Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Otrosinka Tiborné - Dánia gazdasági fejlettsége

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Összehasonlító gazdaságtan házi dolgozat DÁNIA GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE Nyíregyháza, 2003. november 02 Készítette: OTROSINKA TIBORNÉ 2003/2004. tanév I félév Gazdálkodási szak II. évfolyam Levelező tagozat E csoport Tartalomjegyzék: Bevezetés 4 1. Dánia bemutatása 4 1.1 Földrajzi helyzete 4 1.2 Éghajlata 5 1.3 Növény és állatvilága 5 1.4 Lakossága 6 1.5 Történelme 6 1.51 A történelmi kezdetek 6 1.52 Középkor 7 1.53 Újkor 8 1.54 Az I világháborút követő időszak és a II világháború 10 1.55 A II világháború utáni időszak 11 2. Államszervezet 12 3. Gazdasági fejlődés 12 3.1 Mezőgazdaság 12 3.11 A mezőgazdaság helyzete a XVIII sz vége és a XX sz eleje között 13 3.12 Szövetkezeti és népfőiskolai hálózat Dániában 13 3.13 Növénytermesztés és állattenyésztés 14 3.14 Gépesítés,

technikai fejlettség 15 3.15 A mezőgazdaság jelenlegi tendenciái 15 3.2 Ipar 16 4. Foglalkoztatás 16 4.1 A foglalkoztatással kapcsolatos mutatók 17 4.2 Munkavállalói érdekképviselet 17 2 4.3 Új lehetőség a foglalkoztatásban 18 5. Oktatás 19 6. Helyzetértékelés 19 Ábrajegyzék: 22 Irodalomjegyzék: 23 3 Bevezetés Dánia Európa északi részen elhelyezkedő, kis ország, amit nem annyira földrajzi helyzete, mint inkább történelmi kötődése folytán a skandináv államok közé sorolunk. A gazdasági mutatószámai és a s zociális ellátottság alapján az EU egyik legfejlettebb tagállama. Mi vezetett ahhoz, hogy ez a k is ország ekkora fejlettséget érjen el? Ezt szeretném bemutatni az ország földrajzi helyzetének, történelmének és néhány gazdasági és társadalmi jellemző segítségével bemutatni. 1. Dánia bemutatása Dánia összekötő hídként fekszik Európa és a Skandináv félsziget között.

Földrajzilag szorosan véve Európához tartozik, a szárazfölddel mindössze 67, 7 km köti össze. Bár földrajzilag nem része a Skandináv - félszigetnek, mégis skandináv népként emlegetjük, mivel a nép eredete, nyelve és történelme folytán szoros kapcsolatban van a norvégokkal és a svédekkel. 1.1 Földrajzi helyzete Dánia Európa északnyugati részén lévő Jylland félszigeten és körülbelül 500 kis szigeten elterülő, sík felszínű ország. Andersent, a nagy dán mesemondót 1841 - ben, amikor átutazott a Duna – Tisza közötti sík vidéken, a h azájára emlékeztette. A legmagasabb pontja 173 méter. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter A szárazfölddel, a Németországgal közös 67, 7 km hosszú határ köti össze. Máshol mindenütt tenger övezi: nyugaton az Atlanti – óceán részét képező Északi – tenger, keleten a Balti-tenger. Északon a Norvégiától és Svédországtól elválasztó Skagerrak- és

Kattegatszorosok találhatók Az ország nyugati partja alacsonyan fekszik és dűnék, illetve homokzátonyok borítják. A valamivel magasabb keleti part fjordok sorozatából áll, amelyek mélyen behatolnak a szárazföldbe. Területe: 43 094 km², ebbõl szárazföld 42 394 km², vízfelszín 700 km². A szigetekbõl 10-nek van állandó lakossága Legnagyobb szigetei: Sjælland 7016 km² Fyn 2976 km² Lolland 1241 km² 4 Bornholm 587 km² Falster 414 km² A Færöer szigetek és Grönland, amelyek a dán királyság része, autonóm közigazgatási területek. Az ország fővárosa Koppenhága 1.2 Éghajlata Az ország éghajlatát az Atlanti – óceán és az itt haladó Golf – áramlat közelsége és a nyugati szelek uralkodó jellege határozzák meg. Ennek köszönhetően a leghidegebb hónapban az átlaghőmérséklet 12 0C – kal melegebb, mint ami az északi szélesség 56. fokának megfelelne. A leghidegebb hónapnak, februárnak az

átlaghőmérséklete 3 0C, míg a legmelegebb hónapban, júliusban 17 °C az átlaghőmérséklet. A szárazföldi és tengeri levegő hatására azonban Dánia időjárása nagyon változékony. Gyakori a szeles, esetenként viharos idő. Hideg tél akkor köszönt az országra, amikor a szárazföldi időjárás hatására a Keleti - tenger befagy, és a szélmozgás a hideg levegőt Dánia fölé kergeti. Ilyenkor az ország lakói megismerkednek a skandináv vagy a szibériai tél erejével. Nyáron a keleti szél hatására hőhullám áraszthatja el a területet. A legnagyobb mért meleg 35, 8 0C volt. Az uralkodó széljárás azonban nyugati irányú, s így télen az enyhe hideg, nyáron a mérsékelt meleg időjárás a jellemző. Az évi esős napok száma 120 és 200 között ingadozik. Télen ritka a hóesés, és a le-hullott hó ha mar elolvad A legcsapadékosabb hónapok az augusztus és az október. Az országrészek közül Dánia nyugati, a Jylland félszigetnek a

t engerrel határos része a l egcsapadékosabb A Fyn - sziget keleti része, Sjælland keleti partja, és az itt elhelyezkedő Koppenhága esőben szegényebb vidék. 1.3 Növény és állatvilága Dánia területének 10 % - át erdő fedi, melynek nagyobb része lombhullató, de jelentős mennyiségben találunk tűlevelűeket is. Az összefüggő erdők mellett számos, hatalmas kiterjedésű park, a Dániára jellemző tanyai liget, utakat jelző fasor és a szél eróziós erejét csökkentő védősávok is megtalálhatóak. Gazdag az ország mezőgazdasága pillangós növényfajtákból, mely növények a szarvasmarha-tenyésztés alaptakarmányait biztosítják. Védik és tenyésztik a nemes szarvasokat. Jelentős és különleges a lápvidék madárvilága, ami körülbelül háromszáz madárféléből áll. Külön említésre méltó a fekete gólya. A dán mezőgazdaság állattenyésztési ágazatának két legjelentősebb területe a jól 5 tejelő

