Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Illyés Marianna - Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása, fejlődése

Nyíregyházi Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdálkodási szak Nyíregyháza Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása, fejlődése Tunyogmatolcs, 2003. november 27 Készítette: Illyés Marianna Gazdálkodási szak Levelező tagozat II. évf „B” csoport 1 Tartalomjegyzék: Bevezetés A Szovjetunió megszűnése Rendszerváltás és gazdasági átalakítási kísérletek Az orosz gazdaság helyzete Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása Körzetek 1. Központi körzet 2. Központi feketeföldek övezete 3. Volga-Vjatka vidék 4. Északnyugati körzet 5. Északi körzet 6. Volga mente 7. Észak-Kaukázus 8. Urali iparvidék 9. Nyugat-Szibéria 10. Kelet-Szibéria 11. Távol-Kelet Összefoglalás Felhasznált irodalom 2 3. 3. 4. 5. 7. 7. 8. 10. 12. 14. 16. 17. 18. 21. 23. 24. 26. 28. 29. Bevezetés Dolgozatom témája: Oroszországban van-e valamilyen különbség a gazdasági fejlődésben, illetve ezen fejlődési különbségek

bemutatása. A dolgozat első részében a rendszerváltás előtti Szovjetuniót, majd a rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági reformokat és a gazdaság jelenlegi állapotát ismertetem. A második részében pedig Oroszország gazdasági körzeteit mutatom be. A Szovjetunió megszűnése A tervgazgálkodás a központi irányítás gyengülése miatt az 1980-as évek elején megérett az átszervezésre. Az extenzív fejlesztési lehetőségek kimerültek Az extenzív fejlesztés miatt elmaradt technikai korszerűsítés igénye az ország egész területén egyszerre jelentkezett. A fegyverkezésbe ölt milliárdok, a szibériai komplex gazdasági körzet kialakítása, a szocialista orientációjú fejlődő országok támogatása stb. lehetetlenné tették a korszerűsítéshez szükséges tőke felhalmozódását. Oroszországot mezőgazdasága sohasem tudta ellátni, élelmiszerimportra szorult a Szovjetunió is, ami elsősorban a munkaerőgondokkal, a

szervezetlenséggel és a korszerűtlen agrotechnikával magyarázható. A Gorbacsov elindította Peresztrojka már a gazdasági anarchia kezdetén akart piacorientált termelést, privatizációt stb., akarta megreformálni a reformálhatatlanná vált gazdasági és társadalmi rendszert. A direkt irányítás megszűntével teljessé vált a káosz A pénzügyi rendszer összeomlott, az áremelkedés és az infláció több számjegyűvé vált. Az áru hiánya miatt a piacgazdaság megteremtésére alig volt remény. A gazdasági nehézségek, a k özponti irányítás lazábbá válása miatt megkezdődött a politikai bomlás is, amelynek keretében 1990-ben Oroszország bejelentette függetlenné válását és kilépett a Szovjetunió kötelékéből. Oroszország szövetségi állam lett, s kezdeményezésére 1991-ben megalakult a Független Államok Közössége. Oroszország továbbra is meghatározó szerepet játszik a FÁK államai között: növelték az egymásra

utaltságot, Oroszország lett a „nyersanyag-automata”. Ma a volt köztársaságok többségének léte függ attól, hogy kap-e energiát, nyersanyagot Oroszországtól. Oroszország gazdasága ma is küzd nehézségekkel. Az ipari termelőeszközök nagy része elavult. A korszerűsítésre saját erőből nem képes, hiszen általános a tőkehiány Hatalmas összegeket emésztett fel a Szibériai Termelési Komplexum építése (BAM, vízlépcsők, Kuznyecki medence nehézipara, vegyi üzemek, papírgyárak stb.), amelyek az európai rész nyersanyagellátását segítették volna. A hatalmas összegeket felemésztő hadiipar korszerű technikáját nem tudta az ország a békés termelésébe átültetni. A gazdasági reformok elmaradtak Az orosz gazdaság teljesítménye 1989-hez viszonyítva 40 %-kal volt kevesebb 1993-ban és 50 %-kal 1996-ban. A privatizáció során 1994. elejére a 81 ezer vállalat kb 1/ 3-a került magánkézbe Jelentősebb külső tőke beáramlás

csak az energiaiparba volt. A legnagyobb a magánszektor aránya a szolgáltatások (64%) és a kereskedelem (63%) területén. Az infláció 1992-ben 2600 %os volt A termékek árai 1995-ben már csak 2,2 szeresére növekedtek 3 Rendszerváltás és gazdasági átalakítási kísérletek 1. Vasilij Javlinszkij: 500 napos program Cél: Hogy az állami tulajdon fenntartása mellett a vállalati értékmutatók működjenek, és a vállalati tervezés önálló, decentralizált legyen, előtérbe került a dolgozók ösztönzési rendszerének kialakítása. Az államnak azonban nem volt elég pénze a vállalatok átalakítására, és a belpolitikai helyzet is instabillá vált. A programot ezért még bevezetése előtt vissza is vonta 2. Anatolij Csubajsz: Nyugati minták átvételének kísérlete 1991-től tömeges privatizációt kezdeményezett. Úgy gondolta, hogy a tulajdonváltás önmagában véve elegendő megoldást fog nyújtani minden gazdasági problémára. Ennek

szellemében 1992 január 2-án a korábban túlságosan kötött árakat hirtelen felszabadította. Ez ellenőrizhetetlen, havi 80-90 %-os inflációt eredményezett. Már abban az évben a követhetetlen árrobbanás miatt összeomlott a termelőszféra és óriási külkereskedelmi mérleghiány alakult ki. Ezzel párosult az óriási áruhiány, aminek következményeként széles körben elterjedt a feketegazdaság. Óriási hibája volt a programnak, hogy nem követte a fokozatosság elvét. Keresleti és kínálati oldalon egyaránt óriási potenciál-csökkenés következett be. A külföldi adósságállomány jelentősen növekedett, miközben az állam semmilyen szabályozó szerepet nem tudott betölteni a gazdaságban. - Külkereskedelmi törvény - Kisprivatizáció program - Társasági törvény - Oroszország gazdasági és kereskedelmi liberalizációjáról szóló Elnöki rendelet - Banktörvény - Csődtörvény - Biztosításokról és viszontbiztosításokról

szóló törvények - A valuta és devizagazdálkodásról szóló törvények 3. Viktor Csernomirgyin: Sikertelen stabilizáció és tőzsdevilág Erőszakkal lecsökkentette az inflációt, évi 6-7 %-ra. Azonban a külker mérleghiány csak kicsit csökkent és egy időben havonta 750 millió $-t kellett költeni árfolyamvédelemre. Segítette viszont munkáját az olajárak gyors növekedése. 1997-ben 5 milliárd $-os külker-aktívum alakult ki amellett, hogy az import nem csökkent. Jelentősen nőtt a munkanélküliség és mivel a költségek csak részben és késve tudtak a t ermelési és fogyasztói árakban megjelenni folyamatosan csökkent a termelés. 1998 tavaszán jelentősen csökkentek az olajárak (9$/barrelhordó) és augusztus 24-én kitört a moszkvai tőzsdeválság. 4. Jevgenyij Primakov: Sikeres stabilizáció, kis infláció, tartós növekedés Az 1998-as pénzügyi válság legfontosabb okai: - Az 1997. novemberi nemzetközi tőzsdeválság 4 - Az

olajárak mélyrepülése Az alultervezett infláció Az orosz gazdaság tartósan kívül került a nemzetközi pénzügyi körök érdeklődési területén 1999-ben sikerült stabilizálni az árnövekedés mértékét. Több száz üzemben újra megindulhatott a termelő tevékenység. A privatizációt (főleg a külföldit) jelentősen lassította és megerősítette az állam vezető szerepét a gazdasági tervezésben, a javak újraelosztásában és a lakosság ellátásában. Megteremtette a politikai konszenzust az ellenzékkel, főleg annak vezető erejével, a kommunista párttal. Miután Jelcin elnök lemondatta hónapokra megrendült a politikai bizalom az állam iránt, amit csak Vlagyimir Putyin kinevezése állított helyre. 5. Vlagyimir Putyin: Nagymértékű gazdasági növekedés szabályozott kúszó infláció mellett Putyin folytatta elődje tevékenységét. Az orosz állami nagytőkét támogatja Hibája, hogy csupán néhány iparág körül szerveződött

sikeres lobbi (pl. cellulóz ipar, személy-és tehergépjármű gyártás, hadianyag, olaj- és gázipar). Az orosz magántulajdon követhetetlenül erősödik Legalább egymillió közép- és nagyvállalkozó van, azonban a valódi tulajdonosi viszonyok döntési mechanizmusok és függési rendszerek gyakorlatilag titkosak. Az orosz tőke valódi helyéről, nagyságáról és befolyásáról sincsenek megbízható adatok. Az orosz gazdaság helyzete Az ország gazdasági helyzete összességében kedvező: a világpiaci konjunktúra és a politikai stabilitás egyelőre lehetővé teszi a kiemelkedő növekedést. Az energiahordozók és nyersanyagok továbbra is magas világpiaci ára következtében az adó- és illetékbevételek meghaladták a tervezettet, többletet mutatott a költségvetés elsődleges mérlegének egyenlege, külső és belső hitelek felvétele nélkül sikerült teljesíteni az adósságszolgálati kötelezettségüket. A GDP 1999-ben kezdődött

