Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Dr. Makai Martina - A klímaváltozás és hatásainak mérséklése, mint az egyik legfontosabb Fenntartható Fejlődési Cél

A klímaváltozás és hatásainak mérséklése, mint az egyik legfontosabb Fenntartható Fejlődési Cél Fenntarthatósági Témahét 2016. április 22 Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Az éghajlatváltozás negatív hatásai Földünkre Általános tendenciák • az új évezred első évtizedében – a 2005-ös év kivételével – mindegyik év átlaghőmérséklete meghaladta a sokéves átlagot • 2012 az elmúlt 112 év legmelegebb nyara volt • az elmúlt évtized bővelkedik szélsőséges időjárásokban, rekordokban (némelyik százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott) A magyarországi éghajlat megfigyelt változásai • a múlt század óta tapasztalt 1°C-os emelkedés nagyobb, mint a globális változás • legutóbbi 30 év intenzív melegedést mutat A magyarországi éghajlat várható alakulása • növekedni fog az

átlaghőmérséklet • legnagyobb változások nyári és őszi hónapokban • keleten és délen nagyobb melegedés Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 3 különleges jelentés előkészítéséről döntött a 2016. április 11-13 ülésén : • A 1,5 °C fokos globális felmelegedés hatásairól (COP21 felkérésére) • Az óceánok és a globális felmelegedés tárgyában • Az élelmiszerbiztonság és a globális felmelegedés tárgyában 2 Az éghajlatváltozás elleni fellépés: mérséklés és alkalmazkodás A Föld átlaghőmérséklete 0,5 °C fokkal emelkedett a XX. század második felében, a változás nagy valószínűséggel emberi eredetű. A válaszlépésekeinket ennek megfelelően kell kialakítani: Az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése, idegen szóval mitigáció: • A kibocsátások mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével lehet hatékonyan megvalósítani. • Az egyes ágazatok

csökkentési potenciálja változó, különböző eszközök segítik elő (pl. adózás): energetika, közlekedés, mezőgazdaság és erdészet, hulladék- és szennyvízkezelés Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, idegen szóval adaptáció: • Vízgazdálkodás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, egészségügy, természetes élővilág, épített környezet és infrastruktúra Horizontális intézkedések: • Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás • K+F 3 A fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kapcsolódása • A kapcsolódás kettős: – egyfelől a klímaváltozás befolyásolja a legfontosabb természeti és emberi életkörülményeket, ezzel befolyásolva a társadalmi és gazdasági fejlődést, – másfelől a társadalmi prioritások és a fenntartható fejlődés befolyásolják a kibocsátásokat, amelyek a klímaváltozást és a klímaváltozási sérülékenységet eredményezik. • A

klímapolitikák akkor lehetnek hatékonyak, ha azokat a nemzeti vagy regionális fejlesztési stratégiákkal összhangban dolgozzák ki. A Párizsi Megállapodás preambuluma is hangsúlyozza az alapvető kapcsolódásokat a klímavédelmi intézkedések, a fenntartható fejlődés és a szegénységcsökkentés között. A Párizsi Megállapodás célkitűzése (2. cikk) és további cikkei is a klímaváltozás elleni fellépést a fenntartható fejlődés és a szegénységcsökkentés kontextusába helyezi. • • 4 Összehangolt nemzetközi fellépés Az éghajlatváltozás lassítása, a civilizációt fenyegető katasztrofális változások elkerülése csak globális összefogással lehetséges, melyben minden nemzetnek feladatai vannak. A karbonszegény gazdaság kialakítása lehetővé teszi a tisztább, hatékonyabb, versenyképesebb gazdaság kialakítását. • • A globális összefogás mérföldkövekhez ért 2015 során: • • • 2015. július 13-16