szarvasmarha, és a hússertés tartás. A táplálkozásban nagy jelentősége van a tengerek gazdag halállományának is. 1.4 Lakossága Az ország germán eredetű lakói már a történelmük kezdetétől, de különösen a középkortól különböző népekkel keveredtek. A lakosság többségére az északiaknál gyakori magas termet, világos bőr-, haj- és szemszín a jellemző. Mégis vannak eltérések a dánok és az egyéb skandináv emberek külső jellemzői között: a férfiak és a nők között gyakori az erős termetű, ellentétben északi rokonaikkal, a dánok szeretnek és tudnak jóízűen, sokat enni. Nyelvük, amely közeli rokona a svédnek, de különösen a norvégnak, a germán nyelvcsalád északi ágához tartozik. Dánia lakóinak száma 5 368 854 1 fő Az átlagos népsűrűség 113 fő, legsűrűbben Sjælland szigete lakott, ahol az ország fővárosa, Koppenhága is fekszik. A lakosság túlnyomó többsége az evangélikus (lutheránus)

vallást követi. Az alkotmány szerint ez tekinthető államvallásnak 1.5 Történelme 1.51 A történelmi kezdetek A legrégibb emlékek, melyek élet jelenlétét bizonyítják a mai Dánia területén százezer évesek. Az itt élő emberek már időszámításunk előtt háromezer évvel földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, keleti népektől átvett módszerek alapján. Dániáról már igen korai források is fennmaradtak. Először Pytheas görög kereskedő, aki az időszámításunk előtti III. században élt tesz említést róla Mivel a terület nyersanyagban szegény volt, valószínű, hogy a fegyvergyártáshoz és ékszerkészítéshez szükséges nyersanyag megszerzése miatt indultak meg a rabló hadjáratok és kalandozások. A kalandozások első szakaszában a mai Franciaország és Anglia területén, mint tengeri rablók jelentek meg. Jó építésű, gyors hajóikkal váratlanul érkeztek, és rémületbe ejtették a viking harcmodorhoz

nem szokott népeket. Kegyetlenségükről voltak híresek, abban a korban a könyörület nem igen volt ismeretes. Ez a kegyetlenség természetesen a belső harcaikat is jellemzi, gyakori volt köztük a gyilkosság és az ezt követő vérbosszú - viszont vérbosszú. A kereszténység terjedésével 1 2002. júliusi adat [] 6 Harald Klak 826-ban, Mainzban megkeresztelkedett - a rabló hadjáratok átalakultak hódító hadviselésre Voltak olyan tengeri expedícióik, melyek célja épp békésebb vizek keresése volt. 871-ben fedezik fel Izland szigetét Innen kiindulva Vörös Erik 985-ben eléri Grönlandot, a „zöld-földet”. 985-ben elérik a Labrador félszigetet is A vikingkor legkimagaslóbb korszaka Nagy Kanut uralkodásának ideje (1017 - 1035), amikor egy időben Dánia, Anglia és Norvégia királya. Kihasználva Európa széttagoltságát és belső társadalmi feszültségeit egymástól hatalmas távolságokra levő területekre jutottak el és

hódították meg azokat rövidebb-hosszabb időre. Nemcsak rablóportyákra vállalkoztak, hanem jelentős kereskedelmi út-vonalakat tartottak kezükbe. Királyságokat hoztak létre Spanyolországban, Szicíliában és eljutottak az orosz folyók vidékére is. Jelentős szerepük volt az o rosz államiság kialakulásában. Északra is egyre messzebb jutottak, egészen az amerikai partokig, első felfedezőinek őket tartják. 1.52 Középkor Az ezredfordulón a dánok már szervesen Európa életéhez tartoztak. A sok vezér elvét felváltja a királyság, a törzsközösséget a hűbériség. Földrajzi fekvése is szerepet játszik történelme alakulásában. Az akkori kelet - nyugati, és részben az észak - déli tengeri kereskedelem Dánia vizeinek érintésével bonyolódik. Az útvonal ellenőrzése, azzal járó vámok, sarcok behajtása erős katonai és politikai hatalom létezését igényli. A korabeli uralkodók arra törekedtek, hogy a német császárokkal, a

Hanza – városokkal, az angol, a svéd. a norvég királlyal szemben előnyösebb helyzetbe jussanak A XI századtól kezdve kisebb - nagyobb sikerrel, terjeszkedő politikát folytat. Valdemarnak (1157-1241) sikerül a Hanza - befolyást, elsősorban Lübeckét visszaszorítani. Esztóniát meghódítja és a tengeri kereskedelmet a Balti - tengeren egészen Oroszországig ellenőrzi. 1380 – ban meghódítják Norvégiát, és 1397 – től a kalmári unió értelmében I. Margit királynő uralkodása alá kerül Svédország is, így a három skandináv állam egységes királyságot alkot egészen 1583 – ig. Ugyanakkor az országon belül harcok folynak az egyre erősödő központi hatalom és a helyi kiskirályok között. 1319-ben törvények igyekeznek a király kezét megkötni Előírják, hogy az uralkodó egymaga nem üzenhet háborút, ezt csak a nemesség jóváhagyásával teheti, továbbá, hogy fel kell állítani az államtanácsot, melynek az a f eladata, hogy

az uralkodást a királlyal megossza. Ez a szerv egészen 1660-ig létezett A törvényekben megnyilvánul a németellenesség is, előírják ugyanis, hogy a király nem adhat német 7 tiszteknek hatalmat. A németellenesség oka Dánia egész történelmén áthúzódó német elnyomás elleni védekezés. Egészen a XVI. század elejéig Skandinávia vezető államának Dánia tekinthető Ezt követően kezdődik az az időszak, amikor az ország már nem tud hódító politikát folytatni. A XVI. század közepétől kezdve a nagyhatalmi ellentétek kihasználva, különböző szövetségi szerződések segítségével igyekszik megszerzett pozícióját megtartani az új hatalmasságok: a svédek, a németek és az angolok hódító kísérleteivel szemben. A külső és belső háborúk ellenére az ország egyértelműen fejlődött, és egyre erősödött a polgárság. A kereskedők, bankárok és iparosok a királlyal szövetkezve komoly tényezővé váltak. III

