Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Póznerné Huzinka ldikó - III. ázsiai gazdasági hullám

1 Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN III. ÁZSIAI GAZDASÁGI HULLÁM KISVÁRDA 2003.1119 PÓZNERNÉ HUZINA ILDIKÓ II. ÉVFOLYAM / LEVELEZŐ C . CSOPORT 2 Tartalom : A Távol-Kelet . 3. oldal A felemelkedés Távol-Keleti modellje . 3-5 oldal A megosztott növekedés 5-6 . oldal Az állam és a terhelhető piac.6 oldal Thaiföld7-11 . oldal Malajzia11-16.oldal Fülöp-Szigetek.16-19oldal Integráció és felzárkózás a periférián. 20 oldal Források : Bara Zoltán- Szabó Katalin : Gazdasági rendszerek, országok ,intézmények . Benedekné- Karceva- Probáld- Sárfalvi – Szegedi : Ázsia- Ausztrália , Óceánia gazdasági földrajza Elte Eötvös kiadó : Ázsia , Ausztrália és óceánia földrajza Világjáró sorozat : Kis – Ázsia Balog András : Integráció és nemzeti érdek . 3 A Távol-Kelet : Míg évtizedekkel ezelőtt Ázsia elsősorban a Közel-Keletet vagy éppen Szibériát

jelentette , mára mintha a fogalom keletebbre húzódott volna és a Távol-Kelet meghatározását szolgálja . Ázsia a gazdasági dinamizmus , a fejlődés , a felemelkedés szimbóluma lett A neoklasszikus álláspont értelmében a kormányok szerepe olyan környezet megteremtése és védelme , ahol a verseny és az ármechanizmus révén hatékony erőforrás-allokáció valósul meg .Az Ázsiai régióban a piac mechanizmusai a m eghatározóak szemben az állami szerepvállalás minimális mértékével .Az állam szerepe a siker elérésében az , hogy képes megfelelő környezetet teremteni a vállalkozások számára . Központi gondolat , hogy a szabad kereskedelem , a g azdasági növekedés és a f elzárkózás motorja . Ázsiában az állami szerepvállalás jóval túlmegy azon a mértéken , amit a neoklasszikusok hirdetnek . Az állam aktív és szelektív ipar –és kereskedelempolitikát folytat , beavatkozik a spontán piaci folyamatokba és saját

preferenciáit érvényesíti a p iacon .A szabad kereskedelem ideáját ez esetben sem éri támadás , ugyanakkor a g azdaság jól megválasztott szektorait elzárják attól . Ez a nézet ezért nem elsősorban a kereskedelemre koncentrál , hanem a technológiai váltásra ,a tőkeakkumulációra és a központi forrásallokációra ,mely a térségben az iparosítás központi eleme .A felzárkózás sikerét szolgálhatja az állami gondoskodás , de a fejlettség bizonyos pontján túl már ellehetetleníti a további fejlődést . Bár földrajzilag egységet képez a T ávol-Kelet , de sem társadalmi , sem gazdasági berendezkedésüket tekintve nem egyformák az országok .Malajzia , Thaiföld és Indonézia jóval nyitottabbnak bizonyultak és a hazai tőkeakkumuláció mellett a külföldi tőkebejövetelt is támogatták ,hogy gyorsabban fel tudjanak zárkózni . Kulturálisan sem homogén a terület .Malajzia és Indonézia mohamedán országok , előbbi angol, utóbbi

holland gyarmat volt .Thaiföld megőrizte függetlenségét és a buddhizmus országa A felemelkedés Távol-Keleti modellje : A megkésett iparosítás modelljében a piaci erőforrás –allokáció helyett a központilag , állam által irányított tőkeakkumuláció és erőforrás elosztás jellemző . A felzárkózás túl sok időt venne igénybe ,ha azt csak a piacra bíznák .A tudomány és a technológia fejlődése mellett talán nem is lenne képes a piac egymaga ellátni a koordinátor és az allokátor szerepét . 4 A II. világháború után a gyarmati sorból frissen függetlenné vált államok úgy érezték , hogy gyarmatosítóik az ő hátrányukra ,nyersanyagkészleteik kimerítésével , munkaerőforrásaik kihasználásával jutottak még előbbre ,míg a számukra cserébe jutott fogyasztási cikkek , ké sztermékek csak arra szolgáltak , ho gy azoknak az új piacokon vevőt találjanak . A volt gyarmattartóknak nem lehetett érdekük a tőke

