Irodalom | Középiskola » Móricz Zsigmond egy szabadon választott novellájának elemző bemutatása

Móricz Zsigmond egy szabadon választott novellájának elemző bemutatása Amit a "magyar Ugar"-versekben Ady, azt prózában Móricz Zsigmond valósította meg. Rokon lelkek voltak, hasonlóan szemlélték a magyarságot. Adyt ostorozó hazaszeretete kegyetlen kritikára sarkallta: arra, hogy megkérdőjelezze a XIX. század folyamán kialakított, de azóta kiüresedett és realitását vesztett magyarság-képet. Kegyetlen őszinteséggel mutatja be az elmaradottságot, rántja le a leplet az idillbe öltöztetett nyomorról. Móricz is ezt tette, mikor a falu népének újszerű, realisztikus ábrázolásában rámutatott a kis közösségek életének árnyoldalaira, csakúgy, mint az egyszerű emberekben rejlő mélységre. Előzmények: • • • Elég későn érik be: csak 29 évesen találja meg saját hangját Már első, sikert jelentő novellájában is (Hét krajcár) szakít az addigi hagyományokkal, s a Mikszáthtól ismert anekdotázó, mesélő

stílussal szemben egy letisztultabb, egyszerűbb és világosabb stílust valósít meg Népköltészeti gyűjtőutakon vesz részt Szatmár megyei településeken Elemzési szempontok: • • • • • • • újszerű parasztábrázolás realista és naturalista jegyek drámai felépítés balladai elemek szimbolikus értékű tárgyak jelenléte nyelvi felépítés címadás Választható: Tragédia, Barbárok, Szegény emberek Barbárok • • A magyar irodalom egyik legmegrendítőbb novellája Utolsó írói korszakának alkotása (30-as évek) Újszerű parasztábrázolás: • • • Elmaradottság, műveletlenség - erkölcsi szempontból is Kegyetlen, embertelen világba kalauzol - nem általános, de létező probléma: nem lehet szemet hunyni felette Nem idillikus a pusztai élet (- Petőfi alföldje) Realista és naturalista jegyek: • • • • Pl. az apa, a fiú és a kutya kegyetlen halála; a veres juhász és társa falatozása a sír felett

Párbeszédek Pusztai világ szűkszavú bemutatása Szereplők lelkivilágának objektív ábrázolása Drámai felépítés: • • • • Három részből áll, ami megfelel a drámai művek három felvonásának Drámai tetőpontjuk van az egyes részeknek Sok benne a dialógus (a középső részben az epika dominál, így a párbeszédes és elbeszélő részek váltogatása jellegzetes ritmust szül) Drámai feszültség Balladai elemek: • • • • • • A novella megírásának alapjául egy moldvai ballada szolgált, ami egy megölt havasi pásztorról szólt Ismétlések Kihagyásos szerkesztés Mesés-balladisztikus elem a novellában az asszony kereső útja Babonaság (a veres juhász bűnösségének bizonyítása) Színek szimbolikus értéke Szimbolikus értékű tárgyak jelenléte: • A szíj, amely részben a gyilkosság ürügye, majd eszköze, végül maga a bizonyíték lesz Nyelvi felépítés: • • • • Tömör, szűkszavú párbeszédek

(feszültségnövelő eszköz) Hiányos mondatszerkesztés (balladai elem+feszültségkeltés) Drámai párbeszédek (vallatás-jelenet) Háttérben a leírás, nem ad korképet sem Címadás: • • A mű záró szava ez, ami a vizsgálóbíró szájából hangzik el: ez az ő ítélete A barbárságra utal, ami ebben az értelmezésben kegyetlenséget, műveletlenséget és embertelenséget egyaránt takar Ez a világ azonban nem teljesen romlott, hiszen vannak még olyan tagjai is, mint Bodri juhász - az áldozat. Igazán megrendítővé attól válik a novella, hogy valójában nem a szegénység vagy az éhség viszi rá szereplőjét a gyilkosságra, hanem a puszta szerzésvágy. S teszi mindezt egy olyan világban, ahol egymásra vannak utalva az emberek