Környezetvédelem | Felsőoktatás » Polocz Beatrix - Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a környezetvédelem magyarországi helyzete

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Esti tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGI HELYZETE Polocz Beatrix Budapest, 2003 http://www.doksihu „Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető élő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz.“ /Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne/ 1 http://www.doksihu Tartalom BEVEZETÉS 5 KÖRNYEZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI . 8 A környezet. 8 A környezeti elemek. 9 A környezeti hatások és a környezet minősége . 9 Környezetvédelem és területei. 10 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA.13 Az Európai Unió

Környezetvédelmi Politikája . 13 Horizontális jogalkotás - Integratív környezetjog . 16 Európai Környezeti Ügynökség. 20 Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjainak bemutatása . 21 Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja 26 Az éghajlatváltozás kezelése . 29 Természet és biodiverzitás – egy különleges erőforrás védelme . 30 Környezet és egészség . 31 A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás. 32 Az Európai Unió egy szélesebb világban . 34 A részvételen és a megbízható tudáson alapuló szakmapolitika-készítés . 35 A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE.37 A környezetvédelem hazai története. 37 A hazai környezetvédelem helyzete és a környezeti szabályozás . 38 A levegő állapota . 41 A felszíni és a felszín alatti vizek minősége. 42 Ivóvízellátás és szennyvízkezelés. 43 Árvízvédelem. 44 A talaj állapota. 44 Természeti és táji értékek állapota.

44 Hulladékok kezelése . 46 Zajterhelés . 48 A közeljövő környezetvédelmi feladatai és kilátásai . 49 BEFEJEZÉS .52 IRODALOMJEGYZÉK.54 http://www.doksihu BEVEZETÉS A második évezred fordulóját ünnepeltük két éve, és ahogy az egyes ember életének kerek évfordulóin is szokás összegezni az eredményeket, és kijelölni a jövő feladatait és az elérendő célokat, ugyanígy tettek a világ országainak vezetői is. A számadási listájukra olyan kifejezések kerültek, mint a népesség egyenlőtlen eloszlása; a meg nem újuló erőforrások kimerülésének, a megújulók fokozódó szennyezettségének veszélye; a termőföld eróziója; a környezteti menekültek problémái; a veszélyeztetett és kihaló növény- és állatfajok; a gazdag és szegény népek között egyre mélyülő szakadék; az ózonréteg vékonyodása; az éghajlat megváltozása; a bioszféra hulladék-befogadó képességének korlátozottsága; az iskoláztatás hiánya

A nemrég elbúcsúztatott század ugyanis eddig nem tapasztalt gazdasági fejlődéssel és népességnövekedéssel párhuzamosan ezekkel a globális problémákkal is szembeállította a Föld lakóit. Az emberiségnek az egész világunkra kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti gondokat kellett felismerni és mindannyiunk jövőjét fenyegető katasztrófák megelőzése, kezelése érdekében a teljes népesség számára összehangolt, közösen kivitelezett cselekvési programokat kellett kidolgozni. Nem elég ma már a regionális vagy országos összefogás, a humán és az ökológiai világkrízis csak nemzetközi együttműködés eredményeként küzdhető le. A globális társadalmi problémák, mint a túlnépesedés, a szegénység, az éhezés és az analfabetizmus, közvetlenül nem veszélyeztetik Európa, Magyarország lakosságát, mégsem feledkezhetünk meg azokról, akik elszenvedői ezeknek, mert a népesség növekedése miatt az egész

világon csökken az egy főre jutó természeti erőforrások mennyisége. Bolygónk túlélése érdekében elengedhetetlenül szükséges a népesség növekedésének megállítása és a gazdálkodás jellegének megváltoztatása is. A környezeti elemek egyre növekvő mértékű szennyezése, a meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye, az édesvíz készletek korlátozottsága, a savas esők, a sivatagosodás és a globális ökológiai problémák egész hosszú sora, mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a problémák szoros összefüggésben vannak és ezért megoldásuk is összetett, együttes erőfeszítést igényel. Az ENSZ 5 http://www.doksihu Közgyűlésének felkérésére 1987-ben elkészült „Közös Jövőnk” címmel az a jelentés, amelyben a fenntartható fejlődés kilenc alapelvét rögzítették. Ezek szerint a jelen szükségleteinek kielégítése mellett azt is szem előtt kell tartani, hogy ez nem

veszélyeztetheti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését, vagyis nem rendelkezhet a ma élő ember az összes rendelkezésre álló erőforrás felett, a bennünket követő nemzedékekért is felelősséggel tartozunk. A fejlődés és a környezet védelme elválaszthatatlanok egymástól. Ha nincs fejlődés nincs környezetvédelem sem, hiszen a kutatások eredményei felhasználhatók a környezetkímélő technológiák alkalmazásakor, vagy éppen az általuk elért megtakarítások biztosítják a pénzügyi hátteret a környezetvédelmi beruházásokhoz. A fenntartható fejlődés fogalma alatt a világ fejlett országaiban nem a szükségletek korlátozását, az igények alacsonyabb szintre helyezését, hanem a kevesebb nyersanyag, illetve energia felhasználásával és minimalizált szennyezés mellett történő gazdasági növekedést értik. A fejlődő országok polgárai csak a fejlettek életszínvonalának közelébe szeretnének érni,

de nem a fejlettek gyakorlata szerinti, környezetkárosítással kövezett úton akarnak haladni, hanem azt várják el a fejlettebb országoktól, hogy segítsék őket a környezetet kevésbé terhelő fejlődésben. A fenntartható fejlődés elveinek hatására tiszta technológiát alkalmazva környezetbarát termékek kerülnek a piacra, új fogyasztási szokások alakulnak ki és remélhető, hogy a mennyiségi helyébe a minőségi növekedés kerül. Az Európai Unióban a hetvenes évek elején a környezeti elemek szennyezését még csak a csővégi problémamegoldással próbálták kezelni, mára pedig már kialakították a Közösségi integrált környezetpolitikát, hiszen környezetpolitika önmagában semmit sem ér, be kellett azt építeni az ágazati politikákba ahhoz, hogy hatékony lehessen. Magyarország kevesebb, mint egy év múlva az Európai Unió tagja lesz. Van még tehát alig több mint tizenegy hónap arra, hogy a szigorú uniós

környezetvédelmi előírások szerinti környezeti szabályozást teljes rendszerét kiépítsük. 6 http://www.doksihu Ez a dolgozat áttekinti a környezet és környezetvédelem alapfogalmait, bemutatja az Európai Unió környezetpolitikáját és a magyarországi környezet és környezetvédelem helyzetét. 7 http://www.doksihu KÖRNYEZET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI A környezet A környezet fogalmán a különböző szakterületek képviselői, a természet- és társadalomtudósok mást és mást értenek. Az ökológus, és a szociológus ökoszisztémával és az emberi környezettel, míg ezek kölcsönhatásaival és az üzleti környezet természetre gyakorolt hatásaival az új szakterületnek számító környezetgazdaságtan tudományában és környezeti menedzsmentben jártas közgazdász, valamint a környezetjogász foglalkozik. A Környezetvédelmi Lexikon alábbi négy meghatározása adja meg a környezet komplex definícióját1:

1. az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége; 2. a valakit körülvevő személyek összessége; 3. a biológiai környezet, perisztázis (az élőlény vagy társulás életfeltételeit megszabó külső tényezők, amik az élőlényre, társulásra hatnak); 4. az a tér, terület, amelyben az ember és kisebb közösségeinek élete zajlik. A hazai környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII törvény 4 § b) pontja szerint: „ A környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. “ „ közvetlenebb, hasznosíthatóbb és általánosabb az a megfogalmazás, amit az Európa Tanács a környezetre veszélyes tevékenységekkel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló egyezménye tartalmaz (Lugano, 1993): A környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a

fauna és mindezek közötti kölcsönhatások; ugyancsak ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői.“2 1 2 Környezetvédelmi Lexikon I-II. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 2000 Osiris Kiadó 8 http://www.doksihu A környezeti elemek Az emberi élet létrejöttéhez, fenntartásához, egyáltalán létezésünkhöz szükséges elemeket vegyük most sorra rangsorba állítás nélkül. A levegő, melyet belélegzünk fontos alkotóeleme a környezetnek. A légkör összetétele az élet létrejöttével kölcsönhatásban alakult ki, s ezt az összetételt ma is a bioszféra szabályozza. Az éghajlat meghatározója, a Nap élőlényekre veszélyes sugarainak szűrője is a bennünket láthatatlanul körülölelő légkör. A levegő tartalmazza a mindennemű élethez elengedhetetlen édesvíz készleteink 0,12 %-át, míg a

többit a felszíni és a felszín alatti vizek rejtik. A rendelkezésünkre álló teljes vízmennyiségnek ez azonban csak a 2,5%-a, az óceánok és tengerek vize, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra, adja a nagyobbik hányadot. A következő környezeti elem a talaj, melyet a földkéreg felszínét borító bonyolult és állandóan változó összetételű képződményként definiálhatunk. Az eddig felsorolt élettelen alkotórészek által meghatározott környezetben találhatók élő természeti értékeink: a növények és az állatok, valamint a tájból, mint alapból átalakított épített környezetben él maga az ember is. Így az utolsó elemhez is eljutottunk, a kultúrtörténeti értékek csoportjához, ahová az emberi alkotások és azok természetes környezete tartozik A környezeti hatások és a környezet minősége „A környezeti hatások általános értelmezésben az emberi egészségre, a növény- és állatvilág állapotára vagy az

erőforrások rendelkezésre állására kifejtett következményeket, a környezeti elemek és együtteseik között lejátszódó folyamatok változást előidéző képességét, a folyamatok következményeit jelentik, amelyek attól függenek, hogy a hatáselviselőknek mekkora a valódi tűrőképessége, és hogy a hatások milyen kölcsönhatásban (összegződés, felerősítés, gyengítés, kioltás) állnak egymással. Ez a 9 http://www.doksihu környezeti faktoroktól, az élőlényekre és az élettelen környezetre gyakorolt fizikai, kémiai és biológiai tényezőktől függ.“3 A környezeti hatások közül a hulladékokkal, a zajokkal és rezgésekkel, valamint a sugárzásokkal kell foglalkozni. A környezetvédelmi törvény szerint a hulladékok azok az anyagok és termékek, csomagoló- és burkolóanyagok, amelyeket tulajdonosuk eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem tud, vagy nem akar használni. A zajok és rezgések pedig olyan mesterségesen

keltett energiakibocsátások, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A környezeti terheléseknek egy része elviselhető, engedélyezhető. Ezeknek a szennyezésnek a mértéke mennyiségi mutatókkal (határértékekkel), valamint előírásokkal és listákkal határozható meg. A mértékrendelkezéseket általában jogszabályi formában fogadtatják el. A határértékek környezetminőségi értékek és kibocsátási vagy teljesítményértékek lehetnek. A környezeti hatások; zajok és rezgések, valamint a sugárzások környezetünkbe kibocsátását folyamatos mérésekkel ellenőrzik, és a megfelelő határértékkel hasonlítják össze. A határértékek túllépése esetén meghatározzák a szennyezés mértékével arányos bírságot és a terhelés megszüntetésére irányuló munka lépéseit. Ezek a környezeti hatások szinte csak emberi tevékenységek melléktermékei, és a

környezetminőséget változtatják meg. Környezetvédelem és területei A környezetvédelem az előzőekben felsorolt környezeti elemek természetes tisztaságának, egészségének és szépségének megóvására, a környezeti hatások káros következményeinek felszámolására irányuló munkát jelenti, vagyis „a környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, 3 Dr. Kun-Szabó Tibor: A környezetvédelem minőségmedzsmentje, Budapest, 1999, Műszaki 10 http://www.doksihu károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. “4 A környezetvédelem területei: A környezetjog különös része foglakozik a környezeti elemek védelmi szabályozásával. 1. A levegőtisztaság védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a

