Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Molnárné Oláh Nóra - Ukrajnai korrupció

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Gazdaságelméleti tanszék Ukrajnai korrupció (Összehasonlító gazdaságtan) Nyíregyháza, 2003. november 8 Készítette: Molnárné Oláh Nóra 2003/2004 I. félév II. évf C csoport Ukrajna történelme Az Ukrán Szuverén Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa 1990. június 16-án az ukrán nemzet Ukrajna egész népének akaratából kihirdette Ukrajna szuverenitását, mint a köztársaság állandóságát. 1990. augusztus 3-án az USZSZK Legfelső Tanácsa elfogadta az Ukrajna gazdasági szuverenitásáról szóló törvényt. Ebben k ihirdette, hogy megvalósítja önállóan a pénzügyi, költségvetési, árbefektetési és külgazdaság i politikát. Az Ukrajna területén található valamennyi vállalat, intézmény vagy szervezet képezi az ország népgazdasági komplexumát. Ukrajna gazdasági önállóságának a fő elvei a következetők:  A köztársaság

népének a ne mzeti vagyonra és jövedelemre való tulajdonjoga.  A tulajdon sokfélesége.  A gazdaság privatizálása.  Szabad vállalkozáshoz való jog.  A pénzforgalom önálló szabályozása.  A belső piac védelme. 1991. augusztus 24-én kikiáltották Ukrajna függetlenségét és az önálló ukrán állam megalakulását. Ebben a dokumentumban kihirdették az ukrán terület oszthatatlan és sérthetetlenségét, illetve e ter ületeken kizárólag Ukrajna alkotmánya és t örvényei hatályosak. 1991. december 1-jén Ukrajna népe megszavazta az ál lam függetlenséget és az ukrán elnököt. Ezt követően Ukrajna az USZSZK egyetemes és a Szovjetunió részleges jogutóda lett. Ukrajna de mokratikus köztársaság: alkot mányos rendszere az emberi és állampolgári jogos és szabadságjogok prioritási elvén alapul. 1. Ukrán állam Az állam berendezkedését tekintve Ukrajna egyszerű, egységes köztársaság. Közigazgatási területi

egységei: - terület - járás - város - nagyközség - község Különleges jogállása van a Kri mi köztársaságnak, saját alkotmánya van, a mit Ukrajna parlamentjével egyeztet, de kötelező érvényű Ukrajna törvényeinek végrehajtása. Ukrajnában az állami nyelv az ukrán, mely szerint az államhatalmi szerveknek a hivatalos okmányait ukrán nyelven kell elfogadni. Az országban az ukrán a munka, a dokumentálás, az állami szervek, vállalatok, intézmények, kölcsönös kapcsolattartásának, valamint az ülések, konferenciák kongresszusok nyelve. Ukrajna, mint a nemzetközi jog alanya közvetlenül valósítja meg a kapcsolatait más államokkal, köt velük szerződést, nyit kölcsönösen diplomáciai és kereskedelmi képviseletet, vesz részt a nem zetközi szervezetek tevékenységébe a köztársaság nemzeti érdekeinek hatékony biztosításához szükséges mértékben a politika, gazdaság, környezetvédelem, tájékoztatás,

tudomány, technika, kultúra és sport terén. 2. Ukrajna népe, mint az államhatalom egyetlen forrása A közvetlen demokrácia az álla mpolgárok személyes részvétele a társadalom és állam ügyeinek intézésében, az irányítási funkciót általuk történő közvetlen megvalósítása. Lubenszkij szerint a parlamenti államforma idegen az u krán népnek és mezőgazdasági államnak nem megfelelő. Úgy vélte az arisztokraták az aktív kisebbség, amely egyesíti minden osztály legjobb és legaktívabb tagjait, tehetségük van maga után vezetni a passzív többséget, arisztokraták művelik és növelik a szellemi és anyagi értékeket, amelyet aztán az egész társadalom tulajdonába állnak. Önálló nemzetállamot felépíteni csak az arisztokraták kezdeményezésével és vezetésével lehet. Hvelyovej (kommunista író a ’30-as években) ideálja az európai ember, az az ember aki aktív polgár, aki kultúra, társadalmi és politikai érték