Keresztély a polgárság anyagi segítségével, és német zsoldosokkal megtöri a főnemesség katonai hatalmát, kiépíti az erős, központi hatalmat. Az arisztokráciával szövetséges, feudális előjogokat élvező katolikus egyház helyébe egy 1536 – ban hozott rendelettel a l utheránusvallást teszi meg államvallásnak. A katolikus egyház vagyonát elkobozza, ebből fizeti vissza a polgároktól felvett kölcsönöket, az egyházi birtokok nagy részét pedig új híveinek adományozza. 1.53 Újkor III. Frigyes (1609 - 1670) uralkodása idején megy végbe az angol polgári forradalom, ugyanekkor Dániában is, bár más körülmények között, de bizonyos társadalmi átalakulások figyelhetőek meg. 1659- ben X Károly svéd király hadjáratot indít Koppenhága ellen, a város lakosságának segítségével III. Frigyes visszaveri a t ámadást Ezután a v árosi polgárság a nemességgel egyenlő jogokat élvez. Az arisztokrácia embertelenségétől és

elnyomásától szenvedő parasztság és a nemesi előjogokhoz juttatott polgárság segítségével a király a központi hatalmat önkényuralommá változtatja. A király a meggyengült arisztokráciával kiegyezik, a p arasztság helyzete a r eményeik ellenére tovább romlik, terheik egyre nehezednek, már nem csak az anyagi terheket kell elviselniük, hanem katonai szolgálatot is kell teljesíteniük. A király 1660 – 1848- ig minden alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolhatja hatalmát. A XVIII. században nagyhatalmak között a kis Dánia már nem játszik komoly szerepet A társadalmi fejlődés, a polgárosodás útján halad. Több jogot nyernek a helyi, elsősorban a városi kép-viseletek. Kiépítik és gondozzák az ország különböző részeit egy-máshoz közelebb hozó úthálózatot. Egységes súly- és mérték-rendszert vezetnek be, igyekeznek a dán korona értékét stabilizálni. Erőfeszítéseket tesznek az egységes, széles körökre 8

kiterjedő iskolarendszer bevezetésére. A polgárság különböző rétegeinek, (hajósok, bankárok, kereskedők) politikai befolyása nő, ezzel párhuzamosan csökken az arisztokrácia, a nagybirtokos réteg jelentősége. A nagyrészt mezőgazdasági termékek exportjára támaszkodó országban már nem megfelelő termelési forma a földtulajdon hűbéri rendszere. 1778-ban megszűnik a jobbágyság, a paraszt, legalábbis jogilag, szabad ember lett. Az 1779-ben az iparcikkek behozatali vámjának jelentős csökkentésével bevezetett vámreform is az agrártermelés növekedésének érdekeit szolgálja. A francia forradalom, majd a napóleoni háborúk újabb politikai változásokat hoznak. 1814-ben törvény születik, amely biztosítja vallásszabadságot. Ugyanebben az évben új oktatási törvényt is hoznak, melynek alapján minden 6-14 év közötti fiatal iskolaköteles. Gondoskodnak arról is, hogy a törvény végrehajtható is legyen, sűrű, minden lakott

területet érintő iskolahálózatot építenek ki. Az ország helyzete és szerepe a nemzetközi politikában nem alakul annyira kedvezően, mint a belpolitikában. A dán király Napóleon szövetségese 1807-ben az angol flotta, pusztító támadás indít, ami leginkább Koppenhágát sújtotta. Napóleon veresége után le kell mondania Norvégiáról, ami közel négy évszázadon keresztül volt a dán király birtoka, Svédország javára Az 1848-as év ismét a történelmi jelentőségű változások esztendeje. Kiéleződik a schleswigi kérdés. Dánia egyetlen szárazföldi határán, az Európához csatlakozó Jylland – félszigeten, hosszú időn keresztül az Eidar folyó volt a természetes határ. Ettől északra terült el a földrajzilag két részre osztható Schleswig. Az északi rész lakói dán, a déli rész lakói nagyrészt német anyanyelvűek voltak. Az Eidar folyótól délre fekvő Holstein lakói szintén a német nyelvet beszélték. A történelem

során ezek a területek hol a dán király, hol a német – római császár uralma alá tartoztak. A Schleswig – Holstein kérdés a XIX században válik alapvető politikai problémává Dánia számára. 1830 – ban az egyre erősödő német nacionalista törekvések nyomán egész Dél – Jyllandot a N émet Államszövetséghez akarják csatolni. A holsteini német lakosság egyértelműen támogatja a törekvéseket, míg a dán anyanyelvűek szerint Schleswignek egyértelműen Dániához kellene tartoznia, Holstein hovatartozását illetően pedig népszavazást kell kiírni. 1848 – ban porosz csapatok vonulnak be Jyllandba. A katonailag gyengének bizonyult királyi hatalom újabb engedményeket tesz a p olgárságnak és a p arasztságnak a támogatásukért. 1849. június 5-én életbe lép az új alkotmány, amely parlamenti rendszerű királyságot szentesít. A törvényhozásnak két háza van: a 30 évesnél idősebb férfiak által választott Folketing

(alsóház) és a közvetett választással kialakított Landting (felsőház). Ebben a 9 parlamentben egészei a XIX. század végéig három erő harcolt egymással: a múltból még megőrzött előjogait védelmező arisztokrácia, az ipari és kereskedelmi töke és az agráriusok. A század végén jelenik meg egy új erő, a forradalmi proletariátus, amellyel szemben az arisztokrácia és a polgárság, sőt az agráriusok egy része is politikai szövetséget létesít. 1864 – ben újabb háborús válságként robban ki a német-dán ellentét A porosz osztrák súlyos vereséget mérnek a lelkes dán védőkre A Bismarck által diktált béke arra kényszeríti a dánokat, hogy jelentős területekről, és közel egymilliónyi emberről mondjanak le. A területek elvesztése után belpolitikai válság is nehezítette az ország helyzetét. Az új konzervatív kormány megpróbálta ugyan Schleswig északi részét visszaszerezni, de a Poroszországgal történt

alkudozás ezúttal sem hozott sikert. A kormányzat a legfontosabb feladatnak a hadsereg újjászervezését, Koppenhága megerősítését és az általános hadkötelezettség elfogadtatását tartotta. A mind több pénzt követelő kormány költségvetését az alsóház leszavazta, válaszlépésként bürokratikus minisztériumot hoztak létre és ideiglenes pénzügyi törvényeket léptettek életbe. 17 évig tartó belső viszály vette kezdetét, ami csak 1894 – ben ért véget. Ekkor befejeződött Koppenhága megerősítése, így a vita legfőbb okát jelentő ok megszűnt, az alsóház elfogadta a kormány költségvetését. Az első világháborúig csak rövid időre szüneteltek a különböző belpolitikai és kormányválságok. A belpolitikai egyensúly az I világháború kitörésével állt helyre Dánia semlegességi nyilatkozatot tett, ennek elfogadása késztette a p olitikusokat megegyezésre. Szintén a szorult helyzet vette rá a kormányt arra is,