növekedése folytatódott, értéke 7,7 %-kal volt magasabb az előző évinél, de a gazdaság tényleges teljesítménye még mindig nagyon alacsony. Az ipari termelés 9, a mezőgazdasági termelés 5, a növénytermesztés 8,9 %-kal nőtt, az állattenyésztés az 1999. évi szinten maradt Az előző évinél 19,6 %-kal több (65,4 millió tonna) gabonát takarítottak be, de a mintegy 75-80 millió tonnás igény kielégítésére továbbra is szükség lesz elsősorban takarmánygabona importjára. Az utóbbi tíz évben a befektetések aránya a GDP 35 %-ról 15 %-ra csökkent. 2000-ben mintegy 11 Mrd USD külföldi befektetést eszközöltek az OF-ben, ez 15 %-kal több mint 1999-ben volt, ennek azonban csak 40 %-a volt közvetlen befektetés, (ebből 43 % irányult az iparba, elsősorban az élelmiszer-, a kőolajiparba és a fémkohászatba), 1 %-a portfolió, 59 % egyéb befektetés. A kiskereskedelmi áruforgalom 8,9 %-kal emelkedett, a szolgáltatásokra 5,7 %-kal

költött többet a lakosság. Az 1998. augusztusi pénzügyi és gazdasági válság következményei a magas inflációban, 2000-ben is éreztették hatásukat, igaz az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci árának az 5 OF szempontjából előnyös alakulása következtében a fogyasztói árak emelkedése mérséklődött, de a tervezett 18 he lyett 20,2 % -ot tett ki. Az USD árfolyama viszont csak 4,3 %-kal volt magasabb, mint az év első napján. Az ipari termelői árak 31,6 %-kal, a mezőgazdasági termelői értékesítési árak 22,2 % és a teherszállítási díjak 51,5 %-kal voltak magasabbak 2000. de cemberében, mint egy évvel korábban. Az ország külkereskedelmi forgalma 136,6 Mrd USD volt, 32,4 %-kal nőtt 2000-ben, az export 102,8 milliárdot (+41,0 %), az import 33,8 milliárdot (+11,5 %) tett ki. Az előző évi 41,6 Mrd USD-ról 69,0 milliárdra nőtt a külkereskedelmi aktívum. A FÁK-tagállamokkal folytatott kereskedelmi 1/3-ával, az export

28,2 és az import 39,0 %-kal bővült. Az export mennyisége kissé meghaladta az előző évit (pl. a nyerskőolaj kivitel 10, a földgáz kivitel 2 % -kal nőtt), a rendkívül magas világpiaci árak miatt az összértéke azonban jelentősen magasabb. A nem FÁK-tagállamokból származó importban a gépek és berendezések részaránya 36,2 %, az élelmiszereké és a mezőgazdasági alapanyagoké 23,9 % (4,9 %-kal csökkent). Pénzügyi helyzete továbbra is nehéz, de az exportált termékek magas világpiaci ára (energiahordozók, nyersanyagok), az alacsony import és az import helyettesítő termelés beindulása következtében jelentősen megnövekedtek az állam adó- és illetékbevételei. A külkereskedelmi mérleg nagy többlete, a magas exportárbevételek, az exportbevétel ¾-nek kötelező tőzsdei értékesítése, valamint a lakossági deviza-megtakarítások csökkenése következtében az orosz pénzpiacon USD deviza és valuta kínálat alakult ki. Hosszú

évek óta nem növekedett a külső adósságállomány, az esedékes adósságszolgálati kötelezettségek törlesztése megtörtént. A Londoni Klubbal szemben fennálló tartozásokat átütemezték; a m egállapodás szerint a magánhitelezők elengedik a Szovjetunió után fennmaradt tartozások (80 Mrd USD) 36,5 %-át, s a megmaradó részt 30 éven belül kell törleszteni 7 év türelmi idő után. A kamatszint a piaci szint alatt lesz, az első évben 2,25 % A Párizsi Klubbal egyelőre nem sikerült megállapodni a 42 M rd USD adósság hasonló átütemezéséről. Oroszország mindent megtesz azért, hogy legkésőbb 2004-ben a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) tagjává váljon. A tárgyalásokon megvitatták a vámtarifa-javaslatokat, és a pénzügyi szolgáltatások kérdéskörét. Oroszországban a gazdaságpolitikai célok és a WTO-tagság elérése érdekében folyik gazdasági szabályozók lényeges átalakítása, közelítésük a nemzetközi

szabályozókhoz. Elfogadták az Adókódex II. részét és a Vámkódexet, az új privatizációs törvénye a közeljövőben várható. A WTO-tagság előkészítése első lépcsőjeként az Orosz Föderáció 2001. január 1-től mérsékelte a vámtételeket; általában megszüntette a 20 %-nál magasabb vámtételeket, mérsékelte a magas vámtételű áruk körét. 6 Oroszország gazdasági mutatói Bruttó hazai termék Infláció mértéke, % növekedése, % ráta, % 1999 2000 2001 3,5 7,5 4,0 2002 1999 2000 2001 2002 Munkanélküliség a GDP %-ban 1999 2000 2001 2002 Fizetési mérleg hiánya 1999 2000 2001 2002 5,0 87,5 21,0 18,0 15,0 12,2 10,2 11,0 10,0 13,7 18,2 10,0 7,4 Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása Oroszország meghatározó volt a S zovjetunió gazdálkodásában. A széles körű specializáció miatt szinte mindegyik köztársaság rászorult egyrészt az orosz nyersanyagokra, másrészt a késztermékekre.

Oroszország gyakorlatilag mindent előállított Különösen kiemelkedő volt az energiatermelésben. A kőolaj 9/10-ét, a villamos energia 60 % -át , a Szovjetunióban kitermelt szén közel felét adta. Nem kisebb egyes iparágak jelentősége sem Oroszország adja a FÁK acéltermelésének 60 %-át, a kalcinált szóda ¾-ét, a kitermelt nyersanyagok, vegyipari alapanyagok közel felét, stb. Oroszország szerepe meghatározó volt az autógyártásban és a faiparban. A mezőgazdaságban a gabonatermelés elérte a Szovjetunió termelésének majdnem felét, de az agrártermékekből sohasem tudott önellátóvá válni. Körzetek Oroszországban a történelmi-gazdasági fejlődés során több olyan nagyobb körzet alakult ki, amelyek különböznek egymástól természeti adottságaikban, a gazdasági növekedés sajátos feltételeiben, a t ermelés nagyságrendjében, specializációjában, a t ermelés struktúrájában. Az országos munkamegosztásban mindegyiknek

sajátos helye van. Az európai rész, ahol a munkaerő, az ipari, sőt az agrártermelés is koncentrálódik, energiahiánnyal küzd. Szakképzett munkaerejére, a h elyi piacra és a k iépített infrastruktúrára támaszkodni lehet. Ezzel szemben a munkaerőhiánnyal küzdő keleti országrészben a kitermelőipar; a nyersanyagiényes ágak honosodtak meg. Az infrastruktúra fejletlensége akadályozza a termelést Az orosz nyelvű szakirodalom 12 körzetet különít el Oroszország területén. 7 1 Központi körzet Nem az ország geometriai középponjában fekszik, a központi jelzőt mégis megérdemli. A legfejlettebb feldolgozóipari körzet, egyike azon kevés oroszországi területnek, amelynek gazdasági fejlettségét lehet európai mércével mérni. Központja az orosz államnak Központi szerepét mutatja, hogy II fő vasútvonal, 13 autóút, olaj és gázvezetékrendszerek, elektromos távvezetékek stb. találkoznak itt Igazgatási funkciói miatt minden

körzettel igen szoros kapcsolatokat épített ki. A Központi vagy Moszkvai körzet a l egurbanizáltabb térsége Oroszországnak: a lakosság 3/4 része városlakó. Az ipar technikai színvonala itt a legmagasabb A szakképzett munkaerőt és a kevés nyersanyagot igénylő ágazatok telepedtek meg. A termelékenységi mutatók kedvezőbbek az átlagosnál. A körzetben a legfőbb ipartelepítő tényező a központi fekvés volt. Az orosz síkság közepén, a sok irányba induló folyók felső folyásánál, az erdőzóna és az erdős sztyepp találkozásánál, a Volga és az Oka közt jött létre az orosz állam magja. Az eltérő természeti tájak találkozásánál kialakult Moszkva hamarosan kereskedelmi központ lett. A kereskedelmi tőke szervezte az első manufaktúrákat, majd az üzemeket s a gyárakat. A XIX sz közepén itt kezdődött a vasutak építése, amelyek tovább erősítették a körzet központi szerepkörét. Az első üzemek a helyi nyersanyagra

