Fizika | Áramlástan » Gausz-Perjési - Áramlástan tesztkérdések megoldással

Dr. Gausz Tamás – Dr Perjési István . TESZT KÉRDÉSEK BME Repül gépek és Hajók Tanszék Budapest 2004 Tudnivalók Ez a kérdés-tár a BME Közlekedésmérnöki Kar „H - és Áramlástan II” – „ÁRAMLÁSTAN” tantárgyát tanuló, nappali tagozatos hallgatók számára készült. A nagyon nagy hallgatói létszám – 150 f vagy még több – sajnálatos módon a zárthelyiken és vizsgákon megköveteli valamilyen „sz r ” alkalmazását: az ebben az anyagban leírt teszt kérdések ezt a célt szolgálják. A zárthelyiken összesen 25 kérdésb l 19-et (25 perc alatt), a vizsgákon összesen 30 kérdésb l legalább 24-et (30 perc alatt) kell ebb l a teszt-tárból összeállított kérdésekb l helyesen megválaszolni. Aki nem éri el a szükséges helyes válasz-számot, az a vizsgáját elégtelen osztályzattal fejezte be! A kérdésekhez három választ írtunk, ezek közül csak egy helyes. A helyes választ aláhúzással jelöltük meg. Ennél

az eljárásnál azt tételeztük fel, hogy aki az elméleti anyagot megértette és legalább minimális szinten elsajátította, annak ez a teszt feladat – akár könnyedén is – megoldható. Ezt a feltételezést alátámasztják a teszt-tár els kiadásától eddig eltelt nyolc félévben szerzett tapasztaltok: viszonylag sok a teljes megoldás és a felkészült hallgatók jó megoldás esetén sem veszik igénybe a rendelkezésükre álló teljes id t – az átlagos kitöltési id vizsgákon 20 perc körül mozog. Még tovább is mehetünk: azok között, akik kihasználják a 30 percet, viszonylag nagy a bukás arány. Fel kell hívni azonban a tisztelt Hallgatóság figyelmét arra hogy, a teszt kérdések elsajátítása és a vizsga ezen részének sikeres teljesítése még korántsem biztosíték a teljes vizsga sikerére! A teszt rendszer vizsgáztatás hátránya, hogy a tananyagot a vizsga ezen részéhez nem kell készség szinten elsajátítani, elegend , ha a

vizsgázó „felismeri” a kérdést és a helyes választ – és ez, sajnos mechanikus tanulással is lehetséges. A sikeres vizsgához tehát nem elegend a teszt kérdések mégoly alapos áttanulmányozása és megtanulása – feltétlenül szükséges az ismertek elmélyítése és begyakorlása. Az emberi tanulás folyamatában rendkívül fontos szerep jut a példáknak, feladatoknak. Egy-egy új fogalmat megérteni – szerintünk – példákon keresztül lehet. (Gondoljunk pl a „kék” színre: ha megmondjuk valakinek, hogy mely hullámhosszúságú fény a kék, attól még nem fogja ezt a színt megismerni. Ha azonban néhány példát mondunk – kék ég, kék autóbusz stb – akkor kialakul a kék szín fogalma, amit aztán persze a definíció pontosít.) Az általános definíció is szükséges és az kimondható akár a tanulási folyamat legelején is, de a példák ekkor is nélkülözhetetlenek! Lényegében a definíció megtanulása és példák

megoldása együtt jelentik az ismeretek gyarapítását. Véleményünk szerint elegend en sok példát kell megoldani („Áramlástan”-ból is), hogy az el írt tananyag a megfelel szinten elsajátítható legyen. Ebben az esetben a sikeres vizsga valószín sége is igen nagy lesz. A feladatok megoldásánál ajánlott tematikusan eljárni: az egyszer bbt l a bonyolultabb felé haladva célszer haladni. E tekintetben mértékadó az el adás: annak felépítése – véleményünk és eddigi tapasztalataink szerint – a legcélszer bb tanulási utat jelöli ki. Javasoljuk a tisztelt Hallgatóknak, gondolják át: egy-egy feladat megoldásánál akkor van meg a megfelel felkészültségük, ha a feladatot megértése után gondolatban megjelenik a (helyes) megoldás terve! E bevezet rész lezárásaként szabadjon megjegyezni, hogy a sikeres tanulás nem csupán egy eredményes vizsgához vezet, hanem ezen túl az ember adott esetben (igen komoly) sikerélményt élhet meg,

olyat, ami a további munkájában is hatékonyan segíti el re. A teszt-tárban el forduló esetleges hibákra vonatkozó észrevételeket hálás köszönettel fogadunk. Jó tanulást és sok sikert kívánnak a: 1 1. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezetlen) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 2. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezett) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 3. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezett és rendezetlen) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 4. A statikus nyomás a gázokban: A/ fordítottan arányos a s r séggel, egyenesen arányos a h mérséklettel

és gázállandóval; B/ egyenesen arányos mindhárom jellemz vel; C/ egyenesen arányos a s r séggel és fordítottan arányos a h mérséklet és a gázállandó szorzatával. 5. A dinamikus jellemz k mérése (p,T) közvetlenül: A/ lehetséges, hiszen az adott eszközök rendelkezésre állnak; B/ nem lehetséges, mivel nem tudjuk elkülöníteni a rendezetlen és a rendezett mozgást; C/ nem érdekes, hiszen a statikus jellemz k ismerete mindig elégséges a számításokhoz. 6. Az össz- vagy torlóponti jellemz k (p,T) mérése történik: A/ közvetlenül; B/ közvetve; C/ nem lehetséges. 7. A statikus nyomás mérése történik: A/ közvetlenül; B/ közvetve; C/ nem lehetséges 8. A statikus h mérséklet meghatározása történik (Mach szám <0,3): A/ közvetlenül mérés útján; B/ más jellemz k méréseib l számítás útján; C/ nem lehetséges. 9. A folyadéksúrlódás szükséges feltétele: A/ egyes részecskék vagy rétegek egymáson való elmozdulása;

B/ a részecskék közötti sebességkülönbség; C/ az egyes rétegek közötti statikus nyomáskülönbség. 10. A cseppfolyós közegek lamináris áramlásánál a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák rendezetlen h mozgása; C/ a molekulák közötti kohéziós er . 11. A cseppfolyós közegek turbulens áramlásánál a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák rendezetlen h mozgása; C/ a turbulens impulzuscsere és a molekulák közötti vonzóer . 12. A lamináris gázáramlásban a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák közötti kohéziós er ; C/ a részecskék rendezetlen h mozgása. 13. A gáznem közegek viszkozitása a h mérséklet csökkenésével: A/ n , mert a kohéziós er csökken a molekulák közötti távolság növekedése miatt; B/ n , mert változik a molekulák sebessége; C/ csökken, mert a molekulák rendezetlen mozgása, így a

molekuláris impulzuscsere is csökken. 14. A molekulák között ható er a köztük lev távolság függvényében: A/ mindig vonzer ; B/ mindig taszító er ; C/ lehet bármelyik, csak a távolságtól függ. 15. A kavitáció: A/ termokémiai; B/ eróziós; C/ korróziós jelenség 2 16. A kavitáció áll: A/ g zbuborékok keletkezése a nyomás növekedése miatt, ezek nagyobb nyomású helyre kerülve összeroppannak, a nyomáshullámok a felületet roncsolják; B/ g zbuborékok keletkezése a nyomás csökkenése miatt, ezek nagyobb nyomású helyre kerülve összeroppannak a nyomáshullámok a felületet roncsolják; C/ g zbuborékok keletkezése a nyomás növekedése miatt, ezek kisebb nyomású helyre kerülve összeroppannak, a nyomáshullámok a felületet roncsolják. 17. Ha egy adott h mérséklet folyadékban a nyomás a telítési nyomásra csökken, akkor: A/ megsz nik a g zfázis; B/ a folyadékban megindul a g zképz dés; C/ megsz nik a folyadékfázis. 18. A

nyomás skalár jellegének bizonyításánál: A/ egy elemi háromszög alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát elhanyagoltuk; B/ egy elemi négyzet alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát elhanyagoltuk; C/ elemi háromszög alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát figyelembe vettük. 19. A SI mértékegységrendszer mechanikai alapegységei: A/ id , hosszúság, er ; B/ id , hosszúság, tömeg; C/ id , hosszúság, er , tömeg. 20. A víz kritikus jellemz inél (p, T ) nagyobb értékeknél jelentkez halmazállapotok: A/ folyadék halmazállapot; B/ folyadék és g z halmazállapot; C/ gáz halmazállapot. 21. A folyadékok áramlástanában alapvet en hány megmaradási elvre támaszkodunk: A/ 3; B/ 4; C/ 5. 22. A skalártér változásának irányával párhuzamos, növekedésének irányába mutat, hossza arányos a változás mértékével, mer

leges a szintfelületre: A/ divergencia; B/ rotáció; C/ gradiens. 23. Egy vektortér hely szerinti változását teljes mértékben jellemezhetjük: A/ gradienssel; B/ deriválttenzorral; C/ divergenciával. 24. Egy tetsz leges tér tetsz leges vektorát egy másik vektorba viszi át, ún "affin transzformációval". A/ gradiens; B/ deriválttenzor; C/ rotáció 25. Egy folytonosan deriválható c(r) vektortérben a térfogatáram és a vektortér divergenciája között kapcsolatot teremt: A/ Stokes tétel; B/ Gauss-Osztrogradszkij tétel; C/ Helmholtz II. tétele 26. A folyadék s r ségét általánosan leírja egy olyan skalártér, amely: A/ kétváltozós; B/ háromváltozós; C/ négyváltozós skalár függvény. 27. A változó határra vonatkozó térfogati integrálok differenciálási szabályát felhasználtuk: A/ a hidrosztatika alapegyenletének; B/ a transzportegyenlet; C/ a szubsztanciális gyorsulás levezetésénél. 28. A transzportegyenlet többek

között közvetlenül felhasználható: A/ a hidrosztatika integrált alapegyenletének és a folytonosság törvényének; B/ a Canchy-Riemann egyenletrendszer és a folytonosság törvényének; C/ a folytonosság törvényének, Euler dinamikai egyenletének és az impulzus tétel levezetésénél. 29. A szubsztanciális, a lokális és a konvektív változások között kapcsolatot teremt: A/ GaussOsztrogradszkij tétel; B/ transzport egyenlet; C/ deriválttenzor szimmetrikus része 3 30. Melyik egyenletsor igaz teljességében? A/ div(gradU) = 0; rot(rot)c = 0; B/ rot(gradU) = 0, div(rot c ) = 0; C/ div(rot c ) = 0; rot(rot c ) = 0. 31 A newtoni folyadékok jellemz je: A/ A csúsztatófeszültség a s r ség és a nyomás függvénye; B/ A csúsztatófeszültség a dinamikai viszkozitással és a deformáció sebességgel egyenesen arányos; C/ A csúsztatófeszültség nem egyenesen arányos a deformáció sebességgel. 32. A folyadékokban keletkez nyomás: A/ Pozitív és

negatív is lehet; B/ Csak pozitív lehet; C/ A nyomás és a csúsztató feszültség el jele csak együtt adható meg; 33. A nyomás illetve a csúsztató feszültség: A/ Az elemi részecskék alakjától függ; B/ A részecskék haladó mozgásának és perdületének viszonyától fiigg; C/ Az id egységre és felületegységre es mozgásmennyiség-változás megfelel összetev je. 34. A cseppfolyós közegek kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével: A/ csökken, mert a kohéziós er csökken a molekulák közötti távolság növekedése miatt; B/ csökken, mert a molekulák közötti távolság csökken; C/ n , mert a molekulák közötti távolság csökken. 35, Súrlódási veszteségekt l eltekintve, azonos cs keresztmetszet esetén, hol lép ki több gáz egy gázhálózatból, ha gáz < leveg : A/ földszinten; B/ els emeleten; C/ mindkét helyen azonos a tömegáram. 36. A grad(p) = 0 összefüggésre lehet hivatkozni; A/ a kéményhuzat és a

légnyomásos gumiabroncs ( ckerék = 0 ); B/ a hidraulikus emel és a légnyomásos gumiabroncs; C/ a centrifugális sz r és a légnyomásos gumiabroncs m ködésének magyarázatánál. 37. Egy gyorsuló tartálykocsi homlokfelületének alsó részén elhelyezett csapon keresztül kifolyó térfogatáram a nyugalmi helyzethez képest: A/ csökken; B/ nem változik; C/ n . 38. Melyik esetben lesz egy vízszintesen gyorsuló zárt tartályban a víz felszíne közel mer leges a haladás irányára ? A/ a = g ; B/ a = 3 g ; C/ a = 500 g . 39. Potenciálos er tér esetén a rot( g)=0 egyenletet fejtettük ki a következ állítás bizonyítása miatt: A/ a térer gradiense egyenl nullával; B/ a térer rotációja egyenl nullával; C/ a térer divergenciája egyenl nullával. 40. A grad( ) x g = 0 egyenletb l következik: A/ a térer sség vektora mer leges a s r ség változásának irányára; B/ a térer sség vektora párhuzamos a s r ség változásának irányával; C/ a

nehézségi er térben a s r ség változása nullával egyenl . 41 A 0 = ρ g − gradp egyenlet deriválásánál felhasználtuk: A/ rot(grad p) = 0 és = áll; B/ rot(grad )=0 és = áll; C/ rot(grad p) = 0 és ≠ áll. 42. A hidrosztatika differenciálegyenletének levezetésénél felhasználtuk: A/ a folytonosság törvényét; B/ Gauss-Osztrogradszkij tételét; C/ Stokes tételét. 43. A g = grad(p) összefüggés egységnyi A/ súlyra; B/ tömegre, C/ térfogatra vonatkozó er ket határoz meg. 44. Egy forgó rendszerben, a forgástengellyel nem párhuzamos irányú mozgás miatt jelentkezik: A/ centrifugális, B/ centripetális, C/ Coriolis gyorsulás. 4 45. Egy tartály függ legesen lefelé a < g gyorsulással mozog A tartályfenéken elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 46. Egy tartály függ legesen lefelé a = g gyorsulással mozog A tartályfenéken

elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nincs kiáramlás. 47. Egy tartály függ legesen lefelé a > g gyorsulással mozog A tartályfenéken elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nincs kiáramlás. 48. Egy tartály függ legesen lefelé a > 0 -val mozog A felvett tengely (z) lefelé mutat Ekkor a potenciál A/ U = a.z-gz; B/ U = -az-gz; C/ U= az+gz 49. Egy tartály függ legesen lefelé a < 0 -val mozog A felvett tengely (z) lefelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U = a.z-gz; B/ U = -az-gz; C/ U = az+gz 50. Egy tartály függ legesen lefelé a < 0 -val mozog A felvett tengely (z) felfelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U = a.z - gz; B/ U = -az + gz; C/ U = az + gz 51 Barotróp a közeg, ha a rugalmassági modulus (E): A/ változik; B/ nem függ ett l; C/ E = áll. 52. Az atmoszférára felírt dp

ρ = g dz egyenlet igaz: A/ =áll és a z tengely felfelé mutat; B/ ρ ≠ áll és a z-tengely felfelé mutat; C/ ρ ≠ áll és a z-tengely lefelé mutat. r2 53. A p x − p 0 = ρ (r ) r ω 2 dr egyenlet vonatkozik: A/ = áll és centrifugális er tér; B/ ρ ≠ áll r1 áll és Coriolis er tér; C/ ρ ≠ áll és centrifugális er tér esetére. 54. Egy úszó test stabilitásának feltétele, ha egy referencia-szintt l függ leges irányban a súlypont helye zs-sel és a metacentrum helye zc-vel jelzett (z tengely felfelé mutat): A/ zc > zs; B/ zc < zs; C/ zs = zc; 55. A folyadék vagy gáz rugalmassági modulusa (E) egyenl : A/ E = E= ρ dρ dp ; B/ E = dp dρ ρ ρ dp . dρ ; C/ 56. A forgási paraboloid térfogatának meghatározásánál felhasználtuk: A/ V = z 2 dA ; B/ A V = r dA ; C/ V = K r dA 2 A 2 A 57. Egy körpályán mozgó tartályautóban a folyadék felszíne: A/ vízszintes; B/ másodfokú hiperboloid; C/ sugár irányában emelked

felszín. 58. A térer sség: A/ az er tér örvénymentessége esetén létezik; B/ az egységnyi tömegre ható er ; C/ csak akkor létezik, ha van potenciál; 59. A hidrosztatika alapegyenlete: A/ csak súrlódásmentes (ideális közegre) igaz; B/ állandó s r ség közeg esetén csak örvénymentes er tér esetén igaz; C/ csak folyékony folyadékokra igaz; 5 60. A folyadék nyugalomban lehet egy megfelel en választott koordinátarendszerben: A/ nehézségi és centrifugális er tér hat rá; B/ ha nehézségi és Coriolis er tér hat rá; C/ ha centrifugális és Coriolis er tér hat rá. 61 Egy lassuló tartálykocsi homlokfelületének alsó részén elhelyezett csapon keresztül kifolyó térfogatáram a nyugalmi helyzethez képest: A/ csökken ; B/ nem változik; C/ n . 62. A potenciál: A/ akkor létezik, ha a térer rotációja nulla; B/ a térer sség által végzett munka; C/ vektor-vektor függvénnyel írható le. 63 Ha rot(g) = 0 akkor a: A/ a s r ség