alkotója. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok: Mi Ukrajnánk: 111 Kommunisták: 63 Gyáriparosok és vállalkozók: 41 Ukrajna Régiói: 37 egyesített szocialisták: 36 mandátummal rendelkeznek. 2.1 Munkanélküliség Az állami statisztikai hivatal adatai szerint Ukrajnában a 2002. júliusi adatok szerint 48 millió 150 ezer ember él. A polgárok 67%-a városlakó Az interfax tudósításából kiderül, hogy az ország legsűrűbben lakott vidéke Doneck és Dnyipropetrovszk megye. Az előbbiben 4,8 millióan, az utóbbiban 3,5 millióan élnek. Legkevesebb lakosa Csernyihiv megyének van A z itteniek száma nem éri el a milliót. Kijev lakossága 2,6 millió. Ukrajna 454 városa közül 5 lélekszáma haladja meg az egymilliót. A 2001. évi népszá mlás adatai szerint Kárp átalja lakossága az el múlt év végén 1 millió 257,7 ezer fő volt. Ebből 650,8 ezret (51,7%-ot) tettek ki a nők, 606,9 ezret (48,3%-ot) pedig a f érfiak. Kárpátalján 466,1

ezer (37,1%) a városlakók és 791,6 ezer (62,9%) a falvakban élők száma. Ezzel a megye első helyen áll Ukrajnában a falusi lakosság arányát illetően, amely országosan 33%-ot tesz ki. A falusi lakosság körében kétszer annyi, 7,6% a munkanélküli. A helyi járásokban a munkanélküliség igen magas például Volóc környékén 19,3%, az Ökörmezői járásban 13,1%. Legalacsonyabb a munkanélküliség aránya a megyeszékhelyeken (2,1%), Munkácson (2,9%), Ungváron (2,5%). Az utóbbi időben némi javulás tapasztalható a munkanélküliség terén, ám ez még korántsem megfelelő mértékű, aminek számos összetevője van. Nemcsak az, hogy többé-kevésbé már eredményesen működő gyárakban, üzemekben még nincs elegendő munkahely, hanem az is hogy azok kialakítása meglehetősen költséges a munkaadó számára, s ezenfelül a m unkavállalók hozzáállása sem mindig olyan, amilyennek lennie kellene. Holott bizonyított tény: csupán egyetlen

százalékos munkanélküliség-növekedés legalább 5%-ban fokozza a bűnözés mértékét. Az állam igen kevés segítséget nyújt a vállalatoknak az új munkahelyek teremtésében, illetve abban, hogy olyan munkabért tudjanak felajánlani, ami elfogadható. 2.11Létminimum 2003-ban a munkaképes polgár megélhetési minimuma 368 hrivnya 36 kopijka. A hat éven aluli g yermek esetében 320,7 hrivn ya, a tizennyolc éven al uliaknál 403,2 hrivnya a t ervezett összeg. A n yugdíjasok és rokkantak megélhetéséhez havonta legalább 283,84 hrivnyára lenne s zükség. Itt kell megjegyezni, hogy a létminimumra vonatkozó adatok absztraktak, s ninc senek összefüggésben a valós kereseti lehetőségekkel, a nyugdíjak, egyéb szociális juttatások szintjével. A jövő évi minimálbér, nyugdíj stb. megállapításakor pedig a kor mány a költségvetés lehetőségeiből fog kiindulni. Ez pedig azt jel enti, hogy ezek al igha haladják meg számottevően a jelenlegi

összeget. Ezt sajnos tényként kell elkönyvelnünk, mivel – a pénzügyminisztérium adatai szerint – a megállapított 165 hrivnyás minimálbér rendszeres biztosítása is nehézségekbe ütközik. Az Ukrán Tudományos Akadémia munkacsoportja által elvégzett felmérés szerint Ukrajnában 13 millió ember él a létminimum alatt. 2002-es felmérés alapján az ukrán családok 22,3% -kal élt a szegé nységi küszöb alatt. A Legfelső Tanács új szerkesztésben elfogadta a lakosság pénzjövedelmeinek indexálásáról szóló törvényben eszközölendő módosításokat, figyelembe véve az államfő által javasolt módosításokat. Ezentúl a munkabérek, nyugdíjak és ösztöndíjak emelkedésére kihatással lesz a fogyasztói árak emelkedésének indexe, még akkor is, ha az c supán 1 százalé kos lesz. A törvény szerint az állampolgárok Ukrajnában hrivnyában szerzett pénzjövedelmei – amelyek nem egyszeri jellegűek – esnek indexáció alá.