(len, kender, vasérc, építőanyag, stb.) és energiára (fa) épültek. A kohászathoz szenet és vasércet importálni is kellett Ugyancsak távoli vidékekről érkezett a gyapot. A Központi körzet a századfordulón nemzetközileg is jelentős textilipari körzetté vált (Ivanovo, Orehovo, Moszkva, Vlagyimir, Nyizsnij Novgorod, stb.) A nyersanyaghiány következménye, hogy a munkaerő-igényes, a kevesebb nyersanyagot és energiát felhasználó ágazatok kerültek túlsúlyba. A valamikori kiterjedt mocsárvilág miatt jelentős a tőzegkészlet. Így sem tudja ellátni magát energiahordozókkal. Oroszország más körzeteiből szerzi be a hiányzó energiát Vezetékeken érkezik a kőolaj és a földgáz, távvezetéken a villamos áram. Központi körzet Oroszország legsűrűbben lakott része A fő vonzásközpont Moszkva (8,6 millió fő). Agglomerációja 13 ezer km2 területű, benne 80 város található Közülük, pl Elektrosztál150 ezer, Himiki 133 e zer,

Noginszk 118 e zer stb. lakosú bolygóvárosok Az agglomeráció összes lakossága meghaladja a 12 milliót. A Központi körzetben 241 város alakult ki, közülük 31 város népességszáma meghaladja a 100 ezer főt. A körzet lakóinak 3/4 része városban él Gazdasága energia- és nyersanyag behozatalra, helyi munkaerőre, piacra és kooperációs lehetőségekre épül. Az ipar szinte minden ága jelen van a körzetben Energiaellátásában a körzetbe szállított kőolaj, földgáz és a villamos energia a meghatározó. Az egész körzetet behálózó energiarendszer egyedülálló Oroszországban. A nagy kiterjedésű körzetet ipari szempontból 3 eltérő területre lehet osztani: A központban, Moszkva környékén szinte valamennyi ágazat jelentősnek mondható: a kohászat, a gé p gyártás számos ága, a v egyipar és a t extilipar is. A körzet északi részén, a lenövezetben a l enipar; a kapc solódó szarvasmarhatartásra a t ej ipar, illetve, a kor ábbi

hagyományokra települt a műgumi gyártása. A körzet déli részén inkább, a nehézipar (szénbányászat, acélipar illetve a fejlettebb mezőgazdaság révén az élelmiszeripar dominál. 8 A Központi körzet ipara A Központi körzet iparának legnagyobb gondja ma a n yersanyagellátás, hiszen a felhasznált acél 9/10-ét úgy hozták be a kör zetbe. A kurszki vasérccel és a D onyec, illetve Kuznyecki-medence kokszával több nagy kohó és acélmű működik (Tula, Moszkva, Elektrosztál). A hagyományos kohászat mellett az elektrokohászat jó minőségű acélt adott a gépiparnak (Elektrosztál). Az egyik fő behozatali körzet az a Donyec-medence volt, amely ma többségében Ukrajnához került. Nyersanyagot a szakképzett munkaerő megtartása miatt nagyobb távolságból- Ural, Kuznyecki-medence - is szerez be a kor mányzat. Így is be kellett zárni néhány üzemet. Jelentősebb munkanélküliség még nem alakult ki, hiszen a Központi körzet

korábban munkaerőhiánnyal küzdött, amit nyugdíjasok bevonásával sem sikerült akkor enyhíteni. A gépipari üzemeknek egy részét privatizálták Az üzemek másik része nyersanyaghiánnyal küzdve rekonstrukcióra időlegesen leáll. A többi üzem, ha csökkentett kapacitással is, de folytatja termelését. 9 A gépiparban a kevés nyersanyagot és a szakképzett munkaerőt igénylő ágazatok sajátos profilt adnak a körzetnek. Vezető helyen áll a műszeripar; elektrotechnika, ezen belül a háztartási gépek gyártása (televízió - Moszkva, Alekszandrov, rádió, hűtőszekrény Moszkva). Kiemelkedik a szerszámgépgyártás (automata és félautomata gépek, textilipari gép, vegyigép, faipari gép, stb. - Moszkva, Kosztroma, Ivanovo, Rjazany), a legkorszerűbb technikát képviselik Oroszországban. A közlekedési eszközök közül mozdonyokat Kaluga és Kolomna, vagonokat Brjanszk, metrószerelvényeket Moszkva, folyami hajókat Moszkva, Kosztroma,

személygépkocsit Moszkva, Brjanszk, autóbuszt Likino üzemeiben készítenek. Említést érdemel a mezőgazdasági gépek előállítása is (pl. traktor - Vlagyimir, kombájn - Rjazany, Tuta, stb) Kiemelkedő a fotó- és optikai ipar (Krasmogorszk), valamint az óragyártás (Moszkva). Még a nehézgépgyártás is jelen van: eszkavátorokat, kotrógépeket, bányagépeket is gyártottak. A körzet vegyiparának fő alapanyagai a kőolaj, a földgáz és a helyi szén. A műgumit Moszkva, Jaroszlavl, műszálat Rjazany, Kalinyin, Szerpuhov, műanyagot Moszkva, Vlagyimir üzemei termelnek. A nitrogénműtrágya gyártását (Novomoszkovszk), az alkohol és a gyógyszer előállítását kell kiemelni még a körzetben. A Központi körzet a len termelés egyik fő vidéke, ami a textilipar korai kialakulását segítette. Itt található Oroszország leniparának 65%-a (Kosztroma, Ivanovo, Vlagyimir). A központi körzet mezőgazdasága az iparhoz viszonyítva alárendelt

szerepű. A természeti adottságok (a rövid tenyészidő, a gyenge podzoltalajok, a hideg telek.a kevés napsugárzás, stb.) nem kedvelnek a termelésnek Emiatt a körzet élelmiszerből állandóan behozatalra szorul. Sajnos a fő ellátó körzetek (pl Ukrajna) kilépése, a szövetkezeti rendszer részleges összeomlása miatt a t érség ellátása nehézségekbe ütközik, ami azért is gond, mert korábban Moszkva kiemelt ellátásban részesült. A mezőgazdasági termelésnek 3 fő típusa alakult ki: 1. városellátó gazdálkodás, zöldség-, burgonya-, tej- és hústermeléssel 2. len, takarmánynövények termesztése szarvasmarha-tenyésztéssel 3. rozs-, burgonyatermesztés A Központi körzet közlekedése oroszországi viszonylatban kedvezőnek mondható. Moszkvában 11 villamosított vasúti fővonal fut össze. A főváros 40-60 km-es körzetét helyi vasutak hálózzák be, amelyek körgyűrűvé kapcsolódnak össze. Sűrű a közúthálózata is A legfontosabb

autópályák is Moszkvában találkoznak. Kisebb hajókkal a folyókon a csatornák közvetítésével a Fekete-tengerre és a Balti-tengerre is el lehet jutni. Moszkva az oroszországi légi közlekedés központja. Még fontosabb, hogy az infrastruktúra nemcsak a köz pontban, hanem a kisebb városokban is relatíve fejlett, ami lépés előnyt biztosít a körzetnek. Főbb városai 1. Moszkva (8,6 millió + 4 milliós agglomeráció), a főváros, a Központi körzet szívében, a világ legnagyobb városainak egyike. Hatása olyan nagy a körzetre, hogy azt gyakran Moszkvai körzetnek is nevezik. 2. Jaroszlavl (628 ezer) A Moszkvát a Fehér-tengerrel és az Uralt a Baltikummal összekötő utak csomópontjában fontos kereskedelmi központ maradt. Iparában 3 fő profil figyelhető meg: 1 gépipar - Diesel-motorok gyártása, 2. vegyipar - kőolajfmomítás, műgumi-, lakk- és festékipar, 3 10 textilipar. A Központi körzet egyik idegenforgalmi centruma 3. Ribinszk (241

ezer), korábbi nevén Andropov ott fekszik, ahol a Volga-balti vízi út elágazik Korábban nagy halászfalu volt a folyó mentén. 1941-ben felépült vízierőműve mellé a második világháború után ipar létesült (aggregátorok, nyomdagép, kábel, hajóépítés, stb.) 4. Kosztroma (280 ezer) 5. Ivanovo (412 ezer) - a textilövezet nagyvárosa Gépipara textilipari gépeket, szerszámgépeket, autódarukat, mérőműszereket készít. 6. Vlagyimir (350 ezer) Napjainkban autóalkatrészeket, elektromos motorokat, műanyagot is gyártanak a városban és textilüzemei is említést érdemelnek. 7. Rjazany (536 ezer) A körzet déli részén, az Oka partján fekvő város a II világháborúig tipikus kisváros volt. Igazgatási és kereskedelmi központ Csak a II világháború után lett iparvárossá, ahol öntöde működik, szerszámgépeket, kombájnokat, elektrotechnikai berendezéseket, mérlegeket, továbbá a kőolaj-feldolgozással szintetikus szálat állítanak

elő. Főbb városok még: Tula, Brjanszk, Kaluga, Szmolenszk, Kolomna, Zagorszk. 2. A Központi feketeföldek övezete Adottságai kedvezőek. Területén több vasúti fővonal és autóút halad át Az egyesített energiarendszerhez szorosan kapcsolódik. Gáz- és kőolajvezetékek mennek át területén Kitűnő feketeföldjei jelentős mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé. A körzet fő profilja a mezőgazdaság, de számottevő iparral is rendelkezik. A Központi körzettel kialakított szoros kapcsolatok miatt sokáig nem is tekintették különálló körzetnek. A vasércen kívül a körzetben kréta mészkő, egy kevés bauxit és foszforit fordul még elő, továbbá a cementgyártáshoz mészkő. Az áthaladó gáz- és olajvezeték az energiát biztosítja A népesség száma a körzetben 1960 ót a mintegy 1,5 millióval csökkent. Oka a mezőgazdasági népesség átáramlása a privilegizált helyzetet élvező ipari övezetekbe, főleg a Központi körzetbe.