állandó; B/ állandó s r ség esetén létezik a nyomás gradiense; C/ állandó s r ség esetén csak ekkor lehet valamely folyadék nyugalomban. 64. Egy forgó tartály lefelé g nagyságú gyorsulással mozog: A/ a folyadék felszíne másodfokú forgási paraboloid alakot vesz fel; B/ a folyadék a tartály fels részében helyezkedik el; C/ a folyadék a tartályon belül egy hengergy r formát vesz fel a forgástengely körül. 65, A hidrosztatika alap differenciál-egyenlete szerint a A/ nyomás egyenesen arányos a térer sséggel, ha a s r ség állandó; B/ a nyomás gradiensének az irányát a térer sség mutatja meg; C/ a felületi er k egyensúlyban vannak. 66. A potenciálos er terek potenciálja összeadásával több er tér együttes potenciálját kapjuk: A/ ez az állítás csak a hidrosztatikában igaz; B/ mindig igaz; C/ ilyen tétel nincs. 67. A p = - U + áll: A/ hidrosztatika integrális alapegyenlete, minden hidrosztatika feladatra igaz; B/ a Bernoulli

egyenlet speciális alakja, barotróp közegekre érvényes; C/ összenyomhatatlan közeg, hidrosztatikai feladat esetén érvényes. 68. Melyik állítás igaz? A/ a konvektív és a lokális változás különbsége a szubsztanciális változás; B/ a konvektív változás a másik kett hányadosa; C/ a szubsztanciális változás a lokális és a konvektív összege. 69. Potenciálos er térben - a térer sség rotációja nulla, a potenciál a térer ellen végzett munka és a potenciál negatív gradiense a térer sség: A/ csak a második állítás igaz; B/ az els és a második állítás igaz; C/ mindhárom állítás igaz. 70. Egy ekvipotenciális felület mentén a nyomás állandó, ha A/ a s r ség állandó; B/ két közeg határán vizsgáljuk a nyomást; C/ a térer sség rotációja azonosan nulla. 2 71 A 1 dp ρ kifejezéssel a; A/ a folyadékok összenyomhatóságát vesszük figyelembe; B/ a barotróp ( = (p)) tulajdonságú közeg számítható csak; C/

deriválásával éppen gradU-t kapunk. 72. − p dA + ρ g dV = 0 egyenlet kifejezi a: A/ felületi és a térfogati er k egyensúlyát; B/ A V felületi er k mínusz egyszerese a felhajtóer ; C/ a térfogati er k mindig egyensúlyban vannak. 73. A potenciál: A/ létezik, ha a térer zárt görbe menti integrálja nulla; B/ csak a gravitációs és a centrifugális er térben létezik; C/ a térer sség mindig kiszámítható mint két pont közti, tetsz leges vonalintegrál. 74. Ha síkáramlásban az áramvonalak közötti távolság csökken, akkor a sebesség: A/ nem változik; B/ csökken; C/ n . 75. Szívási pont akkor értelmezhet , ha: A/ egy áramvonal és egy ekvipotenciális vonal metszi egymást; B/ két áramvonal metszi egymást; C/ kett vagy több ekvipotenciális vonal metszi egymást. 6 76. Szívási pont értelmezhet : A/ súrlódásos folyadék forgó tartályban történ mozgásánál; B/ súrlódásos folyadék diffúzorban történ áramlásánál; C/

potenciálos örvény esetében. 77. Egy elemi folyadékrészecske útja instacionárius áramlásban: A/ nyomvonal; B/ pálya; C/ áramvonal. 78. Az a görbe, melyen a tér valamely pontján áthaladt részecskék egy adott pillanatban sorakoznak: A/ nyomvonal; B/ áramvonal; C/ pálya. 79. Bármely áramlásban az a görbe, melynek a sebességvektorok mindenütt érint i: A/ pálya; B/ áramvonal; C/ nyomvonal. 80. Az s rögzített folyadékelem vizsgálatánál a c = ∂r ∂2 r és a = egyenleteket kapjuk: A/ ∂t s ∂ t2 s az Euler-féle; B/ a Lagrange-féle; C/ mindkét leírási módnál. 81. Egy kontinuum-elem fizikai jellemz jének id egységre es változását megadja a fizikai jellemz tér- és id beli megoszlását leíró f(r,t) fizikai tér lokális és konvektiv változás összegeként, a: A/ derivált tenzor; B/ transzport egyenlet; C/ Gauss-Osztrogradszkij tétel. 82. Pályagörbét alapvet en alkalmaz a A/ Lagrange-féle; B/ Euler-féle; C/ Kelvin-féle leírási

mód 83. Áramvonalakat alapvet en alkalmaz a A/ Lagrange-féle; B/ Euler-féle; C/ Helmholtz-féle leírási mód. 84, Az áramfelületen, vagy az áramcs palástján kontinuum ( =áll) nem léphet át, hiszen A/ c . dr = 0; B/c x dA = 0; C/ c dA = 0 85. Forrás és nyel akkor értelmezhet , ha ezekben mint a tér szinguláris pontjaiban A/ az ekvipotenciális vonalak; B/ az áramvonalak; C/ mindkét fajta vonalak metszik egymást. 86. Az Euler-féle leírási mód a sebességet és a gyorsulást a tér és id függvényeként adja meg, csak instacionárius áramlás vizsgálatára alkalmas és minden egyes tömegelem mozgásának részletes id beli lefolyását követi. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els kett igaz; C/ csak az els állítás igaz. 87. Kétdimenziós az áramlás, ha: A/ c z = 0 ; C/ c z = 0 ; ∂ cy ∂ cy ∂ cx ∂ cx = 0; = 0; = 0 ; B/ c z ≠ 0 ; = 0; ∂z ∂z ∂z ∂z ∂ cy ∂ cx ≠ 0; = 0. ∂z ∂z 88. Változó keresztmetszet

hengerszimmetrikus cs áramlásoknál, ha a tényleges c = c (r,x,t) sebességtér helyett, a cs keresztmetszetre az r sugár szerinti .átlagolással kapott c = c (x) sebességfüggvénnyel dolgozunk, ezért az áramlás: A/ háromdimenziós; B/ kétdimenziós; C/ egy dimenziós. 89. A mozgó kontinuumnak az álló és mozgó vonatkoztatási rendszerb l észlelhet sebességeinek elnevezése, sorrendben: A/ kerületi és abszolút; B/ abszolút és relatív; C/ abszolút és kerületi. 90. A mozgó vonatkoztatási rendszer pontjainak, mint geometriai helyeknek a vonatkoztatási rendszer mozgásából ered , de az álló vonatkoztatási koordinátarendszerben észlelhet sebessége a: A/ kerületi (szállító); B/ relatív; C/ abszolút. 91. Egy mozgó kontinuum-elem fizikai jellemz jének konvektív változása (∂ f ∂ r ) a vizsgált tér: A/ gradiens-vektora skalártér esetén; B/ derivált-tenzora vektortér esetén; C/ derivált-tenzora skalártér esetén. 7 92. A

szubsztanciális, a lokális és a konvektív változás azonosan zérus, ha az adott tér: A/ instacionárius és inhomogén; B/ stacionárius és inhomogén; C/ stacionárius és homogén. 93. A megmaradási elvek matematikai megfogalmazása mérlegegyenletekhez vezet A mérlegegyenleteket mindig zárt, együttmozgó rendszerre kell felírni, Lagrange-féle leírási módnak megfelel egyenleteket használunk. A számítások elvégzésére az Euler-féle leírási módnak megfelel egyenleteket használunk. Véges kiterjedés zárt rendszerek esetén az áttérést lehet vé teszi: A/ a folytonosság tétele; B/ a transzport egyenlet; C/ Gauss-Osztrogradszkij tétele. 94. A derivált-tenzor szimmetrikus és aszimmetrikus részét egyaránt felhasználtuk a A/ CauchyRiemann egyenletrendszer; B/ a szubsztanciális gyorsulás: C/ a folytonosság törvényének levezetésénél. * c2 ∂c − c x rotc ; a k = c+2 xc 2 ∂r A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/

csak az els és második állítás igaz. 95. A konvektiv gyorsulás egyenl : ak =Dc; a k = grad 96. A kontinuum-elem teljes alakváltozását el állítja: A/ transzláció, rotáció, dilatáció, disztorzió; B/ disztorzió, dilatáció; C/ transzláció, dilatáció, disztorzió. 97. Ismeretes, hogy a derivált-tenzorban megtalálhatók a relatív nyúlási sebességek Ezek kapcsolódnak a: A/ disztorzió; B/ divergencia; C/ rotáció fogalmához. 98. A derivált tenzor szimmetrikus részének f átlón kívüli elemei kapcsolódnak a A/ divergencia; B/ rotáció; C/ disztorzió fogalmához. 99. A derivált tenzor aszimmetrikus része lefedi a: A/ divergenciát; B/ rotációt; C/ disztorziót 100. Az egységnyi kontinuum-térfogat dilatáció-sebességét szögdeformációja; B/ rotációja; C/ divergenciája. jeleni a sebességtér A/ 101. Az elemi dV térfogatú téglatest dx és dy élei nem azonos irányba fordulnak el a A/ rotáció; B/ disztorzió; C/ divergencia

vizsgálatakor. 102. Az elemi dV térfogatú téglatest dx és dy élei azonos irányba fordulnak el A/ rotáció; B/ disztorzió; C/ divergencia vizsgálatakor. 103. A kontinuum részecske forgástengelyének irányába mutat és szögsebességének kétszeresét jelenti a A/ disztorzió; B/ dilatáció; C/ rotáció. 104. Egydimenziós áramlás esetén a folytonosság törvényének dA dc dρ dA dc dρ dc dA dρ + + = 0 ; C/ = + ; B/ − = . A/ ρ ρ ρ A c A c c A lehetséges formája: 105. Összenyomható közeg stacionárius és instacionárius áramlása, valamint összenyomhatatlan közeg áramlása esetén sorrendben az alábbi egyenletek érvényesek: A/ div( ρ c ) = 0 ; B/ ∂ρ + div( ρ c ) = 0 ; div(c ) = 0 . ∂t ∂ρ + div( ρ c ) = 0 ; div (ρ c ) = 0 ; div(c ) = 0 . ∂t C/ div(c ) = 0 ; div( ρ c ) = 0 ; ∂ρ + div( ρ c ) = 0 . ∂t 8 106 Összenyomható, instacionárius, adott forráser sség >0, áramlás esetén érvényes: A/ ∂ρ ∂ρ ∂ρ

Φ+ + div( ρ c ) = 0 ; B/ + div( ρ c ) = Φ ; C/ Φ = − div (ρ c ) . ∂t ∂t ∂t 107. A d ρ dV = 0 egyenletet felhasználtuk a A/ lokális gyorsulás; B/ disztorzió; C/ dt V (t ) folytonosság törvényének levezetésénél. 108. Melyik sebességtérnél nem nulla a konvektív gyorsulás, ha cy=0; cz=0; =áll; x, y és t adott: A/ cx=K.xt2; B/ cx =Kty; C/ cx =ky 109. Ha létezik egy (r,t) skalár-vektor függvény, amelyb l a sebességtér gradiens képzéssel származtatható le, akkor az a sebességtér A/ örvényes; B/ súrlódásos; C/ örvénymentes. 110. A sebességi potenciál bevezetésénél felhasználtuk a A/ Stokes; B/ Gauss-Osztorgradszkij; C/ Helmholtz tételét. dc c + = 0 egyenlet érvényes A/ lineáris; B/ parabolikus; C/ hiperbolikus dr r sebességmegoszlásnál. 111. A 112. A rot (c ) z = dc c + = áll egyenletet melyik sebességmegoszlás levezetéséb l kaptuk meg: A/ dr r lineáris; B/ parabolikus; C/ hiperbolikus sebességmegoszlásnál. 113.

Egyenes, állandó keresztmetszet cs ben gyorsuló áramlás esetén a pálya a nyomvonal és az áramvonal: A/ egybeesnek; B/ nem esnek egybe; C/ csak pálya és a nyomvonal. 114. A dipólus komplex potenciálja: A/ W = kln(z); B/ W = ikln(z); C/ W = M/z 115. A [m3/(sm)] a mértékegysége egyszer sítés nélkül: A/ az áramfüggvénynek; B/ a sebességi potenciálnak; C/ a tömegsebességnek. 116. Két ívelt áramvonalat felvéve, a sebességkomponensek és a dx, dy távolságok szorzatával a keresett jellemz teljes differenciálját kifejezve, továbbá a teljes differenciált a szokásos módon felírva levezettük: A/ a Cauchy-Riemann egyenleteket; B/ a komplex potenciált; C/ a sebességi pontenciált. 117. Melyik válasz tartalmaz hibátlan összefüggéseket: A/ cˆ = dW ; zˆ = r (cos β − i sin β ) = r e − iβ ; W = c ∞ e − iα z ; dz B/ cˆ = dW ; zˆ = r (cos β + i sin β ) = r e + iβ ; W = c ∞ e iα z dz C/ cˆ = dW dz ; zˆ = r (cos β + i sin β ) =

r e + iβ ; W = c ∞ e iα z . 118. Az ekvipotenciális vonalak átmennek az origón, az áramvonalak koncentrikus körök a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás (nyel ) esetében. 119. Az áramvonalak átmennek az origón, az ekvipotenciális vonalak koncentrikus körök a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás (nyel ) esetében. 120. Az áramvonalkörök középpontjai a nyel és a forrás határátmenet el tti összeköt egyenesére mer leges egyenesre esnek a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás(nyel ) esetében. 9 121 Potenciálos síkáramlások esetében, ha ∆x 0 , V ∞ , hogy a V ∆x szorzat egy véges értékhez tart, ekkor az áramkép tartalmaz, A/ forrást: B/ dipólust; C/ potenciálos örvényt. 122. A dipólus párhuzamos áramlásban egy olyan áramképet állít el , amely megfelel A/ egy örvény; B/ egy körhenger; C/ egy forrás körüli áramlásnak. 123. A ~ p = 1 − 4 sin 2 α a kifejezést megkaptuk a c = cˆ =

2 c sin α összefüggés ∞ felhasználásával az alábbi potenciálos síkáramlás vizsgálatánál A/ dipólus párhuzamos áramlásban; B/ dipólus és örvény párhuzamos áramlásban; C/ örvény párhuzamos áramlásban. p = 1 − 4 sin 2 α és a c = cˆ = 2 c sin α összefüggések alapján egy párhuzamos 124. A ~ ∞ 2 áramlásba ( = 0 m /s) helyezett körhengernél: A/ egy torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 3 c ∞ B/ kett torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér , két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 2 c∞ C/ kett torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 4 c ∞ 125. A Magnus-effektus kapcsolatos A/ dipólus és örvény párhuzamos áramlásban; B/ dipólus párhuzamos áramlásban; C./ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban M Γ +i ln( z ) kapcsolatos: A/ dipólus

és örvény párhuzamos áramlásban; B./ z 2π dipólus párhuzamos áramlásban; C/ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban. 126. A W = c∞ z + 127. A szubsztanciális gyorsulás: A/ a lokális és a konvektív gyorsulás összege; B/ a stacionárius áramlásban a lokális gyorsulással egyenl ; C/ lamináris áramlásban mindig pozitív. 128. A disztorziót: A/ a derivált tenzor szimmetrikus része fejezi ki; B/ a derivált tenzor szimmetrikus részében a f átló helyére nullát írva kapjuk; C/ a szögsebesség és a helyvektor vektori szorzata adja. 129. A = 0 másodrend , elliptikus, parciális differenciál egyenlet; A/ a sebességi potenciált írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; B/ a folytonosság törvényének általános alakja; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 130. A transzport egyenlet: A/ a zárt és a nyitott rendszer között létesít kapcsolatot; B/ a jellemz konvektív megváltozást fejezi

ki; C/ kizárólag a folytonosság törvényét lehet bel le levezetni. 131. Ha síkáramlásban az áramvonalak közötti távolság n , akkor: A/ a sebesség nem változik; B/ csökken; C/n . 132. Torlópont akkor jelentkezik ha: A/ egy áramvonal és egy ekvipotenciális vonal metszi egymást; B/ két áramvonal metszi egymást; C/ egy ekvipotenciális vonal önmagát metszi. 133. A komplex potenciál: A/ a sebességi potenciál és az áramfüggvény szorzata; B/ a sebességi potenciál a képzetes részt, az áramfüggvény a valós részt alkotja; C/ az áramfüggvény a képzetes rész, míg a sebesség potenciál a valós rész. 134. Hogy definiáljuk a potenciálos örvényt: A/ ez az áramlás a körmozgás ellenére a középpont kivételével forgásmentes; B/ ez az áramlás a körmozgás miatt mindenhol örvényes; C/ ez az áramlás teljesen potenciálos, hiszen a neve is ezt bizonyítja. 135. A Cauchy-Riemann differenciál egyenletek meghatározzák: A/ a B/ a nyomás

eloszlást; C/ a sebesség és a gyorsulás közötti kapcsolatot. 10 és a közötti kapcsolatot: 136. Melyik sebességtér létezik (cy=0; cz=0 és p/ t=0) A/ cx = 2x [m/s]; = 2x2 [kg/m3]; B/ cx = 2x [m/s]; = 1 / (4x) [kg/m3]; C/ cx = 2x [m/s]; = 1 / (4x2) [kg/m3]. 137. Stacionárius áramlás esetén: A/ a pálya, a nyomvonal és az áramvonal egybeesik; B/ csak a pálya és az áramvonal esik egybe; C/ csak a nyomvonal és a pálya esik egybe. 138. Az Euler-féle leírási mód lényege: A/ a fizikai jellemz ket a térhez köti; B/ a fizikai jellemz ket meghatározott tömegelemhez köti; C/ a fizikai jellemz ket a gyorsulás függvényében vizsgálja. 139. A div(grad( )) = 0 egyenlet -- a sebességi potenciál egyenlete, létezésének szükséges feltétele, hogy a sebesség rotációja azonosan nulla legyen és Laplace egyenletnek nevezzük. A/ Mindhárom állítás igaz; B/ csak a második és a harmadik állítás igaz; C/ csak síkáramlás esetén igaz. 140. A W = c