hogy a skandináv országok gazdaságának megóvása érdekében kiegyezzen Norvégiával és Svédországgal; valamint hogy az Amerikai Egyesült Államoknak eladja Nyugat-Indiai szigeteit 25 millió dollárért. 1918-ban Izland önálló lett, csupán perszonálunió kötötte Dániához A dán munkásosztály először 1870 - ben hallatja hangját. 1871 - ben létrejött az Internacionálénak egy tagozata. 1873-ban megalakulnak az első szakszervezetek, 1884 ben a parlamentben a tömegek bizalmából megjelennek az első munkáspárti képviselők 1898 - ban a szakszervezeti mozgalmakban résztvevő hatvanezer főnyi munkásság összefogása létrehozza a Szakszervezeti Tanácsot. 1.54 Az I világháborút követő időszak és a II világháború Dánia külpolitikáját az I. világháborút követő időszakban az angol orientáció jellemezte. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szigetország meghatározó jelentőségű 10 volt a tengereken, valamint az, hogy a dán

export jelentős része Angliába irányult. Ismét előtérbe került Schleswig kérdése, az 1920 – ban megtartott szavazás alapján Észak – Schleswig egy része újra Dán fennhatóság alá került. A két világháború közötti nagy gazdasági válság hatása Dániában is jelentkezett, de az egymást váltogató kormányok közül kevésnek sem sikerült elfogadtatnia a gazdasági válság kezelésére kidolgozott programját és az elfogadtatott programokat is csak kis részben tudták megvalósítani. Végül a Stauning – kormánynak sikerült kiegyeznie a baloldali polgáriakkal a válságot illetően és megoldania a válság okozta gondokat máris egy újabb problémával. a német háborús készülődéssel A dán kormány nem keresett szövetségeseket a németekkel szemben, hanem ismét. mint az I. világháborúban semlegességi politikát hirdetett meg 1940 á prilis 9 - én a f asiszta csapatok lerohanták Dániát és Norvégiát. A németek a királyhoz

és a kormányhoz küldött üzenetükben tudatták, ha a hadsereg nem tanúsít ellenállást, garantálják az ország integritását, és nem avatkoznak a b elügyekbe. A dán kormány kénytelen volt a f asiszták számos követelését teljesíteni, hiszen gazdaságilag csak megszállóikra támaszkodhattak. A diktátor követelésére aláírták az antikomintern paktumot, de a sárga csillag viselésére vonatkozó rendeletbe a király már nem egyezett bele. Amikor a háború 1942 - 1943 telén megtorpant, erõre kapott a dán ellenállási mozgalom. 1943 augusztusában a szakszervezetek, a politikai pártok szabadon lévő vezetői és a király meghirdetik a passzív ellenállást. Az ismét elõtűnõ ellenállás vezetõi a Szabadság Tanács irányítása alatt folytatták tevékenységüket. Eközben sorra szállították a koncentrációs táborokba a baloldali vezetõket, elrendelték a zsidók deportálását is, de 1943 októberében az ellenállási mozgalom tagjai

szinte mindenkit Svédországba csempésztek. 1945-ben megszabadították Európát a fasiszta uralomtól, és Dániát a gyõztes országok közé sorolták 1.55 A II világháború utáni időszak X. Keresztély 35 évnyi uralkodás után 1947-ben halt meg Utóda IX Frigyes lett Az uralkodása idején a k ormányzás a l iberálisok és a s zociáldemokraták kezébe került, akik felvirágoztatták az országot. 1953 június ötödikén alkotmánymódosítást hajtottak végre: a parlament ezután egykamarás lett; 179 tagját 4 évente a nép közvetlenül választja. Frigyesnek nem született fia, ezért az örökösödést ismét kiterjesztették a nõi ágra is. Dánia uralkodója 1972 óta II. Margit 11 Grönland Dánia tartománya lett, 22 közigazgatási körzetét egy-egy kormányzó irányítja. A kommunista párton belül a hatvanas években szakadás következett be, a kivált tagok új pártba szervezõdtek Szocialista Néppárt néven. Közvetlenül a háború

után kénytelenek voltak szigorú intézkedéseket bevezetni, hogy megelõzzék az inflációt, de ezek a rendeletek 1973-ban végleg érvényüket vesztették, hiszen Dánia belépett a közös piacba, így a mezõgazdaság biztos piacokra tett szert. Az ország 1945 óta az ENSZ tagja, 1949 óta a NATO tagja, 1952-ben részt vett az Északi Tanács létrehozásában. 1959-ben csatlakozott az Európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez, majd a skandináv országok közül elsőként az Európai Gazdasági Közösséghez is 1973 - ban. A Maastrichti Szerződéshez való csatlakozást 1992-ben visszautasították a dán szavazók, és egy évvel később is csak azért fogadták el, mert az EU felmentette Dániát a közös pénz, a közös szociál- és védelmi politika bevezetése, illetve a közös állampolgársághoz való csatlakozás alól. Az Unió még arra is hajlandó volt, hogy elfogadja a különösen szigorú dán ingatlantörvényt, ami nagymértékben megnehezíti a

külföldiek földvásárlását. 2001 m árciusában csatlakozott a Schengeni Egyezményhez. 2. Államszervezet Dánia alkotmányos monarchia, jelenleg II. Margit királynő tölti be az államfői tisztséget. A parlamentnek (Folketing) 179 tagja van, akik közül 2 – 2 képviselő a Feroer – szigetek, és Grönland képviseletét látja el. A képviselőket 4 évre választják Az ország 14 megyére és 2 na gyobb önkormányzatra – Koppenhága és Fredriksberg – tagolódik. Az állampolgárok 18 é ves koruktól rendelkeznek szavazati joggal. A választásokon való részvétel nem kötelező, mégis magas a részvételi arány. Az államigazgatásban való részvétel a dán emberek életének természetes velejárója. A kezdeményezések alulról indulnak, széleskörű egyeztetést követően kerülnek a parlament elé a törvényjavaslatok, ennek következtében kevés az el nem fogadott javaslat. 3. Gazdasági fejlődés 3.1 Mezőgazdaság Az európai