Tehát a nyugdíjak, az állami szociális segélyek, az öszt öndíjak, a munkabérek stb. A törvény azonban több kitételt is tartal maz az inde xációval kapcsolatban, az árem elkedés és az infláció függvényében. Így például csak azon lakossági jövedelmek esnek indexáció alá, amelyek nem haladják meg a megfelelő szociális csoportok számára megállapított létminimumot. A fogyasztói árindex alakulását nyomon lehet követni a hivatalos kiadványok közleményeiben. A t örvény értelmében a fogyasztói árindexet minden hónap tizedikéig ki kell számolni és azonnal nyilvánosságra kell hozni. Az indexációs t örvénynek egyetlen apró szépséghibája van, nevezetesen az, hog y nem rendelkezik esetleges be nem tartásának esetére vonatkozóan. 3. Korrupció A Transparency International nemzetközi szervezet listáján Ukrajna idén a 85. helyen áll Grúzia és Vietnam társaságában a legkorruptabb országok között. A nem

kormányszintű szervezet, amely tizenöt különböző felmérés, az illető ország állampolgárai, az ott élő külföldiek, vállalkozók és elemzők értékelései alapján alakítja ki véle ményét, a 10 f okos skála s zerint ( a 10 -es osztályzat jelenti a korrupció teljes hián yát) értékeli az ország okat. Eszerint Ukraj na 2002-ben 2,4 pontos osztályzatot kapott, amely némi javulást jelent az előző évi 2,1-es osztályzathoz képest. 4. Belpolitika Igen érdekes cikkre bukkantam Kárpátalja c. napilapban, mely ukrajnai belpolitikai helyzetet vázolja igen figyelemreméltóan, bár ne m közvetlen a kapcsolat a korrupcióval, azonban az ellenkezőjét sem lehet elvetni. „Ukrajnai politikai barométer: napsütés vagy eső? (2002.0621) Az elmúlt időszak két legfontosabb eseménye ellenkező irányba mutat. A bizottsági vezető tisztségek elosztása a politikai béke és nyugalom beköszöntét vetítette előre, legalábbis őszig. Nem mintha a felek

különösebben elégedettek lettek volna az ere dménnyel. Az ellenzék húsz bizottsági elnökséget kapott meg, a két hatalompárt ötöt. Az ellenzéket tehát kárpótolják, amiért parlament három vezető posztja közül egyet sem kapott. A számok az ellenzéken belül is megfelelnek az erőviszonyoknak Juscsenko blokkja tíz helyet kapott, a kommunisták hatot, Tyimosenko és Moroz kettőt-kettőt. A hatalompártok 4:1 arányban osztoztak A számokon túl a bizottságok nem hivatalos fontossága is számít. A legfontosabbak a gazdasági bizottságok, mint amilyen a költségvetési, bankügyi, energetikai stb., majd következnek a jogalkotásra, valamint az állam i erőszakapparátusokra hatni képes bizottságok: pl. a jogi vagy a korrupciós; a legalacsonyabb a szociális szférát felügyelő bizottságok presztízse, amilyen az anyaság védelmével foglalkozó, vagy az emberi jogi. Így a parlamentnek nemcsak a vezető tisztségek elosztásával kellett

megbirkózni, hanem a kevésbé népszerű bizottságok feltöltésével is. Nagyon sok egyéni képviselőként a parlamentbe került üzletembernek kellett bankügyekről például az elesettek védelmére átprofilíroznia magát. A s ok elégedetlen ember, a sok t eljesületlen ambíció azonban mindig velejárója jó kompromisszumoknak. A hatalompártok, miután kisajátították a parl ament vezetését, elég sok bizottsági vezető posztot juttattak a nég y ellenzéki frakciónak, hogy azok ne vonuljanak ellenzéki sündisznóállásba, hagyják magukat bevonni az alkuk ba, s ezáltal biztosítsák az ukrán parlamentben normális lobbbizó-osztozkodós működést. Viktor Medvedcsuk kinevezése az elnöki adminisztráció élére viszont radikális lépés volt Kucsma elnök részéről. Elődje, Litvin, a kampány előtt nyilvános politizálással nem foglalkozó saját vezetői ambíciókat nem mutató háttérember volt a posztján. Medvedcsuk viszonyt