∞ e − iα z komplex potenciál meghatározza: A/ a henger körüli áramlást; B/ a dipólust; C/ a párhuzamos áramlást. 141. Állandó s r ség folyadéktérben a forrás, a nyel és a szívási pont melyik egyenletsorral írható le ∂ϕ A / rot c = 0 ; div c = 0; c x = =∞; ∂n ∂ϕ ∂ψ = ∞ ; cx = ; B/ div c = 0; c x = ∂s ∂n ∂ϕ C/ div c > 0; div c < 0; c x = =∞ ∂s 142. Diffúzorban történ áramlás - V ≠ áll [m3/s] - esetén melyik állítás igaz: A/ lokális és konvektív gyorsulás zérus; B/ mindkét gyorsulás létezik; C/ csak lokális gyorsulás jelentkezik. 143. A lokális gyorsulás pillanatnyi értéke egymáshoz csatlakozó különböz átmér j csövekben A/ nem változik; B/ cs szakasz hosszával arányos; C/ a keresztmetszetekkel való szorzata állandó. 144. Melyik sebességtér rotációmentes (cy=0; cz=0) A/ cx = 2.y [m/s]; B/ cx = 4y2 [m/s]; C/ cx = 2x [m/s] 145. Egy folyadékrészecske elfordulásával mi kapcsolatos? A/ a

derivált tenzor skalár invariánsa; B/ a derivált tenzor aszimmetrikus része; C/ a derivált tenzor szimmetrikus része. 146. A transzportegyenlet érvényessége kiterjed, A/ csak stacionárius és homogén terekre; B/ nyomásterekre; C/ instacionárius és inhomogén terekre. 147. Melyik állítás igaz? A/ A konvektív és a lokális változás különbsége a szubsztanciális változás; B/ A konvektív változás a másik kett hányadosa; C/ A szubsztanciális változás a lokális és a konvektív összege. 148. A Lagrange-féle leírási mód lényege: A/ a fizikai jellemz ket a térhez köti; B/ a fizikai jellemz ket meghatározott tömegelemhez köti; C/ a fizikai jellemz ket a gyorsulás függvényében vizsgálja. 149. A folyadék-részecske merevtest-szer mozgását A/ a teljes derivált tenzor jellemzi B/ a derivált tenzor ferdén szimmetrikus része jellemzi; C/ a derivált tenzor szimmetrikus része jellemzi. 150. Örvénymentes mozgás esetén: A/ az áramvonalak

egyenesek; B/ a sebesség rotációja azonosan nulla; C/ létezik olyan függvény, melynek a sebesség a divergenciája. 11 151 A = 0 másodrend , elliptikus, parciális differenciál egyenlet: A/ az áramfüggvényt írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; B/ a folytonosság törvényének általános alakja; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 152. A div(grad( )): A/ a Poisson egyenletre vezet; B/ a Laplace egyenletre vezet, ha rot(c)=0; C/ a Stokes tétel bizonyításának kiindulópontja. 153. Az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak: A/ ortogonális görbesereget alkotnak; B/ egymást metsz pontjai a szinguláris pontok; C/ a Laplace féle parciális differenciálegyenletet elégítik ki. 154. A (c x ds) = 0 vektori szorzat: A/ az áramvonalak egyenlete; B/ az ekvipotenciális vonalak egyenlete; Cl az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak mer legességét kifejez egyenlet. A (c.ds) = 0 skalárszorzat: A/ az

áramvonalak egyenlete; B/ kifejezi, hogy az ekvipotenciális vonal mentén nincs munka végzés; C/ a sebességi potenciál ekvipotenciális vonalainak egyenlete. ∂ψ ∂ϕ ∂ψ ∂ϕ = ; − = parciális differenciálegyenlet-rendszer a: A/ Cauchy-Riemann féle ∂y ∂x ∂x ∂y parciális differenciálegyenlet rendszer; B/ Navier-Stokes féle parciális differenciálegyenlet rendszer; C/ Reynolds féle parciális differenciálegyenlet rendszer. 156. A 157. Ha és eleget tesznek a Cauchy-Riemann féle parciális differenciálegyenlet rendszernek, akkor: A/ egymáshoz kapcsolt harmonikus függvények; B/ külön-külön komplex potenciálok is; C/ a deriváltjuk éppen a lokális illetve a konvektív gyorsulás. 158. A w = f(z) = f(x+iy) komplex potenciál: A/ a " w" képzetes része a potenciálfüggvény; B/ a (potenciál) és (áramfüggvény) konjugáltjaként állítható el ; C/ a (potenciál) és az i (áramfüggvény) összegeként állítható el . 159. Ha a

komplex függvény reguláris, akkor differenciálható, a differenciálhányadosa az áramlási sebesség komplex konjugáltja és az áramlás csak turbulens lehet: A/ csak a második és harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ a harmadik állítás hamis. 160. „A mozgásban lév test mozgásmennyiségének id egység alatti megváltozása a testre ható küls er k ered jével egyenl ” axiómából indulunk ki: A/ a folytonosság törvénye és Euler dinamikai egyenletei; B/ a folytonosság törvénye és az impulzustétel; C/ az impulzustétel és Euler dinamikai egyenleteinek levezetésénél. 161. Az Euler dinamikai egyenletek levezetésénél A/ energia; B/ impulzusnyomaték C/ mozgásmennyiség megmaradási elvéb l indulunk ki. 162. A súrlódás elhanyagolása esetén a folyadékrész gyorsulása és a folyadékrészre ható küls er k között összefüggést teremt(enek): A/ Euler dinamikai egyenletek; B/ szubsztanciális gyorsulás; C/ folytonosság

törvénye. 163. Az Euler-egyenlet levezetésénél a d c ρ dV tagot els lépésben átalakíthatjuk különböz dt V (t ) módon A/ Gauss-Osztrogradszkij tétellel; deriválás végrehajtásával; B/ deriválás végrehajtásával; transzport egyenlet segítségével; C/ transzport egyenlet segítségével; Gauss-Osztrogradszkij tétellel. 164. Az Euler egyenlet levezetésénél felhasználtuk: A/ Gauss-Osztrogradszkij tételt és Newton II axiómáját; B/ Gauss-Osztrogradszkij tételt és Newton I axiómáját. C/ a folytonosság törvényét és Newton I. axiómáját 12 ∂c c2 1 + grad − c × rotc = g − grad p : A/ a Bernoulli egyenlet speciális alakja; B/ a ρ ∂t 2 folytonosság törvénye és a sebességtér között teremt kapcsolatot; C/ Euler dinamikai mozgásegyenlete. 165. A c2 1 = g − grad p érvényes; A/ instacionárius, súrlódásos, örvényes: B/ 2 ρ stacionárius, súrlódásos, örvényes; C/ stacionárius, ideális, örvénymentes áramlásra.

166. A grad ∂c ∂U 1 =− − grad p egyenlet; A/ Euler dinamikai egyenlete instacionárius ∂s ∂s ρ áramlásokra; B/ a potenciálos örvény egyenlete; C/ Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszer érint legesének irányában. 167. A c 168. Ha az áramvonalak párhuzamos egyenesek, akkor azokra mer legesen nem változik a nyomás Ha az áramvonalak görbültek, akkor azokra mer legesen a nyomás változik - vonhatók le a fenti következtetések az A/ Euler-érint , B/ Euler-normális, C/ Euler binormális iránydinamikai egyenletéb l. 169. Ha az áramvonalak görbültek, azokra mer legesen a nyomás változik - a görbületi középponttól kifelé haladva: A/ n ; B/ csökken; C/ r/2-ig n , utána csökken. 170. Egy gépjárm -karosszérián kialakuló nyomáseloszlás jellege alapvet en magyarázható az A/ Euler érint ; B/ Euler-normális, C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenlettel. 171. Egy forgó ( = áll) folyadékkal teljesen

feltöltött zárt tartály adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk az A/ Euler-érint ; B/ Euler-normális; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenlettel. 172. Egy forgó ( = áll) folyadékkal teljesen feltöltött zárt tartály adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk az A/ egy; B/ kett ; C/ három féle eljárással. 173. Az Euler dinamikai egyenletében - általános esetben, vektort egy ismeretlennek véve - az ismeretlenek száma: A/ 5; B/ 4; C/ 3. 174. Természetes koordinátarendszerben vizsgálva a stacionárius áramlást, a konvektív gyorsulás egyenl nullával a: A/ f normális; B/ binormális; C/ érint leges irányban. 175. Euler dinamikai egyenletének megoldásánál több ismeretlen esetében többek között felhasználható még: A/ Bernoulli egyenlet és folytonosság törvénye: B/ Bernoulli egyenlet és s r ségváltozás függvénye; C/ a

folytonosság törvénye és s r ségváltozás függvénye. 2 2 c2 2 + [U ]1 = 0 egyenlet örvényes áramlásra; A/ egyáltalán nem érvényes; B/ ρ 1 2 1 érvényes, ha egy áramvonal mentén integrálunk; C/ érvényes az áramlás egész terére. 176. A p + 2 2 ∂c c2 2 + [U ]1 = − ds egyenletet felírtuk: A/ ν ≠ 0 ; örvénymentes, ρ 1 2 1 ∂ t 1 stacionárius, =áll; áramlásra; B/ ν = 0 , örvénymentes, instacionárius, =áll; C/ örvényes, ν = 0 , instacionáríus, = áll. áramlásra 177. A p 2 + 13 178. 2 2 ∂c c2 2 + + [U ]1 = − ds + rot c × c ds ρ 1 ∂t 2 1 1 p A 2 egyenletet felírtuk. A/ ν ≠ 0; örvénymentes, stacionárius, =áll; B/ ν ≠ 0 , örvénymentes, instacionárius, =áll; C/ örvényes, ν = 0 , instacionárius, =áll. áramlásra 2 2 2 c2 + dU = 0 egyenletet felírtuk; A/ ν = 0 stacionárius, áll, örvénymentes, ρ 2 1 1 1 B/ ν ≠ 0 , instacionárius, =áll, örvénymentes, C/ ν = 0 ,

instacionárius, =áll, örvénymentes áramlásra. 179. A dp + 2 c12 p c2 ∂c + U1 = 2 + 2 + U 2 + ds egyenlet érvényes, ha az áramlás: A/ ∂t ρ1 2 ρ2 2 1 instacionárius, örvénymentes, áll; B/ instacionárius, örvénymentes, =áll. C/ instacionárius, örvényes, áll. 180. A p1 + 2 c12 p c2 ∂c + g z1 = 2 + 2 + g z 2 + ds egyenlet érvényes, ha az áramlás: A/ ρ1 2 ρ2 2 ∂t 1 stacionárius, áll és potenciálos er terek hatnak; B/ instacionárius, =áll, nehézségi er tér hat; C/ instacionárius, áll; nehézségi er tér hat. 181 A p1 + 2 182. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható A/ 4-féle, B/ 6-féle; C/ 7-féle okból 1 kifolyólag. 2 183. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható többek között, mert: A/ ν = 0 és 1 stacionárius az áramlás; B/ örvénymentes az áramlás; C/ csak potenciálos er terek hatnak. 2 184. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható akkor is, ha: A/ g cor

= 2 (w × 1 ) és rot w = − 2 ; B/ g cor = 2 (w × ) és rot c = 2 C/ g cor = 2 ( × w ) és rot u = − 2 ; ; 2 185. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható, ha: A/ áram- vagy örvényvonalon 1 deriválunk; B/ áram- vagy örvényvonalon integrálunk; C/ stacionárius az áramlás és rot g= 0 186. A nyomás által végzett munka, a helyzeti és a mozgási energia között állapít meg összefüggést - a folyadéktér két rögzített pontjára vonatkozólag: A/ a folytonosság törvénye; B/ transzport egyenlet; C/ Bernoulli egyenlet. 187. "Egy tartály keresztmetszete a kifolyónyíláshoz képest végtelen nagynak vehet , azaz a felszín süllyedési sebessége elhanyagolható" - bizonyítottuk az el adáson: A/ Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvénye; B/ impulzus tétel és a folytonosság törvénye; C/ Euler egyenlet és a folytonosság törvénye segítségével. 188. Egy forgó ( = áll), folyadékkal teljesen feltöltött

zárt tartály (a folyadék vele együtt forog) adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk, a 14 jelenséget álló, küls koordináta-rendszerb l vizsgálva; A/ hidrosztatika alapegyenletével; B/ Bernoulli egyenletével; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenletével. 189. 140/ Egy forgó ( = áll), folyadékkal teljesen feltöltött zárt tartály (a folyadék vele együtt forog) adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk a jelenséget a tartállyal együttmozgó koordináta-rendszerb l vizsgálva: A/ hidrosztatika alapegyenletével; B/ örvényes tagot tartalmazó Bernoulli egyenletével; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenletével. 190. Ha egy nyitott tartály oldalfalán diffúzort helyezünk el, ekkor az id egység alatt kiáramló térfogat megn , a növekedés korlátlanul arányos a tartályban lev folyadékoszlop magasságával, hiszen a legsz kebb

keresztmetszetben túlnyomás uralkodik. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz. 191. Egy nyitott tartályból az oldalán átbuktatott, felülr l behelyezett cs segítségével vételezünk folyadékot, ekkor a térfogatáram a folyadékfelszín és az alsó, kinti cs vég közötti szintkülönbséggel arányosan n , a szintkülönbség növekedésével korlátlanul n , hiszen a cs mentén végig túlnyomás uralkodik.: A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz. 192. Egy tartályból történ kiáramlásnál a rajta lev csap kinyitása után, a sebességváltozás jellege tangens hiperbolikus a stacionárius állapot beálltáig, amely centrifugális er térben tangens parabolikus, szabadesésnél tangens elliptikus jelleg vé alakul át. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz.

193. A hidrodinamikai paradoxon levezetésénél felhasználtuk: A/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenletet; B/ a folytonosság törvényét és az Euler normális irányú dinamikai egyenletet; C/ a folytonosság törvényét és az impulzus tételt. 194. A hidrodinamikai paradoxon esetében a két lap közötti sebességmegoszlás A/ elliptikus: B/ parabolikus; C/ hiperbolikus jelleggel rendelkezik. 195. A hidrodinamikai paradoxon esetében az alsó lap bels felületén, a lap átmér jénél kisebb átmér j helyeken: A/ mindenhol relatív vákuum; B/ mindenhol túlnyomás; C/ bizonyos jelleggel mindkett el fordul. 196. Különböz hosszúságú (l) és átmér j (d) szakaszokból álló cs vezetékben instacionárius áramlás esetén, bármely két szakaszt vizsgálva, a lokális gyorsulások között fennálló összefüggés: A/ a i l i = ai +1 l i +1 ; B/ a i / l i = ai +1 / l i +1 ; C/ a i d i2 = ai +1 d i2+1 . 197. Egy kézi fecskend vel folyadékot szívunk,

a dugattyú a > 0-val mozog Ha a dugattyú sebessége nagyobb, akkor a beszívott térfogatáram n . A sebesség korlátlan emelésével a térfogatáram is folyamatosan n , hiszen a cs ben arányosan a túlnyomás is n . A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els igaz; C/ els és a második állítás igaz. 198. A folyóban kialakuló örvények felszínének alakja magyarázható: A/ szubsztanciális gyorsulással: B/ impulzustétellel, C/ Bernoulli egyenlettel. 199. Egy tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének levezetésénél kiindultunk: A/ c = 2 g z ; dV = Aki c dt = − Az dz ; dV = − Aki c dt = Az dz c = 2g z ; egyenletekb l. B/ dV = Aki c dt = Az dz ; C/ c = 2g z ; 200. Egy tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének levezetésének eredménye (z1 az induló, z2 a z1 z2 z2 A Az Az Az 1 1 végs szint); A/ t = dz [s]; B/ t = dz [s]; C/ t = ki dz [s]. Aki 2 g z2 z Aki 2 g z1 z 2 g z1 z 15 201. Ha egy tartályhoz csatlakozó csövön (d =