és a technológia átadása ,mert azzal saját maguknak teremtettek volna vetélytársakat .Az elnyomás alól felszabadult országok mindegyike a felemelkedést óhajtotta ,de más és más úton indultak el .A felzárkózáshoz nélkülözhetetlennek tartották a legmodernebb technológiák megszerzését és kifejlesztését , valamint a t ömegoktatás megteremtését . Az országok a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javításába és erős hazai ipar felépítésébe kezdett .Az ezekre alapozott gyors ütemű növekedéssel kívánta legyőzni a szegénységet A Távol-kelet nem a teljes elzárkózást választotta , nem utasította el a külföldi segítséget , akár anyagi , akár szellemi támogatásról volt szó . Nem törekedett mindenáron és azonnal az önellátásra , bár hosszabb távon számára is ez volt a cél . Nem hagyta figyelmen kívül a hatékonysági szempontokat , bár a szelekciót előnyben részesítette . Nem hagyta , hogy a

modernizáció csak bizonyos területekre terjedjen ki és elszakadjon a gazdaság reálfolyamataitól . A távol Keleti csoda első megközelítésben a kiemelkedően gyors gazdasági növekedést és a meglévő társadalmi , vagyoni különbségek közelítését , a szegénység felszámolását jelenti . A térségre jellemző : - a mezőgazdaság megtermelt javainak és termelékenységének gyors ütemű növekedése , - a feldolgozói export nagy dinamikája és a szektor viszonylagos nyitottsága , - a hazai megtakarítások által támogatott tőkeberuházások jelentős gyarapodása , - a szellemi tőke kezdeti magas szintje és gyors ütemű növekedése , - a termelékenység általános szintjének nagyobb ütemű emelkedése , a technológia átvétel bátorítása - a makrogazdaság stabilitása és kielégítő menedzsmentje , - a születések számának korábban jelentkező és nagyobb mértékű visszaesése , - a politikai stabilitás viszonylagos

tartóssága , - a szélesebb néprétegek számára hozzáférhető jólét . 1960-1970 –es években úgy döntöttek a Délkelet –Ázsia országai , hog y gazdaságuk dimenzionálásába kezdenek . A térség országait nem kerülte el az olajválság hatásai , de gyorsan alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez , az 1980-as évekre az eddigieknél 5 is kiemelkedőbb ütemben növekedtek . Malajzia , Thaiföld , Indonézia a fejlődők eminensei lettek . Azok az országok amelyek a k ifelé fordulás stratégiáját választották , mind gazdasági növekedés, mind export , mind pedig a foglalkoztatottság szintjét tekintve kiemelkedő teljesítményt mutattak fel ; szemben a bezárkózottakkal , akik folyamatosan halmozódó gazdasági problémákkal szembesültek . A bruttó hazai termék éves átlagos növekménye : országok 1960-73 1973-80 1980-90 1990-94 Indonézia 5,6 7,7 6,1 7,6 Korea 8,4 8,7 9,4 6,6 Malajzia 6,5 8,0 5,2 8,4

Szingapúr 10,4 8,2 6,4 8,3 Tajvan 10,4 8,9 - - Thaiföld 7,7 7,4 7,6 8,2 Hongkong - - 6,9 5,7 A gazdasági növekedésből a társadalom széles rétege is részesedett .A jólét kulcsa a munkahelyi biztonságban , a garantált bérekben rejlett . A megosztott növekedés : A gazdasági növekedésből a társadalom széles tömegei is részesedtek .A jólét kulcsa a munkahelyi biztonságban , a garantált bérekben rejlett .Bizonyos jóléti szolgáltatásokat maguk a vállalatok nyújtottak dolgozóiknak . A vezetők és a munkavállalók kölcsönösen egymásra utaltak lettek .A munkavállalói szervezetek gyengék voltak , ezért kerülték a sztrájkokat . A munkabeszüntetések nem csak az egyének , hanem a családok egzisztenciáját veszélyeztették volna . A munkavállaló léte a vállalat teljesítményétől és lététől függött , ezért az is természetes volt . hogy az állam helytáll a nem jól teljesítő cégekért , megteremtve egy