A Központi feketeföldek gazdaságára 5 fő profil a jellemző: 1. A vaskohászat és acélgyártás teljes vertikuma kiépült Napjainkban gondot okoz a feketeszén behozatala, hiszen valamikor a Donyec-medence szenét kokszosították és használták a kohászatban. Lipeck, Sztarij Oszkol és Kurszk kombinátjai kénytelenek nagyobb távolságból is szenet importálni. Az energia gondok, a m egrendelések csökkenése, stb miatt a termelés visszaesett. 2. Gépiparában egyrészt a szomszédos Központi körzethez hasonló precíziós gépgyártás, másrészt a D onyec-medencére emlékeztető nehézgépgyártás alakult ki. Mezőgazdasági gépgyártása (Lipeck - traktor, Voronyezs, Tambov, Kurszk – egyéb mezőgazdasági gép) összefügg az agrártermeléssel. Szerszámgép iparát a h elyi alapanyagra építette (Voronyezs, Lipeck). A vasérc kitermeléséhez bányagépeket készítenek, Voronyezsben repülőgépeket, Kurszkban számítógépeket, Voronyezsben rádiót

és televíziót gyártanak. 3. Vegyipara az import kőolaj feldolgozásán alapul Műgumit (Voronyezs), műszálat (Kurszk), műtrágyát és festéket (Tambov) állít elő. 4. Élelmiszeripara országos jelentőségű A körzet mezőgazdasági termelésén alapul (A körzetből kivitt termékek 4/5-ét az élelmiszeripar állítja elő.) Malmok, cukorgyárak, dohánygyárak, olajsajtolók a fő növénytermesztési ágakat emelik ki. Hús- és tejipara az állattenyésztés fontosságát is hangsúlyozza. 11 5. A mezőgazdaság jól hasznosítja a kedvező természeti adottságokat A körzet piaci helyzete is kedvezően hat rá. A megtermelt áru a szomszédos ipari körzetek piacain jól eladható A hagyományos gabonatermelés mellett tért hódítottak az intenzív kultúrák. pl a dohány vagy a zöldségfélék is. Hús- és tejtermelésben csak az Északnyugati körzet előzi meg 12 Főbb városai A Központi feketeföldek ipara 1. Voronyezs (909 ezer) a körzet

legnagyobb városa Repülőgépgyártásának nevezetessége, hogy itt készülnek a TU-144-es nagy személyszállító gépek. Vegyipara műanyagot és gyógyszert állít elő. A város kiemelkedő oktatási és kulturális központ 2. Tambov (318 ezer) Fontos központja volt a gabonakereskedelemnek Vegyipari gépgyártása, 13 vegyipara (lakk, festék, stb.) és élelmiszeripara emelhető ki A környék mezőgazdasági termelésének egyik irányító központja. 3. Micsurinszk (124 ezer) vasúti csomópont és az egyik legnagyobb centruma a kertgazdálkodásnak, a zöldségtermesztésnek. A város a n evét a híres zöldségtermesztési fajtakísérleteket folytató, később genetikával is foglalkozó kutatóról, Micsurinról kapta. 4. Lipeck (476 ezer) A 20 sz eleji kis ipartelep 1954-től, a kohászati kombinát megépítésétől lett igazi nagyvárossá. A kombinátra települt a csőgyártás, a traktorgyártás és a szerszámgépipar 5. Kurszk (442 ezer) A Szejma

folyó völgyében, a körzet nyugati részén fekvő városban az alapanyaggyártás mellett az elektrotechnika (elektromotorok, akkumulátorok) és a vegyipar (szintetikus szál, műbőr) vált jelentőssé. Kiemelkedő oktatási és kutatási centrum 6. Belgorod (326 ezer) Központi helyzete miatt fontos piaca van A második világháború után lett nagyváros, amikor az élelmiszeripari kisüzemek mellé megépült az energetikai gépgyár és a gyógyszeripar (vitaminok). 7. Sztarij Oszkol (202 ezer) Ma az elektrokohászatnak egyik fő központja 3. Volga- Vjatka vidék A 263 e zer km2 területi 8,4 m illió lakosú körzet átmenetet jelent a h atároló körzetek, a Központi, az Uráli és Volga-menti között. A Volga két részre osztja A körzetben fontos telepítő tényező volt a közlekedés. A területét 4 vasúti fővonal keresztezi. Három közülük kelet-nyugati irányú, a n egyedik pedig meridionális A vasúttal egyenértékű a folyami áruszállítás. A fő

ütőér a Volga A megépült duzzasztógátak és erőművek segítségével a többi folyó is hajózhatóvá vált. A vízierőműveken kívül az energiaellátást segítik az áthaladó kőolaj- és gázvezetékek. Nyizsnij Novgorodon (volt Gorkij) halad át az Almatyevszkből induló "Barátság", illetve a Szurgutból Moszkvába tartó kőolaj vezeték. A Szaratovból, illetve Urengojból érkező földgáz elosztása is itt történik meg. A mai gazdaságban az energián kívül a s zakképzett munkaerő a másik fő telepítő tényező. A mezőgazdasági adottságok kedveznek az ipari növények termesztésének, továbbá a hús és tejtermelő szarvasmarhatartásnak. Az energiagazdaság a vízi energián alapul. A Volgán két nagy vízlépcső létesült (Nyizsnij Novgorod [Gorkij] 520 MW és Csebokszari 1430 MW).A helyi energia nem tudja a körzet igényeit kielégíteni, emiatt a szenet, földgázt és kőolajat, elektromos áramot importál a Volga mentéről,

az Urali és a Központi körzetből. Nyizsnij Novgorodban atomerőmű építését kezdték el a város energiaellátásának biztosítására. Gondot okoz, hogy a helyi nyersanyagellátás nem biztosított. Az Uralból és a V olga mentéről importált nyersanyagokra épülő gépiparban a behozatali nehézségek miatt időnként fennakadások vannak. A gépipar néhány nagyvárosban koncentrálódik. Vezető ága a közlekedési eszközök előállítása, főleg az autó- és hajógyártás. Nyizsnij Novgorod hajóépítése már a 19 s zázad közepén kezdődött. Jelenleg személy- és teherszállító hajókat, folyam, tengerjárókat, szárnyashajókat, tengeralattjárókat, jégtörőket, stb. állít elő Régi iparág az autó gyártás is Nyizsnij Novgorodban és az agglomerációs településein teherautókat (GAZ), autóbuszokat gyártanak. A vegyipar meghonosodását segítette a víz, a kedvező szállítási feltételek, a gépipar és a mezőgazdaság igénye, stb.

A körzeten átvezetett szibériai kőolaj feldolgozásával műanyagokat, 14 az autógyártáshoz műgumit, műtrágyát állítanak elő. Szaranszk lett a gyógyszeripar egyik központja. A körzetben vezető iparágnak számít a f aipar. A Volgától északra fekvő erdőségek fájából Kirovban készítenek bútorokat, síléceket és papírt. Közlekedési helyzete kedvező, mert fontos vasútvonalak haladnak át rajta. A Volgán és mellékfolyóin is lehetőség van az áru- és személyszállításra, szoros kapcsolatai vannak a Központi, az Urali és a Volga-menti körzettel. 15 A Volga-Vjatka vidék ipara A körzet egyéb városai 1. Nyizsnij Novgorod 1,376 milliós nagyváros, a körzet valódi központja, Oroszország egyik legnagyobb iparvárosa. Moszkva „kapujának” nevezték a Volga mentén fekvő kikötővárost Piaci 16 központ, jelentős kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Moszkvával. A szovjet időszakban, mint a régió központja

osztotta el a fejlesztésekre szánt pénzeket. Szoros kapcsolatot épített ki a Központi körzettel, ahonnan az alapanyagot, az Urállal és Volga-menti körzettel, ahonnan a kőolajat, a földgázt, a kálisót és az érceket kapta. A körzet fejlődésében jelentős szerepe volt 2. Arzamasz fontos vasúti csomópont Korai fejlődését az segítette, hogy a mezsgyén lévő erőd fontos piaci központ lett. Napjainkban a textilipari gépgyártása és textilipara említhető 4. Északnyugati körzet Sajátos gazdasági fejlődése miatt 1983-tól ismét önálló körzetként szerepel. Az Északnyugati körzetben alapvető telepítő tényező volt a Balti-tenger. A kikötők korán bekapcsolódtak az Európával folytatott kereskedelembe, az orosz prém, méz, viasz, faanyag, stb. rajtuk keresztül hagyta el az országot. Cserébe posztó, fűszer, élvezeti cikk, élelem, stb érkezett A kikötők közül Novgorod a Hanza-városokkal tartott szoros kapcsolatot. Kooperációs