áll) át instacionárius áramlás történik, akkor azonos feltételek mellett, de hosszabb cs esetében; A/ al n , ak n ; B/ al csökken, ak értéke nulla; C/ al csökken, ak csökken; (al a lokális, ak a konvektív gyorsulás). 202. Ha egy tartályhoz csatlakozó csövön (d = áll) át instacionárius áramlás történik, akkor azonos feltételek mellett, de rövidebb cs esetében; A/ al n , ak értéke nulla; B/ al csökken, ak értéke nulla; C/ al n , ak n ; (al a lokális, ak a konvektív gyorsulás). 203. A vízsugárszivattyú és a járm veknél használt kúpos szell z fej ún "munkaterében” ; A/ relatív vákuum; B/ környezeti nyomás; C/ túlnyomás uralkodik. 204. Egy lassan süllyed hajó teljes feltöltési idejének képlete azonos struktúrájú a tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének képletével. A fenti állítás: A/ igaz; B/ nem igaz; C/ a két folyamatnak semmi köze egymáshoz. 205. Ha az áramlás stacionárius, a közeg

inkompresszibilis és súrlódásmentes, az er tér hatásától c2 eltekintünk, akkor a p ö = p ∞ + ρ egyenlet azt fejezi ki: 1/ az össznyomás állandó potenciálos 2 áramlásban; 2/ az össznyomás egy áramvonal mentén állandó örvényes áramlásban. A/ mindkét állítás igaz; B/ csak az els ; C/ csak a második. 206. Térfogatáram mérését is lehet vé teszi külön-külön; A/ Venturi cs , Prandtl cs , Pitot cs ; B/ Venturi cs , Prandtl cs , mér perem; C/ Pitot cs , Prandtl cs , mér perem. 207. "Egy (esetleg végtelen nagy) nyugvó térb l ered áramlás potenciálos" - mondható ki; A/ Kelvin; B/ Helmholtz I.; C/ Helmholtz II tétele alapján 208. Egy repül gép mozgásánál értelmezhet ún "indulási örvény", valamint a szárny körüli cirkuláció közötti kapcsolatok magyarázhatók; A/ Biot-Savart és Helmholtz II tétellel; B/ BiotSavart és Kelvin tétellel; C/ Helmholtz II. és Kelvin tétellel 209. "Az örvénycs nem

fejez dhet be az áramló közegben, vagy zárt gy r t alkot, vagy az áramlási tér határáig ér" - állítás következménye a: A/ Helmholtz I.; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tételének. 210. Az impulzustétel levezetésénél: A/ energia; B/ mozgásmennyiség; C/ anyag megmaradás élvéb l indulunk ki. 211. Az impulzustétel levezetésénél felhasználtuk: A/ Stokes tételt; B/ transzport egyenletet; C/ szubsztanciális gyorsulás kifejezését. 212. A másodpercenkénti mozgásmennyiség vektorok a felvett ellen rz felületre mer legesen, a sebesség egyenesén fekszenek. A/ megállapodás szerint; B/ az áramlás jellegét l függnek; C/ az adott felületelem normálisának irányától függnek. 213. A nyomásból származó er k a felvett ellen rz felületre mer legesen, befelé irányulnak A/ mert a nyomásból származó er k a felületi normálissal ellentétesen, befelé pozitív el jel ek; B/ megállapodás szerint; C/ az áramlás jellegét l függnek. 214. Az

impulzustételben szerepl (– F ) jel er , ha szilárd test található az áramló közegben A/ a folyadék súlyereje; B/ a folyadékról a testre ható er ; C/ a testr l a folyadékra ható er . 215. Impulzus tételt súrlódásos folyadékra felírva, ha az ellen rz felületen a folyadékra ható súrlódásból származó er ket meg tudjuk határozni, akkor ezek ered jét (FS) az impulzustétel közismert formájának A/ bal oldalára; B/ jobb oldalára; C/ az áramlás irányától függ en helyettesítjük be. 16 216. Egy diffúzorban történ bels áramlásra felírt impulzustétel abszolút és túlnyomásban felírt formái: A/ nem; B/ egy fizikai; C/ több fizikai tagban különböznek egymástól. 217. Egy konfúzorban történ bels áramlásra felírt impulzustétel abszolút és túlnyomásban felírt formái: A/ nem; B/ egy fizikai; C/ több fizikai tagban különböznek egymástól. 218 Diffúzorra és konfúzorra túlnyomásra felírt impulzustételek: A/

azonosak: B/ több fizikai tagban különböznek, C/ egy fizikai tagban különböznek. 219. Vízturbináknál (vízkeréknél) a maximális teljesítmény jelentkezik: A/ u= c/3; B/ u=c/2; C/ u=2c/3 220. A radiális (r) és a Pelton (p) típusú lapátozással rendelkez vízturbinák esetében maximális teljesítmény jelentkezik. A/ azonos u/c-nél; B/ (u/c)p=2(u/c)s; C/ (u/c)p=2(u/c)s/3 221. A vízturbinák maximális teljesítményét meghatároztuk: A/ Taylor-sorba fejtéssel; B/ széls érték számítással; C/ az összhatásfok segítségével. 222. Vízturbinák esetében a f ellen rz felületet felvesszük: A/ a lapátokra, azaz együttforgó rendszerre; B/ a turbina egészére, álló koordináta-rendszerben; C/ a felvételnek nincs jelent sége a kerületi er meghatározása szempontjából. 223. A Heller-Forgó féle, azaz szabad áramlású száraz h t torony esetében impulzustételt alkalmazunk. A/ a torony be- és kilép keresztmetszete között; B/ a h cserél el tti

és utáni síkok között; C/ a küls légtér és a h cserél között. 224. A Heller-Forgó féle, azaz szabad áramlású száraz h t torony h cserél feletti térben történ folyamat egyértelm hasonlóságot mutat a A/ gépjárm vek szívócsövében; B/ a kéményben; C/ a gépjárm vek kipufogó rendszerében lezajlódó folyamatokhoz. 225. A Coanda-effektus magyarázható: A/ Bernoulli egyenlettel: B/ impulzustétellel; C/ folytonosság tételével. 226. A Coanda-effektus alapvet oka vízszintes szabadsugár esetén; A/ a test és a folyadék közötti súrlódás; B/ a szabadsugár a vízszinteshez képest felfelé térül el; C/ a szabadsugár a vízszinteshez képest lefelé térül el. 227. A Coanda-effektusnál a szabad sugár és a test között: A/ relatív vákuum; B/ környezeti nyomás; C/ túlnyomás uralkodik. 228. A vízturbináknál (végtelen s r lapátozás esetén) álló koordináta-rendszerb l vizsgálva az áramlás: A/ kvázistacionárius; B/

stacionárius; C/ instacionárius. 229. Különböz cs idomokra ható er k részben grafikus meghatározásához elegend általános esetben: A/ az impulzustétel alkalmazása; B/ az impulzustétel a Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvényének alkalmazása, C/ az impulzustétel, a Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvényének alkalmazása, valamint szerkesztéssel vektorábra elkészítése. 230. Egy vízsugárszivattyú munkaterében (kever terében) a be- és a kilép keresztmetszetekben uralkodó nyomások különbségének meghatározásánál alkalmazzuk: A/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenlet stacionárius alakját: B/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenlet instacionárius alakját; C/ a folytonosság törvényét és az impulzustételt. 231. Egy állandó átmér j cs egy adott szakaszát f tjük, amelyben gáz áramlik A szakasz el tti és utáni nyomások különbségének meghatározásánál alkalmazzuk: A/ a folytonosság

törvényét, az általános gáztörvényt és az impulzustételt; B/ a folytonosság törvényét, az általános gáztörvény és a Bernoulli egyenlet stacionárius alakját; C/ a folytonosság törvényét, az általános gáztörvény és a Bernoulli egyenlet instacionárius alakját. 17 232. A Borda-Carnot féle veszteség levezetésénél felhasználtuk: A/ az impulzustételt, valamint a súrlódási és keveredési folyamatokra vonatkozó ismereteinket; B/ az impulzustételt, a folytonosság törvényét és az általános gáztörvényt; C/ az impulzustételt, a Bernoulli egyenletet és a folytonosság törvényét. 233. Az er abszolút értékére kaptuk az F = ρ Γ c + 2 x c1 y + c 2 y 2 2 kifejezést: A/ A Pelton turbina; B/ Kutta-Zsukovszkij tétele; C/ Kelvin tétele esetében. 234. Az Fx = ρ c1 y + c 2 y 2 Γ és Fy = ρ c x Γ kifejezéseket kaptunk: A/ a Pelton turbina; B/ Kutta Zsukovszkij tétele; C/ Kelvin tétele esetében. 235. "Ha t ∞ ;

és (c1 y − c 2 y ) sebességkülönbséget csökkentjük úgy, hogy Γ = t (c1 y − c 2 y ) = áll ekkor c 2 y c1 y , és c 2 c 1 c ∞ azaz az egyedülálló szárny a t le távol uralkodó sebességet nem változtatja meg - állapítottuk meg: A/ Kutta-Zsukovszkij tétel tétel; B/ Euler turbina-egyenlet; C/ Kelvin tétel levezetésénél. 236. A szárnyra ható er a s r ség, a cirkuláció és a szárnytól távol uralkodó sebesség szorzata, továbbá az utóbbi sebességre mer leges - állítja: A/ Kutta-Zsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele. 237. A légcsavar sugárelméletének vizsgálata során figyelembe vettük, hogy a légcsavar a leveg t gyorsítja, a környezetében nyomásugrás történik, valamint az átáramló leveg sugarat meg is forgatja. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 238. Az ellen rz felület két oldala a szárnyrács síkjával párhuzamos és a szárnyrács osztásával megegyez hosszúságú szakasz, másik

két oldalát egy-egy áramvonal alkotja - állítottuk: A/ KuttaZsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele kapcsán. 239. Felírtuk a folytonosság tételét, a Bernoulli egyenletet és az impulzustételt a szárnyrács el tti és utáni ellen rz felületi pontokra a A/ Kutta-Zsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele levezetésénél. 240. A légcsavarra ható er levezetésénél Bernoulli egyenletet írtunk fel: A/ a légcsavar el tti és utáni pontokra; B/ a légcsavar el tti és utáni olyan pontokra, ahol már környezeti nyomás uralkodik; C/ a légcsavar el tti és utáni tér két-két pontja között. 241. Az ideális légcsavar körül felvett ellen rz felület: A/ konfúzor; B/ diffúzor; C/ hengeres formájú. 242. Az ideális szélmotor körül felvett ellen rz felület: A/ konfúzor; B/ diffúzor; C/ hengeres formájú. 243. A légcsavarra ható er számítható; 1. F = A ( p ′′ − p ′) ; 2. F =A ρ 2 F = A c (c 2 − c1 ) ρ . A/ mindhárom; B/

az els kett ; C/ csak az utolsó állítás igaz 244. Az ideális légcsavarra érvényes összefüggések: 18 (c − c ) ; 3. 2 2 2 1 A/ η pr = c = (c1 + c 2 ) / 2 ; 2 ; 1 + (c1 c 2 ) B/ Pössz = F ⋅ c ; C/ Phasznos = F ⋅ c 2 ; 1 + (c 2 c1 ) 2 ; η pr = 1 + (c 2 c1 ) Pössz = F ⋅ c ; c = (c1 + c 2 ) / 2 η pr = c = (c1 + c 2 ) / 2 245. Az ideális légcsavar hatásfoka: 1 100%, ha c1 = c2; 2 annál jobb, minél kisebb mérték a felgyorsítás; 3. ez utóbbi esetben ugyanakkora vonóer eléréséhez nagyobb légcsavarra van szükség; A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 246. Az ideális légcsavar hatásfoka 1 100%, ha c1 = c2; 2/ annál jobb, minél nagyobb mérték a felgyorsítás; 3. ez utóbbi esetben ugyanakkora vonóer eléréséhez annál kisebb légcsavarra van szükség. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 247. Rendre a légcsavarra ható er , a bevitt összes teljesítmény és a hasznos

teljesítmény: F ⋅ c1 ; F⋅c; A/ F = A c1 (c − c1 ) ρ ; B/ F = A c1 (c − c1 ) ρ ; C/ F = A c (c 2 − c1 ) ρ ; F ⋅ c2 ; F ⋅ c1 ; F⋅c; F ⋅ c1 . 248. Az ideális szélmotor vizsgálata során figyelembe vettük, hogy a szélmotor a leveg t lelassítja, környezetében nyomásváltozás történik, valamint az átáramló leveg sugarat meg is forgatja. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 249. Az ideális szélmotorra ható er levezetésénél Bernoulli egyenletet felírhatunk: A/ a szélmotor el tti és utáni pontokra; B/ a szélmotor el tti és utáni olyan pontokra, ahol már környezeti nyomás uralkodik; C/ a szélmotor el tti és utáni tér két-két pontja között. 250. A szélmotorra ható er számítható: 1. F = A c (c1 − c 2 ) ρ ; 2. F = A ( p ′ − p ′′) ; 3. F = A (c − c ) ρ ; A/ az els kett ; B/ mindhárom C/ csak az els állítás igaz. 2 1 2 2 251. A szélmotor maximális teljesítményének

meghatározása során; felírtuk a teljesítményt a kinetikai energiaváltozás segítségével. 2 Széls érték számítással meghatároztuk a sebesség viszonyokat. 3 a deriválás c1 szerint történt A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 252. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a folyadékoszlop egyre nagyobb része kerül nyugalomba; a záró szerelvénynél túlnyomás jelentkezik; 3. a vizsgált rendszer anyagai rugalmatlanok A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 253. A kazánformulát közvetlenül felhasználtuk: A/ a négy fázis (ütem) értelmezésénél; B/ a folyadékrugalmasság miatti folyadékoszlop-rövidülés meghatározásánál; C/ a cs fal rugalmassága miatti folyadékoszlop-rövidülés meghatározásánál. 254. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a táguló, illetve összehúzódó cs palást leng rendszert képez; 2. a cs fal tehetetlensége miatt tovább tágul és így a p= ac-nél nagyobb

nyomásnövekedés jelentkezik, 3. az utóbbi érték a p közel kétszeresét is elérheti A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 19 255. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a kialakuló négy fázis longitudinális lengéseit csak a súrlódás csillapítja; 2. a cs fal lengései transzverzális jelleg ek 3 jelenség kialakulásának feltétele tzárás > kétszer a cs vezeték hossza osztva a lökéshullám sebességével. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az utolsó állítás igaz. 256. A cs vezeték: 1 hirtelen nyitásánál depresszió; 2 zárásánál túlnyomás; 3 ha a zárási id zérus, valamint a cs fal és a folyadék rugalmatlan, akkor a túlnyomás végtelen értéket vesz fel. A/ az els kett ; B/ csak a második; C/ mindhárom állítás igaz. 1 ∂p c2 ∂U egyenlet: A./ Euler dinamikai egyenlete általános instacionárius = + r ∂n ρ ∂n áramlásokra; B/ Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszer f

normálisának irányában; C/ a potenciálos örvény alapegyenlete. 257. A 258. A Bernoulli egyenletet megkapjuk; A/ az Euler egyenletnek az áramlás két pontját összeköt vonal menti integrálásával; B/ az Euler egyenlet deriválásával; C/ az Euler egyenlet és a folytonosság törvényének összeadásával. 259. Egy nyitott tartályból az oldalán átbuktatott, felületr l behelyezett cs segítségével vételezünk folyadékot, ekkor: A/ a cs egész hosszában a nyomás állandó; B/ a cs egész hosszában túlnyomás van; C/ a tartály felszíne feletti cs szakaszon relatív vákuum uralkodik. 260. Egy tartályból csövön át vételezünk vizet A csap kinyitása után a stacionárius állapot beálltáig, a sebesség változása a végleges értékhez képest: A/ lineáris; B/ másodfokú parabolajelleg ; C/ tangens hiperbolikus jelleg . 261. "Súrlódásmentes közeg nyugvó térb l (vagy potenciálos áramlásból) ered áramlása potenciálos is marad" -

mondható ki. A/ Biot-Savart; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele alapján 2 2 c2 dp 2 + + [U ]1 = 0 : A/ a Bernoulli egyenlet speciális alakja; B/ a folytonosság 262. A 2 1 1 ρ törvénye és a sebességtér között teremt kapcsolatot; C/ Euler dinamikai mozgásegyenlete. 263. Az Euler egyenlet levezetésénél: A/ Newton I; B/ Newton II; C/ Newton III axiómájából indulunk ki. 264. A hidrodinamikai paradoxon lényege, hogy felülr l történ fújás esetén az alsó lap: A/ nem mozdul; B/ felfelé mozdul el; C/ lefelé mozdul el. 265. "A sebességtér zárt folyékony vonal menti vonalintegrálja, a cirkuláció az id függvényében nem változik ha az er tér potenciálos és a s r ség állandó, vagy csak a nyomás függvénye"- állítja: A/ Helmholtz II.; B/ Biot-Savart; C/ Kelvin tétele 266. "Egy örvénycs hossza mentén a cirkuláció értéke állandó és id ben sem változik"- állítja: A/ Helmholtz II.; B/ Kelvin; C/ Helmholtz I tétele