klímára is kiterjed. A levegőt meg kell védeni minden sugárzó, folyékony, légnemű, vagy szilárd anyag által okozott terheléstől, amely a levegőt és a többi környezeti elemet is szennyezheti. A már működő szennyező források esetében a légszennyező anyagok kibocsátásának mértékét folyamatos mérésekkel ellenőrizni, és ha káros légszennyezést észlelnek bírságolni kell a kibocsátót. Az újonnan létesülő légszennyező források tervezésénél pedig már olyan technológiát, berendezéseket és eljárást kell bevezetni, amely káros légszennyezést nem okoz. 2. A vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizek (azon belül a gyógyés ásványi vizek) mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a medrek és partok természetes állapotának megóvását jelenti. 3. A talaj védelme a föld felszínére és a felszíne alatti rétegekre, a kőzetekre és ásványokra, valamint a föld termőképességére, és a földben

található élővilágra vonatkozik. A föld használata nem járhat szennyezéssel és a természetes folyamatokat sem zavarhatja. A föld mezőgazdasági megművelése, építkezésre, vagy bányászati célokra való felhasználása is szigorúan szabályozott keretek között folyhat. 4. A hulladékgazdálkodás a hulladékokkal történő mindennemű tevékenységet ideértve, kezdve a keletkezésüknek megelőzésével, folytatva a mennyiségük csökkenetésére, feldolgozására, veszélytelenítésére irányuló munkával, és a szaktanácsadással és oktatással bezárva. A hulladékgazdálkodás a megelőzés, az elővigyázatosság, a gyártói és a 4 Könyvkiadó Környezetvédelmi törvény, 1995. évi LIII törvény 4 § z) pont 11 http://www.doksihu megosztott felelősség, az elérhető legjobb eljárás, a szennyező fizet, a közelség, a regionalitás, az önellátás, a fokozatosság, a példamutatás, és a költséghatékonyság alapelvei

mentén működik. 5. A zajok és rezgések, a sugárzások és veszélyes anyagok elleni védelem célja az ezeket kibocsátók által okozott terhelések mérése, ezek által okozott károk csökkentése, megakadályozása. 6. A természet- és tájvédelem a nemzeti vagyon részeként nyilvántartott természeti értékek, területek, tájak sokféleségének, a természetvédelem hagyományainak megismerésére, megőrzésére irányuló szabályozást jelenti. Ez a fejezet Bándi Gyula: Környezetjog (Budapest, 2000, Osiris Kiadó) című munkája alapján készült. 12 http://www.doksihu AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája A Római Szerződés elkészítésekor, 1957-ben a közösségi szintű környezetvédelmi politika kialakítását még nem tartották fontosnak. Az ekkor megalakult Európai Gazdasági Közösség tagállamai az intenzív gazdasági integrációt, egy közös piac létrehozását

határozták meg legfontosabb célként. A Római Szerződés a közös piac létrehozása érdekében közös kereskedelmi, szállítási és agrárpolitika kialakítását, piaci verseny eltorzítását megakadályozó rendszer intézményesítését is előirányozta. Ebben az időszakban nem csak a környezeti politika, hanem a gazdasági integrációhoz szorosabban kapcsolódó ágazatok politikáit, mint például az ipar- vagy az energiapolitikát, a tudományos kutatást és technológiai fejlesztést sem vonták még be a közös cselekvési programokba. A következő évtizedben a környezet állapotának romlásával helyi, nemzeti problémaként kezdtek el a tagállamokban a közvélemény nyomásának engedve foglalkozni. A növekvő iparosodás és energiafelhasználás következtében a gazdaság intenzív fejlődése mellett a környezet állapotában negatív változások váltak egyre szembetűnőbbé a hetvenes évek elejére. A súlyos és a határokat nem

„tisztelő” környezeti károk terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet védelmét is a közösségi együttműködés kiemelt területeként kell kezelni. Az 1972-es párizsi csúcstalálkozón az állam- és kormányfők Közösségi Környezetvédelmi Politika kidolgozását, valamint Közös Környezetvédelmi Akcióprogramok elindítását határozták el. Az első Környezeti Akcióprogram 1973-ban, a következő 1977-ben kezdődött. Ezeknek hatása, kiterjesztése még nem volt nagymértékű. A harmadik Akcióprogram, melyet 1983-ban hirdettek meg, már megfogalmazta az orvoslás helyett megelőzés alapelvét. A Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány 1986-ban intézményesítette a Közös Környezetvédelmi Politikát, annak céljait, amelyeknek középpontjában természetesen – az egységes piac kiépítésének 13 http://www.doksihu feladatai mellett - a közös környezeti szabályozók, normák és határértékek

megalkotása került. Az Egységes Európai Okmány környezetvédelmi nézőpontból legfontosabb rendelkezése az volt, hogy alapelvvé tette fenntartható fejlődés környezeti szempontok figyelembe vételén alapuló koncepcióját. Eszerint minden szakpolitika kialakításakor szem előtt kell tartani a környezeti hatásokat. Az Európai Közösség Környezeti Politikájának az első Akcióprogramban megfogalmazott alapelvei a következők voltak: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak megelőzése, azok forrásánál történő megakadályozása. 2. A környezeti hatások figyelembevétele minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamatban, azok legkorábbi szakaszában. A környezeti hatásvizsgálatok intézményének bevezetése ezen alapelv nyomán vált kötelezővé. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása az ökológiai egyensúly megőrzése mellett. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú

fejlesztése. 5. A szennyező fizet alapelve szerint a környezeti károk megszüntetésének költségeit annak kell viselnie, aki azokat előidézte. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másiknak. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele, a veszélyes hulladékok exportjának és a szennyező iparágak fejlődő országokba telepítésének kapcsán. 8. Az Európai Közösség és a Tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése pl. a globális környezeti kutatásokban és a regionális problémák megoldásában. 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell annak érdekében, hogy a népesség minden rétege, a Közösség minden társadalmi ereje segítse a környezet védelmét és felelősséget vállaljon a jövő nemzedéke iránt. 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása, a szennyezés típusa szerint helyi, regionális, nemzeti, Közösségi,

nemzetközi szintű környezetvédelmi programok végrehajtásához. Ez 14 http://www.doksihu a szubszidiaritás alapelve, ami az Unió minden tevékenységi területén általános elvvé emelkedett. 11. A Tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben. Mivel ezek már nem tervezhetők és hajthatók végre egymástól függetlenül. A nemzeti politikákat harmonizálni kell a Közösségiekkel. Ezeknek a politikáknak a gazdasági növekedés mellett az életminőség javítását is szem előtt kell tartaniuk. A későbbi Akcióprogramokban ezeket az alapelveket megerősítették, a Közösségi Környezeti Politika fejlődésével ezek tovább mélyültek és újabb alapelvekkel bővültek. Új alapelvként fogalmazódtak meg a következők: • a környezeti követelmények más politikai területekbe való integrációja, • a környezetvédelem magas szintje, • a megosztott felelősség, • a fenntartható

és kiegyensúlyozott fejlődés, és • szubszidiaritásként, az előzőek 10. pontjában már megfogalmazott elv A Maastrichti Szerződés a tagállamok számára lehetővé tette a közösségi szabályozásnál is szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását. „Az Amszterdami Szerződés a flexibilitás vagy fokozott együttműködés koncepciójának bevezetésével számos garanciát beépítve lehetővé tette a mélyebb integrációt óhajtó Tagállamoknak a többinél szorosabb együttműködését.”5 A Közös Környezetvédelmi Politika megvalósításához szükséges eszközök egyike a jogalkotás, amely elsősorban irányelvekre épül. A környezetvédelmi irányelvek környezeti határértékeket és termékszabványokat határoznak meg a levegő- és vízszennyezés, a hulladékok kezelése, a zajvédelem, a nukleáris biztonság, az állat- és 5 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági

és Jogi Könyvkiadó 15 http://www.doksihu növényvilág védelme, valamint a vegyi anyagok szakterületére vonatkozóan. A Közösségi környezetvédelem legfontosabb eszközei az akcióprogramok, melyekben meghatározzák az ezek idejére kiemelt jelentőségű, megvalósítandó célokat és feladatokat és a közös természet- és környezetvédelmi projektek végrehajtásának is keretül szolgálnak. Az akcióprogramok által meghatározott célok megvalósítását közösségi pénzügyi forrásokból támogatják. A környezetvédelmi fejlesztésekre, beruházásokra a strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank hitelei és a Kohéziós Alap nyújtotta források is igénybe vehetők. Horizontális jogalkotás - Integratív környezetjog A horizontális jogalkotás az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozásának általános részét jelenti. Akkor nevezhető egy jogszabály horizontálisnak, ha az általános

környezetgazdálkodás kérdéseire vonatkozik, nem pedig az egyes szektorok, termékek vagy kibocsátási típusok alkotják a lényegét. A környezetjog a környezetvédelem joga. Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának egyik eszköze az integratív környezetjog. „Az integratív környezetvédelem lényege, hogy a környezethasználatokat és azok hatásait nem az egyes környezeti elemekre elkülönülten, hanem a környezetre, mint rendszerre, mint egységre tekintettel kell értékelni.”6 Az integratív környezetjogon belül négy részterület, jogintézmény található: 6 1. a környezeti hatásvizsgálat 2. a környezeti információ szabadsága 3. a környezeti menedzsment és auditálási rendszerek (EMAS) 4. a környezetbarát termékminősítés Fodor László: Integratív környezetjog, Miskolc, 2000, Bíbor Kiadó 16 http://www.doksihu A környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat az Európai Unióban egy sajátos

eljárás, mely 1985 óta van hatályban, így a többi európai, és például az 1990-es évek közepétől nálunk is bevezetett magyar hatásvizsgálat (hatástanulmány) „ősforrása” is. A környezeti hatásvizsgálatok jelentőségét az adja, hogy átfogja a környezeti elemek szinte teljes körét sőt még a környezetvédelmen kívüli, de ahhoz kapcsolódó kérdésekre is kitér. (Ezen tényezők közé tartozik az ember, flóra, fauna; talaj, víz, levegő, éghajlat és tájkép; anyagi javak és kulturális örökség; és az előzőek közötti kölcsönhatás). Az Európai Unió szabályozásában személyi hatályként az uniós szóhasználat szerinti fejlesztő, a környezeti hatásvizsgálatot kezdeményező hatóság, közigazgatási szerv jelenik meg. A tárgyi hatály a projektekre terjed ki. A projektek közül kilencet az uniós direktíva szerint kötelező vizsgálatnak kell alávetni. Ezek közül fontos kiemelni az olajfinomítók, hő- és

atomerőművek, radioaktív hulladéklerakók létesítését, autópályák, gyorsforgalmi utak és vasútvonalak építését. A környezeti hatásvizsgálatok elvégzésénél az Európai Unió által meghatározott eljárási lépéseket követni, és a tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A környezeti hatásvizsgálatok elkészítése után „fejlesztési hozzájárulást”, engedélyt adnak ki. A környezeti információ szabadsága A környezeti információ szabadsága nem önmagáért való, hanem a szélesebb körű társadalmi részvételnek feltétele, mint ahogyan azt a Riói Nyilatkozat 10. elve is kifejti: „A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek; beleértve a veszélyes anyagokra és

