegvár környéki felszíni természetes vizek számtalan lehetőséget kívántak régen és kínálnak ma is a sportolásra A szabadidő aktív eltöltésének községünkben talán legtöbben a horgászatnak hódolnak. Tartalmas felüdülés a tiszta környezetben eltöltött idő, távol a város zajától. Az általános iskolás korú gyermekek körében igen népszerű a horgászás. A helyi horgászegyesület szervezésében évek óta megrendezésre kerül a gyermeknapi horgászverseny, népes

mezőnnyel. Mivel minden évben rendkívül népszerű volt ez a program, ezért úgy gondoltuk, hogy az innovációnk részét képezheti a horgászás illetve annak fortélyainak megtanulása. Programjainkkal segítséget kívánunk nyújtani a gyerekek hasznos szabadidő eltöltéséhez. Ennek egyik formája a horgászás, amely kiváló sport is. A horgászaton kívül községünk adottságait kihasználva kívántuk népszerűsíteni a gyerekek és családok számára a vízisportokat. Nem csak a horgászóknak van ladikjuk, amivel a családtagoknak igazi élményt jelent egy-egy rövidebb vízitúra a Holt-Tiszán, a Kurcán, vagy a Lándor tavon. Azok a családok, akik viszik magukkal gyermekeiket is az ilyen kirándulásokra megszerettetik a természetet, észrevétlenül ránevelik a fiatalokat a környezet tisztántartására és annak védelmére. Azaz a természet szépségeire nyitottak, életvitelüket ez fogja meghatározni. Ráhangolódás A korábbi

horgásztáborokhoz hasonlóan maradandó élményeket szeretnénk szerezni minden résztvevőnek Az iskola korábban a nyári szünetekben több éven keresztül Tisza-túrákat szervezett és bonyolított le. Megismertük a folyó felső szakaszának vadregényes tájait, a nomád élettel járó szépségeket, nehézségeket, az ott élő embereket, természeti és kulturális értékeket. Ezekről a felejthetetlen napokról még ma is szívesen beszélnek az ott résztvevő fiatalok. 58 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Tervek, elképzelések a fenntarthatóságról Szeretnénk ezt a nagyszerű hagyományt újraéleszteni. Az elképzelés része a Kurca, a Körös, a Tisza folyókon a rövidebb, és hosszabb túrák szervezése, lebonyolítása. Terveink között szerepel egy vízi telep kialakítása - stéggel, tároló helységgel-. A meglévő eszközeinket, három túrakenu

evezőkkel, mentőmellényekkel szeretnénk fejleszteni. Biztos vagyok abban, hogy a megvalósításba- mint ahogy korábban is- bevonhatunk szülőket, vállalkozókat, így nyitottabbá válik iskolánk. Természetesen az igényeknek megfelelően a horgásztábort is szívesen megrendezzük A innováció célja, feladata • Alkalmazkodjon az életkori sajátosságokhoz • Legyen hatásos az iskolai kereteken kívül • Minden résztvevő találja meg a számára legkedveltebb lehetőséget • Nyújtson minél több maradandó élményt • A résztvevők ismerjék meg a világhírű „ vizes” sportolóinkat • Testi-lelki egészség megőrzése • Együttműködésen alapuljon: - Tanuló-tanuló - Tanuló-szülő - Tanuló-nevelő - iskola-civil szervezetek Kompetencia fejlesztés területei: • Természettudományos • Együttműködési • Szabálykövető • Problémamegoldó • Kritikai • Életvezetési 59 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114

Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Az innováció résztvevői: Bevont pedagógusok: Vass Tibor Rozgonyi Zoltán Vassné Agócs Ilona Lukács Istvánné Dr Lehoczkyné Kehrer Anikó Hegedúsné Ternai Ágnes Segítő pedagógusok: Bereczkiné Búza Anett Halász Ottóné Tégla Katalin Jeneiné Lucz Mária Balogh Ágnes Sápi Attila Tóth Péterné Laskovicsné Ágoston Sarolta Külső szakemberek: Tóth Péter HE elnök Piti Zoltán horgász Szabó Lajos horgász Kazy Csaba A Castellum étterem munkatársai Szülők: Csatordai Csaba Biácsiné Tóth Marianna Tasi Katalin Vighne Somodi Rita Csatordainé Gyermán Edit Szécsényi Zsanett Támogatók: Csurgó Imre Győri Sándor Tóth Gyula 60 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Az innováció tevékenységének bemutatása: Időpont: 2009/2010-es tanév Felelősök