mezőgazdaság a XIX. század második felében és a XX században a háborús konjunktúrák időszakaitól eltekintve tartós válságban szenvedett. Az úgynevezett agrár országokra, mint pl. Magyarország, Spanyolország, Portugália, Románia, általában az 12 elszegényedő parasztság, a nincstelen földmunkások, az alacsony nemzeti jövedelem volt jellemző. Ugyanezekben az években Dánia a „gazdasági csoda", a jómódú parasztgazdaságok országa volt. A magas nemzeti jövedelem nagyobbik fele származott az őstermelésből, a dán parasztság életszínvonala magasan fölötte állt, többek között, a magyar kisgazdákénak is. 1937-ben, amikor még Dánia elsősorban agrár-ország volt a nemzeti jövedelmének, de különösen exportjának nagyobb részét a mezőgazdaság szolgáltatta. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján Dánia az USA, Anglia és Svédország után negyediknek következett a világranglistán. A „gazdasági

csoda" magyarázatát több tényező adta: a szövetkezeti és népfőiskolai mozgalom és a dán parasztok legendásan híres szorgalma. 3.11 A mezőgazdaság helyzete a XVIII sz vége és a XX sz eleje között A XVIII. században a termőföldek a király az egyház és a főurak tulajdonában voltak A földeket a jobbágyok művelték. 1760 - ban végrehajtották a nagy földreformot, ami lehetővé tette, hogy a jobbágy a telkét megváltva saját földhöz jusson. A kedvező piaci lehetőségek, különösen a nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk idején olyan konjunktúrát hoztak a dán termelőknek, amely véglegesen biztosította a korábban végrehajtott reform sikerét, és megalapozta a későbbi virágzó mezőgazdaságot. Száz évvel később nem a konjunktúra, hanem ellenkezőleg, a nemzet-közi agrárválság adott új irányt a mezőgazdasági termelésnek. A vasút, és a gőzhajózás fejlődése lehetővé tette az olcsón termelő

tengerentúli piacok versenyét. Az ennek hatására több európai országban bevezetett védővám - rendelkezések külön akadályt jelentettek a hagyományos dán exporttermékek, a gabona, s a takarmányfélék előtt. Ezért már nem ezeket exportálták, hanem áttértek állati termékek, a vaj, sajt, tojás, szalonna és a hús exportjára Angliába és más európai országokba. A korábban mag- és szálastakarmányt exportáló Dánia 1880-tól ezeket a termékeket már importálta. 3.12 Szövetkezeti és népfőiskolai hálózat Dániában Azt, hogy dán mezőgazdaság új cikkekkel és versenyképes árakkal tudott megjelenni a piacon a szövetkezeti mozgalom kialakulása tette lehetővé. A szövetkezések Dániában a XVIII. század végén és XIX század elején eredetileg hazafias-politikai célzattal alakultak a külföldi, elsősorban német befolyás csökkentése és a nép felemelése érdekében. Így a 13 legelső szövetkezetek egyike, az 1810-ben

szervezett Fyni Hazafias Társaság nevében is ezt a programot fejezi ki. 1840-től kezdve a szövetkezetek működésében egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági szempontok. 1882-ben tejszövetkezetek, 1887-ben és ezt követően vágóhíd - szövetkezet, takarmány- és műtrágyabeszerző, majd a tojást, húst és élőállatot exportáló, végül építő- és takarékszövetkezetek hálózata alakult ki. A szövetkezet tőkés jellegűi, a föld a tagok magántulajdona, csak termékeiket értékesítik közösen. A tagság feltétele minőségi áru szállítása A szövetkezet az önképzés iskolája Tagjait ügyeik önálló irányítására, a másokkal való együttműködésre teszi képessé. A parasztok és munkások a szövetkezetekben megszokják, hogy döntéseket hozzanak, olyanokat, amelyek napi munkájukon túlmenők, nagyobb csoportok sorsát is érintik. A szövetkezeti hálózat szerepe nem csupán az ellátásban, a b olthálózatok fenntartásában,

hanem a tejbegyűjtés, tejfeldolgozás és a vágóhidak, hatalmas raktárházak fenntartásában is érvényesül. A mezőgazdasági szövetkezetek bonyolítják a mezőgazdasági export jelentős részét. A szövetkezetek szövetségeit a kormány állami, gazdasági funkciókkal is felruházta. A dán mezőgazdaság fejlettségében nagy szerepet játszó másik tényező a népfőiskolai – hálózat. Ez a rendszer naprakészen tartja a gazdák szakmai, gazdasági ismereteit 3.13 Növénytermesztés és állattenyésztés A mezőgazdaságon belüli szerkezet jelentősen megváltozott, a növénytermesztés részaránya jóval kisebb az álltenyésztésénél. Az eladott mezőgazdasági termékek 30 % - a növényi, 70 % - a állati eredetű. A növényi ágazaton belül jelentős az állattartáshoz szükséges takarmánynövények termesztése, valamint a gabonafélék aránya. Az állattenyésztésen belül is áthalkulás ment végbe. Drasztikusan csökkent a lóállomány,

kevésbé, de szintén csökkent a szarvasmarha – állomány, viszont jelentősen nőtt a sertés, a baromfi és a juh állomány. A dán mezőgazdaság fő kiviteli cikkévé a sertéshús vált. A sertés ágazatban is jellemző a szövetkezetek jelenléte, a nagyfokú a feldolgozottság kb. 90 % - a szövetkezeti kertekben történik A nagyfokú előretörésnek több oka is van. A gazdák már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy a szállítás és a vágás is jelentősen befolyásolja a hús minőségét, ezért nagy gondot fordítanak a szállítás körülményeire és a vágóhidak felszereltségére. A takarmányozás és a tartás területén is előbbre járnak a többi országnál, amit a biotenyészetek számának viszonylag gyors növekedése is mutat. 14 3.14 Gépesítés, technikai fejlettség A II. világháború után a mezőgazdaságban nagyfokú gépesítés ment végbe A traktorok száma 1973 –ban már tízszerese volt, mint az ’50 – es

