Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Simon Szilvia - Munkaügyi rendszer

Munkaügyi rendszer A rendszer működésének leírása A munkaügy analitikája: a munkaügy feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának és valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben és minőségi jellemzőiben, összetételében egyaránt. Mivel erőforrásról van szó, így nyilván kell tartani. A munkaviszony: a dolgozó és a vállalkozás között fennálló jogviszony, amely munkaszerződéssel jön létre. Ennek kötelező tartalmi elemei: munkakör, munkavégzés, személyi alapbér. Adattartalma: a munkavállaló személyi adatai, foglalkoztatás jellege, jogviszonya, alapbér, gyermekek száma, testi fogyatékosság, belépés kelte, munkaviszony jellemzői, munkarend, munkavégzés körülményei. Különböző létszámfogalmak: - munkajogi létszám: a munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók száma - állományi létszám: a munkáltatónál folyamatosan munkát végzők sorolhatók ide,

nem tartoznak bele a tartósan (3 hónapnál hosszabb ideje) meghatározott okból távollévők - állományon kívüliek: a munkáltatónál munkát végeznek, de nem tartoznak sem a munkajog, sem az állományi létszámba. A létszámadatok vonatkozhatnak időpontra (állapotadatok), időszakra (átlagok). A dolgozókat besorolhatjuk nem, korcsoport, termeléshez való viszony szerint. Van azonban egy nemzetközi nómenkultúra, ez a FEOR, ez a munkavállalókat képzettség és munkakör szerint osztályozza. (1-4 a szellemi, 5-9 fizikai, 0 fegyveres testületek) A munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyve foglalja össze. A munkáltató köteles az egészséges munkavégzés feltételeit, megszervezni a dolgozó munkáját, tájékoztatást és információkat adni, munkabért fizetni. A munkavállaló köteles: előírt helyen és időben munkavégzésre megjelenni, munkaidejét munkával tölteni, elvárható szakértelemmel dolgozni, szabályokat, előírásokat

betartani, munkatársakkal együttműködni, munkájára vonatkozó információkat, üzemi titkot megőrizni. A munkaidő napi 8 óra, ez az időtartam lehet rövidebb is, illetve hosszabb, de nem haladhatja meg a napi 12 órát. A szabadság lehet rendes (munkaviszonyban eltöltött évek alapján), beteg, szülési, fizetés nélküli. A munkabér összetevői: - Alapbér, törzsbér: az órabéres kereset a ledolgozott munkaóráktól és az 1 órára jutó személyi órabértől függ. A törzsbér a teljesítménybérezés keretében megállapított bér - Bérpótlék: a munkavégzés különleges körülményeit hivatott figyelembe venni. - Kiegészítő fizetések: a le nem dolgozott munkaidőre járó bér. - Egyéb bér: a munkakörrel össze nem függő munka végzéséért, illetve a felmondási időre az állományi dolgozók részére és egyes állományon kívüli dolgozóknak sajátos feladatokra fizetett bér. - Prémiumok, jutalmak: a prémium előre meghatározott

feladat teljesítéséért fizetett munkabér, jutalom utólagos értékelés alapján. - - Bruttó bér és levonások: a levonások két csoportra oszthatók: vállalati tartozások és jogszabályok, bírósági határozatok alapján előírt levonások (szja, nyugdíj és egészségbizt. J. munkavállalói hozzájárulás) Társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyermekgondozási segély, terhességi segély, családi pótlék Személyi jellegű egyéb kifizetések: a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként elszámolt összegek tartoznak ide. Bérjárulékok: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, további adók módjára fizetett összegek. A bér és jövedelemelszámolás analitikája: Feladatok: bérkifizetési, levonási jogcímek karbantartása, bérformák karbantartása, belépő és kilépő dolgozók adatainak kezelése, nem rendszeres

jövedelmek elszámolása, év végi adóelszámolási feladatok. Folyamatos feladatok: munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, levonások teljesítése és címzettekhez utalása, vállalkozót terhelő járulékok meghatározása, bérfeladás, bérfelosztás készítése. A jövedelmek elszámolásának bizonylatai: munkabérszámfejtés alapjául szolgáló bizonylatok, személyi jellegű egyéb kifizetések, és a társadalombiztosítási juttatások bizonylatai. A vállalkozások a munkavállalókról a következő nyilvántartásokat vezetik: - személyi jövedelem-nyilvántartás (bérnyilvántartó lap) tartalmazza a dolgozó nevét, adószámát, munkahely nevét, alapbérét, törzsbérét, bérpótlékokat, kiegészítő fizetéseket, egyéb bért, prémiumot, jutalmat. Valamint a munkavállalót terhelő levonásokat is - személyi jövedelemadó nyilvántartás: tartalmazza a dolgozó nevét, rendszeres és nem rendszeres jövedelmét,

adóalapot csökkentő, figyelem bevehető kedvezményeket és a személyi jövedelemadó összegét - járulékelszámolási nyilvántartás: tartalmazza a dolgozó nevét, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék alapját és a járulék összegeit címzettenként kimutatva - szolgálati időalap-nyilvántartás: ez a nyugdíjazáshoz kapcsolódik, mert a dolgozó szolgálati idejét állapítja meg. A személyi adatokon túl a be és kilépési adatokat tartalmazza. A jövedelemfolyósítás dokumentumai: bérjegyzék vagy jövedelemelszámolási jegyzék, ez tartalmazza: munkaidőadatokat, törzsbért, pótlékokat, kiegészítő fizetést, egyéb bért, prémiumot, jutalmat, betegség és távollét miatti levonásokat, adózott eredmény terhére történt kifizetéseket, különféle levonásokat, társadalombiztosítási juttatásokat. A számítógépes rendszerszervezés módszertana: fontos, hogy a munkaügyi rendszer és a bérszámfejtés összefüggjön, együtt

dolgozzon. Törzsadatok: - önelszámoló egységek: FEOR számok (8 jegyű); Bérformatípus (decimális, hierarchikus) - jogviszonytípus: milyen típusú szerződés áll fenn a munkavállaló és a cég között - jogcímtípus: amely szerint a munkavállaló az egyes jövedelemelemeket kapja - munkarendek: sorszámos kód - dolgozótörzs: sorszám Forgalmi adatok: a dolgozóknak történt kifizetéseket rögzítik