az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a 17 http://www.doksihu döntéshozatalban való részvételt. Az államok segítsék elő és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhetővé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és helyreállítást.” A környezeti információk szabadsága tehát az információk hozzáférhetőségét és terjesztését, a közigazgatási szervek számára történő kötelezővé tételét és ezen feltételeknek a meghatározását kell, hogy jelentse. A környezetre vonatkozó információ lehet: írásbeli, képi, szóbeli vagy más adathordozó formában megjelenő adat, tény, amely a környezeti elemek állapotára, azokat károsan befolyásoló tevékenységekre, intézkedésekre vagy azok

védelmére vonatkoznak. A polgári információ-kérésre a választ két hónapon belül kell megadni az Európai Unióban, még akkor is ha a kérelmet visszautasítják, mert például az nem tartozik a kiadható adatok közé. Ebben az esetben azonban biztosítani kell a kérelmezőnek a jogorvoslat lehetőségét. Környezeti menedzsment és auditálási rendszerek (EMAS) A környezeti menedzsment és auditálási rendszert az Európai Unió rendeleti formában vezette be azzal a céllal, hogy a környezethasználók önszabályozási törekvéseinek teret engedjen, azokat ösztönözze. A környezeti menedzsment rendszer egy átfogó menedzsment részeként határozható meg. Ez magában foglalja a szervezeti felépítést, a feladatok elosztásának gyakorlatát és a környezetvédelmi politika kialakításának, végrehajtásának forrásait és gyakorlatát. Egy vállalatnak az EMAS-listára történő felvételhez a következő feltételeket kell teljesítenie: • ki kell

alakítani a vállalat környezetpolitikáját; • le kell folytatnia környezetvédelmi felülvizsgálatot; • ki kell alakítani a környezeti programot; • le kell folytatni a környezetvédelmi auditálást; • a legmagasabb döntéshozatali szinten kell a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat elfogadtatni; 18 http://www.doksihu • környezetvédelmi nyilatkozatot kell elkészítenie; • a környezetpolitikának, a környezeti programnak, a menedzsment rendszer működésének, a felülvizsgálat vagy auditálás eljárásának, a környezetvédelmi nyilatkozat megvizsgáltatásának meg kell felelnie a Szabályozó vonatkozó követelményeinek; • a jóváhagyott környezetvédelmi nyilatkozatot el kell juttatni a telephely szerinti EMAS hatósághoz. Ez a teljes vállalati menedzsment rendszer, amelyet auditálás, az arról készült írásos auditálási jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat kiállítása után független, az állam által

akkreditált felülvizsgálókkal kell elfogadtatni. A felülvizsgálatkor elfogulatlanul ellenőrzik, hogy a környezetvédelmi nyilatkozat adatai helyesek és megbízhatók, a Rendelet minden követelményének megfelelnek. Az EMAS-rendszerben a környezeti nyilatkozattal rendelkező cégeket bárki kérésére hozzáférhető nyilvántartásba veszik. A rendszer nyilvántartásában való megjelenésnek a jóváhagyott nyilatkozaton kívül éves tagsági díj megfizetése is feltétele. A közösségi környezetvédelmi menedzsment rendszerben való részvétel a vállalatok számára nem kötelező, de az uniós tagállamok tájékoztatók terjesztésével és gazdasági eszközökben vagy közigazgatási eljárásokban adott kedvezményekkel ösztönzik erre a vállalatokat. A környezetbarát termékjelzés Az Európai Unió Tagállamokban Tanácsi Rendelet teszi kötelezővé egységes európai uniós ökocímke, az úgynevezett Európai Virág odaítélési

rendszerének tervezését, felállítását annak érdekében, hogy olyan „termékek gyártását, forgalmazását és használatát, illetve esetleg szolgáltatások alkalmazását segítse elő, amelyek gyártásuktól felhasználásuk végéig (beleértve a hulladékként való megjelenést is) a többi hasonló termékhez vagy szolgáltatáshoz képest kisebb veszélyt jelentenek a környezetre, valamint biztosítsa a fogyasztóknak a termékek környezetre való hatásáról alaposabb tájékoztatását.”7 7 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 19 http://www.doksihu Az ökocímkét független szakértői testület ítélheti oda az érte pályázó termékek gyártóinak és forgalmazóinak. A Bizottság, miután konzultációs fórumon tárgyalt a Közösségi szintű ipari, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetekkel, termékcsoportokat alakít ki. Ezeket a

termékcsoportokat részletesen kidolgozott, egyértelmű, pontosan körülírt és objektív ökológiai kritériumok alapján határozzák meg, hogy a szakértő szervek egységesen alkalmazhassák őket. A „bölcsőtől a sírig” szemlélet szerint egy „termék élettartama a gyártástól kezdve, beleértve a nyersanyagok összetételét, a forgalmazást és a felhasználását, valamint a használat utáni tárolását, illetve megsemmisítését.”8 Ezt a szempontot is figyelembe veszik az ökológia kritériumok között. A mosó- és mosogatógépek, az izzók, a termőföldjavítók és a konyhai papírtekercsek ökológiai kritériumait már megalkották, de más termékcsoportok meghatározásán is dolgoznak. A termékcsoportokra meghatározott érvényességi idő 3 év, ezután az ökocímke továbbra is alkalmazható, ha az esetleg szükséges feltételeket felfrissítik. Az környezetbarát termékjelzés célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat,

reklámozását szintén uniós rendelet szabályozza. Európai Környezeti Ügynökség Az Európai Környezeti Ügynökséget a Tanács 1990-ben a környezeti információgyűjtés, -szolgáltatás és fejlesztés céljából, valamint a Közösség által 1985-1990 között végzett CORINE kísérleti program folytatójaként hozta létre. Az Európai Környezeti Ügynökség 1993-ban kezdte meg hivatalos működését. Feladata a Közösség és a Tagállamok objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal történő ellátása és a Tagállamokkal együttműködve megalakítsa és koordinálja az európai információs és megfigyelő hálózatot. A Tagállamokban e hálózat elemeit három különböző feladatokat ellátó szerv végzi. A hálózat alapegységei a Tagállamokban már működő 8 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 20 http://www.doksihu környezeti információs

hálózatoknak az európai hálózatba bekapcsolódni képes intézményei. A következő elemek a Tagállamokban összegyűjtött információk koordinálását végző úgynevezett Nemzeti Központok. A harmadik elemként kell megemlíteni az Európai Környezeti Ügynökség által kiválasztott szerveket, az úgynevezett Témaközpontokat, amelyek speciális témákkal kapcsolatos feladatok ellátásában az Ügynökséggel együttműködő kutatóközpontok. Az Európai Környezeti Ügynökség a Bizottságtól független, jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezet. Legfőbb döntéshozatali szerve az Igazgatótanács, mely saját eljárási szabályzata szerint működik. Az Európai Környezeti Ügynökség Igazgatója készíti el az Ügynökség többéves munkaprogramját, amelyet a Tudományos Bizottságnak és a Közösség Bizottságának véleményezése alapján az Igazgatótanács fogad el. Az Európai Környezeti Ügynökség kötelezettsége a

környezet állapotáról háromévente készített jelentésnek a közzététele. A Ügynökség ezen tevékenysége összhangban áll a környezeti információhoz való hozzájutás szabadságának közösségi szabályozásával. Az Európai Környezeti Ügynökség a Közösség más intézményei mellett környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel is együttműködik. Az Európai Környezeti Ügynökség hatáskörének kiterjedése még csak kezdeti szakaszában van, jövőbeni bővítése a felügyeleti-ellenőrző és szabályozói funkciókkal történő felruházására irányul. Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjainak bemutatása Az első Környezeti Akcióprogram A Tanács és a Tagállamok kormányfői 1973-ban kiemelkedő fontosságú Nyilatkozatot fogadtak el, melyben az Európai Közösség céljait és feladatait a környezetvédelem területére is kiterjesztették. Ez az 19731976 közötti periódusra vonatkozó program az élet-

és munkakörülmények és az életminőség javítása érdekében Közösségi szintű tevékenységek 21 http://www.doksihu általános területeit határozta meg, valamint konkrét Közösségi tevékenységeket részletezett. A második Környezeti Akcióprogram „Az Európai Közösség Környezeti Politikájának és az első Környezeti Akcióprogramnak a folytatásáról” címmel 1977-ben került megfogalmazásra a második Környezeti Akcióprogram, amely az 19771981 közötti ötéves időszakra az első programban megkezdett projektek folytatása mellett új feladatokat is kijelölt. Ebben az Akcióprogramban a környezetvédelem már, mint a Közösség alapvető feladata jelenik meg, hiszen olyan növekedési modell fokozatos bevezetését szorgalmazza, amely természeti, minőségi szempontokon alapszik. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására, a szennyezés és a hulladékok keletkezésére, valamint a földhasznosítás terén a

megelőzést hangsúlyozza. Különösen fontos szerepet szánt ez az Akcióprogram a környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatának bevezetésére, és a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszerének kiépítésére. A Közösség a második Környezeti Akcióprogram öt éve alatt nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket kötött, mivel részt kívánt venni a Közösségen kívüli államok, és főként a Loméi Egyezmény alapján a fejlődő országok környezetvédelmi munkájában is. A harmadik Környezeti Akcióprogram Ebben a programban a megelőzés új megközelítésben jelenik meg. A több környezeti elemet is érintő szennyezés megakadályozására szolgáló eszközök koordinálását teszi szükségessé annak érdekében, hogy a szennyezés az egyik környezeti elemről a másikra, akár a határokon keresztül is átáramoljon. Itt került megfogalmazásra a környezeti politika gazdasági, társadalmi szerepének fontossága valamint az, hogy

a környezetvédelmi szempontokat a gazdasági tevékenységek tervezésébe integrálni kell, a környezeti hatásvizsgálatok által feltárt környezeti adatokat már a tervezés során és döntéshozatalkor figyelembe kell venni. 22 http://www.doksihu A negyedik Környezeti Akcióprogram A negyedik Környezeti Akcióprogram kidolgozása az Egységes Európai Okmányéval egyidejűleg, azzal harmonikus egységben történt. Itt emelkedik alkotmányos rangra a Közösség környezeti politikája, a Római Szerződést kiegészítő új Környezeti Cím Szerződésbe iktatásával. Az Egységes Európai Okmány a gazdasági és politikai integráció elmélyítését, meggyorsítását, egységes belső piac létrehozását tűzte ki célul. A Program kijelenti, hogy „a környezetvédelmet, mint alapvető faktort szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában. A Bizottság meggyőződése, hogy a környezet védelmét szolgáló szigorú szabványok

kialakítása többé már nem pusztán választási lehetőség, hanem lényeges szükségszerűség és gazdasági követelmény. Figyelemmel a magas szintű környezetvédelem és a környezetbarát termékék iránti, mind a Közösségben, mind pedig világszerte növekvő igényre a Közösség ipara nem lehet sikeres a magas szintű környezetvédelemhez való igazodás nélkül, ennél fogva utóbbi parancsoló gazdasági szükségszerűség.”9 Az ötödik Környezeti Akcióprogram és Globális Értékelése Ez a program már az 1992-es Maastrichti Szerződés, azaz az Európai Unió létrehozása után került kidolgozásra és felülvizsgálatra. „Az Európai Unió létrejötte a Közösség Környezeti Politikája számára óriási kihívást jelent, a gazdasági és pénzügyi Unió létrehozása, az integrációnak új politikai ágazatokra való kiterjesztése, a Közösség új Tagállamokkal való kibővülése a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés

gyorsuló ütemét és egyre növekvő méreteit eredményezik, amelyek, együtt az Uniónak a nemzetközi kereskedelmi megnövekedett szerepével, és más a politikai Közösség területeken Környezeti játszott Politikáját mennyiségében megsokszorozódó és jellegében új feladatok elé állítják. E kihívásoknak való megfelelés csak a Környezeti Politika új irányainak kijelölésével, szemléletmódjának és eszközeinek reformjával érhető el.”10 9 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest, 1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 10 23 http://www.doksihu Ezt az Akcióprogramot elfogadó Határozat utal az Európai Unió létrehozására, valamint az ENSZ által 1992-ben Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Nyilatkozatra, az „Agenda 21” (Feladatok a XXI. századra)