267. A cs végi diffúzorra és konfúzorra ható er levezetésénél felhasználtuk: A/ a konvektív gyorsulás összefüggését és az impulzustételt; B/ az impulzustételt és a Bernoulli egyenletet; C/ a Bernoulli egyenletet, a folytonosság tételét és az impulzus tételt. 268. "Egy örvényvonal amely két örvény felület metszésvonala, mindig ugyanazon folyadékrészekb l áll", állítja: A/ Kelvin; B/ Helmholtz II.; C/ Helmholtz I tétele 269. A Kelvin tétel szerint (d /dt=0) : A/ az örvény a folyadék belsejében nem ér véget; B/ ideális folyadék áramlása egyúttal örvénymentes is; C/ ideális folyadékban a cirkuláció intenzitása az id ben nem változik. 20 270. Örvényes folyadékmozgásra vonatkozik a Kelvin tétel, a Helmhotz I és II tétel, a Biot-Savart törvény és a Bernoulli egyenlet: A/ valóban, mindegyik örvényes áramlásra vonatkozik; B/ nem, a Bernoulli egyenlet nem alkalmazható örvényes áramlásra; C/ a Biot-Savart

törvény Helmholtz második tételéb l származik. 271. Az Euler egyenlet a mozgásmennyiség megmaradását fejezi ki, bel le integrálással származtatható a Bernoulli egyenlet, amely az energia-megmaradás elvén alapul: A/ a fenti állítás minden részletében igaz, ha ideális közegr l van szó; B/ súrlódás esetén az Euler egyenlet még jó, a Bernoulli egyenlet már nem; C/ súrlódás esetén az Euler egyenlet helyett az Euler turbina egyenlet kell. 272. Az ideális légcsavar: A/ a hozzá áramló közeg sebességét a harmadára csökkenti; B/ nem közöl energiát a leveg vel; C/ m ködését a propulziós hatásfok jellemzi. 273. A kontrakciós tényez értéke: A/ egy körüli szám; B/ Borda féle kifolyónyílás esetén 05; C/ a konfúzor átmér -csökkenését jellemz szám. 274. Az impulzusnyomatéki tétel: A/ csak radiális járókerékre alkalmazható; B/ segítségével vezethet le az Euler turbina egyenlet; C/ az impulzus tétel integrálásával

kapjuk. 275. Súrlódásmentes, h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén áramvonalon az összh mérséklet: A/ n ; B/ csökken; C/ állandó. 276. A torlópont h mér vonatkozásában; 1 a leveg sebessége a h mér mér terében zérus lesz; 2. a torlópont h mér a tartályh mérsékletet méri; 3 vele az áramlás statikus h mérséklete is mérhet . A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 277. Súrlódásmentes, h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén a gáz kinetikai energiájának és entalpiájának összege állandó - mondja ki; A/ Euler dinamikai egyenlete; B/ energia egyenlet; C/ folytonosság törvénye. 278. Súrlódásmentes, h szigetelt politrópikusak; C/ izentrópikusak. közegben lejátszódó folyamatok; A/ izotermikusak; 279. A gázokat összenyomhatónak kezeljük: A/ M < 0,1; B/ 0,1 < M< 0,3; C/ M > 0,3, ahol az M Mach-szám jele 280. A hang: 1 valamely rugalmas közeg állapotának hullámszer en

tovaterjed kismérték megzavarása, 2. sebessége a = κ R T ; 3 izotermikus feltételek mellett terjed A/ mindhárom: B/ az els kett ; C/ csak a második állítás igaz. 281. Hangsebességre a = dp dρ = κ érvényes R p = κ M T ; v M A/ a= dp p = κ RT = κ ; dρ v κ RT = κ p = v R dp = κ M T . dρ M gáz egyenletek: C/ a = B/ 282. A hangsebesség 1 a = κ R T ; függ: 2 nyomástól; 3 frekvenciától; 4 molekulasúlytól A/ mindegyik. B/ csak az els ; C/ csak az els és a negyedik állítás igaz 283. A Mach-szám és a Mach-kúp fél nyílásszögével kapcsolatos összefüggések: A/ M=c/a; sin =a/c; B/ M=c/a; sin =c/a; C/ M=a/c; sin =c/a. 21 284. A Mach-kúpot: 1 hangsebesség feletti áramlásnál értelmezünk; 2 a kúpon kívüli rész a csend tartománya. A/ mindkét; B/ csak az els ; C/ csak a második állítás igaz 285. A Mach-szám kifejezi: A/ a tehetetlenségi és a rugalmassági er ; B/ a térer és a rugalmassági er ; C/ a tehetetlenségi

er és a térer közötti kapcsolatot. 286. Az energia egyenlet különböz formái: c2 1 c2 c2 κ p = RT + = + A/ i0 = c p T + ; 2 κ −1 2 2 κ −1 v B/ i0 = c p T + c2 κ c2 c2 κ p = RT + = + ; 2 κ −1 2 2 κ −1 ρ C/ i0 = c p T + κ κ p c2 c2 c2 = = + . RT + 2 κ −1 2 cp 2 cp κ − 1 ρ 287. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikusnál nagyobb nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆ i . 288. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikusnál kisebb nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆i . 289. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆i . 290. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál a kiöml nyílás legsz kebb

keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a kritikus; B/ a környezeti; C/ a tartály nyomásával. 291. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál nagyobb értéknél a kiöml nyílás legsz kebb keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a kritikus; B/ a környezeti; C/ a tartály nyomásával. 292. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m = ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m * = ρ a Aki . 293. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál nagyobb értéknél a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m = ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m = ρ a Aki . 294. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál kisebb értéknél a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m =

ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m = ρ a Aki . 295. A Laval-cs viselkedését leíró egyenlet levezetésénél felhasználtuk: 22 dA dρ dρ dp dρ ; a2 = ; + = + c dc = 0 ; A ρ c dp ρ dA dρ dc dp dρ B/ ; + c dc = 0 + + = 0 ; a2 = A ρ c dp v d p dp dA dρ dc C/ a 2 = ; + c dc = 0 ; + + = 0. dρ ρ ρ A c A/ 296. A Laval-cs legsz kebb keresztmetszetében kritikus nyomás uralkodik, a nyomásviszony a méretezési nyomásviszonynál nagyobb, ekkor: A/ a Laval-cs ben lökéshullámok jelentkeznek; B/ a kilép keresztmetszetben a sebesség a hangsebességnél nagyobb; C/ a tömeg nem éri el a kritikus tömeget. 297. A Laval-cs legsz kebb keresztmetszetében kritikus nyomás uralkodik, a nyomásviszony a méretezési nyomásviszonynál kisebb, ekkor: A/ a Laval-cs ben lökéshullámok jelentkeznek; B/ a kilép keresztmetszetben a sebesség a hangsebességnél nagyobb; C/ a tömeg nem éri el a kritikus tömeget. 298. A hangsebesség levezetésénél használni kell: A/

a folytonosság tételét és az impulzustételt; B/ a folytonosság tételét és a Bernoulli egyenletet; C/ a Bernoulli egyenletet és az impulzustételt. 299. Melyik esetben lesz hangsebesség feletti áramlás a Laval-cs kilép keresztmetszetében: A/ a nyomásviszony a kritikus nyomásviszonnyal egyenl ; B/ a nyomásviszony a kritikus és a méretezési nyomásviszony közötti érték ; C/ a nyomásviszony egyenl , vagy kisebb, mint a méretezési nyomásviszony. 300. Vákuumba történ expanziónál a maximális sebesség elérhet és egyenl : A/ végtelen hosszú 2 2 sz kül cs vel és c max = a 0 ; B/ végtelen hosszú Laval-cs vel és c max = a 0 ; C/ κ −1 κ −1 adott méretezési hosszal rendelkez Laval-cs és c max = a 0 2 . κ +1 301. Egy izentrópikusan kiáramló gázban - az expanzió során - az alábbi kritikus jellemz k jelentkeznek, ha: A/ c*, q, p, T , kritikus potenciál, m , ha M<1; B/ c, p, T , kritikus potenciál, m *, ha M=1 C/ c, p, T, , m , ha M=1.

302. Egy repül gép (M 0) esetében, hogy viszonyulnak egymáshoz a szárnyak feletti áramlás (MF), a szárnyak alatti áramlás (MA) és a torlópont közvetlen környezetében jelentkez áramlás (MT) Mach számai? A/ MA > MF > MT; B/ MF > MA > MT; C/ MT > MA > MF. 303. Egy sz kül cs toldat egy b vül cs vel kiegészítve lehet diffúzor vagy Laval-cs Viselkedésüket leíró egyenlet levezetésénél felhasználtuk: A/ Euler dinamikai egyenletét, impulzus tételt és a folytonosság törvényét; B/ Euler dinamikai egyenletét, a hangsebesség összefüggését és a folytonosság törvényét; C/ az impulzustételt, a hangsebesség összefüggését és a folytonosság törvényét. 304. Egy tartályon egyszer , konfúzor formájú kiöml nyílás található - a nyomásviszony a kritikus értéknél kisebb - ekkor a kiöml nyílás legsz kebb keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a tartály bels nyomásával; B/ a környezet nyomásával; C/ a kritikus

nyomással. 305. Cs beli, nagysebesség gázáramban h mér kkel: A/ a statikus és a torlóponti h mérséklet mérhet , a dinamikus számítható; B/ a torlóponti h mérséklet mérhet , a dinamikus és a statikus számítható; C/ a statikus és a dinamikus h mérséklet mérhet , a torlóponti számítható. 23 306. A turbulens viszkozitás: A/ anyagjellemz ; B/ a Prandtl hipotézis szerint, az l = κ y kifejezésb l számítható; C/ a turbulencia-faktorral arányos. 307. A kiterjesztett Bernoulli egyenlet: A/ veszteséges áramlásokra nem írható fel ; B/ mindig az e1 = e2 + (∆p ′ ρ ) alakban írható fel; C/ az e1 = e2 + (∆p ′ ρ ) alakban írható fel, ha a "2"-es pont az áramlásban követi az "1"-est. 308. A cs vezeték hatásfoka: A/ a szállított térfogat árammal négyzetesen csökken; B/ gravitációs kifolyásnál értéke mindig 1; C/ nem gravitációs kifolyásnál a statikus szállító magasság és a teljes szállító

magasság hányadosa. 309. A henger és a gömb ellenállás-tényez je a Reynolds szám függvényében hasonló jelleget mutat, az ellenállás tényez hirtelen csökken amikor: A/ a Reynolds szám meghaladja a kritikus érték kétszeresét; B/ a lamináris határréteg után megjelenik a turbulens határréteg is; C/ az áramlás körülfogási szöge lecsökken. 310. A szilárd test felületén ütköz részecskék id egységre és felületegységre es mozgásmennyiség változásának felületre mer leges összetev je a nyomás, az érint irányú összetev a csúsztató feszültség - ez utóbbi a szilárd testhez viszonyított mozgás létezése esetén keletkezik: A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás csak ideális közeg esetén igaz; C/ a csúsztató feszültséghez nem szükséges, hogy sebességkülönbség létezzen. 311. A feszültségi tenzorra igaz a " " feszültségek dualitására vonatkozó tétel, a tenzor 2 = − p E + 2 µ D s − µ

div c E + t alakban írható fel; ez az alak összenyomható közegre nem 3 érvényes: A/ mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 312. A Reynolds szám hasonlósági kritérium, a tehetetlenségi és a súrlódási er k viszonyát fejezi ki és lamináris-turbulens átmenetet is jól jellemzi. A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ a második és harmadik állítás igaz; C/ mindhárom állítás igaz. 313. Cs áramlásnál a maximális sebesség éppen az átlagsebesség duplája: A/ ez igaz lamináris áramlásban, amikor a sebességeloszlás négyzetes; B/ lamináris és turbulens áramlásban, ha a cs hidraulikailag sima; C/ lamináris áramlásban, érdes cs esetén. 314. A hidraulikai átmér : A/ a geometriai átmér négyszerese; B/ a kör keresztmetszet csöveknél, ha ezeket a folyadék teljesen kitölti, akkor azonos a geometriai átmér vel; C/ csak kört l eltér keresztmetszet esetén van

értelme. du du dy dy kifejezés írja le. Prandtl hipotézise szerint a keveredési úthossz: A/ l = κ y ; B/ l = κ + y ; C/ l =κ / y. 315. Turbulens cs áramlás esetén a határrétegben a csúsztató feszültséget a τ = ρ l 2 316. A Laplace operátor a ∇ T ∇ skalár szorzattal számítható, a ∆ c vektormennyiség lesz és a ν ∆ c kifejezés összenyomhatatlan közeg esetén az egységnyi tömegre ható súrlódó er t határozza meg: A/ mindhárom kijelentés igaz, de csak turbulens áramlásra; B/ mindhárom kijelentés igaz; C/ mindhárom kijelentés igaz, de csak lamináris áramlásra. 317. A turbulens gázáramlásban csúsztató feszültség keletkezik, mert: A/ a turbulens mozgás hatására mozgásmennyiség-csere következik be; B/ a turbulens mozgás intenzívebb mint a rendezetlen h mozgás, C/ a részecskékre kohéziós er hat. 24 318. Az a feltétel, ami szerint a "széls réteg a falhoz tapad", abból következik, hogy: A/ a fal és a

folyadék között van adhézió; B/ a falnál a részecskék sebességének várható értéke nulla; C/ a széls réteg vastagsága tetsz leges pozitív számnál is kisebb. 319. A henger körüli áramlásban az ellenállás-tényez értéke hirtelen lecsökken, ha A/ a határrétegnek van turbulens része is; B/ a határréteg jelent s része turbulens; C/ a turbulens határréteg megjelenésével az áramlás körülfogási szöge megn . 320. Egy test lehet áramvonalas illetve tompa: A/ az áramvonalas test körül mindig lamináris az áramlás; B/ a tompa test körül nem lehet lamináris határréteg; C/ a tompa test mögött általában leválást találunk. 321. Az egyenes cs ben keletkez súrlódási veszteség egyenesen arányos a cs hosszal és a cs súrlódási tényez vel: A/ valamint az átlagsebességgel; B/ fordítottan arányos a hidraulikai átmér vel; C/ érdes cs nél a Reynolds számmal. 322. A síklap ellenállás tényez jének Reynolds szám szerinti

változása hasonló a: A/ cs súrlódási tényez hasonló görbéihez; B/ a diffúzor hatásfok hasonló görbéihez; C/ a belépési veszteség hasonló görbéihez. ρ ρ c 2 ς ; ∆ p ′ = (c1 − c 2 ) ; 2 2 ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid . A/ rendre konfúzor, kilépés és diffúzor esetén; B/ rendre diffúzor, kilépés és konfúzor esetén; C/ rendre konfúzor, szelep és diffúzor esetén. 323. A súrlódási veszteség a következ képlettel számítható: ∆ p ′ = 2 324. Két jelenség akkor és csak akkor hasonló, ha: A/ a dimenziótlan matematikai modell azonos; B/ ha a Reynolds szám azonos; C/ ha a Reynolds, Froude és Mach szám azonos. 325. A szárnyprofil az áramlást eltereli; az elterelés következtében elgörbül áramvonalakra mer legesen megváltozik a nyomás; a nyomásváltozás következtében a profil felett gyorsabban, alatta lassabban áramlik a közeg. A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás csak ideális közegre

érvényes; C/ az els és a második állítás igaz csak. 326. A szárnyprofil áramvonalas Az áramvonalas testek körül kialakul a lamináris ill turbulens határréteg. A határrétegen kívüli áramlás ideálisnak tekinthet : A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 327. A Navier-Stokes egyenlet egyszer sítésével kapjuk a A/ a Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenletet; B/ az Euler egyenletet; C/ a kiterjesztett Bernoulli egyenletet. 328. A c / g r kifejezés: A/ a Froude szám; B/ az Euler szám; C/ a Nusselt szám. 329. A határréteg numerikus (az el adáson bemutatott) vizsgálatánál: A/ a véges térfogatok módszerét alkalmaztuk; B/ a sebességprofilt polinomokkal közelítettük; C/ explicit differencia sémát építettünk fel. 330. Ha a Reynolds szám értéke nagyobb, mint 60000-80000, akkor: A/ a szárnyprofil siklószáma jobb, mint az ívelt lapé; B/ az ívelt lap siklószáma

jobb, mint a szárnyprofilé; C/ ilyen reláció nincs. ( ) 331. A ρ c 2 ρ kifejezés: A/ a Froude szám; B/ az Euler szám; C/ a Grashoff szám 332. A diffúzor hatásfok a tényleges és az ideális nyomásnövekedés hányadosa A diffúzor kúpszögének növelése növeli a leválás veszélyét. A kúpszög csökkenésével e hatásfok értéke javul: 25 A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás hamis; C/ a harmadik állítás csak korlátozottan igaz. 333. A határrétegben a: A/ kiszorítási vastagság > impulzus vastagság > energia vastagság mindig igaz; B/ kiszorítási vastagság < impulzus vastagság < energia vastagság mindig igaz; C/ nincs minden esette érvényes reláció. 334. A határréteg egyenlet rendszere: egyszer sített Navier-Stokes egyenlet a fal mentén és a falra mer legesen továbbá a folytonosság törvénye: A/ a falra mer leges Navier-Stokes egyenlet szerint ebben az irányban a statikus nyomás nem változik; B/

a fallal párhuzamos Navier-Stokes egyenlet szerint ebben az irányban a faltól távoli, áramlási sebesség nem változik; C/ a falon a sebesség mindkét összetev je, a Navier-Stokes egyenlet alapján, nulla. 335. A dinamikai viszkozitás és a s r ség hányadosa a kinematikai viszkozitás A folyékony folyadékok kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével csökken. A gázoké n : A/ mindhárom állítás igaz; B/ az utolsó állítás hamis; C/ az els és a harmadik állítás igaz. 336. A turbulens csúsztató feszültségeket az impulzus tétel alkalmazásával írjuk fel A turbulenciából származó nyomástöbbletet a Prandtl hipotézis segítségével számítjuk. A turbulencia esetén nem igaz a csúsztató feszültségek dualitás-tétele: A/ csak az els állítás igaz; B/ csak a második állítás igaz; C/ csak a harmadik állítás igaz. 337. A turbulencia faktor: tf = 385000/Rekrit kifejezi, hogy: A/ az az áramlás kritikus, amelynek Reynolds száma

nagyobb, mint 385000; B/ egy szélcsatornában a mért kritikus Reynolds szám hogyan viszonyul az elméleti kritikus értékhez; C/ az tf < 1 esetén mindig réteges az áramlás. 338. A τ xy = µ γ xy kifejezés a súrlódásos áramlásban: A/ a turbulens csúsztató feszültség egy komponense; B/ a lamináris csúsztató feszültség egy komponense; C/ az "x-y" síkbeli, kompresszibilitási viszkozitást fejezi ki. dA = − p dA kifejezés: A/ csak súrlódásmentes közeg áramlása setén érvényes; B/ a 339. Az A A felületi er k két, azonos érvényességi kör áramlása esetén érvényes csak. kifejezése; C/ összenyomhatatlan közeg lamináris 340. A = 64/Re kifejezés: A/ a cs súrlódási tényez , hidraulikailag érdes cs ben, lamináris áramlás esetén; B/ a cs súrlódási tényez gázok kissebesség áramlása esetén; C/ a cs súrlódási tényez , lamináris áramlás esetén. 341. A lamináris áramlásban a csúsztató feszültséget A/

a τ = 2 µ D s kifejezéssel definiáljuk; B/ S = 2 µ D s kifejezéssel definiáljuk; C/ az S = 2 µ D s − 2 µ div c E kifejezéssel írjuk le. 3 342. A hasonlósági kritériumok levezetésekor a Navier-Stokes egyenletet használtuk fel: dc 1 = g − grad p + ν ∆ c ; az egyenlet bal oldalán a tehetetlenségi er k, a jobb oldalon rendre a dt ρ térer k és a felületi er k egységnyi tömegre vonatkozatott kifejezése áll: A/ igaz de a felületi er kben nincs benne a súrlódás; B/ nem igaz, mert a jobb oldal harmadik tagja nem felületi típusú er ; C/ igaz, de a Navier-Stokes egyenlet ezen alakja csak összenyomhatatlan közeg áramlására érvényes. 26 343. A Reynolds-szám, a Froude-szám és az Euler-szám hasonlósági kritérium: A/ az Euler-számot másképp nyomás számnak is nevezzük; B/ a Froude szám a tehetetlenségi és a súrlódó er k viszonyát fejezi ki; C/ a Reynolds szám a sebesség és a hangsebesség viszonyát fejezi ki. 344. A