kapcsolatokat épített ki a Központi körzettel. A rendelkezésre álló, jól képzett, fiatal munkaerő is a telepítő tényezők közé tartozik. A körzetben kevés a nyersanyag és az energia. A megépült kis teljesítményű vízi erőművek (pl. Volhov), illetve a kevés olaj pala és tőzeg nem fedezi az energiaszükségletet Kőolajat a Pecsora-medencéből és az Ural előteréből, szenet a Pecsora-medencéből (Vorkuta), elektromos áramot az egyesített vezetékrendszerből kap. Csak a bauxit és a foszforit jelentősebb mennyiségű, illetve említést érdemelnek a fazekasság és az építőanyag-ipar fontos alapanyagai, az agyag és a mészkő. A gazdaságban vezető szerepe van a gépiparnak. A gépgyártás igen sokágú, szorosan összefügg a behozatallal és a kivitellel. Segített a többi körzet termelőeszközeinek létrehozásában. Mai problémái azzal függenek össze, hogy rekonstrukciójára nem, vagy csak részlegesen került sor. Az elavult üzemek

felújítását a tőkehiány akadályozza A kohászat az import színesfémeket, a Kola-félsziget nikkelét és rézércét dolgozza fel. A helyi bauxitból és a Kola-félsziget nefelinjéből timföld és alumínium (Szentpétervár, Volhov) készül. Az acélt az Északi és a Központi körzetből szerzik be A gépipar Szentpétervárra és a v ároskörnyékre koncentrálódik. Három fő ága közül a kevés nyersanyagot és szakképzett munkaerőt igénylő elektronikai ipar a legismertebb, technikailag a legfejlettebb. A nyersanyagigényes ágazatokat az energetikai a mezőgazdasági és nyomdaipari gépek gyártása képviseli, de állítanak elő bányagépeket és építőipari berendezéseket is. A legrégibb ág a hajógyártás, amit a tengerparti fekvés miatt telepítettek Szentpétervárra Fő profilja a hadihajók előállítása volt. Vele számos üzem áll kooperációban (motorgyártás, festékipar, fémipar, stb.) A két hatalmas hajógyár egyik fő gondja

az alapanyag-ellátás A másik probléma, hogy a békés termelésre, kereskedelmi, vagy személyszállító hajók gyártására nem tudott áttérni. A megrendelések hiánya miatt ma kb 10%-os kapacitással dolgozik A termelés hatékonyságán is lehetne javítani. A körzet vegyipara beszállított kőolajra és földgázra települt. Szentpéterváron és Novgorodban szintetikus szálat, műanyagokat, festéket, műgumit és gyógyszert gyártanak belőle. A Kola-félsziget apatitjából és a térség foszforitjából műtrágya készül. 17 Az Északnyugati körzet és a Kalinyingrádi oblaszty ipara Városai 1. Szentpétervár (4,8 millió), az agglomeráció népességével együtt 5 m illiós nagyváros Oroszország második városa. Moszkva vezető szerepének erősödése ellenére a második világháború után gyors gazdasági növekedés indult el a városban is. Szentpéterváron ma kiemelkedő jelentőségű a fémfeldolgozás (főleg az alumíniumipar). Az

energiaimport miatt jelentősége csökken. Az elektrotechnikai üzemeiben készülnek többek közt a vízierőművek turbinái, háztartási gépek, hajógyára atomtengerjárókat, jégtörőket, tankereket, személy és 18 teherszállító hajókat egyaránt készít. Traktorgyára, vagongyára és szerszámgépipara is jelentősnek mondható, csakúgy, mint a textil- és az élelmiszeripar. Fontos közlekedési csomópont. A városból 12 vasútvonal indul ki Itt van Oroszország legnagyobb személy- és teherkikötője. Ezen kívül jelentősebb városok: Novgorod, Pszkov, Kalinyingrád 5. Északi körzet Területe 1,445 millió km2, ezen a hatalmas területen mindössze 5,9 millió lakos él, ami elsősorban a mostoha természeti földrajzi körülményeknek köszönhető. Ugyanakkor Oroszország számára fontos a körzet nyersanyaggazdagsága: színesfémek érceit, szenet, kőolajat, földgázt, foszfátot, fát, halat, hajókat és vegyipari termékeket ad az

Északnyugati, a Központi és az Urali körzetnek. A hatalmas területű körzetet további 8 alkörzetre bontják: Arhangelszki, Kotlaszi, Vologdai, Cserepoveci, Sziktivhári, Pecsorai, Murmanszki és Karéliai. A balti pajzshoz tartozó Kola-félsziget és Karélia sokféle nyersanyaggal rendelkezik. Legnagyobb mennyiségű az apatit, amely az egyik legfontosabb foszfort adó ásvány, valamint vasérc, réz-nikkel, színesércek, kőolaj és szén. A körzetben potenciális energiaforrást jelentenek a f olyók, amelyeken 23 milliárd kW energia termelhető. E folyók nem nagyok, de egyenletes vízjárásúak a kicsi párolgás miatt A Kola-félsziget és Karélia tavai is potenciális energiaforrást jelentenek. A Kola-félszigeten 1200 MW-os árapály erőmű működik. Az északi körzet ipara 19 Az Északi-tenger Oroszország halászatának legfontosabb területe. A Murmanszkból és Arhangelszkből elinduló halászf1otta egy része korszerű, a fogott halat is

feldolgozza, illetve a két nagy kikötőben épült fagyasztókba és konzervüzemekbe kerül a kifogott hal. A halászaton és a faiparon kívül a körzet déli része a lenövezetbe nyúlik. Természetesen a l en feldolgozását is meg kell említenünk (Vologda). A közlekedés, a k apcsolatok léte meghatározó a kö rzet településeinek fennmaradásában. Nyáron a sok folyó és a tenger is bőséges lehetőséget ad a közlekedésre, de télen nemcsak a folyók fagynak be, hanem a Fehér- és a Barents-tenger is. Az I és a II világháború alatt megépült vasútvonalak meghatározóak a közlekedésben. Közöttük a Szentpétervár-Murmanszk és a Szentpétervárról Moszkván át Vorkutáig menő vonal a legfontosabb. Összefüggő közúthálózat nincs Az Északi körzet nyersanyagtermelésére az Északnyugati és a Központi körzet is igényt tart. A termelés fenntartása a bán yavidékek településeinek ellátási zavarai miatt egyre nehezebbé válik.

Városok 1. Petrozavodszk (282 ezer) Karélia fővárosa Vaskohászatot hoztak itt létre a fegyvergyártás segítéséhez. A városban fa- és papíripari gépeket, hajókat, papírt, bútort gyártanak 2. Murmanszk (399 ezer) Üzemei közül a hajóépítők a halfeldolgozók és a papírgyárak a legfontosabbak. Hajójavító dokkjain telel át az északi-tengeri halászflotta A mostoha természeti körülmények miatt lakossága fokozatosan csökken. Főbb városai még: Vologda, Arhangelszk, Sziktivkar, Vorkuta, Cserepovec. 6. Volga mente Sokoldalú iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező körzet, amely szoros közlekedési kapcsolatokat tart fenn a Központi iparvidékkel, az Urállal, az Ukrajnához tartozó Donyec-medencével és Kazahsztánnal is. A körzet tengelye a „Volga.” Majdnem 1500 km hosszan nyúlik el a nagy folyó mentén, amely csatornái révén kapcsolatot biztosít a F öldközi-, de a Balti- és a Fehér-tengerrel is, jelentősen megkönnyítve

a körzetek közti kapcsolatok fenntartását. A Volga mente történelmi-gazdasági fejlődése sajátos, melyben a szocializmus 3 fő változást eredményezett: 1. A II világháború alatt ide költöztették a veszélyeztetett térségben lévő fontos ipari létesítményeket 2. A 60-as évektől megteremtődött az ipari termelés energiabázisa (vízierőművek, kőolaj, földgáz) 3. Fejlett ipar jött létre Számos dinamikus ágazat (autógyártás, vegyipar stb) honosodott meg, amelynek a nyersanyag- és energiabázisa lényegében ma is biztosított. A tulajdonviszonyok átalakulása miatt van visszaesés a körzet termelésében, de az alapvető iparágak itt ma is gazdaságosan működtethetők. A Volga mente gazdaságában az egyik fő telepítő tényező a helyi energia. A kőolajon és földgázon kívül 1950- 70 között hatalmas vízlépcsők épültek, amelyek az orosz villamos energia 20 közel 10 % -át adták. A villamos energia lehetővé tette a gépipar