hiperambíciózus nyilvános politikus, aki eddig karrierje során nem csak tapasztalatot, hanem ellenségeket is jócskán gyűjtött. Ráadásul nem hivatalos konkurenseinek listája legalább olyan hosszú, mint nyúlt ellenlábasaié. Arról van szó, hogy a Kucsma elnököt támogató jelenlegi adminisztratív pénzügyi eliten belül is több csoportosulás van, amelyek titkolni igyekezett küzdelmet vívnak egymással befolyásuk növeléséért. Ezen színfalak mögött megvívott csaták egyik, a nyilvánosság számára talán legismertebb hőse Viktor Medvedcsuk. Kinevezése ezért nemcsak nyílt ellenfeleinek – Juscsenkónak, Moroznak, Tyimosenkónak – szánt üzenet, hanem kihívás az elnöki tábort alkotó klánoknak is. Az elnöki táboron belül Medvedcsuknak több ellensége van, mint barátja. Vajon miért érte meg Kucsma elnöknek valamennyit egyszerre megsérteni? Esetleg azért, hogy demonstrálja: még mindig ő az úr a háznál. Idáig ugyanis Kucsma

inkább eg yensúlyozott környezetén belül: eg yszerre csak egyvalaki vált kegyvesztetté, másrészről viszont senkit sem engedett túlságosan megerősödni. Medvedcsuk mellé is kinevezett eg y a donyecki csoportosuláshoz tartozó főtanácsost. Idáig az adminisztráció vezetői az elnököt szolgálták, sikerüket abban mérték, növekedett-e Kucsma irántuk érzett bizalma. Medvedcsuk lesz az első, aki saját ambíciói céljából próbálja majd felhasználni a posztot és az elnököt. Érdekes kísérlet lesz s ann yi bizonyos, hogy nem a politikai kedélyek megnyugvását fogja szolgálni.” 5. Nemzetközi vélemény Az európai Fitch Ratings 2002. augusztusában az alábbi hitelminősítő elemzést adta közre Ukrajnáról, figyelmeztetve, hogy ha a parlam enti munka szeptemberi újrakezdésekor nem sikerül többségi koalíciót szerezni, és f olytatódik a politikai bizonytalanság, az árt hat Ukrajna hit elbesorolásának -jelentette az MTI. Az új

parlament centristább, de hog y reformpártibb is lenne, az a pol itikai csoportok felsorakoztatásakor derülhet csak ki. A „f üggetlenek” – az Egyesült Ukrajnáért csoport és a szoci áldemokraták – nemigen szerezhetnek többséget. Az Eg yesült Ukrajnáért és a J uscsenko vezette A Mi Ukrajnánk koalíciója jót tenne Ukrajna hitelképességének – írták a Fitch Ratings elemzői, ám hozzátették, hogy Juscsenko, a 2004-es elnökválasztásra gondolva, jelenleg bizonyára szívesebben maradna ellenzékben. Megjegyzik, hogy a politikai hőmérséklet és a kockázatok emelkednek Kijevben: az ellenzék szeptemberre tüntetéseket tervez, politikai indokú vádaskodások és perek lógnak a levegőben. Leonyid Kucsma elnök a közeljövőben személyi változásokat hajt végre az elnöki adminisztráció több főosztálya és osztálya élén. Az intézkedés 17-19 vezető beosztású személyt érinthet. Olekszij Iscsenko, az elnöki adminisztráció

vezetőjének helyettese, a szervezési és személyzeti főosztály irányítója úgy vélekedett, hogy a rotációra elsősorban azért van szükség, mivel sok jelenlegi káder egyazon régiót képvisel, s így az adott térség érdekeit más vidékek elé helyezi. Az, hogy egyes megyékből igen sok vezető kerül ki, egészségtelen összefonódásokra adhat lehetőséget. Ez pedig vélekedett az elnökhelyettes mindenképpen elkerülendő 5.1 Külföldi befektetések Volodimir Panov, a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal külgazdasági és külkereskedelmi főosztályának vezetőjének elmondása szerint a megyében a legnagyobb befektető az Amerikai Egyesült Államok az invesztíció 19,3%-val, majd Magyarország következik 18,3%-kal és Né metország 11,8%-kal. A befektetések megoszlása meglehetősen egyenlőtlen. A beruházások jelentős része ugyanis a nagyvárosokban és a határ menti járásokban valósul meg. Ezen befektetések 2,3 millió