programra A Fenntarthatóság Felé címet viselő ötödik Akcióprogram éppen a Riói Konferencia központi témájaként szereplő fenntartható fejlődés után kapta a nevét. Az ötödik Akcióprogram felülvizsgálata az előirányzotthoz képest elhúzódott és csak 1998-ban kapta meg végleges formáját. Az eltelt hat év alatt több olyan uniós esemény történt, amely a Program végrehajtását befolyásolta. Ezek közül említést érdemel Ausztria, Finnország, és Svédország csatlakozása az Európai Unióhoz, valamint a közép-kelet-európai Társult Államokkal folytatott bővítési tárgyalássorozat. Ezt az Akcióprogramot a Maastrichti Szerződés módosító rendelkezései következtében, Döntés formájában fogadták el. A Döntés első részében, amelynek a Kulcsprioritások címet adták, a környezeti követelmények integrálásának a következő öt főágazatban való gyakorlati érvényesítésének feladatait ismerteti: •

agrárpolitika (új farmgazdálkodási technológiák, pl. organikus termelés, kémiai anyagok használatának korlátozása), • közlekedés (szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok ösztönzése, transzeurópai hálózatok kiterjesztése), • energiapolitika, • ipar (hulladék csökkentésére irányuló programok), • turizmus. A Döntés második részében kiemelten foglalkozik például a környezeti információrendszer fejlesztésével, (amelyért az Európai Környezeti Hivatal felel), valamint az éghajlatváltozással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és az azokat helyettesítő anyagok kutatásával, a levegő minőségével és a savasodás elleni küzdelemmel, a vízminőség védelmével kapcsolatosan a felszíni és felszín alatti vizek integrált tervezései és kezelési módszereinek kidolgozásával, a 24 http://www.doksihu

hulladékkezelésre vonatkozó stratégia korszerűsítésével, a zajvédelem továbbfejlesztésével, a természetvédelemmel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatosan ágazati állatvédelem terén és a integrált kísérletezés programok kidolgozásával, korlátozásával, a az környezeti veszélyhelyzetek és balesetek megelőzésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával a veszélyes kémiai anyagok biztonságos kezelésével és helyettesítő anyagok kutatásával, a radioaktív hulladékok kezelésével, mint a közösségi szinten leghatékonyabban ellátható környezeti feladatokkal. A Döntés nem módosítja az ötödik Környezeti Akcióprogram időtartamát, lejáratának időpontját továbbra is a 2000. évben határozza meg, természetesen érvényben tartva az e dátumon túlmutató feladatok végrehajtását. Az ötödik Környezeti Akcióprogram Globális Értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a víz és levegő

szennyezettségi szintek csökkentésében történt ugyan előrelépés, de a környezetvédelmi célok egyéb szakpolitikai területekbe való integrációja még hagyott a jövőbeni megoldásra váró feladatokat. A Globális Értékelés szerint a Tagállamok gyakran késésben vannak ahhoz képest, amit európai szinten eldöntöttek, ezért a környezet minősége tovább romolhat, hacsak: • nem lesz jelentősebb előrehaladás a Tagállamok környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásában; • a környezetvédelemnek a környezetre nyomást gyakorló gazdasági és szociális szakmapolitikákba történő beépítése nem javul és mélyül; • az érintettek és a polgárok nem tesznek komolyabb erőfeszítéséket a környezet védelme érdekében; • nem kapnak új lendületet olyan intézkedések, amelyek számos komoly és tartós környezeti probléma, illetve sok felmerülő érdek kezelését célozzák meg. A Globális Értékelés rámutatott arra a

problémára is, hogy a Tagállamok gyakran késésben vannak a végrehajtásban ahhoz képest, amit európai szinten eldöntöttek. 25 http://www.doksihu Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja Az új környezetvédelmi akcióprogram kontextusa Az elmúlt harminc évben az Európai Unió jelentős fejlődést ért el a környezeti szabályozás átfogó rendszerének létrehozása területén. A XXI század első évtizedében az addig társult országok csatlakozása után az Uniónak már nem csak a saját szakmapolitikái által meghatározott feladatait kell megvalósítania, hanem a továbbiakban segítenie kell a leendő tagországok környezetvédelmi munkáját is. Ez az Akcióprogram a környezeti problémák új, korszerű azonosítása mellett kitűzi az elérendő környezetvédelmi célokat és bemutatja azokat a környezetpolitikai eszközöket is, amelyeknek használatát ajánlatosnak tartja a 2001-től kezdődő tíz évben. Változtatások

szükségességét szorgalmazza a jelenlegi kormányzati rendszerben, mégpedig abba az irányba, amelyben biztosíthatóvá válik a társadalmi, gazdasági és környezeti célok következetes megvalósítása. Kifejti azt, hogy támogatni, sőt ösztönözni kell egy nem csak egységes, hanem egyben zöld piac kifejlődését és általános európai elterjedését. A Program a következő négy prioritási kérdésre koncentrál: 1. az éghajlatváltozás kezelése 2. természet és biodiverzitás – egy egyedülálló erőforrás védelme 3. környezet és egészség 4. a természeti erőforrások és a hulladékok fenntartható kezelésének biztosítása. A hatodik Környezeti Akcióprogramot 2005-ben kell majd felülvizsgálni és az akkorra összegyűjtött adatok ismeretében, ha szükséges, módosításokkal fogják kiegészíteni. A fenntartható fejlődési megfontolásokat ugyan már most is beépítik a vezető vállalkozások az üzleti stratégiáikba, ám

ezeket még szélesebb körben alkalmazva az Európai Unió elérheti az Európai Tanács lisszaboni döntéseinek célját: a világ legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává válhat. 26 http://www.doksihu A környezetvédelmi célok elérésének stratégiai megközelítése A közös környezetvédelmi célok végrehajtásában sajnos sok tennivaló akad, mivel ez minden eddigi Akcióprogram értékelésekor mint leküzdendő probléma merült fel. A hatodik Környezeti Akcióprogram stratégia prioritásként kezeli a végrehajtási kudarcok csökkentését. Ennek megvalósítását a következőkben taglalt ötféle úton kívánja elérni. 1. A meglévő jogszabályok végrehajtásának javítása érdekében a következő tennivalókat fogalmazták meg: • A végrehajtási legjobb gyakorlat Tagállamok közötti, az úgynevezett IMPEL-hálózaton keresztüli cseréjének további támogatása, valamint ennek a hálózatnak az újonnan csatlakozott tagországokra

történő kiterjesztése. • Jelentés a végrehajtásról mind az éves, az EK-jogszabályok alkalmazásának monitoringjáról szóló tanácsi jelentés útján, mind az EK környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásáról szóló éves felmérés révén, és ezt az információt végrehajtási eredményjelző tábla formájában mutatva be. • Az úgynevezett „megnevezni, dicsérni és elmarasztalni” (to ’name, fame and shame’) stratégia kialakítása a Bizottság által az egyes direktívákra. A környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában vannak pozitív példák is, amelyek tanulságul szolgálhatnak más Tagállamok számára is. • Ha szükséges, az Európai Bíróság bevonása a végrehajtás biztosítása érdekében. • A környezeti bűnözés elleni harc összehangolt kezdeményezésekkel történő elősegítése. 2. A környezetvédelmi érdekek más szakmapolitikákba történő integrálása érdekében: • Ahol

szükséges, további belső integrációs mechanizmusok kialakítása a Bizottságon belül, ami biztosítja, hogy a környezetvédelmi előírásokat 27 http://www.doksihu teljes körűen felmérték minden, a Bizottság által kezdeményezett szakmapolitikai javaslat előkészítési fázisában. • Ösztönözni kell a Szerződés környezeti integrációra vonatkozó előírásainak végrehajtását. • Az ágazati integráció folyamatát nyomon követő, arról beszámoló indikátorok további kidolgozása. 3. A környezetért működő piac ösztönzése: • A Közösség öko-irányítási- és auditálási rendszere szélesebb körű alkalmazásával azért, hogy a vállalatok sokkal nagyobb hányada tegyen közzé szigorú és függetlenül hitelesített környezeti és fenntartható fejlődési teljesítményről szóló jelentéseket. • Vállalati környezeti teljesítményt jutalmazó rendszerek bevezetésével. • Világos környezeti célok

elérését önkéntes vállalásokkal és megállapodásokkal történő elősegítésével. • Az integrált termékpolitikai megközelítés keretében alkalmazott különleges akciók a termékek és eljárások „zöldülését” elősegítve. • A zöld beszerzés irányelvekkel történő támogatásával és a Közösségi intézmények zöld beszerzéseinek felülvizsgálatával. • Az ökocímkék elterjedését ösztönző intézkedésekkel. • A Közösségi ökocímke-rendszer fejlődésének és hatásosságának vizsgálatával. • A legjobb szakmapolitikai gyakorlat Tagállamok közötti cseréjével. • A Közösségi környezeti felelősségi rendszer jogszabályi hátterének létrehozásával. 4. A polgárok felhatalmazása és a viselkedés megváltoztatása: • Környezeti információ hozzáférhetőségének és minőségének javítása érdekében tett intézkedésekkel. • Praktikus eszköztárak összeállításával, melyek

regionális vagy helyi szinten lehetővé teszik a polgárok számára, hogy viszonyíthassák saját vagy háztartásuk környezeti teljesítményét és információkat kaphassanak arról, hogy hogyan javíthatnak ezeken. 28 http://www.doksihu 5. A földhasználati tervezés és irányítási döntések zöldülése érdekében: • Intézkedni kell a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv végrehajtásának javításáról és a Közösségi szinten történő jóváhagyása után a stratégiai környezeti hatásvizsgálat teljes és korrekt bevezetéséről. • Bizottsági munkaprogramot kell kidolgozni abból a célból, hogy a fenntartható tervezést figyelembe véve a legjobb gyakorlatok kerüljenek terjesztésre. • Ösztönözni kell a turista célpontok hálózatának fejlesztését a fenntartható turizmus aktív partnerségével együtt. • A támogatott területek körébe kell vonni a fenntartható városfejlesztés jó

gyakorlatának elterjedését elősegítő programokat és hálózatokat. Az éghajlatváltozás kezelése A problémák A Föld története folyamán többször és többféleképpen is bekövetkeztek természetes éghajlatváltozások. A ma tapasztalható éghajlatváltozásról azonban le kell szögeznünk, hogy ezt az emberi tevékenység miatti üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A megoldások Az éghajlatváltozás a Közösség kutatási és technológia-fejlesztési politikájában legyen kiemelt fontosságú. A kohézióhoz kapcsolódó Közösségi szakmapolitikákat szükséges felülvizsgálni ahhoz, hogy az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás a beruházási döntésekben megfelelően legyen kezelve. A regionális alkalmazkodási intézkedések előkészítése a polgárok, valamint a vállalkozások tudatosságának javítása érdekében regionális éghajlati modellezése és vizsgálati eszközök

kifejlesztésére lesz szükség. Környezetvédelmi megállapodásra lesz szükség az iparral az energiahatékonyságról és bizonyos kibocsátások csökkentéséről. 29 http://www.doksihu Új irányelveken keresztül kell támogatni a megújuló energiaforrások hasznosítását a liberalizált energiapiacon. Természet és biodiverzitás – egy különleges erőforrás védelme A problémák A társadalom a természeti erőforrásokra támaszkodva képes az életre, hiszen belőlük tudja biztosítani az élethez szükséges nyersanyagokat. A természetet azonban nem csak az ember önző érdekeinek kielégítése miatt kell értékesnek tekintenünk. Felelősséget kell éreznünk és vállalnunk a bennünket körülvevő környezeti elemekért, a növényzetért és az állatvilágért annak érdekében, hogy ne csak mi magunk, hanem a jövő nemzedékei is gyönyörködhessenek benne. A természeti erőforrások többségét ugyanis gyorsabb ütemben aknázzuk ki, mint