évek végén. A gépesítésnek és technikai fejlődésnek köszönhetően csökkent az 1 hektárra jutó élőmunka felhasználás, de csökkent a kisgazdaságok száma is, mert a korszerű termelési technikáknak nagy a tőkeigénye, és a megtérülés a kis gazdaságokban lassúbb, arányaiban nagyobb terheket ró a kisebb gazdálkodókra. A gazdaságok számának csökkenésével nem csökkent a forgalmazott mezőgazdasági gépek értéke, ez a nagyfokú alkalmazkodási képességnek köszönhető. 3.15 A mezőgazdaság jelenlegi tendenciái A farmok száma 1975 – höz képest 51 e zerrel csökkent, ezen belül az 50 ha – nál kisebbek jelentősen csökkentek, míg az 50 ha – os, vagy annál nagyobb birtokok száma nőtt. A mezőgazdasági termékeke részaránya az ország exportjában 14, 7 % - os Az 1198 márciusában elfogadott új élelmiszertörvény ösztönzi az egészségre előnyös élelmiszerek előállítását, esélyegyenlőséget biztosít a termelők

és kereskedők között, biztosítja a megfelelő minőségellenőrzést, amiért a kormányzat a felelős. Az élelmiszerek minősége már állategészségügynél kezdődik. A befektetéseket segíti a beruházási adókedvezmények juttatása, a dán törvények nem tesznek különbséget a külföldi és belföldi befektetők között, de a földtörvény rendkívül szigorú. Az állattenyésztés tőkeigénye magasabb, mint a növénytermesztésé. A befektetett tőke megtérülési rátája nagyjából független termelési ágtól. Új irányzatok jelentek meg a környezetszennyezés csökkentésére: − Műtrágya - felhasználás csökkentése, − Vízi élőhelyek növelése, − Parlagoltatás, − Biogazdálkodás, − Takarmány kiegészítők fokozott alkalmazása, kivéve az antibiotikumokat, − Kötelező a genetikailag módosított termékek megjelölése, még akkor is, ha ez laboratóriumban nem mutatható ki. 15 3.2 Ipar Dániát a köztudat még ma is

mezőgazdasági országként tartja számon, pedig már csak a foglalkoztatottak 6 % - a dolgozik a mezőgazdaságban. A II világháború után a Marshall – segély által talpra állított gazdaság gyors átalakuláson ment keresztül. A korábban mezőgazdasági ország a ’60 – as évektől ipari, majd ipari / szolgáltatási társadalommá vált. Dánia ipari nyersanyagokban és energiaforrásokban szegény. Nyersanyagkincsei közül a lignit, a tőzeg, a földgáz, és a kaolin érdemel említést. Igaz viszont, hogy az ország kedvező földrajzi fekvése közel hozza a világ szinte valamennyi nyersanyagforrásához. Az országot tagoló tengerszorosok, öblök, fjordok és folyótorkolatok lehetővé tették, hogy minden jelentősebb ipari létesítmény közvetlenül tengeri kikötő partjára vagy onnan alig néhány kilométer távolságra épülhessen. Az élelmiszeripar világhírű, a sörgyárak, tej- és, húsfeldolgozó üzemek, konzervgyárak termékei szinte a

világ minden pontjára eljutnak. A ruházati ipar: a textil-, cipő-, konfekcióipar fejlett, de keresettek a dán faipari termékek, elsősorban a modern vonalú bútorok is. Papírgyártása, hasonlóan a többi skandináv országéhoz, nemcsak a belső szükségletet fedezi. A dán üveg és porcelán komoly megbecsülésnek örvend a világpiacon Dánia legjelentősebb iparága a fém, a gép- és a hajógyártás. Legjelentősebb ipari exportáruk a gépipari cikkek, az új és a használt hajók, textíliák és ruházati cikkek, gyógyszerkészítmények és bútorok. Világszerte ismertek a Grundphoss – szivattyúk, a gyógyszerkészítmények, háztartási – gépipar termékei, és nem maradhat ki a felsorolásból a gyerekek első számú kedvence, a LEGO sem. Legújabb sikerágazat a szélturbina gyártás Az országban felállított szélturbinák az ország energiatermelésének 7 – 10 % -át adják, ezzel jelentős fosszilis energia felhasználást váltanak ki.

Nagy az érdeklődés ezek után a modern energiatermelő berendezések iránt, a világ legnagyobb, Skóciában működő szélturbinája is a dán ipar terméke. 4. Foglalkoztatás A kezdeti gyors gazdasági fejlődés velejárója volt a közel teljes foglalkoztatás. A ’80 – as évek végére, illetve a’90 - es évek elejére a g azdasági hanyatlás következtében jelentősen megnőtt a munkanélküliség. 1993 – ban a keresőképes lakosság harmada volt munkanélküli. Az állami beavatkozás következtében a munkanélküliség 2001 – re 5, 3 % ra csökkent A magas foglalkoztatási arány az állam érdeke is, mert csak így biztosíthatóak a magas adóbevételek. A magas foglalkoztatási arány okai: 16 − Sikeres makrogazdasági politika, − Szociális párbeszéd, − Hatékony munkaerő-piaci politika. Az országban kimagaslóan nagy a nők foglalkoztatási aránya. 4.1 A foglalkoztatással kapcsolatos mutatók Dánia EU – átlag Heti munkaidő

(óra) 37, 0 38, 2 Éves szabadság (nap) 29, 0 25, 3 Éves állami ünnepek (nap) 9, 5 10, 8 Max. heti munkaidő (óra) 48, 0 44, 7 Max. napi munkaidő (óra) 13, 0 10, 0 Min. éves szabadság (nap) 25, 0 21, 5 Forrás:www.jobpilothu/eu/munkaidő 1. ábra Dánia foglalkoztatási mutatói és az EU - átlag A fenti mutatókból kitűnik, hogy a dán munkavállalók kollektív szerződésben rögzített feltételei a heti munkaidő, az éves szabadság tekintetében kedvezőbbek az EU – átlagnál, míg a maximális napi és heti munkaidő tekintetében kedvezőtlenebbek. 4.2 Munkavállalói érdekképviselet Munkavállalói érdekképviselet és tájékoztatás Együttműködési bizottság – ok formájában valósul meg, melynek törvényi alapjait az 1947-es konföderációközi megállapodás biztosítja, ami 1964-ben, 1970-ben és 1986-ban lett módosítva. A bizottságok megalakításának feltételei: − A cég egy földrajzi körzetben legalább 35 fõ