amerikai doll árt tettek ki 2002-ben, a főosztályvezető nyilatkozata alapján a legoptimistább becslések szerint 2003 végéig Kárpátalján a befektetések szintje eléri az 1 milliárd dollárt, míg ha a legborúlátóbb előrejelzés valósul meg, akkor a beruházások értéke 200 millió USD lesz. 6. Az ukrán nép panasza Az Ukrán Legfelső Tanács apparátusának ügyfélszolgálati osztályához több mint 15 ezer javaslat, bejelentés, illetve panasz futott be az állampolgároktól. A bejelentések jelentős része a törvényesség és a jogrend biztosítására vonatkozik. Sokan adtak hangot a kiriminogén helyzet miatti aggodalmuknak, illetve panaszkodtak a közrend és a biztonságos élet körülmények szavatolására hivatott ad minisztratív szervek tehetetlenségére. Szóvá tették úg yszintén a szociális védele m hiányosságait, illetve követelték a gazdasági reformok felgyorsítását, az árutermelőkre nehezedő adóterhek enyhítését, a

földprivatizáció körüli problémák rendezését. Bár a napilapok fejlődő gazdaságot jellemeznek, növekvő gazdasági mutatókkal, külföldi befektetőkkel, munkahelyteremtéssel, az állampolgárok mégsem érzik sem a politikai, sem a gazdasági stabilitást – derül ki ezen panasztételekből is. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy az Ukrajnában lévő korrupció – mint bármely országban - nem új keletű, de mindinkább a rendszerváltás előtti időben gyökeredzik. Ezt egy Tithli nevű újságíró az alábbiak szerint fogalmazta meg: „A mostani maffiózók, korrupt hivatalnokok, gátlástalan üzletemberek, bűnözők, rablók – mindnyájan voltak pionírok, komszomol- és párttagok. Persze a kud arc nyilvánvaló, a hamis ideológia hirdetői már rég karvalykapitalisták vagy templomjáró nyugdíjasok lettek.” 7. Érdekességek A precedens értékű történet első táplálékunk a tejhez kapcsolódik. Az ember és a tej

viszonya soha nem folt nyakig tejfel, talán a fegyverkészítéshez sem tapad annyi hamisság, mint a tejgyártáshoz. Egyesek szoros összefüggésbe hozzák a tej et a tehénnel, p edig a közelmúltban láttuk, hogy a tehenek száma fordított arányban van a tej mennyiségével. Hatalmas szovhoz- és kolhozfarmok működtek, töménytelen mennyiségű tehénnel, de tej nem volt kapható sehol, mindig sorban álltak érte. Ma már híre hamva sincs a hatalmas farmoknak, viszont tej van bőven árulják úton-útfélen. Annak idején a kol hozok ráhajtottak a mennyiségre. Ismert eset, mikor a járá si párttitkár telefonon a leadandó tejmennyiség növelését kéri a kolhozelnöktől. Az elnök hívatja a farmvezetőt, és utasítást ad a leadás növelésére. Ez így megy minden hónapban, egy idő után már az elnök is elbizonytalanodik. Azért csak hívatja újra a farmvezetőt és megkérdezi, nem lehetne?. És a kisfőnök némi gondolkodás után rávágja,

lehet, de akkor már nem lesz teljesen fehér a színe, olyan kékes árnyalatot kap. Bizony a terv érdekében a sokszor nem is létező tejet adták le a tejgyárba, majd onnan az üzletbe. Az üzlet megkapta a pénzét a ko lhoztól, persze bonyolult pénzügyi manőverek után, de nem járt rosszul senki, hisz az állam dotálta a tejtermelést. Sajnos a rendszerváltás sem tette simává és egyenessé a tejutat Hogy is működik a kapitalizmus Kárpátalján? Egy igen érdekes történet leírása alapján a szovjet telepítésű gyárak kilencven százaléka halott, és soha nem élet újra – nem érték meg a kapitalizmust. ezeknek az üzemeknek csupán a fűtése, világítása több energiába került, mint egy mai modern gyár teljes fogyasztása, beleértve a tulajdonképpeni termelést is, a valóban termelők és az egyéb kisegítő munkát végzők arányáról már nem is beszélve. Egy termelőre két egyéb jutott. A függetlenített párttitkár,