részről a foglalkoztatottak biztonságát és másrészről megtartva a már megszerzett piacokat . A mindenki számára hozzáférhető növekedés mögött érdekek komplex halmaza húzódott .A társadalmi stabilitás segített megalapozni a növekedést , a többlet pedig forrásul szolgált a stabilitás fenntartásához . Jóléti mutatók: 6 Megnevezés Szegények száma Várható élethossz Csecsemő Alapfokú oktatásban (mill./fő)1995 (év)1996 halandóság (10000 részesült (%) főre)1996 Indonézia 21,9 65 49 97 Korea - 72 9 100 Malajzia 0,2 72 11 91 Fülöp -szigetek 17,6 66 37 100 Thaiföld 0,5 69 34 88 Az állam és a terhelhető piac : Ázsia keleti felén a kormányok más történelmi meghatározottsággal álltak szemben .A bürokratikus , tekintélyuralmi vezetési stílus legitimitása biztosítva volt . A Távol-keleten nem volt széleskörű felvilágosodási mozgalom , nem nyertek létjogosultságot az olyan polgári

elvek , mint szabadság és igazságosság .Az állam tekintélye és paternalizmusa a piacot az érdek- összehangolás eszközévé fokozta le . Az 1950 –es évektől kezdődően az egyes kormányok az állami szerepvállalás kiterjesztése mellet a fejlődés előmozdítójaként , az iparosítás megszervezőjeként és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolójaként tevékenykedtek .A Távol –kelet országai többnyire az állam által vezérelt vegyesgazdaságok csoportjába taroznak , ahol az állam gazdaságformáló szerepét intézményesített keretek segítették . A gazdasági növekedést és a szegények felzárkózását ezekben az országokban az állam aktív közreműködése kísérte . A magántulajdon dominanciája mindenütt érvényesült , de a piaci koordinációt a vegyesgazdasági rendszerek közül itt egészítette ki az állami irányítás a legnagyobb mértékben. A makrogazdasági stabilitás és a hihetetlen ütemű gazdasági

növekedés szorosan együtt jártak . A z inflációt fokozatosan sikerült leszorítani , a belső és a külső adósságok fenntartható szinten maradtak , a makrogazdasági egyensúlytalanságokat rövid időn belül helyre állították . A növekedést rendszereden visszaesés kísérte , amit csak elhúzódó és nem egyszer elégtelen kiigazító lépések kísértek . A fejlődők többségében nem vállalták fel a kormányok a kiigazítás társadalmi és gazdasági költségeit . 7 Thaiföld : Mai nevét csak 1939-ben vette fel . Sikerült elkerülnie a gyarmati sorsot Politikai függetlenségét annak köszönhette , hogy a 19.sz végén Franciaország és Nagy-Britannia gyarmataikat elválasztó független ütközőállamot létesítettek , mely azonban az angol és a francia gazdasági befolyást nem kerülhette el . A II világháború idején Japán , utána pedig az Egyesült Államok befolyása alá került , gazdasága ma is elsősorban e két országra

támaszkodik . Az ország természetföldrajzi jellemzői és gazdaságföldrajzi arculata alapján négy fő egységre osztható . A gazdasági élet központja az ország középső részén fekvő nagy síkság , a C hao Phraya alföldje , az o rszág „ rízskamrája „ . Az észak-keleten lévő , a határt alkotó Mekong által közrefogott Khorat – fennsík Thaiföld második legfontosabb gazdasági körzete . A harmadik és negyedik egységet az északi hegyvidékek és azok medencéi , ill. a Maláj –félszigetre benyúló déli síkvidékek jelentik Thaiföld lakosságának 54% -a a thai népcsoporthoz tartozik , akik elsősorban a ChaoPhraya síkságán és a M aláj –félszigeten laknak . A thai nép nyelve egyben a királyság hivatalos nyelve is . Szintén a thai nyelvcsaládhoz tartozik a l ao nép , amely a Mekong mellékén összpontosul . A harmadik legfontosabb etnikai csoport a kínaiak ,akik elsősorban a városokban és a Maláj –félszigetet lakják

. A Chao-Phraya síkság déli részén található a l egnagyobb népességkoncentráció , ahol a népsűrűség csaknem négyszeres , a főváros körzetében pedig majdnem harmincszoros az országos átlagnak . Szociális helyzet , oktatás : Mintegy tízmillió ember él nyomorban , további tízmillió éppen a szegénység határán . A munkanélküliek arányát 7%-ra becsülik ,e lterjedt a gyermekmunka . Társadalombiztosítási rendszer még nincs . Nagy erőfeszítéseket tesznek az egészségügyi ellátás javítására , de ez még csak Bangkokban kielégítő , vidéken nem. Általános tankötelezettség 7-13 éves korig van , de nem minden gyerek jár iskolába . A lakosság 10%-a analfabéta . A vidéki diákok a nagy távolság miatt csak ritkán tanulnak tovább A férfiak 14% -ának , a nők 9%-ának van felsőfokú végzettsége .Az ország 14 egyeteméből nyolc és két műszaki főiskola Bangkokban van . 8 Ütköző országból –siker ország