és vegyipar felfuttatását Érdekes, hogy a kohászat szerepe csak harmadlagos: csak Volgográdban működik kisebb vaskohó, a fő profil itt az acélgyártás. A nyersvas többségét a körzet főleg az Uralból szerzi be Az energiabázisra sokféle ipar települt a fentieken kívül: pl.: autó- és traktorgyártás, szerszámgépgyártás, repülőgépgyártás. A helyi kőolaj és földgáz, továbbá a vízi energia és a só a vegyipar kialakulását segítette elő. Hatalmas olajfinomítói (Volgográd, Szizrány, Szamara, Novokujbisevszk) nemcsak a helyi olajat dolgozzák fel, hiszen itt futnak össze az Ural előteréből és Baku III-ból érkező vezetékek, sőt Kazahsztánból és az Észak-kaukázusi körzetből is érkezik vezetéken olaj a Volga mentére. Az olajfinomítókhoz kapcsolódó hatalmas vegyi kombinátokban alapanyagokat, műtrágyát, műszálat, műanyagot, festéket, stb. készítenek A fiatal ágazat termelésében a rendszerváltás alatt sem

történt visszaesés. A Volga mente ipara Városai: 1. Szamara: jelenleg egyik legnagyobb gépipari központ: repülőgép, szerszámgép, csapágy, kőolajipari gép, óra, elektrotechnikai eszközök stb. gyártása folyik a városban A kőolajfinomításnak egyik nagy központja Könnyűiparából a malomipar, a cukoripar és a söripar érdemel említést. Ezen kívül jelentős városok: Togliatti, Uljanovszk, Szaratov, Engels, Volgográd, Aszrahány, Penza. 7. Észak-Kaukázus Alapjában véve agrártérség energiatermeléssel, csak a D on mentén alakult ki 21 jelentősebb ipar. A térségben a termelés biztonságát öntözéssel lehet növelni. A kaukázusi hegyi patakok, folyók mentén kisebb, a Don mentén, a Cimljanszki vízi erőmű- rendszerhez kapcsolódva jelentősebb területeket öntöznek. A patakok ingadozó vízjárása nehezíti az öntözést A nyersanyagok közül a Kaukázus északkeleti előterében, a hegylábi perem üledékeiben kisebb

mennyiségű kőolaj és földgáz halmozódott fel. Közülük a legfontosabbak: Mahacskala, Groznij és a Majkop környéki lelőhelyek. A kőolajjal együtt földgáz is jön a felszínre A kőolaj mennyisége összorosz viszonylatban nem túl sok, viszont kiváló minőségű. A Sztavropoli hátság északi peremén viszont jelentősnek mondható a földgáz-előfordulás. A Donyec-medence peremén, a körzet északnyugati részén jó minőségű feketeszenet és antracitot adnak Sahti bányái, ahol a Donyec-medence szenének kb. 1/ 6-át termelik ki Az energiahordozókat egészíti ki az a sok termálvíz, amelynek hasznosításával becslések szerint 1,5 m illiót szenet lehetne évente megtakarítani. Az Észak-kaukázusi körzetben nem jöttek létre óriásvárosok. Nagyobb települések a hegység peremén helyezkednek el. Funkcióik közt a szervezési, igazgatási szerep körök legalább olyan erősek, mint a termelő funkciók. Közöttük fontos idegenforgalmi

központok alakultak ki A faluhálózat is érdekes. A síkságokon és a hátságokon 25-30 ezres óriás falvak keletkeztek, míg a hegyvidéken inkább az aprófalvak a jellemzők. A körzetben a helyi energiahordozók és a jó közlekedési kapcsolatok voltak a telepítő tényezők. Ma kőolajjal és szénnel kisebb hőerőművekben termelnek áramot Teljesítményüket egészítik ki a vízi erőművek. A mezőgazdasági termékek egy részét helyben dolgozzák fel. A körzetben a cukoripar, az olajipar, a hús- és tejipar, a malomipar, a konzervipar több városban a helyi szükségleteken túli igényeket is kielégít. Jelentős a gyapjúipar Összességében a körzet energiából önellátó, sőt kőolajat és földgázt exportál is. A gépiparhoz a n yers- és alapanyagokat más körzetből kell behozni. Az Észak-kaukázusi körzet a traktorgyártáshoz, a kombájnokhoz és a többi mezőgazdasági gépgyártásához főleg a Donyecmedencéból szerezte be a n

yersanyagot. Gyártanak kazánokat, vegyipari és élelmiszeripari gépeket, vasúti gördülőanyagot, bányagépeket, stb., sőt Volgodonszkban atomerőművekhez berendezéseket is. A körzetet három eltérő fejlettségű részre lehet osztani: 1. Az Alsó-Don mente - bányavidék alapanyaggyártással, jelentős gépiparral, jó közlekedési kapcsolatokkal. 2. Elő-Kaukázus nyugati része, Krasznodari és Sztavropoli körzet - kőolaj- és földgáztermelés néhány gépipari üzemmel. A mezőgazdasági termékfeldolgozás jelentős 3. Elő-Kaukázus keleti része, az autonóm nemzetiségek körzete Gyengén fejlett ipar, a mezőgazdaságban vezető ág a pásztorkodó juhtenyésztés. 22 Az Észak-Kaukázusi körzet ipara A valamikori elmaradott peremterület gazdasága a főváros környékén megtalált kőolaj hatására is keveset változott. A kisebb városokban maradt az élelmiszeripar a vezető iparág A főváros az olajnak és kikötőjének köszönheti

jelentősebb fejlődését. Napjainkban a vegyipar a vezető ágazat. A helyi olajon kívül az átmenő bakui vezetékről is dolgozhat fel olajat a város. A helyi energia lehetővé tette kisebb fémfeldolgozó építését Megtartotta jelentőségét a textil- és élelmiszeripar. A tengerparti város szépen parkosított, kellemes, homokos strandjaival az idegenforgalomnak is központja. Gazdaságában kiemelkedő a főváros ipara, ahol a köztársaság ipari termelésének ¾-e összpontosul. A hegyvidék az állattenyésztésnek, a pásztorkodásnak a fő területe Jelentősebb városok: 1. Rosztov (1025 ezer) óriásváros a Don alsó folyása mentén Dél-Oroszországban a v édelmi szerep mellett a kereskedelemnek és a közlekedésnek lett a legfontosabb központja. Hamarosan meghonosodott a városban a malomipar, a gyapjú-, a dohány-, a fafeldolgozás, a szappanfőzés. A vasút a közlekedési eszközöket javító, majd gyártó üzemeket hozta. A szénbányák

környékbeli megnyitása (Sahti) Rosztovban a vegyipar fejlődését segítette elő. A sokfunkciós nagyváros a Don alsó szakaszának irányítási központja is. 2. Taganrog (292 ezer) az Azovi-tenger partján fekszik Fontos iparváros Hőerőművekhez készítenek itt hatalmas kazánokat, a mezőgazdaság részére kombájnokat. Hajójavítása, elektrokémiai ipara is említést érdemel. A város fontos könnyűipari központ Híres a bőripara, tésztagyára és a halfeldolgozó üzeme. 23 3. Krasznodar (648 ezer) az "Elő-Kaukázus" északnyugati részének nagyvárosa, a k örzet második legnagyobb települése. A Kubány folyó középső szakaszánál fekvő település sokoldalú ipari központ. A legfontosabb az élelmiszeripara Oroszország egyik legnagyobb étolajat és zsírt előállító kombinátja működik itt. Húsipara, cukorgyártása, dohányipara, textil- és konfekcióipara kiemelten jelentős. A nehézipar másodrangú: szerszámgépeket,

mérőműszereket, stb állít elő 8. Urali iparvidék Az iparilag fejlett Európa és a s ok nyersanyagot és energiát adó, d e iparilag fejletlen Szibéria találkozásánál elterülő nagy kiterjedésű körzet. Oroszország egyik legnagyobb ipari potenciálját itt, az Urálban találjuk. A legfontosabb fémipari bázisa az országnak, a réz, az alumínium és a nikkel, az azbeszt, a magnezit, a kálisó, a s zóda bányászata és feldolgozása mellett nyersanyagigényes nehézipar, vegyipar, papíripar, stb. jött itt létre Kiemelkedő vaskohászat jött létre a Középső-Urálban. Az erdő mellett a vízi energia, később a megtalált szén segítették fejlődését. A kohászat telepítő tényezői megvoltak Nehézipara világháborúk idején fejlődött ugrásszerűen: a békés, nyersanyagban gazdag hátországba telepítették át az európai területek legfontosabb ipari üzemeit. Az európai területekről az üzemekkel áttelepült munkaerő miatt népessége

is gyorsan növekedett. Napjaink fő gondja, hogy a telepítéskor sem új üzemek mára teljesen elavultak, korszerűsítésüket a tőkehiány lassítja. Az erőltetett ütemű kitermelés miatt egyes lelőhelyek kimerültek, a n yersanyagokat és energiahordozókat nagy távolságból kénytelen az iparvidék behozni. A termelésben visszaesés kezdődött Szerencsére új, modernebb energiabázisra épülhet a termelés: az Ural két oldalán feltárt kőolajra és földgázra. A körzetben a természeti potenciál meghatározta a gazdaság fejlődését. Közel 1000 féle ásvány fordul elő az Uralban, ami megteremtette a nyersanyagtermelés feltételeit és tette az Urali körzetet Oroszország egyik legfontosabb alapanyag-termelőjévé. A peremeken feltárt kőolaj- és földgázmezőkkel bővült a korábban szűkös, főként import szénre szoruló energiabázis. A helyi nyersanyag lehetővé tette a nyersanyagigényes gépipar kialakulását. Az új energiahordozók

segítségével a vegyipar szélesíthette ki termékstruktúráját. Az Uralt Oroszország potenciálisan legnagyobb vegyipari körzeteként tartják számon. A Szovjetunió megalakulásakor az Urali nehézipar kiemelkedő szerepet kapott az ország iparosításában és a mezőgazdaság fejlesztésében. A kohászatra feldolgozóüzemek, traktorgyár, vagongyár stb. épült A hegység kálisóját Bereznikiben új műtrágyagyár dolgozta fel A II világháború alatt a b ékés hátországba települt át a h adiipar. Új üzemei a világháború után az európai országrész talpraállásában kiemelkedő szerepet játszottak. A 60-as évektől a szibériai iparvidékek létrehozásában segédkezett. Közben a szén helyett új energia lépett a termelésbe: a peremeken talált kőolaj és földgáz. Sajnos az ország más térségeinek fejlesztése közben az Ural technikai, technológiai megújításáról elfeledkeztek. Az elavult technikák miatt a termelésben máris