"64/Re" kifejezés a: A/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban, de csak hidraulikailag sima cs esetén; B/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban, ha a Re-szám nagyobb, mint a kritikus érték; C/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban. 345. A cs áramlásoknál a Reynolds szám kiszámításánál az átlagsebességet: A/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és osztjuk a dinamikai viszkozitással; B/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és a dinamikai viszkozitással; C/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és osztjuk a kinematikai viszkozitással. 346. A súrlódási sebesség a A/ a széls réteg fal melletti sebesség; B/ a fali csúsztató feszültség és a s r ség hányadosának négyzetgyöke; C/ az a legkisebb sebesség, melynél a folyadéksúrlódás már keletkezik. 347. Az u*, a súrlódási sebesség a falnál értelmezett csúsztató feszültség és a s r ség hányadosának négyzetgyöke; A/ a fenti állítás igaz; B/ a

fenti állítás csak cs áramlásban igaz; C/ nem igaz, mert a képletben a kinematikai viszkozitás szerepel. 348. A logaritmikus sebesség-profil kifejezése az alábbi: A/ B/ y u* u 1 = ln + 5.5 ; ρ u* κ C/ y u* u 1 = ln + 5.5 ; ν u* ρ y u* u 1 = ln + 5.5 ν u* κ 349. A határréteg általában három al-rétegre osztható, a fali vagy lamináris hártyára, a turbulens alrétegre és a (faltól) távoli rétegre Prandtl hipotézise szerint az els kett ben a csúsztató feszültség állandó. A távoli rétegben a keveredési úthossz a határréteg vastagságának 9%-a A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 350. A határrétegben értelmezett sebességet és a faltól mért távolságot általában dimenziótlanítjuk; A/ mindkét dimenziótlanításban szerepet kap a súrlódási sebesség; B/ a súrlódási sebesség csak a sebesség dimenziótlanításában szerepel; C/ a dimenziótlan

távolságot a hidraulikai átmér vel számítjuk. 351. A „64/Re” kifejezés: A/ a cs áramlások kritikus Reynolds számát adja B/ a lamináris cs súrlódási tényez , hidraulikailag érdes cs nél; C/ a lamináris cs áramlásbeli cs súrlódási tényez . 352. A szelepek nyomásvesztesége a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ 2 2 c2 ς ; (c1 − c 2 )2 ; C/ ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 353. A Borda-Carnot veszteség a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ ρ (c1 − c 2 )2 ; 2 C/ ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 27 ρ 2 c2 ς ; 354. A diffúzor nyomásvesztesége a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ 2 ρ 2 c ς; 2 (c1 − c 2 )2 ; C/ ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 355. A szárnyprofil körüli áramlásban kialakulhat a leválás Ez akkor következhet be, ha túl nagy a profil állásszöge. A leválás oka a túl nagy kinematikai viszkozitás A/ az

els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 356. Cs hálózatok számításában felhasználjuk: A/ a csomóponti és a hurok törvényt; B/ a csomóponti és a logaritmikus sebesség-eloszlás törvényét; C/ a csomóponti és a hálózati törvényt. 357. A testekre ható er t általános esetben a: A/ Ft = dA ; B/ Ft = − p dA ; C/ Ft = D dA A A A kifejezésb l számítjuk. ρ 2 c A c f képletet használjuk, az ellenállást is hasonló 2 kifejezésb l számítjuk, csak ebbe az ellenállás tényez t helyettesítjük be. A felhajtóer és az ered er hányadosa a siklószám. A/ mindhárom állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz, de csak stacionárius esetre; C/ az els és a második állítás igaz csak. 358. A felhajtóer számítására a F f = 359. A határréteg számításában felhasznált egyenletek: a fallal párhuzamos és a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet valamint a

folytonosság törvénye. A/ a harmadik állítás nem igaz, mert ez nem független egyenlet; B/ a második állítás nem igaz, mert ebben az irányban, semmi sem változik; C/ mindhárom egyenletet alkalmazzuk. 360. Kármán féle, periodikus örvényeket találunk: A/ a henger körüli áramlásban; B/ gömb körüli áramlásban ha Re-szám értéke 100 körüli; C/ henger és gömb körüli áramlásban is, ha Re-szám értéke 100 körüli. 361. A folyadéksúrlódás turbulens áramlás esetén: A/ hasonló a merev testek közötti súrlódáshoz; B/ a folyadék részecskéinek felületi tulajdonságaiból származik; C/ a különböz rétegek közötti mozgásmennyiség-csere miatt áll el . 362. A folyadékokban és a gázokban keletkez súrlódás lamináris folyadék-áramlás esetén a részecskék közötti kohéziós er n alapul, turbulens áramlásban a turbulencia miatt nyomástöbblet lép fel és a rendezetlen h mozgásnak soha nincs szerepe a súrlódásban: A/

mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ a második állítás igaz. 363. "Szilárd test folyadékkal érintkez felületén a széls réteg áll (tapadási feltétel)" azt jelenti, hogy: A/ a tényleges, fizikai részecskék állnak meg a test felületén; B/ a tényleges, fizikai részecskék sebességének várható értéke nulla; C/ a tényleges, fizikai részecskék mozgását nem vizsgáljuk. 364. Egy turbulens cs áramlásban a nyomásveszteség az átmér hányadik hatványával arányos: A/ 1 d h3 B/ 1 d h4 ; C/ 1 d h5 . 365. A folyadékokban és a gázokban keletkez súrlódás: A/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség; B/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség és a viszkozitás; C/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség és az, hogy a folyadék vagy gáz

"Newton-i" legyen. 366. A felületi er általában: A/ a dF = dA integrálásával írható fel; B/ a grad integrálból számítható; C/ a dF = − p E dA integrálásával határozható meg. 28 dV térfogati 367. Összenyomhatatlan közeg, lamináris áramlásában a csúsztató feszültség: A/ a derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a kinematikai viszkozitás; B/ a derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a dinamikai viszkozitás; C/ derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a dinamikai viszkozitás és "2". 368. A kinematikai viszkozitás elnevezést azért használjuk, mert a dimenziója csak un kinetikai mértékegységeket tartalmaz, a folyadékok kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével csökken, a gázoké n : A/ mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. dc

1 T = ∇ + g egyenlet: A/ a Navier-Stokes egyenlet; B/ a Reynolds átlagolt Navierdt ρ Stokes egyenlet; C/ a II tenzortól függ en lehet a Navier-Stokes vagy a Reynolds átlagolt NavierStokes egyenlet. 369. A 370. Az Euler egyenlet a Navier-Stokes egyenlett l abban különbözik, hogy: A/ az Euler egyenlet csak összenyomhatatlan közegre érvényes; B/ a Navier-Stokes egyenletet csak turbulens áramlás esetén alkalmazhatjuk; C/ az Euler egyenlet ideális folyadékra, a Navier-Stokes egyenlet valóságos közeg áramlására érvényes. 371. Ideális közeg esetén: A/ a Navier-Stokes egyenlet az Euler egyenletre redukálódik B/ A Navier-Stokes egyenlet a Bernoulli egyenletre redukálódik; C/ a Navier-Stokes egyenlet az Euler turbina egyenletre redukálódik. 372. Ideális közeg esetén a ∇ T = − grad p egyenlet teljesül: A/ minden esetben; B/ ha a közeg összenyomhatatlan; C/ ha a feszültség tenzor nem szimmetrikus. 373. A turbulens sebesség-ingadozás id beli

középértéke: A/ nulla; B/ egyenl csúsztató feszültséggel; C/ egyenl a turbulens nyomástöbblettel. a turbulens 374. A turbulens nyomástöbblet "x" irányban a − ρ (u ′) : A/ kifejezés id átlagaként számítható; B/ kifejezés második tagjának id átlagaként számítható; C/ kifejezés els tagjának id átlagaként számítható. 2 375. A turbulens csúsztató feszültség xy összetev je: A/ - (u’v’) kifejezéssel számítható; B/ a (u’v’) kifejezéssel számítható; C/ a (u’v’)id átlag kifejezéssel számítható. ∞ 1 (U − u ) dy kifejezés a: A/ kiszorítási vastagság; B/ impulzus 376. A határrétegnél a δ 1 = U 0 vastagság; C/ energia vastagság. ∞ 1 (U − u ) u dy kifejezés a: A/ kiszorítási vastagság; B/ impulzus U2 0 vastagság; C/ energia vastagság. 377. A határrétegnél a δ 2 = ∞ 1 378. A határrétegnél a δ 3 = 3 (U − u ) u 2 dy kifejezés a: A/ kiszorítási vastagság; B/ impulzus U 0

vastagság; C/ energia vastagság. 379. A határréteg általános alap-egyenletét : A/ az Euler egyenletb l kapjuk; B/ a Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenletb l kapjuk; C/ a Navier-Stokes egyenletb l kapjuk. 29 380. A határréteget csak síklap mentén, összenyomhatatlan közeg estében stacionárius áramlásban vizsgáltuk: A/ mindhárom állítás igaz és ezen túl még h csere sem lehet; B/ mindhárom állítás igaz és ezen túl a falra mer leges sebesség összetev nagyságrendje azonos a fallal párhuzamos összetev ével; C/ csak az els és a harmadik állítás igaz és ezen túl még h csere sem lehet. 381. A határréteg számításában felhasznált egyenletek: a fallal pórhuzamos és a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet valamint a folytonosság törvénye: A/ a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet szerint a nyomás ebben az irányban nem változik; B/ a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet

szerint a sebesség ebben az irányban nem változik; C/ a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet szerint a s r ség ebben az irányban nem változik. 382. Az el adáson bemutatott parabolikus parciális differenciál egyenlet dimenziótlan alakjában az ∆τ r= paraméter étéke: A/ nem befolyásolja a stabilitást; B/ a megoldás stabilitásához értéke ∆ξ 2 kisebb kell legyen mint ½ ; C/ a megoldás stabilitásához értéke kisebb kell legyen mint 1. ∂ 2ϕ ∂ 2ϕ + = 0 elliptikus, lineáris, parciális differenciál egyenlet numerikus megoldását ∂ x2 ∂ y 2 másodfajú perem esetén: A/ a "váltakozó irányok" módszerének felhasználásával kerestük; B/ fiktív pontok bevezetésével kerestük; C/ szingularitások segítségével számítottuk. 383. A 384. A bels szingularitások módszerének alkalmazása: A/ inhomogén, lineáris algebrai egyenlet rendszerre vezetett; B/ homogén, lineáris algebrai egyenlet rendszerre vezetett;

C/ homogén, nemlineáris algebrai egyenlet rendszerre vezetett. 385. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet hiperbolikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 386. A Fourier féle h vezetési egyenlet : A/ elliptikus parciális differenciál egyenlet; B/ parabolikus parciális differenciál egyenlet; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenlet. 387. Egy instacionárius feladat korrekt kit zés , ha: A/ a matematikai modell mellett megadjuk peremfeltételeket is; B/ a matematikai modell mellett megadjuk a kezdeti feltételeket is; C/ matematikai modell mellett megadjuk a perem és kezdeti feltételeket is. 388. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet numerikus megoldását: A/ implicit differencia-séma alapján kerestük; B/ a megoldás numerikus stabilitását az "r < 1/2" esetre mutattuk meg; C/ a szuperpozíció

elvének felhasználásával közelítettük. 389. A határréteg numerikus vizsgálatánál peremfeltétel volt: A/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban az „u=U” ; B/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban a " u=U és v=0"; C/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban a " v=0". 390. A Laplace egyenlet (elliptikus PDE) implicit megoldásánál: A/ a peremértékeket nem változtattuk az iteráció során; B/ a peremértékek a megoldásban közvetlenül nem szerepeltek; C/ a kezdeti értékekt l függött a megoldás. 39l. A Iaplace egyenlet: A/ elliptikus parciális differenciál egyenlet; B/ parabolikus parciális differenciál egyenlet; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenlet. 392. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet: A/ örvénymentes áramlás esetén hiperbolikus; B/ elliptikus; C/ parabolikus. 393. A határréteg numerikus

vizsgálatánál: A/ explicit differencia sémát alkalmaztunk; B/ implicit differencia sémát alkalmaztunk; C/ csak retrográd differencia hányadosokat alkalmaztunk. 30 394. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet elliptikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 395. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet parabolikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 396. A lineáris differencia egyenlet megoldása akkor és csak akkor konvergens, ha: A/ a differencia séma konzisztens és a számítási eljárás stabil; B/ a differencia séma explicit és a számítási eljárás stabil; C/ a differencia séma implicit és a számítási eljárás stabil. 397. A bels szingularitások módszerének felhasználásával: A/ egy síkidom belsejében számítottuk az áramlást; B/ síkidomot

helyettesít sokszög belsejében számítottuk az áramlást; C/ egy végtelen tartományban kerestük a megoldást. 398. A határréteg viselkedését leíró els rend parciális differenciálegyenlet-rendszert: A/ a komplex potenciálok segítségével oldottuk meg; B/ a közelít megoldást harmonikus sor alakjában kerestük; C/ differenciaegyenletté történ átírással hoztuk megoldható formára. ∂ 2ϕ ∂ 2ϕ 2 1 − M + = 0 lineáris, parciális differenciál egyenlet: A/ szubszónikus áramlás ∂ x2 ∂ y2 esetén hiperbolikus; B/ szuperszónikus áramlás esetén parabolikus; C/ szubszónikus áramlás esetén elliptikus. 399. A ( ) 400. A bels szingularitások módszerének alkalmazásakor: A/ a kit zött síkidom pontjai egyúttal áramvonalak is voltak; B/ a kit zött síkidom kiválasztott pontjain ment át a "nulla" áramvonal; C/ a kit zött síkidom pontjai egyúttal potenciálvonalak is voltak. 401. Parabolikus, másodrend parciális

differenciálegyenlet esetén, vegyes peremérték feladatánál a megoldáshoz: A/ a fiktív rácsok módszerét alkalmaztuk; B/ a fiktív pontok módszerét alkalmaztuk; C/ a fiktív hálók módszerét alkalmaztuk. 402. Parabolikus, másodrend parciális differenciálegyenlet esetén, (instacionárius h vezetés) vegyes peremérték feladatnál a megoldáshoz a másodfajú peremen: A/ a vezetéssel érkez és a leadott h áram azonosságát írtuk fel; B/ a vezetéssel érkez és a sugárzó h áram azonosságát írtuk fel; C/ a vezetéssel érkez és a párolgással leadott h áram azonosságát írtuk fel. ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenlet, a sebességi potenciál felhasználásával: A/ a ∆ ϕ = 0 ∂x ∂y egyenletre vezet, ha a Mach-szám nagyobb a kritikusnál; B/ a ∆ ϕ = 0 egyenletre vezet, ha a Machszám nulla; C/ a ∆ ϕ = 0 egyenletre vezet, ha a Froude-szám nulla. 403. A ( ) ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál felhasználásával: A/

elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1. 404. A ( ) ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál felhasználásával: A/ elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M > 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletét kapunk, ha M >1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M > 1. 405. A ( ) 31 ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál felhasználásával: A/ elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M = 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletét kapunk, ha M =1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M = 1. 406. A ( ) 407. A "keresett pontbeli áramfüggvény-érték a négy szomszédos pontbeli érték számtani közepeként

számítható": A/ ez a Laplace egyenlet közelít megoldása, explicit differencia módszerrel; B/ ez a Laplace egyenlet közelít megoldása, implicit differencia módszerrel; C/ ez a Poisson egyenlet közelít megoldása, explicit differencia módszerrel 408. Bels szingularitásokat alkalmaztunk: A/ az "x"-tengelyre szimmetrikus síkidom körüli áramlás számítására; B/ az áramfüggvény Laplace egyenletb l történ közelít meghatározására; C/ az áramfüggvény Fourier egyenletb l történ közelít meghatározására. 409. Az "x"-tengelyre szimmetrikus síkidom számításánál az x-tengelyen elhelyezett: A/ örvényeket alkalmaztunk; B/ forrásokat alkalmaztunk; C/ dipólusokat alkalmaztunk. 410. A bels szingularitások módszerével "x"-tengelyre szimmetrikus síkidomot számítottunk, a kontúr a nulla áramvonal volt és az ellen rz pontok az "x"-tengelyen helyezkedtek el: A/ mindhárom állítás igaz; B/ a harmadik

állítás nem igaz; C/ a második állítás hamis. 411 A parabolikus parciális differenciál egyenlet numerikus megoldásánál, vegyes peremértékfeladat esetén a megoldáshoz: A/ kiegészít perem-integrált definiáltunk; B/ fiktív pontot vettünk fel és ezzel a megoldást visszavezettük az els fajú peremérték feladatnál kidolgozott megoldási módszerre; C/ dimenziótlan segédváltozót vezettünk be. 412. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet örvénymentes áramlás esetén: A/ hiperbolikus; B/ elliptikus; C/ parabolikus. 413. Munkagépek: A/ hidrosztatikus motorok; szivattyúk; kompresszorok; B/ szivattyúk; ventilátorok; kompresszorok; C/ g zturbinák; gázturbinák; vízturbinák. 414. Er gépek: A/ hidrosztatikus motorok; szivattyúk; kompresszorok; B/ szivattyúk; ventilátorok; kompresszorok; C/ g zturbinák; gázturbinák; vízturbinák. 415. Hidrodinamikus hajtóm többek között áll: A/ két munkagépb l;