Résztvevők Módszerek Időterv Eszközök Kajak, kenu Bevont Bevont Közös, egyéni A tanév során folyamatos, Túrakenuk, kajakok, használatának pedagógusok csoportok, heti rendszerességgel, az mentőmellények, lapátok, elsajátítása, bevont időjárás függvényében. fényképező, dvd sétahajózás, pedagógusok A tanév során folyamatos. A horgászathoz szükséges Sors Tevékenység zám 1. sétakenuzás. 2. A horgászat A szegvári Bevont fortélyainak Horgász csoportok, felszerelések, könyvek, elsajátítása. Egyesület tagjai bevont fényképező, dvd Elméleti és gyakorlati Közös, egyéni pedagógusok tudnivalók. Az sportnap időpontja: 2010. július 01 61 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Felelősök Résztvevők Módszerek Időterv Gyülekező Bevont Bevont Közös 8:00-8:30 Reggeli pedagógusok

csoportok, Közös 8:40-8:50 9:00-9:30 Sors Tevékenység Eszközök zám 1. pedagógusok 2. A sportnap Bevont Bevont ismertetése pedagógusok csoportok, bevont és segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 3. Kazy Csaba veterán Bevont Bevont Frontális, horgász pedagógusok csoportok, Egyéni VB II. helyezett bevont és bemutatkozása, segítőpedagóg élménybeszámolója usok, külső Projektor, DVD szakemberek, szülők 62 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban 4. Kazy Csaba Bevont Bevont Frontális, horgászbemutatója pedagógusok csoportok, Egyéni 9:40-10:30 Saját horgászfelszerelés, Fényképezőgép bevont és segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 5. Egyéni Bevont Bevont Egyéni 10:30-12:00 Saját horgászfelszerelés, horgászverseny pedagógusok csoportok, Mérőháló, bevont és Mérleg,

segítőpedagóg Fényképezőgép usok, külső szakemberek, szülők 6. Ebéd Bevont Bevont pedagógusok csoportok, Közös 12:10-12:40 bevont és segítőpedagóg 63 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban usok, külső szakemberek, szülők 7. Kajakos, kenus EB, Bevont Bevont Frontális, VB olimpiai pedagógusok csoportok, Közös bajnokokról szóló bevont és film megtekintése segítőpedagóg 12:40-13:00 DVD, projektor usok, külső szakemberek, szülők 8. A PET palackból Bevont Bevont Közös készült hajó pedagógusok csoportok, Egyéni utómunkái 13:00-13:30 Ragasztószalag Zsineg, Olló, Fényképező bevont és segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 9. Kajakok, kenuk Bevont Bevont Csoport 13:30-14:00 Túrakenuk,Kajakok, 64 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a

Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban használatának pedagógusok bemutatása csoportok, Evezők, bevont és Mentőmellények, segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 10. Nevezés a vízi Bevont Bevont Egyéni, versenyre pedagógusok csoportok, Csoport 14:00-14:15 Nevezési lapok 14:30-16:30 Halsütés kellékei bevont és segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 11. A szülői felajánlásból Bevont Bevont kapott halak pedagógusok, a csoportok, előkészítése, sütése Castellum bevont és étterem segítőpedagóg munkatársai usok, külső Egyéni szakemberek, 65 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban szülők 12. A PET palackhajó Bevont Bevont vízre bocsájtása, pedagógusok csoportok, kipróbálása Csoport 14:15-15:00 Mentőmellények, Evezők 15:00-16:15 Túrakenuk,

Vízibiciklik, bevont és segítőpedagóg usok, külső szakemberek, szülők 13. Kajak, kenu, Bevont Bevont Egyéni, vízibicikli-verseny a pedagógusok csoportok, Csoport kijelölt szakaszon Kajakok, Evezők, bevont és Mentőmellények, segítőpedagóg Stopperóra, usok, külső Fényképezőgép szakemberek, szülők 14. A horgászverseny és Bevont Bevont Egyéni, a vízivetélkedő pedagógusok csoportok, Csoport eredményhirdetése. bevont és 16:20-17:20 Jegyzőkönyvek, Ajándéktárgyak Fényképező 66 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban A megsütött halak segítőpedagóg elfogyasztása. usok, külső szakemberek, szülők 15. A sportnap értékelése Bevont Frontális Vélemények pedagógusok Egyéni 17:20-18:00 Felajánlott üdítő, fagyi, dinnye meghallgatása 67 TÁMOP 3.14-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú

oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban Zárógondolat A sport fantasztikus dolog. Megtanít célt kitűzni, és megtanít egy adott cél irányában következetesen haladni. A sport önfegyelemre tanít. A sport megtanít másokért küzdeni. A sport önállóságra tanít. „ A sport elismerést ad, ha megérdemled, és pofonokat, ha azt érdemled. Ne feledd, hogy a sport attól szép, hogy a másikat nem minden áron akarod legyőzni” / Kunfalvi Ákos/ Vass Tibor bevont pedagógus 68