ahogyan azok újratermelődhetnének, emellett olyan mértékűvé vált a környezet szennyezése, hogy azt a természet még csodálatos öngyógyító képességének bevetésével sem képes emberi segítség nélkül közömbösíteni azt. Az ember állandó terjeszkedésével a szárazföldön, a tengereken és óceánokon a természetes élőhelyek méreteit csökkenti és az állandó szennyezéssel ezek környezetminőségét veszélyezteti. Globális problémák ezek, amelyekre a katasztrófák, a veszélyeztetett fajok eltűnése előtt kell megtalálni a segítség megoldásait. A megoldások A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen erőforrás a talaj, melynek erózióját, elsivatagosodását, kimerülését vegyszermentes biogazdálkodási módszerek alkalmazásával meg lehet akadályozni. A közlekedés és az ipar okozta szennyezés mértéke is csökkenthető a szennyező anyagok kibocsátásának szigorú szabályozásával. A globalizáció hatására a

turisztikai ágazat fejlődése mára már a Föld legtávolabbi eddig érintetlen és emiatt legsérülékenyebb területei is a turizmus közkedvelt célpontjaivá váltak, ezzel veszélyeztetik az ottani élőhelyeket és élővilágot. Figyelmet kell ezért szentelni a turizmus-fejlesztés szempontjából speciális vezetési módszerekre. 30 http://www.doksihu A modern biotechnológia alkalmazásának nemcsak haszna, hanem hosszú távú kockázata is a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) környezetbe történő kibocsátása. Az Unióban van olyan jogszabály, amely szabályozza ezeknek a termékeknek piacra dobását megkövetelve az emberi egészségre és a környezetre potenciálisan ható kockázatok vizsgálatát. Intézkedni kell arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek monitoringja és kereskedelmi forgalomba juttatásuk minden lépcsőfokán címkézése és kimutathatósága kötelező legyen. Támogatni kell a természeti és

biodiverzitási kutatásokat és azok információinak összegyűjtési programját. Környezet és egészség A problémák Az elmúlt harminc évben a Közösség környezetpolitikája a kibocsátások és szennyező anyagok koncentrációjának csökkentésével a levegő és az ivóvíz, valamint a talaj és ezáltal ételeink minőségére pozitív hatást tudott gyakorolni, de a sikerek ellenére még ma is növekvő tendenciát mutat a különböző allergiás, immunrendszeri gyengüléses, asztmás és rákos megbetegedések száma. Továbbra is súlyos problémát jelent az életminőség szempontjából a közlekedési eredetű, valamint a gépek és egyéb termékek okozta zaj, zajszint káros hatása, legfőképp a sűrűn lakott, vagy ipari övezetek közelében levő területeken. A megoldások Az ipar által használt, kibocsátott és előállított a vegyianyagstratégiáról szóló Fehér Könyv szerinti új és régi vegyi-, illetve egyéb szennyező anyagokról

információkat kell gyűjteni, ezeket fel kell dolgozni, rendszerezni kell annak érdekében, hogy a környezetre rótt lehetséges kockázatokat minimalizálhassuk. A Közösség közös agrár- és regionális fejlesztési politikájába a vízügyi keretirányelvet és vízminőségi politikákat kell integrálni. 31 http://www.doksihu A Tagállamok levegőminőségi programjait Uniós jogszabályoknak megfelelően kell korszerűsíteni, felülvizsgálni hatékonyságuk biztosítása érdekében. A belső téri levegőminőség, s ennek emberi egészségre gyakorolt hatásainak kutatása, vizsgálata annak érdekében, hogy kiderüljön, szükséges-e Közösségi szintű stratégia vagy Akcióterv a probléma kezelésére. A Közösségi zajirányelv elfogadása és végrehajtása. A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás A problémák A népesség növekedése miatt a megújuló és nem megújuló erőforrások is erős nyomás alá

kerültek. A túlnépesedő emberiség a megújuló erőforrásokból ma még rendelkezésre álló készleteket is gyorsuló ütemben hasznosítja, fogyasztja. Az édesvíz iránti kereslet a világ számos részén már most is meghaladja a meglévő készleteket. Az élelemfogyasztás az elmúlt ötven év alatt a másfélszeresére nőtt – a híradásokból szinte mindennap értesülhetünk például a túlzott mértékű tengeri halászat okozta halállomány csökkenésről. A hulladék amellett, hogy gyakran az értékes erőforrások elvesztését jelenti, számos szennyező anyagot bocsát a levegőbe, a vízbe és a talajba, és ezzel további környezeti problémákat vet fel. A nem megújuló erőforrások, mint a fémek, ásványok és szénhidrogének felhasználása etikai dilemma elé is állít bennünket. El kell gondolkodni azon, hogy mekkora mennyiséget használhatunk fel most és mennyit hagyjunk meg ezekből a jövő generációinak. Ezek szűkössége serkenti

a helyettesítő energiahordozók, és erőforrások megtalálására irányuló kutatásokat. A környezeti eltartó képességet nem lépheti át a túlzásba vitt, pazarló és értelmetlen fogyasztási és felhalmozási igények által diktált kereslet. 32 http://www.doksihu A megoldások Ösztönözni kell a kutatást és technológiai fejlesztést a kevésbé erőforrás-intenzív termékek és termelési eljárások alkalmazására. A legjobbgyakorlat-programok elérhetővé tétele a vállalkozások számára. Az adóterhek átcsoportosításával korlátozni lehet a természeti erőforrások felhasználását ezzel serkentve az erőforrásszegény technológiák, termékek, és szolgáltatások szélesebb körű elterjedését. A hulladékok keletkezésének megelőzése a „kisebb mennyiség – kevesebb veszély” elv alkalmazásával. A megelőzésben hangsúlyt kell fektetni a hulladékkeletkezés mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi problémáira. A

veszélyes anyagokat kevésbé veszélyes anyagokkal kell helyettesíteni azért, hogy a hulladékáramokban minimalizálni lehessen a környezetet érő kockázatokat és hatásokat. A fogyasztói keresletet a kevesebb hulladékot eredményező termékek javára például az ökocímke, és különböző információs kampányok segítségével kell befolyásolni. A termelőket felelőssé kell tenni az általuk jelenleg használt és a jövőben használni tervezett és a már előállított, veszélyes anyagokat is tartalmazó termékekért, amikor azok hulladékká válnak és bizonyítaniuk kell azt, hogy ezek nem jelentenek szükségtelen és elfogadhatatlan kockázatot a környezetre és az emberi egészségre („fordított bizonyítási teher”). A gazdasági eszközök közül például az ökoadók kivetése az erőforrás- és hulladék-intenzív termékekre és folyamatokra. Azoknak a hulladékoknak, amelyek keletkezését nem lehet megelőzni, amennyire csak lehet,

újrafeldolgozását kell szorgalmazni. Át kell dolgozni a szennyvíziszapról szóló irányelvet, szabályozni kell az építőipari és bontási hulladékokkal kapcsolatos helyzetet. A hulladék-újrahasznosítás monitoring-rendszereit a Tagállamok előrehaladásának követhetősége és összehasonlíthatósága érdekében minden tagországban ki kell építeni. 33 http://www.doksihu Az Európai Unió egy szélesebb világban A problémák Az Európai Unió kibővítésével az új tagországok magukkal hozzák a környezeti értékeik mellett számos környezeti problémájukat is. Az Európai Uniónak van a legátfogóbb és legfejlettebb környezetvédelmi jogi szabályozása a világon. Ennek elfogadásával és végrehajtásával szembesülnek az Unióba belépő államok és ezáltal hosszú távon egy tisztább és egészségesebb környezet előnyeit élvezhetik majd. A környezeti hasznok felismerését a tagjelölt országok azzal a határozattal

pecsételték meg, mely szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásuk előtt az Európai Környezeti Ügynökséghez csatlakoztak. Ezekben az országokban a környezetvédelmi joganyag nemzeti jogrendbe való beépítését a csatlakozás időpontjáig be kellett fejezni. A megoldások A tagjelölt országok gazdasági átszervezése lehetőséget teremt egy új és tisztább technológiákon és jobb környezeti menedzsmenten alapuló gazdasági növekedésre és fejlődésre. A 2004-ben csatlakozó országok exportorientált vállalatai már ma is a versenyképesség kulcselemének tekintik a környezeti menedzsmentet és ezt a továbbiakban is ösztönözni kell. A Közösségi közlekedés a közúti közlekedés helyett a vasúti projekteket és a vízi utak használatát vagy a széles értelemben vett kombinált szállítást részesíti előnyben és ezt az újonnan csatlakozók gyakorlatába is be kívánja építtetni. A várostervezésben a felújításoknak szentelnek

nagyobb figyelmet és nem a nyíltvidéki, új helyszínek fejlesztésének, annak érdekében, hogy a városnövekedés ne a környezet kárára történjen. Az uniós polgárok környezetvédelmi tudatosságának növelését már a kicsi gyermekkortól kezdődően, a nemzeti tantervekbe építve, valamint egyéb környezetvédelmi programok szervezésével célozza meg. Az éghajlatra, biodiverzitásra, vegyi anyagokra és az elsivatagosodásra vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtásában jelentős részt kell vállalnia. 34 http://www.doksihu A környezetvédelmi érdekek és célkitűzések az Európai Unió külkapcsolatainak minden egyes aspektusába be kell építeni. A globális kulcsfontosságú környezetvédelmi fejlődő országokkal kérdések jó szempontjából együttműködésen alapuló kapcsolatokat kell kialakítania. A nemzetközi szervezetek környezetvédelmi akcióinak támogatása az Unió Tagállamainak egyik fontos

feladata. A nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztésében a már meglévő megállapodások jobb végrehajtásának és monitoringjának hangsúlyozása szükséges. Az Európai Uniónak fontos szerepet kell játszania a nemzetközi környezetvédelmi szervezetekben, feladatokat kell vállalnia azok intézményi kereteinek megerősítésében. Ezt össze kell párosítani ugyanilyen erős és egységes hatással az ide kapcsolódó nemzetközi pénzügyi megbeszélésekben. A részvételen és a megbízható tudáson alapuló szakmapolitikakészítés A problémák Az üzleti szféra növekvő szerepet játszik a környezetvédelmi célok és célkitűzések megvalósítását illetően, mivel a szennyezés a rosszul irányított vállalkozás jele. Azok a vállalatok, amelyek nem hajtanak végre fejlesztéseket, annak érdekében, hogy új piacokat szerezzenek vagy hogy megnöveljék versenyképességüket, azért még törekedniük kell a szennyezési és

hulladéktermelési szintjeik csökkentésére. A mai környezeti problémák gyakran komplexebbek, mint a húsz évvel ezelőttiek, ezért olyan integrált intézkedéseket kell megoldásukhoz használni, amelyekkel a nemkívánatos mellékhatások elkerülhetők. A környezet komplexitása olyan mértékű, hogy az ennek megismerése útján szerzett tudás elengedhetetlen a hatásos szakmapolitikák kidolgozásánál. A hatodik Környezeti Akcióprogramnak szüksége van a környezetvédelem teljes rendszerének felülvizsgálatára. A legfontosabb adatok összegyűjtése, összehasonlítása szintén elengedhetetlen annak 35 http://www.doksihu érdekében, hogy a szakmapolitikákat folyamatosan módosítani, bizonyos területeken javítani lehessen. A megoldások A környezetvédelmi kutatási programok és a kutatási és technológiafejlesztési Közösségi keretprogram kontextusában fontos feladat a kialakuló kutatási szükségletek és prioritások