Addis Abeba Action Agenda: a fejlesztésfinanszírozásról 2015. szeptember 25-27 New York: Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó, a SDG-k és az Agenda 2030 elfogadása 2015. december 12 Párizs, a Párizsi Megállapodás elfogadása A szakpolitikák egymásra épülésével valósítható meg a globális átalakulás, amelynek célja egy társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg fenntartható állapot elérésre. 5 Fenntartható Fejlesztési Célok • 2015. szeptember 25, New York ENSZ Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó (2015 szeptember 25-27.) elfogadták az ún Agenda 2030 dokumentumot (’Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development’) • A kormányközi megállapodás 17 fő célterület 169 célkitűzését fogalmazza meg. • Az SDG-k felváltják a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célokat (MDGs) • A 13. fenntartható fejlesztési cél a Klímaváltozás és hatásai elleni küzdelem, amely

kitárgyalásának elsődleges fóruma a UNFCCC. 6 Az új Párizsi Megállapodás legfőbb elemei • Valóban globális megállapodást és hosszú távú geopolitikai átrendezést jelent • A tudomány állását szorosan megközelítő kibocsátás-csökkentési célokat állít fel • Jelentős beruházásokat teremt a szokásos gazdasági fejlődési pályától való eltérés révén • Fosszilis energiahordozók alkonyát vetíti előre a 2050 után elérendő kibocsátás-semleges gazdaságra való átállás igényével • Rendszeres és lépcsőzetes felülvizsgálatot kíván meg a globális ambíció olyan fokú növelésére, amely a tudományos állásfoglalásnak megfelelő szintű 7 Jogi és eszközrendszerek A Párizsi Megállapodás • felszólítja a fejlődő országokat a nyugati befektetők és piacok számára megfelelő piaci környezet megteremtésére. • lefektette a nemzetközi technológia és projektfejlesztési kereteket és

rendezte az azokkal foglalkozó főbb intézmények helyzetét, melyekkel Magyarország is együttműködik (a CTCN a technológia-átadás intézménye, a GCF a klímafinanszírozás intézménye.) • További jelentős intézmények az IPCC tudományos eredmények összegzésével foglalkozó ENSZ szerv, valamint az ENSZ rendszerén kívüli GGGI nemzetközi szervezet a zöld növekedésért dolgozik. Magyarország ezen keretekben a nemzetközi klímafinanszírozási feladatokra összesen 2 milliárd forintnyi összeget biztosít. 8 A nem állami szereplők részvétele NAZCA: alapvetően a nem állami szereplők (régiók, városok, vállalatok és beruházók) részvételének láthatóságára létrehozott platform, alkalmas oktatási intézmények, alapítványok önkéntes vállalásainak jegyzésére is (UK és Tájföld példája). http://climateaction.unfcccint/ 11 306 vállalást regisztrálnak, többségében városok és vállalatok részéről, köztük jelentős

magyar részvétellel, 84 vállalással: 9 A magánszféra részvétele Az ún. együttműködő kezdeményezések (cooperative actions) alatt azonos vagy hasonló célkitűzések alatt (pl.: kibocsátás-csökkentés, energiához való hozzáférés és energiahatékonyság, közlekedés, innováció, karbonárazás használata) tömörülnek a résztvevő beruházók és vállalatok: • Covenant of Mayors • Low Carbon Sustainable Rail Transport Challenge Magyar szempontból fontos résztvevő vállalatok (egyéni és/vagy együttműködő vállalásokat tettek): • Alstom • MOL • Areva • MVM • Gazprom • Siemens • LEGO • Scania • Magyar Telekom • Unilever • MÁV és a GYSEV • Procter & Gamble 13 magyar város is regisztrált már a NAZCA rendszerben: Budaörs, Budapest, Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, Eger, Hajdúszoboszló, Hatvan, Nagykanizsa, Ózd, Paks Város Önkormányzata, Pécs, Sárospatak, Szerencs,