visszaesés figyelhető meg. Az Ural maradt elsőrendűen nyersanyagtermelő körzet. Vaskohászata a nyersvastól az acélon át a félkész termékekig, az ötvözött acéltól az acélcsőig mindent előállít. A nyersanyagok közelsége miatt a nyersanyagigényes ágazatok váltak jelentőssé. Az Ural gépipara szakosodott bányagépek, energetikai, fémipari berendezések, vegyipari gépek gyártására, amellyel a körzet a saját ellátását is segíti. A körzet vegyipara nagyon összetett és erősen szakosodott: feldolgoznak itt kőolajat, 24 földgázt, szenet, kálisót és kősót, van elektrovegyészet. stb A könnyűiparnak nincs nyersanyagbázisa a körzetben, hiszen a mezőgazdaság nem tud árut termelni. Nagyobb élelmiszeripari üzemek emiatt csak Délen, Orenburg és Orszk környékén jöttek létre (malom- és húsipar). A könnyűiparnak helyi alapanyaga a fa Az Uralban készül Oroszország papírjának közel 20%-a. Az Urali körzetben a mezőgazdaság

mindig csak "másodhegedűs" volt; messze elmaradt termelési értéke az iparé mögött. A mezőgazdaság szakosodott: a gabonatermelés és az állattartás játszik benne vezető szerepet. Az élelmiszerimport nehézségei miatt néha akadozik egy-egy nagyváros ellátása. Az Urali körzet termelési sajátosságai miatt nagy mennyiségű árut kell más körzetbe szállítani. A hatalmas teherforgalom főleg a vasútvonalakon zajlik le, a személyközlekedés jelentősége eltörpül mellette. A körzetnek jó kapcsolatai vannak a központi körzettel, másrészt az észak-déli irányú szárnyvonalak összekapcsolják a n agyvárosokat is. Az Ural nagyvárosai közül Jekatyerinburg és Cseljabinszk a szibériai tranzitszállításoknak is központjai. A közút szerepe elenyésző a szállításokban. Hasonlóan kicsi a vízi szállításé is (ha a faúsztatást nem számítjuk), csak a Káma és az Ural folyókon van uszályforgalom. Az Urali körzet ipara

Jelentősebb városok: Ufa, Cseljabinszk, Jekatyerinburg, Szerov, Perm, Bereznyiki, Magnyitogorszk 25 9. Nyugat-Szibéria A körzetet, amelyben elsősorban az energiatermelés (szén, kőolaj, földgáz, vízi energia), az acélgyártás, a kőolajra épülő vegyipar, általában az energiaigényes ágazatok honosodtak meg. A körzet nyersanyagai az ember számára nehezen elviselhető körülmények ellenére itt jelentős településeket hoztak létre. Nyugat-Szibériában a legfőbb vonzerőt ma a mocsárvilág kimeríthetetlennek tűnő olajtartalékai jelentik. A kőolajat 4 nagy mezőn termelik: 1. Az északi mező, amelyhez a sarkkörön túlra nyúló Jamal-félsziget is kapcsolódik Fő központja Tazovszkoje. A körzetben az olaj a földgázzal együtt fordul elő 2. Az Ob középső folyása mentén Szurgut, Szamotlor, Nyizsnyevartovszk, Vaszjuganszk, stb 3. Nyugati mező: Saim és Berjozovo közti terület 4. Déli övezet Tyumeny és környéke, ahol főként kőolaj

fordul elő, a földgáz kevesebb A fenti mezőkön a déli kivételével együtt fordul elő a kőolaj és a földgáz. Nagy földgázmezők vannak északon Urengoj, Medvezsje, Jamburg határában és a Jamal-félszigeten is. A kőolajtermelés mennyisége jelentősen csökkent az elmúlt 5 esztendőben, ami a termelés és a kutatás mostoha körülményeivel, a szállítás nehézségeivel, a kutatás hoz szükséges tőke hiányával, stb. függ össze Az északi mezők belépésével a földgáz termelése növekedett A körzet vízi energia készlete még nincs kihasználva. Nyugat-Szibéria déli peremhegyei gazdagok egyéb nyersanyagokban. A körzetben Szalair környékén színesfémeket (arany, ezüst, réz, cink) bányásznak. A közlekedés kétarcú. Délen a transzszibériai vasútvonalakhoz több szárnyvonal kapcsolódik, ezért a Kuznyecki-medence közlekedése jónak mondható. A terület 2/3-át kitevő alföldön azonban mindössze egyetlen vasútvonal megy

keresztül, amely összeköti az olajtermelés központjait (Cseljabinszk-Tyumen-Szurgut-Urengoj), illetve az Uralból néhány rövid szárnyvonal nyúlik át a körzetbe. E térségben a közutak is hiányoznak (Az olajszállító tankautók részére úgy készül az út, hogy "beledöntik" az erdőt a mocsárba). Egyedül a folyóvízi közlekedés teszi lehetővé a kapcsolatokat. Télen a befagyott folyó "autósztrádaként" használható A kőolaj és a földgáz elszállításában a n agy nehézségek árán megépített és fenntartott csővezetékrendszereknek van elsődleges jelentősége. Jelentősebb városok 1. Nyizsnyevartovszk (236 ezer) a Szamotlor-tó menti olajtermelés központja 2. Szurgut (266 ezer) a Középső-Ob menti legnagyobb olajtermelő központ Fejlődését elősegítette, hogy itt halad át a körzet északi részének egyetlen vasútvonala. Folyami kikötő Az olaj fontos gyűjtő- és továbbító állomása. A városban erőmű

működik és egy kis kapacitású olajfinomító. 3. Tyumeny (497 ezer) Szibéria egyik legrégibb városa, a nyugat-szibériai olaj- és földgáziparnak lett a központja. 4. Omszk (1160 ezer) a körzet népességszámát tekintve második nagyvárosa A nyugat-szibériai olaj tette nagyvárossá. Ezen kívül: Tomszk, Novoszibirszk, Novokuznyeck, Kemerovo, Barnaul 26 Nyugat-Szibéria ipara 10. Kelet-Szibéria Kelet-Szibériában nem alakult ki összefüggő ipari körzet. A termelés egy-egy nagyvárosban koncentrálódik. Ugyanakkor hatalmas lehetőségekkel rendelkezik Nyersanyagai, energiahordozói még zömében érintetlenek. A mostoha természeti körülmények mellett a tőkehiány akadályozza azok felhasználását. Az elmúlt évtized gigantikus beruházásainak köszönhető, hogy főként a körzet déli részén az ember néhány támaszpontot már kiépített magának a zord tájak meghódítására, de azokat a termelésbe befogni még hosszú ideig nem tudja.

1954-ben gyémántbánya nyílt az Alsó- Tunguszka mentén. A gyémántok többnyire apróbbak, mint Dél-Afrikában, de sok van belőlük, további 6 lelőhelyet tártak fel a szomszédos körzethez tartozó Jakutiában és egyet a Szaján előterében is. A Bajkálon túli területeken a több lelőhelyen is előfordul arany- és ezüstlelőhelyek, barnaszén. Kőolaj és földgáz a körzetben kevés van. Az Észak-szibériai alföldön tártak fel földgázlelőhelyet, ahol nagyobb készlet is előfordulhat. A kutatást és a kitermelést nehezítik a mostoha körülmények. Kedvező a körzet számára az, hogy hatalmas vízierőkészletek állnak rendelkezésre, emiatt az energiaigényes ágazatok is meghonosodhattak. A Jenyiszejen működik az ország két legnagyobb erőműve, amelyek a világ negyedik, ill. ötödik legnagyobb erőművei Több energiát termelnek, mint a magyar erőművek összesen, beleszámítva az atomerőművet is. 27 Az 1960-as évek végétől egyre

nagyobb összegeket fektetett be az állam a s zibériai nyersanyagok feltárásán kívül az iparosításba is. A körzet déli részén főként a folyók energiáját, a bányakincseket hasznosítva elsősorban az alapanyagot gyártó ipar (vas- és színesfémkohászat), illetve a sok nyersanyagot és kevés munkaerőt igénylő gépipar honosodott meg. A sajátos struktúrájú ipar területi elhelyezkedése is sajátos: a két nagy energiát adó folyó (Jenyiszej és Angara), illetve a transzszibériai vasút mentén alakultak ki a fő központok. Kelet-Szibéria ipara A körzetben az energiatermelésben a v ízi energia mellett a K anszk, Acsinszk, Minuszinszk városok közelében előforduló jó minőségű barnaszén is jelentős. Energiát exportál a körzet A gépiparban a nehézgépgyártásé a vezető szerep. A nagyobb gépipari központok a transzszibériai vasút mellé települtek, ahol a kooperációra is van lehetőség. Az alapanyagok előállítása után