: Jelenleg Thaiföldet mind gazdasági , mind szociális értelemben Délkelet-Ázsia egyik legstabilabb országának tartják , aminek hátterében főként a királyi család tekintélye , a hadsereg fegyveres ereje , a jól működő állami bürokrácia , a buddhista vallás által teremtett hagyományok , valamint az itt élő kínai népcsoport gazdasági növekedést elősegítő szerepe áll . Thaiföld a közepes gazdasági fejlettségű országok csoportjába tartozik .Gazdasági növekedésének üteme az újonnan iparosodó országok második hullámának államai között a l egmagasabb , ezért Thaiföldet a világgazdaság siker országaként is szokták emlegetni . A külföldi működő tőke – beruházásokra alapozott , e xportorientált feldolgozóipar példátlan fejlődésének hátterében azonban több fontos megoldásra váró gazdasági és társadalmi probléma is meghúzódik , a melyek 1996-1997 –ben törtek felszínre . Legfőképpen a pénzügyi

szektor nem megfelelő liberalizálásában és a r osszul megválasztott valutaárfolyam –politikában kereshetők a jelenlegi válság okai .E két monetáris tényező eredményeként 1992 óta négyszeresére nőtt az ország összes külső adósságállománya . A pénzügyi válság elkerülése érdekében 1997-ben Thaiföld az IMF-től és több ázsiai országtól 16 milliárd dolláros nemzetközi pénzügyi segélycsomagot kapott . A pénzügypolitika rendbehozatala mellett a további gazdasági növekedéshez több más fontos kérdést is meg kellene oldani . A gazdasági növekedéstől elmaradtak az infrastrukturális beruházások .Bankok kikötőjének fejlesztése , a telefon és különösen az úthálózat kiépítése nélkül a további gazdasági fejlődés háttere igen bizonytalan . Iskolázottsági és a s zakképzési rendszer elmaradottsága miatt Thaiföld e téren a többi újonnan iparosodott ország mögé szorul , a minek következtében hiányoznak

a magas szinten képzett szakemberek . A harmadik probléma a thaiföldi gazdaság egészét behálózó korrupció és feketegazdaság . Thaiföld politikai elkötelezettsége az USA és más fejlett tőkés országok iránt , gazdasági életében is tükröződik . A kormányzat a külföldi érdekeltségű ipari vállalatok létrehozását előnyben részesíti . Ugyancsak a külföldi tőkének nyújtott kedvezmény az is , hogy a külföldi iparcikkeket vámmentesen lehet bevinni az országba .Az ország gazdaságfejlesztési tervei ,beruházásai , külföldi – elsősorban amerikai és japán – kölcsönökre és segélyekre támaszkodnak . Az amerikai tőke kiszorította az angolokat a bányászatból , a bankokból és a biztosítótársaságokból , az iparban pedig korlátlanul uralkodnak a japán monopóliumok .Az olcsó munkaerő bősége a csúcstechnológiai 9 termékeket előállító üzemek , továbbá autószerelő –rádió – és

televíziógyárak telepítését ösztönözte . J apán textil – és ruházati ipar is megtelepedett Thaiföldön A korszerű technika befogadását elősegítette az analfabetizmus visszaszorítása . Bár az ipar megelőzte a mezőgazdaságot a bruttó társadalmi össztermék előállításában , ennek ellenére Thaiföld olyan agrárállam , ahol a keresők döntő többsége a mezőgazdaságból él , exportjában pedig a földművelés és az élelmiszeripari termékek dominálnak . Mezőgazdaság: Thaiföld területének 1/3 –a állt mezőgazdasági művelés alatt . A gyorsan szaporodó népesség s zükségleteink kielégítése érdekében a szántóföldeket az erdőirtások révén terjesztették ki . A z öntözést szolgáló duzzasztógátak és vízmedencék az öntözött földek területének jelentős növelését biztosították . A legfontosabb mezőgazdasági termény és egyben legfontosabb élelmiszernövény a rizs . Thaiföld jelenleg világ hatodik