kétévenkénti felülvizsgálata. A Tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a kutatási programjaikban a környezeti kérdéseket az elkövetkezendőkben is fontos kérdésként kezeljék, valamint ezeket Közösségi szinten koordinálják, hogy ezzel a hozzáadott értéket növelhessék. A Közösségi kutatási programokban továbbra is kiemelten kezeljék a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozókat. A környezet állapotának indikátorait, azaz a legfontosabb környezetvédelmi indikátorokat tartalmazó jelentéseket rendszeresen kell összeállítani és közzé is kell tenni. Ez a fejezet a Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjáról című kiadvány alapján készült. 36 http://www.doksihu A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE A környezetvédelem hazai története Amióta az ember a földön él egyre nagyobb

befolyást gyakorol környezetére. Az emberi fejlődésnek elválaszthatatlan velejárója a technika fejlődése is, mely nem csak pozitív, de negatív hatásokat is hordozhat. A történelem különböző korszakaiban a környezet rombolása, szennyezése is különböző mértékű volt. A környezetvédelem gyökereit hazánkban is a természetvédelem, a vízjogi szabályozás és az iparhatósági követelmények jelentették. Mivel a környezeti problémák jelentősen megszaporodtak az ipari forradalom után, ezzel a környezetvédelem fontossága is előtérbe került. Bár Magyarországon például már a XIX század második felében, az 1884. évi XVII törvénycikknek is voltak környezetvédelmi vonatkozásai (mivel ebben az üzlettelepek felállítását iparhatósági telepengedélyhez kötötték, melynek kiadásához a vállalkozás nem zavarhatta, károsíthatta az üzlet környezetében élők nyugalmát, egészségét), a XX. századi környezeti válság

kialakulásáig azonban önálló környezetvédelmi jellegű szabályozás mégsem volt. A hazai szabályozásban az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény megszületéséig a környezetvédelem egyébként is csak másodlagos megközelítésben volt jelen. Igaz, hogy még ez a törvény sem tartalmazott minden területre vonatkozóan közvetlenül értelmezhető kötelező rendelkezéseket, mégis ez volt az 1995-ig a környezetügy alapokmánya. Ez a törvény inkább helyes elvi megközelítésnek tekinthető, semmint tényleges jogkövetkezményeket is kilátásba helyező szabályozásnak. A kilencvenes években a következő két említésre méltó szabályozáson kívül más változás nem történt. Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíját vezették be, ezzel új gazdasági ösztönző jelent meg a hazai szabályozásban, valamint a környezeti hatásvizsgálatot ténylegesen is kötelezővé tették. Az 1995. évi LIII törvény

kiadásával régóta várt korszak kezdődött A környezetvédelem általános szabályai lefektetése mellett ez lett az európai 37 http://www.doksihu integrációhoz való csatlakozás környezetjogi alapja is, hiszen az uniós gyakorlattal összhangban alkották meg. A hazai környezetvédelem helyzete és a környezeti szabályozás Az 1990-es évektől kezdődően a környezet állapotát és az azt befolyásoló tényezőket összegezve pozitív változásokat figyelhetünk meg Magyarországon. Ez a kedvező folyamat részben a jelentős gazdaságitársadalmi átalakulások következményének tudható be, másrészt a környezet- és természetvédelem utóbbi évtizedekben indított és a megvalósulás útján járó szakmai programjainak köszönhető. A Magyarország környezeti állapotát vizsgáló felmérések szerint mutatószámaink közel állnak az Európai Unió tagországainak átlagos értékeihez, természeti vagyonunkkal pedig a Közösség bizonyosan

gazdagodni fog. Ennek ellenére az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályainak megfelelés azért még egyes területeken rendkívüli nagy beruházásokat igényel, amelyeket csak a lakosság és a gazdaság számára is elfogadható terhelést jelentő időtartamon belül lehet majd teljesíteni, és természetesen szükséges lesz az Európai Unió támogatási alapjainak bevonása is. Biztosítani kell az elkövetkezendő években azt, hogy országunk gazdasági fejlődése ne járjon együtt szükségszerűen a környezeti terhelések növekedésével és hogy a környezet- és természetvédelem fontos szempontjai beépüljenek az országos és ágazati fejlesztési programokba, ezzel javítva hazánk környezeti állapotát és megóvva természeti értékeinket. Az ágazati integráció kiemelt jelentőségűvé válik a környezetre legnagyobb terhelést jelentő energetika, közlekedés, ipar, mező- és erdőgazdálkodás, turizmus és kereskedelem területén. Az

1995. évi LIII törvény közgazdasági eszközök, mint a termék- és betétdíjak, a környezetterhelési díj és igénybevételi járulék alkalmazását, valamint támogatások, környezeti alapok igénybe vételét, szükség esetére pedig környezetvédelmi bírság kiszabását is lehetővé teszi. A fenti környezetvédelmi díjak funkciója az ösztönzés vagy a redisztribúció. Eszerint a törvény azt írja elő, hogy a díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok mértéke felhívja a környezethasználók figyelmét a 38 http://www.doksihu környezet igénybevételének csökkentésére, és a befolyt összegeket a környezetterhelés következményeinek, az esetleges környezeti károknak enyhítésére kell fordítani. (Ezért kell a díjakat környezeti alapokra befizetni.) „A termékdíj a környezetet vagy annak valamely elemét terhelő vagy veszélyeztető termék után fizetendő. A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve

forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani, és egyszeri alkalommal kell kifizetni.”11 Vannak olyan termékek is, amelyek elhasználódása után a termékdíj fizetője kötelezhető azok visszavételére és későbbi kezelésére is. Magyarországon a következő termékekre állapítottak már meg termékdíjat: - üzemanyag és egyéb kőolajtermékek, - gumiabroncs, - hűtőberendezés, hűtőközeg - csomagolóeszköz, - akkumulátor, - festékek, lakkok hígítói és oldószerei - információhordozó papír. Az üzemanyagokat közvetlenül szennyező termékként, a többi termékcsoport elemeit pedig hulladékképző termékként jelöli meg a jogszabály. Abban az esetben, ha a termék itthon készül, a termékdíjat az első belföldi forgalomba hozónak vagy saját célú felhasználónak, a külföldön előállított termékek esetében pedig az importálónak a vámmal együtt kell kifizetni. A szabályozás lehetővé teszi a

nemteljesítők megbírságolását (a termékdíj másfélszeresére), illetve a környezetbarát termékeket gyártók kedvezményben részesítését, (velük a termékdíjnak csak felét fizettetik). A csomagolóanyagok összegyűjtéséről és kezeléséről is gondoskodók részleges, vagy teljes díjfizetési mentességet is kaphatnak. 11 Kerekes-Szlávik: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, Budapest, 2001, Jogi és Üzleti kiadó Kft. 39 http://www.doksihu A termékdíjakból befolyt összegek felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik. A betétdíjat a termék, általában csomagoló eszköz (például üvegvagy műanyagpalack) vásárlásakor, majd használat után visszavétele esetén fizetik. Magyarországon is régóta vannak ugyan betétdíjas termékek, de a csomagolóanyagok visszaszolgáltatása és újrahasznosítása még nem honosodott meg, talán a kereskedelmi infrastruktúra és az érdekeltség hiánya miatt. Hulladékként

éppen ezek a termékek jelentős megterhelői a környezetnek. A környezetterhelési díj bevezetése körül folytak viták, de Magyarországon még nincs megegyezés róla. Ezt a díjat meghatározott anyagokat a környezetbe juttatók fizetnék a szennyező anyag mennyiségével arányosan. Az igénybevételi járulék a környezethasználókat a környezeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodásra ösztönözné, hiszen a környezet igénybevételének mértékével arányosan kellene fizetni. Az eddigiekben tárgyalt környezetvédelmi közgazdasági eszközök viszonylag alacsony díjösszegei nem ösztönzik a környezetet terhelő, szennyező, vagy károsító vállalkozásokat környezetkímélő technológia alkalmazására, környezetbarát termékek előállítására, behozatalára. Ezért van szükség támogatások, környezetvédelmi alapok létrehozására. A magyar környezetpolitikai célok megvalósításához a központi költségvetés, a Központi

Környezetvédelmi Alap és a Települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap forrásai állnak rendelkezésre. A központi költségvetésből kerülnek támogatásra a kiemelt környezetvédelmi, valamint a nemzetközi szerződések alapján elvégzendő feladatok; a környezeti információs rendszer kiépítése; a környezetvédelmi oktatás és kutatás; a környezeti károk megelőzése, felszámolása. A környezetvédelmi díjak és a bírságok jelentenek bevételt az alapok számára. A környezetvédelmi alapok hatékony működésének az a feltétele, hogy ellenőrzött és kiszámítható újraelosztási rendszer is legyen. A sokszor helyi, kistérségi környezeti problémát önkormányzati alapok igénybevételével lehet megoldani, ezért ezek szerepe egyre fontosabb. 40 http://www.doksihu A környezetvédelmi bírság önmagában nem volt, de a többi szabályozóval kombináltan a jövőben remélhetőleg egyre hatékonyabb eszköz lesz. Azoknak kell

majd bírságot fizetni, akik környezetvédelmi előírásokat nem tartanak be, akik a különböző határértékeket túllépik. A környezetvédelmi bírságokat a környezetkárosítás mértékének, súlyának és esetleges ismétlődésének megfelelően szabják meg. A magyar környezetvédelmi politika a szabályozásban és a környezetvédelmi programokban is uniós úton halad önmaga és céljainak megfogalmazásában. Az Európai Unió az ágazatok együttműködésén alapuló tematikus akcióprogramjainak gyakorlatát követve ilyenek indítása hazánkban is szükséges azokon a tématerületeken, amelyeken még nem koncentráltan jelentkeznek a globális és a helyi környezeti problémák és a beavatkozások előre láthatólag hatásosak lesznek. Ezek a tematikus területek; az éghajlatváltozás, a biológiai és táji sokféleség, vizeink fenntartható használata, az emberi egészség és élelmiszerbiztonság, a települési környezet- és

területhasználat, a hulladékgazdálkodás és a környezetbiztonság. A következő helyzetelemzések mindegyike kapcsolódik egy-egy tematikus területhez, és a későbbiekben megfogalmazott fejlesztési stratégiák, és az operatív programok – nem csak az infrastruktúra területén, hanem más – a tematikus területeken jelentkező egyéb szakterületeket is érintő összetett problémák megoldására irányulnak. A levegő állapota 1994-ben a környezeti levegőt az ország területének majdnem 4%-án „erősen szennyezettnek”, 9,3%-án pedig „mérsékelten szennyezettnek” minősítették. Ezután az ipari tevékenység nagymértékű csökkenése, illetve az 1994-98 között végrehajtott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program számos eredményt hozott. A szén- és a kén-dioxid, az illékony szerves vegyületek (VOC) és a metán kibocsátás is csökkent a korábbi időszakhoz képest. A program keretében többek között a

kibocsátásokat közvetlenül csökkentő utólagos beruházások, közvetett hatású fejlesztések (például a gázhálózat bővítése), technológiai 41 http://www.doksihu korszerűsítések, a közúti, vasúti és a városi közlekedést érintő rekonstrukció és fejlesztés, a járműállomány megújítása is megtörtént. A levegőminőségi helyzet alakulásában egyértelműen kedvező változás az összefüggően szennyezett térségek megszűnése volt. A felszíni és a felszín alatti vizek minősége Magyarország felszíni vízkészletének közel 96%-a a szomszédos országok területéről érkezik. A Duna a teljes hazai szakaszon az oxigénháztartás, a mikroszennyezők és a toxicitás mutatóinak szempontjából elérte a III. osztályú besorolást, míg a tápanyagháztartást tekintve egyes szakaszain IV. osztályú volt A Tisza hazánk területére érkeztekor általában kevés szennyező anyagot tartalmaz, a