B/ két er gépb l; C/ egy munkagépb l és egy er gépb l. 416. Hidrosztatikus hajtóm többek között áll: A/ két munkagépb l; B/ két er gépb l; C/ egy munkagépb l és egy er gépb l. 417. A hidrodinamikus hajtóm vek m ködése alapul: A/ Euler-turbinaegyenletén; B/ sugárhajtás elvén; C/ térfogatkiszorítás elvén. 418. A hidrosztatikus hajtóm vek m ködése alapul: A/ Euler-turbinaegyenletén; B/ sugárhajtás elvén; C/ térfogatkiszorítás elvén. 419. Az áramlástechnikai gépek rendszerezése a m ködési elv alapján; A/ munkagépek, er gépek, hajtóm vek; B/ munkagépek, er gépek, hajtóm vek, egyéb rendeltetés gépek; C/ térfogatkiszorításos gépek, örvénygépek, egyéb gépek. 420. Az energiaátalakulás a tér egy körülzárt részében történik oly módon, hogy e térrész térfogatát az id függvényében periódikusan változtatjuk - mondja ki: A/ Euler-turbinaegyenlete; B/ volumetrikus elv; C/ sugárhajtás elve. 32 2 c2 + + U + u 1.

egy munkagép összentalpiaváltozását fejezi ki; 2 az "u" változása 421. A ρ 2 1 súrlódási veszteséggel arányos; 3. az " U"-ba beleértjük a Coriolis er teret A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ az els állítás igaz. p 2 c2 422. A + + U + u = 0 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet: B/ munkagépekre felírt ρ 2 1 energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 2 c2 + + U + u = Wtechn12 + q12 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet; B/ munkagépekre 423. ρ 2 1 felírt energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 1 c2 + + U + u = Wtechn12 + q12 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet; B/ munkagépekre 424. A ρ 2 2 felírt energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 425. Munkagép az az örvénygép, amely többek között áll; A/ konfúzoros jelleg álló lapátsorból centripetális átömlés járókerékb l és konfúzoros jelleg álló lapátsorból; B/ centripetális átömlés járókerékb l és

diffúzoros jelleg álló apátsorból; C/ centrifugális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból. 426. Er gép az az örvénygép, amely áll többek között; A/ konfúzoros jelleg álló lapátsorból és centripetális átömlés járókerékb l; B/ centripetális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból; C/ centrifugális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból. 427. Centrifugális, félaxiális, axiális átömlés járókereket alkalmazunk: A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ volumetrikus elven m köd gépeknél. 428. Centripetális, félaxiális, axiális átömlés járókereket alkalmazunk: A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ volumetrikus elven m köd gépeknél. 429. A munkagépeknél a mechanikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ az össz- és a bels , C/ az össz- és a manometrikus (hasznos) teljesítmény között. 430. Az er gépeknél a

mechanikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti; B/ a hasznos és az össz-, C/ a hasznos és a bels teljesítmény között. 431. Az örvénygépeknél a tárcsasúrlódási veszteség tényez kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ a bels és az elméleti; C/ az elméleti és a hasznos teljesítmény között. 432. A volumetrikus hatásfok miatt nagyobb térfogatáramot kell a járókeréknek megforgatnia A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ mindkét esetben igaz. 433. A volumetrikus hatásfok miatt kisebb térfogatáram halad át a járókeréken: A/ munkagépeknél: B/ er gépeknél; C/ mindkét esetben igaz. 434. A munkagépeknél a hidraulikai hatásfok kapcsolatot teremt; A/ az össz- és az elméleti; B/ a bels és az elméleti, C/ az elméleti és a hasznos teljesítmény között. 435. Az er gépeknél a hidraulikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ a bels - és a hasznos, C/ az elméleti és a hasznos

teljesítmény között. 436. A tárcsasúrlódási veszteség tényez je az er gépeknél a tárcsasúrlódási veszteség és: A/ az össz-, B/ a bels , C/ az elméleti teljesítmény hányadosa. 33 437. A tárcsasúrlódási veszteség tényez je az munkagépeknél a tárcsasúrlódási veszteség és: A/ az össz-, B/ a bels , C/ az elméleti teljesítmény hányadosa. 438. Az összhatásfok képlete a tárcsasúrlódási veszteség tényez vel használatos: 1 munkagépekre; 2. er gépekre; 3 állandó s r ség közegnél; 4 nem állandó s r ség közegnél A/ mind a négy; B/ az els három; C/ az els kett állítás igaz. 439. A szívó- és a nyomóvezetékekben jelentkez veszteségmagasságok kapcsolatot teremtenek szivattyúknál. A/ az össz- és a manometrikus; B/ az elméleti és a manometrikus, C/ a manometrikus szállítómagasság és a berendezés szállítómagassága között. 440. A kilépési veszteség kapcsolatot teremt a szivattyúk esetében A/ az össz-

és a manometrikus, B/ az elméleti és a manometrikus, C/ a statikus szállítómagasság és a berendezés szállítómagassága között. 441. Az örvénygépek járókerekeinek lapátcsatornájában: 1 több sebesség észlelhet ; 2 a relatív áramlás stacionárius; 3. az abszolút áramlás instacionárius: A/ mindhárom, B/ az els kett , C/ az els és a harmadik állítás igaz. 442. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasság elhelyezkedik munkagépek esetében: A/ a bels és az elméleti, B/ az össz- és a bels , C/ az elméleti és a manometrikus szállítómagasság között. 443. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasság meghatározásánál, az Euler turbinaegyenlet levezetésének utolsó fázisában: A/ súlyárammal; B/ tömegárammal; C/ térfogatárammal számoltunk. 444. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasságot levezettük és kifejeztük az Euler turbinaegyenletet felhasználva: A/

négyféle, B/ háromféle, C/ kétféle módon. 445. A perdületapadás szivattyú járókerék véges lapátozása esetén, hány alapáramlás szuperpoziciójaként fogható fel: A/ egy, B/ kett , C/ három. 446. A perdületapadási tényez szivattyúk esetében függ; 1 a lapátszámtól: 2 a kilép lapátszögt l; 3. a be- és a kilép átmér kt l; 4 végs fokon a jellemz fordulatszámtól A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az els és a negyedik állítás igaz. 447. A perdületapadási tényez t szivattyúk esetében, perdületmentes belépés esetén meghatározza: 1. az elméleti és a végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasságok hányadosa; 2 a véges és a végtelen lapátozású járókerekek kilép abszolút sebességeinek kerületi irányú komponenseit tartalmazó viszonyszám; 3. a be- és kilép abszolút sebességek viszonyszáma A/ mindhárom, B/ az els kett , C/ az els állítás igaz. 448. A munkagépek elméleti jelleggörbéit

meghatározó összefüggés levezetésénél felhasználtuk többek között: 1. a perdületmentes belépésre érvényes Euler turbinaegyenletet; 2 a kilép sebességi háromszöget; 3. a folytonosság törvényét; 4 a cirkuláció összefüggését A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az els kett állítás igaz. 449. Egy el rehajló lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 450. Egy hátrahajló lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 451. Egy radiális lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 34 452. Egy munkagép elméleti jelleggörbéje pozitív el perdítésnél változik, azaz a szállítómagasság változik adott térfogatáramnál: A/ n , mivel ctg 2 < 0, B/ csökken, mivel ctg 1 > 0, C/ n , mivel ctg 1 < 0. 453. Egy munkagép elméleti jelleggörbéje negatív

el perdítésnél változik, azaz a szállítómagasság változik adott térfogatáramnál: A/ n , mivel ctg 2 < 0, B/ csökken, mivel ctg 1 > 0, C/ n , mivel ctg 1 < 0. 454. A nyomásszám egyenl : A/ ψ e∞ = H e∞ u 22 H g H 2g ; B/ ψ e∞ = e∞ 2 ; C/ ψ e∞ = e∞ 2 . 2g 2 u2 u2 455. A mennyiségi szám egyenl : A/ ϕ = c c2m u ; B/ ϕ = 2 m ; C/ ϕ = 2 . c2 u u2 c2m 456. A nyomás- és a mennyiségi szám közötti összefüggés: A/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg β 2 ) ; B/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg α 1 ) ; C/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg α 2 ) . 457. A mennyiségi szám maximális értéke: A/ tg 2; B/ tg 2; C/ tg 1. 458. A centrifugális járókerek munkagépek esetében 1 az áttételi szám zérus 100 %-os reakciófok értéknél: 2. az áttételi szám 1, 50% reakciófok értéknél; 3 az áttételi szám 2, 0% reakciófoknál A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ az els és a harmadik állítás igaz. 459. A centrifugális járókerek munkagépek

reakciófokának levezetésénél kiindultunk: A/ Hp H H r = 1 − c ; B/ r = ; C/ r = c . Hp H e∞ H e∞ 460. Az axiális járókerek munkagépek reakciófokának levezetésénél kiindultunk: A/ r = 1 − B/ r = Hp H e∞ ; C/ r = Hc ; H e∞ Hc . Hp 461 Az axiális átömlés munkagépekre kapott reakciófok összefüggés: 1. alkalmazható centrifugális munkagépekre: 2. érvényes axiális er gépekre; 3 megállapítható az összefüggésb l, hogy nem függ a be- és a kilépési viszonyoktól. A/ mindhárom, B/ az els kett ; C/ az utolsó kett állítás igaz. − 2 3 462. A jellemz fordulatszám: A/ n q = n V H m ; B/ n q = n V 1 2 3 4 m H ; C/ n q = n V 1 2 − 3 4 Hm . 463. Pozitív el perdítés esetén (n = áll; V = áll), a belép relatív sebesség: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 464. Negatív el perdítés esetén (n = áll; V = áll), a belép relatív sebesség: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 465. Pozitív el perdítést alkalmazunk egy

centrifugális járókerek szivattyúnál Ennek eredményeként adott térfogatáramnál; 1. megn a manometrikus szállítómagasság; 2 csökken a belép relatív sebesség: 3. csökken a kavitáció veszélye; 4 csökken a folyadék nyomásnövekedése A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az utolsó három állítás igaz. 35 466. Negatív el perdítést alkalmazunk egy centrifugális járókerek szivattyúnál Ennek eredményeként adott térfogatáramnál: 1. megn a belép relatív sebesség: 2 nagyobb lesz a folyadék nyomásnövekedése; 3. megn a manometrikus szállítómagasság: 4 csökken a kavitáció veszélye. A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az utolsó három állítás igaz 467. Munkagépek esetében a járókerék lapátjainak belép élén a torlópont növekv térfogatáramnál, adott fordulatszámnál elmozdul (elvándorol). A/ a forgásiránynak megfelel irányba, B/ a forgásiránnyal ellentétesen, C/ marad a helyén. 468. Munkagépek esetében a

járókerék lapátjainak belép élén a torlópont csökken térfogatáramnál, adott fordulatszámnál elmozdul (elvándorol). A/ a forgásiránynak megfelel irányba, B/ a forgásiránnyal ellentétesen, C/ marad a helyén. 469. Az Euler-turbinaegyenlet levezethet : A/ az impulzusnyomatéki tétel segítségével; B/ Bernoullli egyenlet alkalmazásával, amelyet abszolút áramlásra írunk fel; C/ hidrosztatikai alapegyenletének és folytonosság tételének alkalmazásával. 470. Alkalmazható-e kompresszibilis és inkompresszibilis munkaközeggel m köd munkagépre és er gépre, véges és végtelen lapátszámra: A/ Helmholtz I. tétele; B/ Euler turbinaegyenlete; C/ Kutta-Zsukovszkij tétele. 471. A munkagépekben a Hp növekedése egyenl : A/ Hp = Hp = c12 − c 22 w22 − w12 + ; B/ 2g 2g u12 − u 22 w22 − w12 u 2 − u12 w12 − w22 + ; C/ H p = 2 + . 2g 2g 2g 2g 472. A reakciófok értékei a lapátozás fajtájától függ en, sorrendben: el rehajló, radiális,

hátrahajló lapátozású: A/ r= 2, r = 1, r = 0; B/ 0.5 r < 1, r = 0.5, 0 r < 0.5; C/ 0 r < 0.5, r = 05, 05 <r 1 473. A nyomásszám n, d - indexeléssel: A/ arányos a fordulatszámmal és fordítottan arányos a küls átmér k mértani közepével; B/ arányos a fordulatszámmal és a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a küls átmér k mértani közepével; C/ Egyenesen arányos a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a fordulatszám négyzetével és a küls átmér k mértani közepének négyzetével. 474. Egy munkagép járókerekének lapátjai között értelmezhet áramlásokra igaz ( = áll): ∂ρ A/ rotu=0; rotw=2 ; rotc=-2 ; div( c)=0; B/ div( w)=0; rotu=2 ; rotc=0; + div( ρ c ) = 0 ; ∂t ∂ρ C/ + div( ρ c ) = 0 ; rot =2 ; rotu=-2 ; div( c)=0. ∂t 475 A H e∞ − V elméleti jelleggörbéb l az alábbiak figyelembevételével kapjuk a H m − V jelleggörbét a munkagépeknél: A/ pozitív el

perdítés, r 0, = áll.; B/ r 0, = áll. folyadéksúrlódás hatása a lapátcsatornákban; C/ véges lapátszám, ütközési veszteségek, folyadéksúrlódás hatása a lapátcsatornákban. 476. A mennyiségi szám n, d-indexeléssel: A/ arányos a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a kerületi sebesség négyzetével; B/ egyenesen arányos a térfogatárammal, és fordítottan arányos a fordulatszámmal, továbbá a küls átmér harmadik hatványával; C/ egyenesen arányos a térfogatárammal, és fordítottan arányos a fordulatszám és a küls átmér négyzeteivel. 36 477. Az áramlástechnikai gépek rendszerezése a használat célja szerint: A/ munkagépek, örvénygépek, egyéb rendeltetés gépek; B/ térfogatkiszorítás elvén m köd gépek, örvénygépek, egyéb rendeltetés gépek; C/ hajtóm vek, er gépek, munkagépek, egyéb rendeltetés gépek. 478. A tárcsasúrlódási veszteség (súrlódási teljesítmény) arányos: A/

a cs súrlódás tényez vel, a hidraulikai sugár négyzetével fordítottan, a szögsebesség négyzetével, valamint a s r séggel; B/ Az átmér ötödik, a szögsebesség harmadik hatványával, a s r séggel és a súrlódási ellenállás tényez vel; C/ az átmér harmadik, a szögsebesség ötödik, az ellenállás-tényez második hatványával, valamint a s r ségnél. 479. Az axiális gépek reakciófoka egyenl : A/ az abszolút sebességek kerületi irányú komponenseinek számtani közepe és a szögsebesség hányadosával; B/ az abszolút és a relatív sebességek kerületi irányú komponenseinek hányadosával; C/ a relatív sebességek, kerületi irányú komponenseinek számtani közepe és a kerületi sebesség hányadosával. 480. Egy munkagép elméleti jelleggörbéje perdületmentes belépés esetén ismert Adott térfogatáramnál az elméleti szállítómagasság: A/ pozitív el perdítésnél n ; B/ negatív el perdítésnél n ; C/ mindkett esetében

csökken. 481. Az elméleti szállítómagasságra érvényes egyenletek munkagépek esetében: Γ jk ω c 2u u 2 − c1u u1 p 2 − p1 c 22 − c12 + + Z 2 − Z1 = = ; A/ H e∞ = ρg 2g 2π g g Γ jk ω c1u u1 − c 2u u 2 p − p1 c 22 − c12 B/ H e∞ = 2 + + Z 2 − Z1 = Z = ; ρg 2g 2π g g Γ jk ω c1u u1 − c 2u u 2 p1 − p 2 c12 − c 22 C/ H e∞ = + + Z1 − Z 2 = Z = . ρg 2g 2π g g 482. Melyik sor igaz? A/ Pb>Pe>Pö>Ph Pö>Pb>Pe>Ph munkagépre. - er gépre; B/ Pö>Pe>Pb>Ph - munkagépre; C/ 483. Az áttételi szám maximális értéke 2, az abszolút sebesség kerületi irányú komponense a kerületi sebesség kétszerese, ha: A/ hátragörbített lapátozású turbina; B/ hátragörbített lapátozású szivattyú; C/ el regörbített lapátozású szivattyú - járókerékr l van szó. 484. A centrifugális járókerek munkagépek indítása: A/ zárt nyomócs nél; B/ névleges térfogatáramnál; C/ teljesen nyitott nyomócs nél

történik. u (c 2u − c1u ) ; g u 2 − u12 w12 − w22 c u − c2u u 2 w 2 − w12 w 2 − w22 ; r = 1; H p = 2 Hp = 2 + ; B/ H e∞ = 1u 1 ; C/ H p = 1 ; 2g 2g 2g 2g g w u (c 2u − c1u ) r = ∞u ; H e∞ = . g u 486. Az axiális járókerek munkagépek indítása: A/ zárt nyomócs nél; B/ névleges térfogatáramnál; C/ teljesen nyitott nyomócs nél történik. 485. Axiális munkagépekre érvényesek az alábbi összefüggések: A/ r = 0; H e∞ = 37 487.Centrifugális munkagépekre érvényesek az alábbi összefüggések: A/ r = 1 − Hp = u −u w −w ; + 2g 2g 2 2 2 1 2 1 2 2 B/ H e∞ = ξ 2 c1u u1 − c 2u u 2 w −w ; ; r = 1; H p = g 2g 2 2 2 1 u ∆ cu ; g Hp C/ r = ; H e∞ ; H e∞ = c 2u u 2 − c1u u1 u 22 − u12 w12 − w22 ; Hp = H e∞ = + g 2g 2g 488. Azonos fordulatszámnál, azonos c2m sebességeknél, a kilép abszolút sebességek kerületi irányú komponensei között a viszony az el regörbített (eg), a radiális (ra) és a

hátragörbített (hg) lapátozású járókerekek esetében: A/ eg < ra < hg; B/ hg > eg > ra; C/ eg > ra > hg. 489. Egy tartály függ legesen lefelé a > 0 gyorsulással mozog A felvett tengely felfelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U=a.z-gz; B/ U=-az+gz; C/ U=az+gz 490. Egy konfúzor alakú cs ben az el perdített gáz szögsebessége a hossz mentén: A/ állandó marad; B/ n ni fog; C/ csökkenni fog. 491. A potenciálos örvény sebességeloszlása: A/ c = áll; B/ c = k r; C/ c = k / r 492. Az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak: A/ egymáshoz képest 45°-os szöget zárnak be; B/ egymással párhuzamosak; C/ egymásra mer legesek. 493. A Cauchy-Riemann parciális differenciál egyenleteknek eleget tesz: A/ minden reguláris függvény; B/ minden hiperbolikus és areahiperbolikus függvény; C/ minden reguláris komplex függvény valós és képzetes része. 494. A komplex potenciál deriváltja: A/ a karakterisztika-vonalak iránytangense; B/ a

konjugált komplex sebesség; C/ a komplex sebesség. 495. A Stokes tétel kapcsolatot teremt: A/ a sebességtér divergenciája és a rotációja között; B/ a sebességtér " A" felületét körülvev „L” görbe, vonalmenti integrálja és a rotc vektortér "A" felülete mentén vett integrálja között; C/ a sebességtér "A" felületét körülvev „L” görbe vonalmenti integrálja és a divc skalártér "A" felület mentén vett integrálja között. 496. A konvektív gyorsulás egyenl : A/ ak = (D – D*)c /2; C/ ak = (D – D*)c /2 + (D + D)c /2. B/ ak = (D + D*)c /2; 497. Melyik a helyes alakja a diffrenciális alakú transzport vagy más néven kapcsolati egyenletnek: d f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) d f (r , t ) ∂ f (r , t ) A/ = + dr ; B/ = + c; ∂t dt ∂t dt ∂t ∂r d f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) = + c. C/ ∂t dt ∂t 498. A potenciálos örvény komplex potenciálja: A/ W = M/z;