komszomoltitkár, szakszervezeti elnök, sportfelelős és persze a termelésben leigazolt, de soha nem dolgozó futballcsapat már csak a hab volt a tortán. Nem csoda, ha a becsalogatott és a vidéken settenkedő kapitalizmus nem kapdosott ezek után a gyárak és üzemek után. Hagyta lerohadni, természetes halállal kimúlni őket Csak csipegetve válogat egy-egy gép, üzemcsarnok, gyártelep között. Akadt azért Kárpátalján is egynéhány gyár, amelyik túlélte a re ndszerváltást, és bevárta az igazi kapitalizmust. Az egyik ilyen üzem egy kurrens terméke miatt érte meg a 2002 -es évet. Döcögve, dolgozgatva-fizetgetve, feketemunkák és eg yebek mellett megmaradt szocialista nagyüzemnek, és nagymúlttal élte a maga életét. Míg aztán egy hétfői reggelen az igazgató nem tudott autójával behajtani a gyár területére, mert be volt zárva a kap u. Idegesen dudált, de nyitás helyett egy úr jött ki, és elmondta, hogy autóval tilos behajtani a

gyár területére. A felháborodott igazgató megtudta, hogy egyelőre fel van függesztve állásából: az új tulajdonosok döntöttek így. Megismerte az intézkedő urat, pár hete voltak itt néhányan a fővárosból megrendelés ürügyén alaposan megszemlélték a gyárat, s lám meg is vették. Egyenként, egymás után hívták be az alka lmazottakat az irodá ba Kikérdezték a szakembereket és a fizikai munkásokat, hogy mit dolgoznak, mennyit keresnek, és mennyit szeretnének keresni. Aztán többnyire a be mondott összegre meg is írták a szerződést, a lelkükre kötve, hogy másokkal ne közöljék az összeget. Folyt a rostálás és az elbocsátás az adminisztrációs részlegen is. Közben a melósok csak elmondták egymásnak, ki milyen fizetést kért és kapott. Két szakmunkás igazságtalannak tartotta, hogy kevesebbet f ognak keresni, mint a többiek – ők különben is úgy kalkuláltak, hogy beszámították leendő jövedelmükbe a feketemunkákat

is, melyeknek most, úgy látszik vége, pedig eddig szépen fizettek. Panaszukat előadták az irodán, de ott csak annyit kérdeztek tőlük, jól meggondolták-e, hogy felbontják a korábban aláírt szerződést. Miután igennel válaszoltak, egy órán belül munkakönyvvel a kezükben kívül voltak a gyárkapun. Hát így működik a kapitalizmus Kárpátalján. 2002-ben az ungvári városi tanács leszavazta az Ungvár f ilmszínház privatizálását, az ungvári piacfelügyelőség megreformálását és az Ungvár szállodát működtető ukrán-cseh vegyes vállalat szerkezetátalakítását. A megyeszékhely vezetése szerint az elutasított intézkedések a városfejlesztési alap bevételeit lettek volna hivatottak gyarapítani. Egyes szakértők viszont úgy vélték, a magánosítás Szerhij Ratusnyak korábbi polgármester, jelenlegi parlamenti képviselő vállalkozásait erősítette volna. 8. Esettanulmány Dolgozatom első részében hivatalosan rögzített

forrásokat dolgoztam fel, míg a második szakaszban Ukrajnába tett saját utazásom kapcsán szerzett ismereteket, történeteket használom fel. Ukrajnában a határ mentén Nagydobronyban laknak ismerőseink, akikkel egy hosszabb szünet után újra gyakoribb kapcsolatba kerültünk. Ez c sak annyit jelent, hogy sűrűbben jönnek hozzánk, illetve látogatjuk őket. Az első találkozás alkalmával meglehetősen izgultam, mivel ez a család közvetlenül a férjem barátsága volt így én akkor találkoztam velük először, illetve akkor mentük Ukrajnába először. Az biztos, hogy már telefonon elrémisztettek bennünket, hogy az akkor még kishatáron kinek, milyen tarifát kellett letenni a zökkenőmentes haladás érdekében. Bárcsak ne mondhatnám, hogy a saját bőrömön tapasztaltam, de így igaz: aki az útlevelet kezeli magyar 200 Ft-ost, a vámosnak ha kötekedőnek tűnik az útlevélbe kell helyezni szintén 200 Ft-ot, majd a határátkelőt elhagyva az