mellékvízfolyások szennyezettsége azonban az alsóbb szakaszokon megnőtt. A nagy tavak, tározók vizének minőségét sekélységük miatt, a mindenkori tápanyagterhelés mellett, nagymértékben befolyásolják a hidrometeorológiai körülmények. A Balaton vizének minősége javult ugyan, de mennyisége aggasztó mértékben csökken évről évre. A Velenceitó természetes állapotának megfelelően nagy mennyiségű szerves és szervetlen anyagot tartalmaz. A tartós aszályos időszakokban itt is kritikus vízminőségi állapot alakulhat ki. A mesterségesen kialakított Kisköreitározó (Tisza-tó) vize oldott oxigénben gazdag, a szerves anyagok mennyisége közepes mértékű, szervetlen anyagokban szegény és tápanyag tartalma sem jelentős. Hazánkban a felszín alatti vizeknek az átlagosnál nagyobb, stratégiai jelentősége van, mert: - az ivóvízellátás vízbázisai 95%-ban felszín alatti vizek, - az ipari, az öntözési és egyéb vízigények

kielégítése túlnyomó részben felszín alatti vízből történik, - egyre fontosabbá válik a termálvizek gyógyászati, energetikai hasznosítása. A felszín alatti vizeknek azonban közel kétharmada sérülékeny a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. Az eddigi vizsgálatok szerint az ivóvízellátásra igénybe vett felszín alatti vizek szennyezőanyag 42 http://www.doksihu koncentrációja általában számos európai ország adataihoz képest kisebb mértékű. A hidrogeológiai adottságok a felszín alatti vizekben különböző elemdúsulást idézhetnek elő. Jelenleg a legnagyobb gondot az Alföld egyes régióban mért magas arzéntartalom jelenti. Az 1996-ban elfogadott Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében, a felszín alatti vizek védelme érdekében folyamatosan zajlik a múltbeli tevékenységek során elszennyezett helyszínek felmérése, kármentesítése. Az említett szennyezett területek sok esetben olyan

gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségekben gazdaságfejlesztési vannak, tervek, ahol a fejletlenség infrastrukturális az általános beruházások sikeres lebonyolítását is veszélyeztethetik, ezért ezeknek a programoknak a kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Ivóvízellátás és szennyvízkezelés Magyarországon az ivóvízellátás a lakosság több mint 94%-ánál vezetékes rendszerről biztosított, és ez megfelel az európai átlagnak. A szolgáltatott ivóvíz minősége a hidrogeológiai adottságokból eredően néhány paraméter (arzén, vas, ammónium, nitrát, mangán) esetében nem teljesíti az Európai Unió irányelveiben előírt határértékeket. A csatornahálózatba kötött lakásarány csak éppen érinti az 50%-ot, ami az uniós átlagnál (65%) sokkal alacsonyabb érték. A hálózaton begyűjtött szennyvíz a közel 500 településen működő szennyvíztisztító telepek valamelyikén kerül még mindig csak

62%-ban biológiai tisztításra, 25% mechanikai tisztítást kap, míg 13% megtisztítatlanul jut a befogadókba. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz kezelése (Forrás: Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, 2002) 62 % biológiai tisztítás 13 % tisztítalan 25 % mechanikai tisztítás Az összegyűjtött szennyvíz mennyisége meghaladja a tisztítókapacitást és térbeli elosztás sem megfelelő. 43 http://www.doksihu Árvízvédelem A magyar táj síkvidéki jellegéből adódóan az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett térségek az ország 52%-át teszik ki. Itt él a lakosság negyede, ezen a területen megy át a vasúti pálya 32%-a, a közlekedési útvonalaknak 15%-a. A mezőgazdasági terület 1,8 millió hektárnyi területe és majd 200 ipari üzem kerülhet veszélybe árvíz idején. Folyóink felső szakaszait rendkívül változó vízjárás jellemzi. Az utóbbi években az árvízszintek korábban mért

legnagyobb vízálláshoz viszonyított közel 1,5 méteres emelkedése új típusú beavatkozások kidolgozását igényli. A védekezés módszereit a hullámtereken folytatott mezőgazdasági tevékenység és beépítettség is meghatározza. Az árvízvédelmet európai szinten is kiemelkedően hosszú, 4000 kilométernél is hosszabb védmű és az ország egész területére kiterjedő információs rendszer biztosítja. A komplex árvízvédelmi fejlesztések a Vásárhelyi-terv kereteit kihasználva valósulhatnak meg. A talaj állapota Az ország egyik fontos, feltételesen megújítható természeti erőforrása a termőtalaj. Magyarország területének mintegy 85%-a alkalmas a talaj termékenységének mezőgazdasági hasznosítására, erdőgazdálkodásra. A talajtermékenységet meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jók, a kedvezőtlen talajkárosodások mértéke alacsony, azaz az ország talajállapota kedvezőbb, mint egyes uniós

országokban. Ennek a fenntartása érdekében továbbra is fokozott figyelemmel kell végezni a megelőző talajvédelmi feladatokat, különös tekintettel az ország közel 40%át érintő talajerózióra érzékeny területekre. Természeti és táji értékek állapota Magyarország Európa közepén az egyik legváltozatosabb, és legértékesebb élővilágú területen fekszik. 44 http://www.doksihu Növény- és állatvilágunk igen gazdag, hiszen hazánkban közel 3 000 növényfaj, és több mint 43 000 állatfaj él. A veszélyeztetett helyzetű fajok és élőhelyeik természetvédelmi védelmét a természetvédelmi jogszabályok betartásával, intézményrendszer a biológiai a sokféleség védelmével és a védett területek rendszerének fenntartásával (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, ex lege védett területek) biztosítja. Jogszabályi védelmet ma hazánkban közel 695 növényfaj és majdnem 965

állatfaj élvez. Magyarországon a törvény erejénél fogva minden barlang, forrás, láp, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár védett. Az ország 9,9%-a természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek mennyisége az elmúlt évtizedben több mint 200 000 hektárra nőtt, ami lehetővé teszi a természetvédelmi célkitűzések hatékonyabb megvalósítását. A védett területeken fekvő erdőkben a természetközeli állapot megőrzése mellett ezen területek kiterjedésének növelése érdekében modern erdőgazdálkodási módszereket alkalmaznak, valamint a nem őshonos fafajokból álló erdőket átalakítják Az 1999-ben készült Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programba integrált módon épült be az Érzékeny Természeti területek hálózata, ami speciális mezőgazdasági termelésen keresztül valósítja meg a természeti értékek hosszú távú fenntartását, megőrzését a

védett és a nem védett természeti területeken. A területhasználat változásának nemkívánatos közvetlen és közvetett hatásai veszélyeztetik a természeti és kultúrtájainkat. A tájvédelem eszközeivel, a táji sajátosságok figyelembe vételével a rehabilitációs tervekben, a gazdálkodási módok engedélyezésében és támogatásában, megelőzhető vagy legalábbis helyreállítható lenne a táj rontottá, tematikussá válása, a tájképi mozaikosság csökkenése, vagy a karakterisztikus eltűnése. Az önkormányzatok és más ágazatok szerepvállalásával megőrizhető a magyar vidék hagyományos tájszerkezete, ökológiai értékei, diverzitása, azaz megvédhető táji örökségünk. A természetvédelem területén több fontos, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő program előkészítése és végrehajtása folyik. A 45 http://www.doksihu Páneurópai Ökológiai Hálózat részét képező hazai Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH)

előkészítése valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjának kialakítása széles szakértő csoportok és a nemzeti park igazgatóságok együttműködésével folyik. A fajok és élőhelyek védelme érdekében, az Európai Unió idevonatkozó irányelveit figyelembe véve alakították ki a Natura 2000 magyarországi hálózatát és megkezdték a területek kezelési terveinek kidolgozását. Hulladékok kezelése A Magyarországon képződő éves teljes hulladékmennyiség az elmúlt évtizedben 25%-kal csökkent, ami különösen az 1990-es évek első felében inkább a gazdasági-termelési visszaesés következménye volt, mint a tudatos megelőzési, újrahasznosítási intézkedéseknek. A nem veszélyes hulladékok közel fele a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő szerves hulladék. Az ipari eredetűeknek mintegy 90%-át az erőművi és kohászati salakok, bányászati meddők és szennyvíz, illetve vízkezelési iszapok

adják. A települési szilárd hulladéknak majdnem a fele a háztartásokban, a másik fele pedig intézményekben, az iparban és a szolgáltatóiparban keletkezik. A települési folyékony hulladék a csatornával és szennyvíztisztítóval nem rendelkező települések csatornapótló, gyűjtő és ülepítő medencéiből kerül összegyűjtésre. H u llad é kgazdálko d ás / te le p ü lé s i h ullad é ko k ( Fo rrás : Kö rn ye ze tvé d e le m é s in fras tru ktúra o p e ratív p ro gram , 2 0 0 2 ) 2,5 % hasznosítás 83,5 % lerakás 14 % égetés A hulladékok hasznosítása (a növényi hulladékok nélkül) az Európai Unió 40-45%-os átlagához képest alacsony mértékű: 30% körüli. E 46 http://www.doksihu 40 % hulladékolaj 35 % csomagolási hulladék 100 80 60 40 20 0 98 % akkumulátor (külföldön) Különböző hulladéktípusok hasznosulása (Forrás: Nemzeti fejlesztési terv, 2001) teljesítmény eléréséhez nagymértékben hozzájárult

a termékdíj-rendszer bevezetése, amelynek eredményeként a csomagolási hulladékok közel 35%a, a hulladék akkumulátorok majdnem 100 %-a (külföldön), a hulladék olajok 40%-a hasznosul. A jellemző kezelés hazánkban sajnos még mindig csak az ártalmatlanítás, ezen belül a lerakás, amely közel 63%, a mezőgazdasági hulladékok figyelmen kívül hagyásával pedig mintegy 45%. A fizikaikémiai, biológiai vagy termikus ártalmatlanítás azonban még együttesen nézve is csak alig haladja meg a 10%-ot, és ennek is több mint az 1/3-a a szennyvíztisztítóban kezelt, vagy csatornába eresztett folyékony települési hulladék. A mező-és erdőgazdaságban keletkező, potenciálisan hasznosítható biomassza tömege évi 25-30 millió tonnára, míg az élelmiszeriparban keletkezőé évi környezetvédelmi probléma az 5-6 tonnányira állattartás során tehető. Kiemelt keletkezett és a tárolótavakban felhalmozott mintegy 14-15 millió m3

hígtrágya, valamint az önkormányzati dögkutakba kerülő, évi közel 80 ezer tonnát kitevő állati tetem. A települési szilárd hulladéknak több mint 90%-a kerül valamilyen módon begyűjtésre. A szelektív hulladékgyűjtésre is vannak már példák a fővárosban és vidéken is, például Győrben. A szervezetten be nem gyűjtött hulladék mennyisége 400 ezer tonnára rúg és az mind vadlerakókra, illegális 47 http://www.doksihu szemétlerakatokra kerül. A többségében regionális jellegű lerakók rendelkeznek ugyan kiépített műszaki védelemmel, de ezek 90%-a az Európai Unió követelményeinek mégsem felel meg. A települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben és 8-10 hulladéklerakó helyen kialakított biogáz hasznosító létesítményben történik. Az évente képződő és nyilvántartott veszélyes hulladék 85%-át ártalmatlanítják, amelyen belül ¾ rész kerül lerakásra és csak

mintegy 15%ot hasznosítanak. A 13 nagykapacitású veszélyes hulladékégető mellett működő kisebb égetőberendezések jelentős része elsősorban a levegőtisztaság-védelmi követelményeknek nem felel meg. A 2008-ig terjedő időszakra várható folyamatokat figyelembe véve a mezőgazdasági hulladék mennyiségének emelkedése és az ipari hulladékok mennyiségének csökkenése prognosztizálható. Zajterhelés A közúti közlekedés okozta zajterhelés az ország lakosságának 5055%-át, a városi lakosságnak pedig 60-65%-át érinti, ezzel hazánkban ez a legsúlyosabb környezeti zajforrás. Ez a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszain tapasztalható nagy zajterhelés csökkenthető egyebek között elkerülő útvonalak építésével, amivel azonban ellentétesen hat, ha a meglévő autópályákat a felújítás után fizetővé teszik, ahogyan ez néhány hete az M7-sel is történt. A vasúti közlekedés zajhatása a magyar lakosság