fizetett alkalmazottal rendelkezzen. − Az országos szintû együttműködés céljából közös képviseleti iroda alakul, melynek hatáskörébe tartozik a képzés és a békéltetés. Ha egy munkahelyen több helyi együttműködési bizottság létesült, akkor lehetőség van a bizottságok közötti egyeztetés biztosítására főbizottságot létrehozni. Az együttmûködési bizottságban, azonos arányban találhatók a munkaadók és a munkavállalók képviselõi, létszáma 2-12 fő, az alkalmazottak létszámától függően, a nagy vállalatok esetében a bizottságok létszáma ettől magasabb is lehet. A dolgozók képviselőit a kollektíva választja, 17 a megválasztott tagokat védelem illeti meg. A fizikai munkásoknak és az alkalmazottaknak külön képviselõi lehetnek a munkahelyen. A jelölteket a reprezentatív szakszervezet állítja Általános szabályként évente hatszor üléseznek, az együttmûködési bizottság felelõs a teljes

személyzet tájékoztatásáért. A bizottságok működésére nincs rögzített költségvetés, az esetlegesen felmerülõ kiadásokat, a két fél együtt állja. Szerepe: a vállalati vezetõség és az alkalmazottak közötti együttműködés elõmozdítása a kölcsönös bizalom légkörében különös tekintettel az alábbi témákra: − A munkakörülmények figyelemmel kisérése. − Az alkalmazottak tájékoztatása gazdasági és pénzügyi kérdésekrõl. − A viták elsimításának elõmozdítása. − Az együttmûködési bizottság nem avatkozhat bele a kollektív alku valamennyi témakörébe. A vezetés köteles tájékoztatást nyújtani: − Foglalkoztatási helyzet, − Új technológiák alkalmazása, − Változás a munka szervezésében, − Gazdasági és pénzügyi helyzet és elõrejelzés − Termelés, − A konkurencia tekintetében. Konzultáció történik személyzettel kapcsolatos kiválasztásról, a felvétel módszereiről, az

elbocsátásról az aktuális szakmai képzésekről, a munkavégzés körülményeiről és szervezéséről. A vitákat elõször az együttműködési bizottság keretében kell lebonyolítani, és ha lehet a megoldást ezen a körön belül, kell megtalálni. A koordinációs bizottságnak joga bármely kollektív szerzõdéshez módosításához vezetõ kollektív alku és tárgyalás lefolytatása. Valamennyi döntés csak konzultatív jellegű, nem jelent együttdöntést Egyedül a munkáltatónak van joga a végsõ döntéshez. 4.3 Új lehetőség a foglalkoztatásban Új foglalkoztatási lehetőséget jelent a távmunka, mely hazánkban, de Európa többi országában sem közelít még a dániai szinthez. A távmunka aránya az 1994 – es 0, 4 %- os szintről napjainkra 15 % - ra emelkedett. a nagyarányú fejlődést az adótörvény 1997 évi módosítása indította el. Ez lehetőséget teremtett a munkaadóknak, hogy adómentesen vásároljanak számítógépet, ha az

alkalmazottja otthoni munkához használja fel. Cserébe a 18 munkavállalóknak a vállalat költségén, de szabadidejükben oktatáson kell részt venni, ahol elsajátítják a számítógépes ismereteket. 5. Oktatás A dán oktatás alapjait az 1814 – ben meghozott oktatási törvény teremtette meg, ami kötelezővé tette a 6 – 14 évesek iskoláztatását. Az államapparátus gondoskodott a törvény végrehajthatóságáról, rendkívül sűrű iskolahálózatot építettek ki. Jelenleg az oktatás 7 éves kortól 16 éves korig kötelező. Az oktatási rendszer a kötelező iskolás kort megelőző, a kötelező iskoláskori, a középiskolai és a felsőfokú oktatási szakaszra tagolódik. Az alapfokú oktatás 1 – 9 évfolyamon folyik A 10 é vfolyam választható, a célja kettős felkészíteni a munkába állásra és a továbbtanulásra. A tovább nem tanulók a 9. évfolyam után elhagyják az iskolát, de nagy többségük különböző ifjúsági és

felnőttképzésben részt vesz. A tanulók 90 % - a állami iskolákba jár, de a m agán iskolákba járók költségeinek 80 % - át is átvállalja az állam, a szülőket csak 20 % terheli. Speciális oktatási formák léteznek a sérült, vagy fejlődésben visszamaradt gyermekek számára. A szakképzés kettős formában történik: iskolarendszerben és munkapiaci oktatás keretében. Az oktatási formák között jelen van, és nagy jelentőséggel bír a már korábban említett népfőiskolai rendszer és a távoktatás. Az oktatási törvény kimondja, amennyiben 12 ember tanulni akar, az állam köteles finanszírozni. Dánia az oktatás finanszírozására a GDP 7, 5 % - át fordítja. 6. Helyzetértékelés Történelme során ez a k is ország már volt területeket meghódító, rettegett ellenfél és ellenség, nagy területek, több ország fölött uralkodó hatalom, de volt része vesztes háborúkban, fasiszta megszállásban és nem kevés belső viszályban.

Jelenlegi gazdasági helyzete stabil. Az 1 főre jutó GDP 27 500 euró, ami az UNIO – s átlag fölött van 17 % kal, az infláció 2, 4 % , a munkanélküliség 5, 3 % 2 A külkereskedelmi mérleg aktívumot mutat, az államháztartás mérlege szufficites. A II. világháború utáni időszakban jelentős változások mentek végbe Az ország termelési szerkezete átalakult, a korábban agrár országként emlegette Dánia a ’60 – as, ’70 – es évekre már ipari állam lett. Ebben segített a háború utáni Marshall – segély és a 2 Adatok: www.origohu/eu 19 lehetőségek jó felismerése és kihasználása. Az ipari termelés nincs jelentős nyersanyag bázisa, de a kikötők, és jól kiépítette belső úthálózat révén az alapanyag eljuttatható a felhasználási helyre. Ezért fejlődtek az ipar azon ágazatai, melyek munka és fejlesztésigényesek, pl. gyógyszeripar, petrolkémiai, gépgyártás Az ipar másik része az ország termelési

hagyományain alapszik, így a mezőgazdasági termékek nagyfokú feldolgozottságát biztosító élelmiszeripar és a papírgyártás. A gazdasági fejlődésben megtorpanás mutatkozott a ’80 – as évek végérén, ’90 – es évek elején. A dán gazdaság súlyosan eladósodott, magas volt az infláció. Ez az egész gazdaság átalakítását vonta maga után, aminek következményeként növekedtek a szociális kiadások, az adóterhek, nőtt a munkanélküliség – 1993 – ban a keresőképes lakosság harmadának nem volt munkája -, csökkentek az ipari beruházások, korlátozásokat vezettek be az import és a belső fogyasztás területén, növelték az exportot. A folyamatot sikerült megfordítani 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. GDP értéke folyóáron (Mrd USD) 183, 76 169, 15 174, 20 173, 82 154, 5 GDP értéke folyóáron (Mrd DKK) 1060, 9 1112, 0 1163, 8 1213, 3 1250, 0 GDP növ. (változatlan áron, Mrd DKK) (%) 2, 5 1, 6 2, 1 2, 6 2,

