Történelem | Középiskola » Habsburg Birodalom 1711-1848 között

Habsburg Birodalom 1711-1848 között III. Károly (1711-1740) elnökletére bízzák az 1724-ben Pozsonyban felállított Helytartótanácsot, melynek hatásköre a pénzügy és az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás minden területére kiterjed. A Habsburg-család 1713-ban házi törvényt hozott a nőági örökösödés jogáról. Ez a Pragmatica Sanctio, a törvényes szabályozás, melyet el kellett fogadtatni a birodalom egyes országaival. A horvát országgyűlés után a magyar 1722-ben önként ajánlotta fel elfogadását. A protestáns vallásgyakorlatot az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio szabályozta. III. Károly halála után mégis kitört az osztrák örökösödési háború (1740-1748) Mária Terézia (1740-1780) Pozsonyban kért segítséget a magyaroktól, kik 35000 ezer főnyi sereget állítottak föl. 1754-ben kiadott vámrendelet kettős vámhatárt húzott A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a

külföldi iparcikkeket, egy belső pedig Magyarországot választotta el az örökös tartományoktól. A parasztok adóztak az államnak: hadiadó (a telek nagyságától függően), portio (haderő elszállásolása), forspont (katona szállítása), önkéntes katona; egyháznak: decima (dézsma, 1/10); földesúrnak: kilenced, robot; vármegyének: háziadó. 1765-66-ban a Dunántúlon jobbágymozgalmak bontakoztak ki A parasztok megtagadták a robotot, visszafoglalták a jogtalanul elvett földjeiket, felgyújtották a majorsági épületeket. 1777-ben Mária Terézia kiadta az alsó és középfokú oktatást szabályozó Ratio Educationis-t, mely előírta, hogy 6 és 12 éves kor között minden gyereknek iskolába kell járni. II. József (1780-1790) 1781-ben kiadott türelmi rendeletével megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. 1784-ben a német nyelvet tette hivatalossá 1784-ben parasztfelkelés tört ki Erdélyben, 30 e zer román paraszt

élén Horia és Kloska. 1785-ben kiadott jobbágyrendelet révén megszűnt az örökös jobbágyi állapot. 1788-ban Oroszországgal szövetkezve hadjáratot indított a törökök ellen. II József halálos ágyán, 1790 február 20-án Bécsben, a türelmi és jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta. II. Lipót (1790-1792) visszaadta az elfoglalt területeket a törököknek, a magyar nemességgel kompromisszumot kötött. I. Ferenc (1792-1835) lépett trónra Az elégedetlenkedők két szervezetet hoztak létre: a Reformátorok Társaságát a megyei nemességnek, és a Szabadság Egyenlőség Társaságát, melyet a jakobinus értelmiség alkotott. A szervezkedők vezetője Martinovics Ignác, ki négy igazgatót nevezett ki maga mellé: Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost és Sigray Jakabot. 1794 j úlius végén Bécsben letartóztattak néhány, a francia forradalommal rokonszenvező polgárt. Köztük volt Martinovics

is, aki vallomásában felfedte a magyar szervezkedést, s megnevezte az igazgatókat is. Az igazgatókat azonnal elfogták, s a letartóztatottak száma hamarosan 50 fölé emelkedett. Az 1811-12-es országgyűlésen hiába tiltakozott a nemesség, elvesztette a fölhalmozott készpénzének nagy részét, s a vámtételeket is megemelte. A király az országgyűlést feloszlatta, s abszolutikus eszközökkel uralkodott 1825-ig. Az 1825-27-es országgyűlés egyik törekvése a magyar nyelv fölkarolása volt. Széchenyi István felajánlotta jószágainak egy évi jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. 1830-ban megírta a Hitelt. A Hitelt támadta Dessewffy József (1831), ki a régi típusú ellenzék művelt képviselője. Erre Széchenyi a Világ című munkájával (1831) válaszolt Az 1832-36-os országgyűlésen az ellenzék soraiban Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc is. A liberális követek a jobbágykérdést az örökváltság

engedélyezésével akarták megoldani. Az országgyűlés végül elfogadta az önkéntes örökváltságot, de a király nem írta alá. Kossuth Lajos, egy vagyontalan kisnemes ügyvéd fia, szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat (1832-36), majd az országgyűlés berekesztése után a Törvényhatósági Tudósításokat (183637). 1835-ben meghal I. Ferenc, helyébe fia V Ferdinánd (1835-1848) került A hatalom egyre inkább Metternich Kelemen kezében összpontosult, ki távoli rokonságban állt Széchenyi Istvánnal. A hatalmát úgy gyakorolta, hogy néhány emberrel egy kis helységben tanácskozott (kamarilla), s itt tárgyaltak bizonyos ügyekben. Itt döntöttek arról is, hogy a reformpolitikusokat meg kell félemlíteni. Az országgyűlési ifjak vezetőjét Lovassy Lászlót 10 évre bezárták Spielberg börtönébe. Wesselényit is börtönbe zárják Kossuth lapját a cenzúra megsértése ürügyén betiltják, s börtönbe zárják. Az 1839-40-es

országgyűlés eredménye az önkéntes örökváltság, váltótörvény, zsidók egyenjogúsítása, Nemzeti Színház felállítása, s a politikai foglyok amnesztiát kaptak. Kossuth 1841-ben elindítja a Pesti Hírlapot, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Az 1843-44-es országgyűlésen az ellenzék vezére Klauzál Gábor. Az alsótábla megszavazta az önnálló magyar védővámrendszert tartalmazó törvényjavaslatot, a király azonban ennek tárgyalását a következő országgyűlésre halasztotta. Ekkor a magyar ipar védelmére Védegyletet (1844) alapítottak. 146 f iókja jön létre, de gazdasági szempontból nem lesz sikeres, csak politikailag. Az országgyűlésen elfogadják a birtok birhatást, ami az önkéntes örökváltság módosítása. 1846 vé gén megalapították a Konzervatív Pártot, s 1847 t avaszán Batthyány, Deák és Kossuth az Ellenzéki Pártot. Hamarosan közzétették programjukat is, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Az

1847-48-as országgyűlésen mérsékelt reformok születtek Elfogadták a háziadót, eltörölték az ősiség törvényét. A közteherviselés és a kötelező örökváltság azonban nem valósult meg