8-10%-át zavarja. Az utóbbi években kialakult helyzet stabilizálódott, sőt egyes helyeken forgalom-csökkenés állt be. Az éjszakai zajkibocsátás a vasúti fővonalak által érintett települések több mint 80%-ánál a megengedettnél magasabb szintű, a mellékvonalak esetén ez a szám 37% körüli. Összességében a vasúti zaj által okozott lakossági zavarás mértéke folyamatosan csökken. A légi közlekedés zajterhelésének mérése csak a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér környékén történik és az adatok a zajterhelés kisebb mértékű csökkenését jelzik. A repülőtér körüli zajgátló övezetekben elsősorban a belső övezetekben – folyamatosan folyik az ott lévő lakó- és 48 http://www.doksihu intézményépületek nyílászáró szerkezeteinek akusztikai szempontból való megerősítése. Az ipar hatásának megítéléséhez csak a nem szolgáltató jellegű ipar zajkibocsátásáról állnak rendelkezésre adatok. Ezek

szerint a korábbi években észlelt kedvező tendencia megállt, az ellenőrzött üzemek mintegy 30%-ánál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajkibocsátás. A közeljövő környezetvédelmi feladatai és kilátásai Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon végül a környezetvédelem következő négy területén ért el átmeneti mentességet: 1. A szennyvíztisztításnál 2015-től kell alkalmazni az uniós normákat; 2. A veszélyeshulladék-égetőket már 2005-re fel kell újítani; 3. A csomagolási hulladék 50%-át 2005-re hasznosítani kell; 4. Az erőműveknek 2004-re uniós norma szerint kell üzemelni Ezen feladatok közül a szennyvízelvezetés, és –tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás megvalósításához hazánk már eddig is az uniós ISPA támogatási keretből jut segítséghez. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a fenti területeken kívül számunkra is kötelezővé válnak

a szigorú uniós környezetvédelmi szabályok, amelyek követéséhez környezetvédelmi fejlesztésekre lesz szükség. A korszerűsítés, a magas környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő technológiák bevezetése és a meglévő, a környezetet megterhelő, szennyező berendezések cseréje az ipari vállalkozásokra jelentős költségeket rónak, de hosszú távon ezek megtérülnek és a versenyképességet is pozitív irányba befolyásolhatják. Kedvező esetben a gazdaság- és a környezetstratégia közös metszetében a versenyképesség javítása az anyag- és energiafelhasználás optimalizálásával, és a hulladékszegény technológiák alkalmazásával párosul. Az uniós csatlakozási folyamat máris felgyorsította a környezetvédelmi igazgatás korszerűsítését. Ennél kedvezőtlenebb jövőkép egy gazdaságfejlesztést támogató környezetpolitika megvalósítása, amely maximálisan elérhető környezetvédelmi célok elérését

nem képes 49 http://www.doksihu érvényesíteni, így környezetvédelmi célja a feladatok gazdasági szempontoknak megvalósítása. Ilyen alárendelt forgatókönyv tárgyalásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a gazdasági érdekek mentén megvalósuló környezetvédelmi feladatok számos esetben jóval meghaladhatják a minimálisan elérhető környezetvédelmi előírásokat. A levegő-környezeti és a zajterhelések, a hulladékgazdálkodás, melynek fontos része lesz az újrahasznosítást is, a vizek minőségi és mennyiségi védelme kedvezően alakulnak. A jelenleg épülő és a fejlesztési programokban szereplő szennyvíztisztító művek, hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása a környezeti mutatókat az uniós átlaghoz jelentősen közelíti majd. A környezetbiztonság feltételei és a környezet-egészségügyi körülmények attól függő mértékben javulnak majd, hogy mennyire integrálható a

megelőzés és az elővigyázatosság elve gyakorlati szinten a szakterületi szabályozásba és jogérvényesítésbe. Ahhoz, hogy a magyar emberek komolyan vegyék környezetvédelmet a kormánynak is egyre nagyobb odafigyeléssel a kell foglalkoznia vele. Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy azok a beruházások, amelyeket környezetvédelmi szempontok szem előtt tartása mellett kell végrehajtani, hosszú távon megtérülnek majd, hiszen ezeknek gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásait csak később lehet érzékelni. A magyar kormány kötelezettséget vállalt többek között arra, hogy a 2002-2006 közötti időszakban: • az ökoszociális piacgazdaság megteremtésének útján előrelépéseket tesz, • ösztönzi olyan tudás alapú gazdaság létrejöttét, mely a nemzetgazdaság érdekei mellett a környezetvédeleméit is szolgálja, • elkészíti az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának figyelembe

vételével Magyarország Fenntartható Fejlődésének Stratégiáját. A környezetvédelem köré szerveződő ipar, környezetvédelmi szolgáltató és tanácsadó vállalkozások munkahelyeket teremtenek. Már ma tapasztalható, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek a vállalati imázs javításának, és versenyképességük uniós csatlakozásunk 50 http://www.doksihu utáni megőrzésének reményében önként vállalják a környezetvédelmi normák teljesítését. Önkéntes vállaláson alapul például a termékeken megjelenített környezetbarát védjegyek használata is. Ennek pedig nem csak a termék népszerűsítése, és keresletének felpezsdítése célja, hanem az ezek alkalmazásának köszönhetően adó- és egyéb kedvezmények megszerzése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után már az uniós környezetbarát jelzés, az ökocímke is feltüntethető lesz a magyar termékeken, és ezután ezek a közös piacon előnyös pozícióba

kerülhetnek. Ez a fejezet a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, 2002 adatainak felhasználásával készült. 51 http://www.doksihu BEFEJEZÉS Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának, a magyarországi környezet és környezetvédelem helyzetének áttekintése, megismerése után azt mondhatjuk, hogy bár Európában is tudják és Magyarországon is tudjuk, hogy a környezet védelemre szorul, de azzal is tisztában vagyunk, hogy még nagyon sokat kell tenni a fenntartható fejlődés elvei szerint annak érdekében, hogy a jövő generációk számára megőrizzük a természet korántsem végtelen erőforrásait, hogy megelőzhessük a katasztrófákat, hogy megoldásokat találjunk a globális környezeti problémákra. Bíznunk kell abban, hogy a lorenz-i gondolattól eltérően sokkal hamarabb megtörténik ez, mint amikor a szennyező folyamatok már visszafordíthatatlanná válhatnának. Magyarország az uniós csatlakozással

egy olyan politikai és gazdasági rendszernek lesz része, amely még maga is keresi a leghatékonyabban kivitelezhető válaszokat a környezeti kihívásokra. Az Európai Uniónak nincsen a csatlakozó országok számára kidolgozott stratégiája arra, hogy hogyan kerüljék el az uniós országok által korábban elkövetett, környezetet károsító fejlődési útvonalakat. Így ezeknek a stratégiáknak a kidolgozását a csatlakozó országokon belülről kell kezdeményezni. A környezet mai állapotának javításához ki kell tűzni a környezetvédelmi célokat, a feladatokat ütemezni kell, és ha lépésenként ezek meg is valósulnak, a látható, érezhető eredmények nem csak a környezetet, hanem az életminőség javulásával mindannyiunkat a változások nyerteseivé tesznek. Kóródi Mária, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter többször is, legutóbb pedig a 30. környezetvédelmi világnap alkalmával hangsúlyozta, hogy már a gyermekek és az

ifjúság számára is olyan programokat kell szervezni, amelyek elősegítik a környezettudatos gondolkodás elmélyítését. Aki már fiatalon megismeri a környezeti értékeket, az később felnőttként is felelősséget érez majd azok megóvására, védelmezésére. Amikor mindenki ügyelni kezd a környezetére, a változások, a tisztaság apránként ugyan, de kézzel foghatóvá, egyre jobban érzékelhetővé 52 http://www.doksihu válik előbb csak a szűkebb, majd egyre szélesebb környezetünkben, és az életminőségben. A nemzetközi összefogásnak is akkor van és lesz hatása, ha az emberek a helyi problémákat maguk tudják, és akarják is megoldani, és ezzel lesznek képesek eredményt elérni az egész világot érintő globális gondok leküzdésében. 53 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK 1. Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 2000, Osiris Kiadó 2. Brown, L. R (szerk): A világ helyzete 1998, 1999, 2000, 2001, Budapest, 1998-2001, Föld

Napja Alapítvány kiadásai 3. Dr. Hubai József: Környezetgazdálkodás és környezetvédelem, Budapest, 2000, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar 4. Dr. Kun-Szabó Tibor: A környezetvédelem minőségmenedzsmentje, Budapest, 1999 Műszaki Könyvkiadó és Magyar Minőség Társaság 5. Fodor László: Integratív Környezetjog, Miskolc, 2000, Bíbor Kiadó 6. Gore, A.: Mérlegen a Föld, Budapest, 1993, Föld Napja Alapítvány 7. Havér Balázs: Termékek és környezetvédelem, Budapest, 2001, Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM Hungária) 8. Kalotás Zsolt (szerk.): Nemzeti parkjaink Jelen és jövő, Budapest, 1996, AQUA 9. Dr. Kerekes Sándor – DrKobjakov Zsuzsa: Környezetgazdaságtan és környezeti menedzsment, Budapest, 2000, SZÁMALK Kiadó 10. Dr. Kerekes Sándor – Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, Budapest, 1996, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 11.

Kuhlmann, A.: Amit a környezetvédelemről tudni kell, Budapest,1993, „Ipar a környezetért” Alapítvány 12. Pedersen, B.: Environmental Assessment of Products, LingbyHelsinki, 1993, UETP-EEE 13. Quinn, D.: Izmael, Budapest, 1993, Múzsák Kiadó 14. Sarre, P.: Environment Population and Development, London,1991, The Open University 15. Schumacher, E. F: A kicsi szép, Budapest, 1991, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 16. Seager, J.: The State of the Environment Atlas, London, 1995 Penguin Books 54 http://www.doksihu 17. von Zahren, W. M: Understanding the Environmental Standards, Rockville, 1995, Government Institutes, Inc. 18. Winter, G.: Zölden és nyereségesen, Budapest, 1997, Műszaki Könyvkiadó 19. A Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére; Az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjáról 20. Az Európai Unió elkötelezettsége

a fenntartható fejlődésért, szerk.: Faragó Attila, 2001, Holocén Természetvédelmi Egyesület 21. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Budapest,1999, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 22. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, Budapest, 2002, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kiadványa 23. Környezetvédelem és vezetés, gazdaságosság, piac, verseny, Összeállította: Lőrinc Imre, Budapest, 1993, Műszaki Fordító és Szolgáltató Rt. 24. www.europaeuint 25. www.ekormanyzathu 26. www.ktmhu 27. www.kornyezetunkhu 28. www.eeadk 29. www.kumhu 30. www.greenpeaceorg 31. www.mtihu 32. www.euforiumhu 55