„útbaigazító” – kötekedő – rendőrnek probléma esetén 500 Ft-ot. 2003. augusztus 01-jétől megszűnt a kishatár kénytelenek voltunk a nagyobb forgalmú záhonyi határátkelőhelyet választani. Ezen időponttól kezdve Ukrajnába csak vízummal lehetett belépni, ami nekünk természetesen nem volt, de az ukrán részen elsőnek megállító katona máris a „zöld kártyát” követelte (200 Ft). Talán a 2 éves kisfiam jelenlétének, vagy a sorban álló nagy tömegnek köszönhetően igen gyorsan, zökkenőmentesen keltünk át, amikor épp egy lakodalomba igyekeztünk a barátainkhoz. (Hozzáteszem, máskor ugyanúgy fennáll a 200 -500 Ft-os „átkelési segítség”. A lakodalomban nagyon sokféle embert ismertem meg érdekesebbnél, érdekesebb történetekkel. Valóban, ahogy az első részben említettem az állampolgárok tényleg tartanak valamitől, bizonytalanságot éreznek – viszont igen fontos, hogy az emberségük, a segítőkészségük,

s a jó szándékukat nem veszítették el. Csekély a munkalehetőség a nagyközségben, más községbe, vagy városba való átjárás szinte lehetetlen, ha nem rendelkezik saját gépkocsival, illetve többen össze nem fognak, hiszen a tömegközlekedés meglehetősen rossz – példázza, hogy reggel elmegy egy buszjárat Ungvárra, s majd délután indul haza, több sem. Így mindenki próbálkozik valamivel. A község fekvéséből adódóan – határmenti helység – többen foglalkoznak gázolaj- benzinturizmussal, mely a határátkelőknél igen nagy torlódást szokott okozni, itt ah ogy már említettem nélkülözhetetlen a korr upció. Azt kell mondjam, - az ukrán barátaink elbeszélései alapján - a Magyarországról hazafelé tartó ukránoknak is saját határőrségét szükséges korrumpálni. Magyarázható ez azzal, hogy az ukrán határőrök többségében tényleges ukrán, s ne m kisebbségi pl. magyar, russzin stb. Meglepődtem ezen az

„üzemanyag-turizmuson”, mert a ha táron egészen fiatal embereket is láttam. Első kérdésem máris a jogosítvány megszerzéséhez kötődött Aki becsületesen elvégez egy tanfolyamot és anna k keretében szerzi meg a jogosítványát 150 $-ba kerül (kb. 33000 Ft), mindenféle oktatás és gyakorlás nélkül 250-300 $-ért (kb.55000-60000 Ft) már autóba ülhet és vezethet Bár megemlítendő a közutak minősége, az utak felfestése, a forgalom lebonyolításához szükséges táblák felszereltsége stb. Komoly balesetek adódhatnak Egy ilyen vásárolt jogosítvány kinek mennyire előnyös? szükséges talán bele tanul, ahogy ők is mondanák. Ha a megélhetéshez Az ukrán rendőrök bizonyos rétege is korrumpálható, azonban még az u kránok is nagyon tartanak tőlük. Nagyon könnyen elvehetik a jogosítványt és igen magas bírságot szabhatnak ki (50-200$). A katonaság ideje Ukrajnában 1,5 év, tagjait 18-25 éves korig bármikor behívhatják.

Meglehetősen félnek a katonaságtól, hiszen egyrészt csak ukránul lehet beszélni, amit nem vagy nem nagyon tudnak, lehetetlen körülmények között, távol a lakóhelytől. Megfelelő összeköttetéssel 700-800 $-ért nem viszik el az otthonától nagyon messzi, viszont aki 2500 $-t is tud és képes fizetni, lehetőség van rá hogy ne vonultassák be. Hozz á kell teg yük, ezek a z összegek még Magyarországon is nagyon sok, ahol 150 Ft 1 kg kenyér, Ukrajnában ez rengeteg, ahol 70 Ft-ba kerül 1 kg kenyér. Az ukrán alkotmány előírása alapján a hivatalos nyelv az ukrán, ami igen nagy gondot okoz főleg a fiatal diákoknak, akik még az orosszal is hadilábon álltak, hiszen pl. lehetett magyar iskolába tanulni A hivatalos ü gyeket a járásközpontokban lehet intézni, a mi egy-egy falutól, községtől igen messzi van, s azt már említettem, hogy a tömegközlekedés is katasztrofális. Ezért a korrupció itt is felüti a fejét, bizonyos ügyek