Tiszaújváros. 10 SDG 6: Víz II. Budapesti Víz Világtalálkozó • • • • • • I. Víz Világtalálkozó, 2013 október 811 II. Víz Világtalálkozó, 2016 november 28-30. A World Water Council társszervezésében Az ENSZ Vízügyi Elnöki testületi tagjaként Áder János köztársasági elnök úr pártfogásával Gyakorlatias, konkrét módszertani és technológiai megoldások bemutatása A magyar szakemberek és vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva A 2013. évi első budapesti Víz Világtalálkozó is hozzájárult a Fenntartható Fejlesztési Célok között a Víz önálló célkitűzésének (6. cél) meghatározásához, ez mára az Agenda 2030 részévé vált. 11 SDG 4: Oktatás A klímaváltozás és az oktatás • • • • • Az oktatás a társadalmi változások alapja, szükséges a fenntartható fejlődéshez és a klímaváltozás elleni fellépéshez egyaránt. Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) 6. cikk 2012:

UN Alliance on Climate Change Párizsi Megállapodás 12. cikke előírja, hogy a nemzetek működjenek együtt az oktatásra, képzésre, közösségi tudatosságra és az információk nyilvánosságára irányuló intézkedések meghozatala érdekében. Education Day: a párizsi COP 21 klímakonferencián 2015. december 4-én Jó gyakorlatok szerte a világban: • Az Egyesült Királyságban a klímaváltozás része a nemzeti tantervnek. • Brazíliában az iskolák helyi éghajlatváltozási akciókban vesznek részt. • A Seychelles-szigeteken fenntarthatósági oktatást folytatnak, amelynek része az iskolai esővízgyűjtés is. • Ugandában az éghajlatvédelmi oktatást általános érvényűvé tették 12 Lehetőségek oktatási és képzési intézmények számára, valamint a szemléletformálás terén: Ökoiskolák és a LIFE GIC • • Az ENSZ a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedévé nyilvánította az elmúlt évtizedet. 900 magyar iskola ökoiskola:

mindennapi gyakorlatként, ún. „egész intézményes” megközelítésben foglalkoznak a fenntarthatóságra neveléssel LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok: • 2014-ben 3 nyertes pályázat, 1 milliárd euró • 2015-ben 6 nyertes pályázat, 6 milliárd euró Példák: 1. LIFE GIC: tájékoztató, tudatosságnövelő és terjesztési projektek • az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos tudatosságnövelés; • az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció, irányítás és információterjesztés támogatása, • a sikeres éghajlat-politikai megoldásokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos tudás megosztásának megkönnyítése; • az uniós éghajlatvédelmi jogszabályoknak való hatékonyabb megfelelés és azok hatékonyabb végrehajtásának előmozdítása; • a jobb éghajlat-politikai irányítás előmozdítása, az érdekelteknek a konzultációkba való szélesebb körű bevonása. 2. LIFE Clim Foot: az

állami és magánszervezetek működéséhez szükséges karbonlábnyom mérése és csökkentése (Franciaország, 2014) LIFE WZROST PL: Társadalmi szemléletformálással a fenntartható fejlődésért (Lengyelország, 2014) 13 Az EU Környezetvédelmi és Éghajlat-politikai Programja (LIFE) • • • • • A program célja egy erőforrás-hatékony, alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság megvalósítása; a környezet védelme és fejlesztése; a biodiverzitás, az ökoszisztémák és a Natura 2000 hálózat fenntartása és fejlesztése. 2014-2020: 3,46 milliárd EUR, két alprogram: – Környezetvédelmi Alprogram (2,59 milliárd euró): • Környezet- és erőforrás-hatékonysági pályázatok; • „Természet és Biodiverzitás” pályázatok; • Környezetvédelmi irányítási és információs pályázatok; – Éghajlat-politikai Alprogram (864,2 millió euró): • Éghajlatváltozás

mérséklése (mitigációs pályázatok); • Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (adaptációs pályázatok); • Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok az idei pályázat meghirdetésének várható időpontja: 2016. május 19 az idei pályázatok benyújtásának várható határideje: 2016. szeptember Honlap: http://ec.europaeu/environment/life/ 14 Köszönöm a figyelmet! 15