B/ W = kln(z); C/ W = ikln(z) 499. ∆ψ = 0 másodrend elliptikus, parciális differenciál egyenlet: A/ a sebességi potenciált írja le, ha a sebesség divergenciája azonosan nulla; B/ az áramfüggvényt írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 500. Konfúzorban történ V ≠ áll [m3/s] és = 0 [m2/s] esetén milyen az áramlás? A/ stacionárius, súrlódásmentes, B/ instacionárius, súrlódásmentes, C/ stacionárius, súrlódásmentes. 38 M jelentése: A/ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban, B/ forrás z párhuzamos áramlásban, C/ dipólus párhuzamos áramlásban. 501. A W = c ∞ z + 502. A sebesség divergenciája: A/ az egységnyi térfogatra vonatkoztatott térfogat változási sebesség, B/ a derivált tenzor változásának sebessége, C/ a folytonosság törvényének legáltalánosabb alakja. 503. A derivált tenzor: A/ a sebesség id szerinti deriválásával

számítható; B/ a c ∇ T szorzattal számítható; C/ a sebesség és a s r ség diadikus szorzataként számítható. 504. Melyik a transzport egyenlet érvényes alakja: d A/ c f (r , t ) dV = f (r , t ) rotc dA + c f (r , t ) dA ; d t V (t ) A A B/ C/ ∂ f (r , t ) d f (r , t ) dV = f (r , t ) c dA + dV ; d t V (t ) ∂t A V ∂ f (r , t ) c d f (r , t ) dV = f (r , t ) c dA + dV . d t V (t ) ∂t A V 505. Melyik egyenlet sor igaz teljességében: ∂ρ A/ c dA = rotc dA ; rot(rotc) = 0 ; + div( ρ c ) = 0 ; ∂t A A 1 ∂ρ B/ rot(gradU) = 0; 0 = g cor − grad ( p ) ; + div( ρ c ) = 0 ; ρ ∂t d c ∂c = + D c ; c ds = rotc dA . C/ div(rotc) =0; d t ∂t L A ( ) 506. A konvektív gyorsulás egyenl : A/ a k = ( × c ) − grad c 2 2 ; B/ a k = ( ( × c ) − grad c 2 ) 2 ; C/ a k = − (c × rot c ) + grad (c 2 2 ). 507. Diffúzorban - V ≠ áll [m3/s] és = 0 [m2/s] esetén milyen az áramlás? A/ instacionárius, súrlódásmentes; B/ instacionárius,

súrlódásos; C/ stacionárius, súrlódásmentes. 508. A div(grad( )) = 0 egyenlet a sebességi potenciál egyenlete, létezésének szükséges feltétele, hogy a sebesség rotációja azonosan nulla legyen és Laplace egyenletnek nevezzük: A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak a második és harmadik állítás igaz; C/ csak síkáramlás esetén igaz. 509. Merevtest-szer forgásnál melyik változat igaz: C/ c = k / r és rotc A/ rotc = 0, B/ (rot c ) z = dc c + = 2ω ; dr r 0. 510. A forrás komplex potenciálja: A/ W = c ∞ e − iα z ; B/ W = k ln( z ) ; C/ W = i k ln( z ) 511. A folyadék részecske mozgása haladó mozgásból, forgó mozgásból és deformációból áll el : A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els igaz; C/ csak az els és második igaz. 512. Hogy definiáljuk a potenciálos örvényt: A/ ez az áramlás a körmozgás ellenére a középpont kivételével forgásmentes; B/ ez az áramlás a körmozgás miatt mindenhol örvényes; C/ ez az

áramlás teljesen potenciálos, hiszen a neve is ezt bizonyítja. 39 513. A W = cˆ z olyan síkáramlás komplex potenciálja, melyben: A/ nem lehet sem forrás, sem nyel ; B/ az áramvonalak az " x" tengellyel párhuzamosak; C/ az áramlásnak az origóban szinguláris pontja van. 514. Az ideális légcsavar: A/ a hozzá áramló közeg sebességét a harmadára csökkenti; B/ nem közöl energiát a leveg vel; C/ m ködését a propulziós hatásfok jellemzi. 515. A cs vezeték hirtelen zárása esetén kialakuló négy fázis (ütem) sorrendje a következ : A/ nyomáshullám, tehermentesít hullám, depresszió hullám, kiegyenlít hullám; B/ nyomáshullám, depresszió hullám, tehermentesít hullám, kiegyenlít hullám; C/ nyomáshullám, kiegyenlít hullám, depresszió hullám, tehermentesít hullám. 516. A cirkuláció, a sebesség ( c∞ ) és a s r ség szorzata, meghatározza: A/ a szárny körüli nyomáseloszlást; B/ egységnyi hosszúságú szárnyra

ható ellenálláser t; C/ egységnyi hosszúságú szárnyra ható felhajtóer t. 517. A légcsavaron való áthaladás sebességének levezetésénél használni kell: A/ a folytonosság tételét és a Bernoulli egyenletet; B/ a folytonosság és a Bernoulli egyenletet valamint az impulzustételt; C/ Bernoulli egyenletet és az impulzustételt. 518. A Pelton-turbina lapátjaira ható er meghatározása kapcsán az alábbi sebességeket értelmeztük: A/ c be = c ki ; w be > w ki ; w be = c be − u ; B/ c be ≠ c ki ; w be = w ki ; c ki = c be − 2 u ; C/ c be ≠ c ki ; w be < w ki ; c ki = c be − 2 u . 519. Az ideális szélmotor (szélkerék; szélturbina) esetében a maximális teljesítményt az alábbi c1 c c + c2 c + c2 c ; c2 = 2 1 ; c = 1 ; B/ c = 1 ; c= 2 ; 3 3 2 2 3 c1 c1 c1 c1 + c 2 c 2 = 2 ; C/ c 2 = ; c = 2 ; c = . 3 3 3 2 sebesség viszonyoknál kapjuk: A/ c = 520. A Kutta-Zsukovszkij tétel levezetésénél felhasználtuk: A/ a szárny alatt és felett

kijelölt pontokra felírt Bernoulli egyenletet és a folytonosság tételét; B/ a szárny alatt és felett kijelölt pontokra felírt Euler-egyenletet, folytonosság tételét és az impulzus tételét; C/ a szárny el tt és után kijelölt pontokra felírt folytonosság tételét, impulzus tételt és a Bernoulli egyenletet. 521. A cs vezeték hirtelen zárásánál kialakuló jelenség kapcsán meghatároztuk: A/ ∆ p = ρ a c t ; c s = ; a= a ∆s ∆ p = ρa c. E red ρ ; B/ a = ρ E red ; ∆ p = ρ a c ; c s = ; a ∆s C/ c ∆s = ; a= a s E red ρ ; 522. "Egy T er sség örvényszál körül kialakult sebességtér határozható meg" a: A/ Kelvin; B/ Biot-Savart; C/ Helmholtz II. tétel segítségével 523. A cs vezeték hirtelen zárása esetén a nyomásnövekedés kialakul, ha: A/ 2 ⋅ cs s vezeték hossza 2 ⋅ cs s vezeték hossza t zárás > ; B/ t zárás ≤ ; C/ a zárási id tetsz leges érték lökéshullám sebessége lökéshullám

sebessége 524. A Borda-féle kifolyónyílás levezetésénél az impulzustételben szerepelnie kell: A/ a súrlódási és a szilárd test részér l a folyadékra ható er nek, valamint a mozgásmennyiség-változás vektoroknak; B/ a súrlódási er nek és a mozgásmennyiség-változás vektoroknak; C/ a mozgásmennyiség-változás vektornak és a nyomásból származó er knek. 40 525. A cs végi diffúzorra és a konfúzorra ható er k: A/ cs vég felé történ áramlás irányába mutatnak; B/ az áramlás irányával ellentétesen mutatnak; C/ diffúzornál az áramlás irányába, a konfúzornál ellentétes irányba mutatnak. 526. A cs vezeték hirtelen zárása esetén jelentkez jellemz k meghatározásához felhasználtuk: A/ a Bernoulli egyenletet és a Hooke-törvényt; B/ a Hooke törvényt, a Bernoulli egyenletet és impulzustételt; C/ a Hooke törvényt és az impulzustételt. 527. A Borda-féle kifolyónyílás levezetésénél az alábbi egyenletekre

támaszkodtunk: A/ Bernoulli egyenletre és folytonosság tételére; B/ Bernoulli egyenletre és impulzustételre; C/ folytonosság tételére és impulzustételre. 528. A felhajtóer tényez az állásszög növekedésével közel lineárisan n : A/ a kritikus Mach számig; B/ a kritikus Reynolds számig; C/ a kritikus állásszögig. 529. A síklap és az ívelt lap siklószáma jobb, mint a szárnyprofiloké: A/ kb 6 ÷ 8 104 Reynolds számig; B/ kb. 6 ÷ 8 104 Reynolds szám felett; C/ kb 6 ÷ 8 104 Euler számig 530. A radiális és a Pelton típusú lapátozással rendelkez vízturbinák esetében a teljesítmények közötti összefüggés (Prad/Ppelt) rendre: A/ 1/3; B/ 1/2; C/ 2/3. 531. Rendre a Pelton vízturbina, a mozgó síklap ( c és u jobbra, azonos irányba mutat) és a radiális 2 lapátozású vízturbina esetében jelentkez er k: A/ F = 2 ρ A c (c − u ) ; F = ρ A (c − u ) ; F = ρ A c (c − u ) ; B/ F = 2 ρ A c (c − u ) ; F = ρ A c (c − u ) ; F =

ρ A c (c − u ) ; C/ F = ρ A c (c − u ) ; F = ρ A (c − u ) ; F = 2 ρ A c (c − u ) . 2 532. Rendre a lekerekített kiöml nyílás, Borda-féle kifolyónyílás és éles szél nyílás kontrakciós B/ 0,6-0,65; 1; 0,5; C/ 0,6-0,65; 0,5; 1. tényez i: A/ 1; 0,5; 0,6-0,65; 41 Áramlástan nappali teszt kérdések megoldásai (Vigyázat, munkapéldány - lehetnek benne elírások, még tart az átvizsgálás!) 1C 108 A 215 B 322 A 429 B 2B 109 C 216 B 323 A 430 C 3A 110 A 217 B 324 A 431 B 4B 111 C 218 C 325 A 432 A 5B 6A 7A 8A 9B 10 C 11 C 12 C 13 C 14 C 15 B 16 B 17 B 18 A 19 B 20 C 21 B 22 C 23 B 24 B 25 B 26 C 27 B 28 C 29 B 30 B 31 B 32 B 33 C 34 A 35 B 36 A 37 A 38 C 39 B 40 B 41 A 42 B 43 C 112 A 113 A 114 C 115 A 116 A 117 A 118 B 119 C 120 A 121 B 122 B 123 A 124 B 125 A 126 A 127 A 128 B 129 A 130 A 131 B 132 C 133 C 134 A 135 A 136 B 137 A 138 A 139 A 140 C 141 C 142 B 143 C 144 C 145 B 146 C 147 C 148 B 149 B 150 B 219 B 326 B 433 B

220 A 327 B 434 C 221 B 328 A 435 A 222 B 329 C 436 C 223 B 330 A 437 B 224 B 331 B 438 B 225 B 332 C 439 C 226 C 333 C 440 C 227 A 334 A 441 A 228 A 335 A 442 A 229 C 336 A 443 A 230 C 337 B 444 B 231 A 338 B 445 C 232 C 339 A 446 A 233 B 340 C 447 B 234 B 341 C 448 B 235 A 342 C 449 A 236 A 343 A 450 B 237 B 344 C 451 C 238 A 345 C 452 B 239 A 346 B 453 C 240 C 347 A 454 C 241 A 348 C 455 A 242 B 349 B 456 A 243 A 350 A 457 B 244 B 351 C 458 A 245 A 352 A 459 A 246 C 353 B 460 B 247 C 354 C 461 C 248 B 355 C 462 C 249 C 356 A 463 B 250 A 357 A 464 A 251 B 358 C 465 C 252 B 359 C 466 B 253 C 360 A 467 B 254 A 361 C 468 A 255 B 362 C 469 A 256 C 363 B 470 B 257 B 364 C 471 C 44 C 151 A 258 A 365 B 472 C 45 B 152 B 259 C 366 A 473 C 46 C 153 A 260 C 367 C 474 B 47 C 154 A 261 C 368 A 475 C 48 A 155 C 262 A 369 C 476 B 49 B 156 A 263 B 370 C

477 C 50 C 157 A 264 B 371 A 478 B 51 C 158 C 265 C 372 A 479 C 52 C 159 C 266 A 373 A 480 B 53 C 160 C 267 C 374 B 481 A 54 A 55 C 56 C 57 C 58 B 59 B 60 A 61 C 62 A 63 C 64 C 65 B 66 B 67 C 68 C 69 C 70 A 71 A 72 A 73 A 74 C 75 C 76 C 77 B 78 A 79 B 80 B 81 B 82 A 83 B 84 C 85 B 86 C 87 A 88 C 161 C 162 A 163 B 164 A 165 C 166 C 167 C 168 B 169 A 170 B 171 B 172 C 173 C 174 B 175 C 176 B 177 B 178 C 179 A 180 B 181 B 182 C 183 B 184 A 185 B 186 C 187 A 188 B 189 A 190 B 191 B 192 B 193 A 194 C 195 C 268 C 375 C 482 C 269 C 376 A 483 C 270 A 377 B 484 A 271 A 378 C 485 C 272 C 379 B 486 C 273 B 380 A 487 C 274 B 381 A 488 C 275 C 382 B 489 B 276 B 383 B 490 B 277 B 384 A 491 C 278 C 385 B 492 C 279 C 386 B 493 C 280 B 387 C 494 B 281 C 388 A 495 B 282 A 389 B 496 C 283 A 390 A 497 B 284 A 391 A 498 C 285 A 392 B 499 B 286 B 393 A 500 B 287 C 394 A 501 C 288 B 395 C 502 A 289 B 396 A 503 B 290 C

397 C 504 B 291 B 398 C 505 C 292 B 399 C 506 C 293 A 400 B 507 A 294 B 401 B 508 A 295 C 402 A 509 B 296 A 403 B 510 B 297 B 404 A 511 A 298 A 405 C 512 A 299 C 406 B 513 B 300 B 407 B 514 C 301 C 408 A 515 A 302 B 409 C 516 C 89 B 196 C 303 B 410 A 517 B 90 A 197 B 304 C 411 B 518 B 91 A 198 C 305 B 412 B 519 C 92 C 199 A 306 B 413 B 520 C 93 B 200 A 307 C 414 C 521 C 94 B 201 B 308 C 415 C 522 B 95 A 202 A 309 B 416 C 523 B 96 B 203 A 310 A 417 A 524 C 97 B 204 A 311 C 418 C 525 A 98 C 205 A 312 C 419 C 526 C 99 B 100 C 101 B 102 A 103 C 104 B 105 A 106 B 107 C 206 B 207 A 208 B 209 B 210 B 211 B 212 C 213 A 214 C 313 A 420 B 527 C 314 B 421 B 528 C 315 A 422 A 529 A 316 C 423 B 530 B 317 A 424 C 531 A 318 B 425 C 532 A 319 C 426 A 320 C 427 A 321 B 428 B