9 Egy főre jutó GDP változatlan áron (USD) 34 922 32 011 32 861 32 679 28 954 Infláció (%) 2, 1 2, 2 1, 9 2, 5 2, 9 Munkanélküliségi ráta (%-ban) 8, 9 7, 9 6, 6 5, 7 5, 4 Export értéke (Mrd USD) 50, 1 47, 7 47, 5 49, 8 49, 2 Export változása (%) 0, 6 -4, 8 -0, 5 4, 8 -1, 3 Import értéke (Mrd USD) 44, 4 44, 0 45, 4 44, 7 44, 5 Import változása (előző év=100) -1, 6 -1, 0 3, 2 -1, 5 -0, 4 Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) -1, 0 0, 5 1, 2 2, 8 2, 4 Forrás: www.kumhu/kulgazdasag 2. ábra Dánia gazdasági mutatói 1996 és 2000 közötti időszakban A gazdasági fejlődésben és stabilitásban nagy szerepe van dán embereknek is. A törvényalkotásban, államigazgatásban való részvétel náluk életformává vált. Az alulról szerveződő, széles körben egyeztetett javaslatok, törvények nem váltanak ki ellenállást a lakosság körében, hiszen a nagy része tőlük ered. Ezen kívül különleges

képességük van „jövőbe látásra”. Mindig egy lépéssel előbbre járnak, elfogadják és alkalmazzák a technológiai, technikai változásokat. Ezt segíti a széleskörű oktatási rendszer, mert biztosítani tudja a naprakész ismereteket. Elfogadják a belső fogyasztás visszafogását is Az üzletek választéka magyar szemmel nézve elég szegényesnek tűnhet. A széleskörű társadalmi egyeztetésnek köszönhetően a gazdaságot csak nagyon ritkán torpantják meg sztrájkok, munkabeszüntetések. 20 Az egész országot behálózzák a szövetkezetek, amelyek közös tevékenységre szerveződnek. Ezek formájára civil egyesületek is szerveződnek, olyan feladatok ellátására, amiket a k özösség érdeke megkíván, vagy olyan cél érdekében, amelyet, a széleskörű ellátást biztosító állami rendszer sem tud megoldani. Ilyen formában alakultak meg a fiatalok lakáshoz jutását segítő lakásszövetkezetek. Az egyenlőséget az állam a

legmagasabb szinten kívánja biztosítani a „legszélesebb vállak viseljék a legnagyobb terheket” elvet érvényesítve. Nemcsak a m inimális igények kielégítésére törekszik, hanem a középosztály elvárásainak megfelelő szolgáltatást is kíván nyújtani. Magas színvonalú a biztosítási rendszer az ellátások nagy része ingyenes, amit a magas adókból fedeznek. Az ország az EU egyik legengedetlenebb tagjának számít, a Maastrichti Szerződéshez csak az után csatlakozott, hogy több közös intézkedés bevezetése alól felmentést kapott. A dán kormány erősen védi az Unióval szembeni függetlenségét. Itt az egyik legerősebb az uniós döntéshozatal parlamenti kontrollja. A dán alkotmány szerint minden olyan nemzetközi szerződésről, amelynek következtében az állam önállósága csorbul, népszavazást kell kiírni, ha azt nem támogatja a parlamenti képviselők legalább öthatoda. Dániában ezért 1973-as csatlakozása óta már

hatszor tartottak népszavazást különböző nagy európai ügyekről. Két esetben - a Maastrichti Szerződésről szóló első népszavazáson és az euró bevezetéséről döntő voksoláson - a dánok nemmel szavaztak, de a többi esetben is csak elenyésző többséggel szavazták meg az uniós javaslatokat. Ezzel szemben viszont, azon országok közé tartozik, amelyek a legnagyobb mértékben betartják az Unió elfogadott rendelkezéseit. Egy kérdésben volt komolyabb vitája az EU - val az utóbbi időben 2002 novemberében az EU büntetéssel fenyegette meg, mert a fejlődő országok támogatását irányító segélyprogramokban saját cégeit részesítette előnyben. A jótékonykodás így komoly gazdasági ágazattá vált. Az Európai Bizottság felszólította Dániát a r endszer megváltoztatására. Az eset súlyosságát csökkentette, hogy a világon Dánia fordítja GDPjének legnagyobb részét a fejlődő országok megsegítésére, bár az utóbbi

időben ezek folyósítását környezetvédelmi szigorításokhoz szeretné kötni. www.origohu/eu/20030115dania] 21 Ábrajegyzék: 1. ábra Dánia foglalkoztatási mutatói és az EU - átlag 17 2. ábra Dánia gazdasági mutatói 1996 és 2000 közötti időszakban 20 22 Irodalomjegyzék: 1. Bod Péter Ákos – G Márkus György: A szociáldemokrácia és a modern tőkés gazdaság – Műhelytanulmány MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Budapest 1985. 2. http://kihivas2003neumann-centenariumhu 3. Korunk világgazdasága II kötet Közgazdasági és jogi Kiadó, Budapest 1976. 4. Szamuely László: A jóléti állam ma Magvető Kiadó, Budapest 1985. 5. wwwc3hu/levego 6. wwwc3hu/mester 7. wwwcsaladikorcoyu 8. wwwepaoszkhu/magyar liget 9. wwweuroporthu 10. wwwfwnnmaradáshu 11. wwwhumankandohu 12. wwwinvisiblehu/regi/bacsjol 13. wwwjobpilothu/munkaido 14. wwwkihivas2003neumann centenariumhu 15. wwwkonfoderaciokhu 16. wwwkumhu/kulgazdasag 17. wwwmekiifhu 18.

wwwmtvhu/musorok/europamagazin 19. wwworigohu/eu 20. wwwtavmunkainfohu 21. wwwvaltozovilaghu/ag/dania 22. wwwvoszhu 23