Kelet-Szibéria második számú ágazata már a vegyipar, amely feldolgozza a helyi barnaszenet és a sókat. Ennél is fontosabb az elektrokémia, ahol szódát, klórt, nitrogén-származékokat, gyógyszeripari alapanyagokat, stb. állítanak elő A Baskíriából Irkutszkig épített kőolajvezeték mellé Acsinszkban és Irkutszkban olajfinomító is épült, ahol a benzinen és kenőolajokon kívül műanyagokat állítanak elő. A körzet könnyűiparában a fa- és a papíripar régóta vezető ágazat. Az erdők hosszú ideje tartó irtásának következménye, hogy a transzszibériai vasút mellett már alig maradt belőlük. Jelenleg a nagy folyók mentén tart a fékevesztett erdőirtás. A legnagyobb kombinátok (Krasznojarszk, Bratszk, Uszty-Ilimszk, Igarka, Tajset, Irkutszk, stb.) úsztatott fát dolgoznak fel Jelentős városai: Krasznojarszk, Acsinszk, Norilszk, Igarka, Bratszk, Irkutszk, Angarszk, Csita 28 11. Távol-Kelet Összefüggő településhálózat csak

a t engerpart déli és az Amur keleti részén alakult ki. Másutt többnyire csak a nyersanyaglelőhelyek környékén van nagyobb népességtömörülés. A körzethez tartozik a S zahalin-, Kamcsatka-, a Kuril-szigetek. Ez utóbbiak déli szigeteit Japán szeretné visszavásárolni Oroszországtól. A szigetek vitatott hovatartozása miatt Oroszország és Japán máig sem kötött a II. világháború után békeszerződést Távol-Kelet fekvése jelenleg előnytelen. Távol van a fejlett európai körzetektől Fekvésében előnyös viszont, hogy hosszú sávon (4500 km) érintkezik a C sendes-óceánnal. Távol-Kelet kikötőin keresztül pl. Japán, az USA, Kanada nagy kikötőivel, a fejlődő világ, főleg Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia számos országával jelentős áruforgalmat bonyolít le. Oroszország bízik abban, hogy ezek az országok segítenek majd Távol-Keleten a nyersanyagok kitermelésében, a kör zet iparosításában. Az import nyersanyagokat,

élelmiszereket a t ávolkeleti kikötőkben dolgozzák fel Távol-Kelet nagy, lakatlan vidékein egyelőre csak azokat a nyersanyagokat termelik ki. amelyek kis mennyiségben is értékesek, elszállításuk viszonylag könnyű (arany, az ezüst, a ritkaés színesfémek, a d rága- és féldrágakövek). A jelentős szén és olajkészletek nagy része még érintetlen. A nyersanyagok feltárása még tart. Nehéz megmondani azt, hogy milyen érceket vagy energiahordozót találnak még a körzetben, az azonban biztos, hogy nyersanyag lesz még bőségesen. Jelenleg a partvidékhez közeli, illetve a könnyen szállítható, értékesebb nyersanyagokat termelik ki. Az energiahordozók közül a körzet több városában a helyi szükséglet kielégítésére termelnek szenet. A kőolaj- és földgáz-előfordulások közt Szahalin mezőit régóta ismerik. A sziget északi részén Oha a központja a kitermelésnek. A Léna mentén, Viljujszkban földgázt tártak fel Az északi

területek kutatása még sok olajjal és földgázzal kecsegtet, ugyanúgy mint az északi és keleti selfek megismerése. Távol-Kelet adja Oroszország gyémánt- (Mimij, Bilibinszk), arany- ón- és cink- és a higany termelésének nagy hányadát. A Távol-Kelet energiaellátását segítik a ki s kapacitású vízierőművek. A vízi energia még nincs kihasználva A nyersanyag-kitermeléshez szükséges energia biztosítását kívánják segíteni a sarkkörön túl épített atomerőművek. A körzet fő profilját a kitermelő ipar adja ma is. A közlekedési nehézségek miatt csak a transzszibériai vasút elkészülte után, a századfordulón került az érdeklődés középpontjába egyrészt az arany, másrészt a halászat és a hajózás révén. Jelentősebb iparfejlesztés azonban csak a második világháború után kezdődött. Nagy lépést jelent a BAM elkészülte, -amely egyrészt stratégiai okok miatt épült (a transzszibériai vonal túl közel van

Kínához), másrészt lehetőséget ad arra, hogy új szárnyvonalakkal közelítsék meg a nyersanyag-lelőhelyeket. A nyersanyagot sok esetben ipari vasutak szállítják a dúsítás helyeire. A gépipar nyersanyagszükségletét a kör zet biztosítani nem tudja. Jóllehet Komszomolszkban nagy vaskohó épült, a termelt acél kevés, a Kuznyecki medencéből kell behozni. Ezért a szerszámgépgyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, a Diesel-motorok előállítása itt nem a l eggazdaságosabb. Fontos viszont a h ajóépítés, egyrészt a k ereskedelem, másrészt a halászat szempontjából. A színesfémek feldolgozása bőséges nyersanyagot ad az elektortechnikai iparhoz és a kábelgyártáshoz. Két iparág már korán vezető szerephez jutott a körzet gazdaságában. Az egyik a faipar, amelynek 60%-a az Amur menti őserdők fáját dolgozza fel. Másik a halászat és halfeldolgozás A 29 kamcsatkai partok előtt elhúzó hideg tengeráramlás miatt a

halállomány nagyon gazdag. A halat a kikötőkben dolgozzák fel. A kőolajat és a földgázt a Szahalinról az Oha és Komszomolszk között megépült vezetéken szállítják a nagyvárosba, ahol feldolgozása folyik. Jelentősebb vegyipar azonban a körzetben nem fejlődött ki. Távol-Kelet ipara Főbb városok 1. Vlagyivosztok (627 ezer) a körzet legdélibb részének, a tengermelléknek legnagyobb városa, mely a transzszibériai vasút végállomása. Védett, mélyvizű kikötője ma az egyik legfontosabb orosz kikötő. A kikötőben jelentős ipar alakult ki Legfontosabb a hajóépítés Itt nemcsak kereskedelmi hajók készülnek, hanem halászhajók és hadihajók is. Elektrotechnikai üzemében rádiót, televíziót, háztartási eszközöket készítenek. Import nyersanyagokat dolgoz fel a vegyipar, amelynek legfőbb ága a gyógyszergyártás. A textil- és élelmiszeripar egyrészt szintén import alapanyagokra épült, másrészt feldolgozza a halászflotta

szállította halakat. A szép, amfiteátrumszerűen hegyekkel övezett öbölben óceánkutatási bázis működik. A keletről érkező külső töke jelentős hányada a városban kezd működni. 2. Nahodka (162 ezer) Vlagyivosztok "dublőre", a második Csendes-óceáni kikötő, fontos exportkikötő. Nahodka személyforgalmát is érdemes említeni Innen indulnak a t engerpart nagyvárosaiba, illetve Japánba, Hongkongba, Szingapúrba, Bangkokba, Calcuttába, stb. a rendszeres hajójáratok. Hajóépítés és -javítás nagy jelentőségű tevékenység a városban Ezen kívül: Komszomolszk, Habarovszk, Birobidzsán 30 Összefoglalás Az orosz gazdaság összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint 5 évvel ezelőtt, amikor a moszkvai kormány drasztikusan leértékelte a rubelt. Az utóbbi 4 évben 6,3 %-os volt a hazai össztermék (GDP) átlagos növekedése, évente átlagosan 7,6 %-kal bővült az ipari termelés, s a költségvetési hiányt többlet

váltotta fel. A devalváció nyomán fellendült az orosz ipar termelése, és a korábban importcikkeket kereső oroszok egyre több jó minőségű hazai terméket vásároltak. A 2003. őszi parlamenti és 2004 eleji elnökválasztásra készülő orosz vezetés azt folyamatosan hangsúlyozza, hogy az utóbbi években valamennyi társadalmi réteg helyzete javult: 2002. és 2003 júniusa között például 10 %-kal nőtt az emberek reáljövedelme A külföldi elemzők másképp látják a helyzetet. Szerintük az orosz „csoda” hátterében elsősorban külső tényezők állnak. Manapság ugyanis közel 3-szor annyit adnak 1 hordó olajért, mint 1998-ban, amikor 10 dollár körül volt a legfontosabb az olaj világpiaci ára, s ugyancsak jót tett az orosz gazdaságnak az euró megerősödése, mert megdrágította a Nyugat-Európából származó importot. Elmondható tehát az, hogy a gazdasági fejlődés azokban a körzetekben nőtt jobban, ahol bőven állnak

rendelkezésre nyersanyagok (kőolaj, földgáz) és rendelkezésre áll megfelelő szakképzett munkaerő, infrastruktúra, technológia. Az európai rész gazdasága jelentősen fejlődik (ez a legsűrűbben lakott terület), itt megtalálható a szakképzett munkaerő és infrastruktúra, de jelentős energiahiánnyal küszködik pl. Központi körzet: Moszkva, Jaroszlavl, Vlagyimir Központi fekete földek övezete: Voronyezs, Kurszk. A keleti részben pedig a nyersanyagigényes ágazatok fejlődnek, mert itt bőségesen áll rendelkezésre nyersanyag, de itt a fejlődést akadályozza, hogy nincs megfelelő szakképzett munkaerő pl. Északi körzet: Murmanszk Urali iparvidék: Ufa, Cseljabinszk, Jekatyerinburg Nyugat-Szibéria: Omszk, Novoszibirszk. 31 Felhasznált irodalom: - Rudl József: A Szovjetunió utódállamai - www.hvghu - www.magygazdhu 32