intézésében (kb 20-50 hrivnya kb.850-2050 Ft) ellenében gyorsítják az ügyeket, s nem kell egy hét múlva visszautaznia az illetőnek. A határmenti lakóknak nagyon fontos az útlevél, főleg akinek a megélhetését jelenti. Az útle vél 300 hrivnyába kerül és 3 hónap alatt ké szül el G yorsított eljárásban 1000 hrivnya és 1 nap alatt készen van. Tanítás, tanulás. A korrupció itt is csúcsf ormáját ölti A baráti család egyik tagja tanítónőnek készült, aki igen sok érdekességgel szolgált. Felsőbb oktatási intézményekbe a bejutásért, a k ollégiumi elhelyezésért már bárki korrumpálható, csak tudd megfizetni. A legmeglepőbb, hogy a tudásszint elismerés, illetve tudásszint-növelés is megvehető. Ez szorosan összefügg az egyik tanárnő mondásával „a tanítás extrém hobby”. Ugyanis csak az tanít, akinek lehetősége van rá (gazdag férj, megfelelő anyagi környezet), vagy a tanítást kiegészítő munkaként végzi

valamilyen mezőgazdasági munka mellett. Így mondhatni a tanárok kényszerítik ki a korrupciót: pl. egy városi tanár hamarabb rászorul egy falusi diák jobb jegy elérésének érdekében szülei adományaira (pl.hús, tojás, zöldség, paprika stb.), vagy mikor mire van szükségük A meglévő munkalehetőségeknél a tanult embereknél nem a végzettség számít, hanem ki mennyi kenőpénzt ad az állásért. Egy tanítói vagy óvónői állás kb100150$ Az egészségügy egyenest katasztrófális. Orvosi tudás ugyan van megfelelő anyagi dotáció mellett, a gyógyszerek ugyan megszerezhetőek a gyógyszertárakban, viszont majdnem többe, hanem többe kerülnek mint nálunk. Nagydobronyban is van egy kis kórház, de ha azt akarod, h ogy a saját beteged megfelelő ápolásba részesüljön, viszel be normális párnát, takarót, tiszta ágyneműt, ha olyan esetről van szó, megvásárolod a kötszert, vattát, fertőtlenítőt stb. S természetesen a jobbulás

érdekében beviszed a gyógyszert is, aminek lehetőségét előtte kellően megfizetted az orvosnak. 9. Összegezés Véleményem szerint a korrupció f eltétlenül, valamilyen önön érdek megszerzését szolgálja. Azonban nem minden, hogy a megélhetés könnyebbé tétele a korrupció célja, vagy csak jó dolgában a „minél több” megszerzése. Ukrajnában a korrupció olyan gyökereken nyugszik, hogy mértékét csak nagyon kis arányban lehet csökkenteni. Az egyszerű állampolgárok kiszolgáltatottak a visszamaradott, illetve lassú ütemben növekedő gazdaság által, ezért is korrumpálhatóak (hivatalnokok, ügyintézők stb.) Bár ezen korrupciós té teleket az élet alkotja, mégis nagyon nehéz hel yzetben van aki szembesül a korrupcióval, hiszen a fedezetül meglévő anyagi helyzet nélkülözhetetlen még az egyszerű emberek számára is. A korrupció legfőbb jellemzője a szégyentelenség, mely alatt azt értem, hogy nincs szégyenérzete

annak sem aki adja, illetve annak sem aki kapja. A politikai, gazdasági korrupciók nagy mértékben folynak, melynek bizonyos része nyilvánosságra kerülnek, illetve mások a homályba merülnek. Általában az utóbbiak a nagyobb volumenűek és bonyolultabb, szövevényesebb esetek. TARTALOMJEGYZÉK 1. Ukrán állam 3 2. Ukrajna népe, mint az államhatalom egyetlen forrása 4 2.1 Munkanélküliség 4 2.11Létminimum 5 3. Korrupció 7 4. Belpolitika 7 5. Nemzetközi vélemény 9 5.1 Külföldi befektetések 10 6. Az ukrán nép panasza 11 7. Érdekességek 11 8. Esettanulmány 14 9. Összegezés 17 IRODALOMJEGYZÉK Sz. Kulcickij : Ukrajna története (1994. Oszvita Tankönyvkiadó) J. Kurnoszov M. Koval Oreszt Szubtyelynej : Ukrajna történelme (1993. Libid Kiadó) Kárpáti Igaz Szó 2002.0808 2002.0919 2002.0815 2003.0410 Kárpátalja 2002.0726 2002.0906 2002.0916 2002.0823 2002.0816 2002.0906 2003.0425