legnagyobb rizstermelője . A rizsföldek csaknem fele a Korát-fennsíkon , a Mekong mellékfolyóinak völgyeiben összpontosul . A másik nagy rizstermelő vidék a Chao-Phraya alföldje . Thaiföld második legfontosabb élelmiszernövénye a manióka , amelyet a T hai –öböl mentén és a Maláj –félszigeten termelnek .A maniókából készült keményítőt exportra is gyártják . Dinamikusan fejlődik a kukorica termesztése a csapadékban szegényebb északkeleti és keleti vidéken . A lakosság táplálkozásában a kukorica kisebb szerepet játszik , de a fejlődő állattarás igényli és exportra is jut belőle .Elterjedt a batáta – és a zöldségtermesztés , mely szintén nélkülözhetetlen a lakosság ellátása szempontjából . Mekong mellékfolyóinak völgyeiben a cukornád és az olajtartalmú növények ( földimogyoró , szója , ricinus , szezám ) termesztése fontos . A kivitelre kerülő legfontosabb gyümölcsök közül az ananász ( az

ananászkonzerv kivitelében Thaiföld a világelső ) , a banán és a kókuszdió szintén elsősorban a Thai –öböl partvidékéről származnak . A juta és a gyapot a hazai fejlődő textilipar igényeinek kielégítése mellett kivitelre is kerül . A Thai –öböl partvidékén és a M aláj –félszigeten a paraszti gazdaságokban elterjedt a kókuszpálma , melynek termékei nagyrészt exportra kerülnek . A kaucsukfa termesztése kihangsúlyozott , hiszen a nyersgumi kivitelében világelső . A kivitel céljára termesztett növények a kisbirtokokon , továbbá a főként a tengerpartok közelében fekvő , amerikai , ill. multinacionális vállalatok tulajdonában lévő ültetvényeken egyaránt elterjedtek . Az élelmiszeripar nagyarányú fejlesztése nyomán , az exportnövények többsége már feldolgozva kerül ki az országból . 10 Az északi hegyvidéken élő népcsoportok legfontosabb bevételi forrását az ópiummák termesztése , a belőle

készített kábítószerek eladása és szállítása jelenti . Az állattenyésztés háttérbe szorult .Az egyetlen kivétel a b ivalytartás amely a t haiföldi árasztásos r ízstermesztéshez szorosan kapcsolódik . A gazdasági növekedéssel és az életszínvonal általános emelkedésével párhuzamosan az utóbbi években a szarvasmarha , a sertés - ,és a baromfitenyésztés is nagy mértékben fejlődött . A fogyatkozó számú elefántokat az erdőkitermelésben használják . A lakosság táplálkozásában igen fontos az utóbbi években erősen bővülő halászat . Thaiföld harmadik legfontosabb exportcikke a garnélarák , amely fagyasztott formában kerül az európai és az amerikai piacokra . A gömbfa korábban az ország fontos exportcikke volt , de a további nagymérvű erdőpusztulás megakadályozására 1989-ben betiltották az erdők korlátlan kitermelését . Ipar : A dinamikusan fejlődő ipar kétarcú : a gazdag földművelési termékeket

feldolgozó gyárak és műhelyek ,valamint a bányászat mellett megjelentek a külföldi tőke befektetésének eredményeként a korszerű gyáróriások . Az ország ércvagyona igen gazdag és sokrétű ( ón , volfrám , ólom , antimon , mangán , réz , cink ) , ám összességében a bányászat szerepe mégsem jelentős , kivétel az exportbevétel 4 % -át szolgáltató drágakövek , kül önösen a rubin és a zafir kitermelése . A Bangkoktól északra bányászott vasércet ma már a közeli vaskohászati kombinát dolgozza fel . Energiahordozók csak szűkösen állnak rendelkezésre A dél –thaiföldi és az észak –thaiföldi jelentős mennyiségű lignit kiaknázása a közelmúltban kezdődött meg erőművek fűtése céljából . A kormányzat nagy reményeket fűz a part menti selfövezetben feltárt földgázlelőhelyekhez . A Chao- Phraya torkolatvidékén kisebb kőolajmezőre bukkantak , egyenlőre azonban az ország elektromosáram – termelése a

vízierőművek mellett (Ping folyón és a Mekong mellékfolyóin ) főként az importált szénhidrogénekre épül .Főleg a Szaúd –Arábiából és Malaysiából importált kőolajat a Bankok közelében fekvő két kikötőben finomítják . A villamos energia –termelés alacsony szintje a g yáripar fejlesztését hátráltatja , azonban az olcsó munkaerő bősége vonza a fejlett tőkés országokból a gyáripart . Az ipar legfontosabb ágazata a feldolgozóipar . A külföldi érdekeltségű thaiföldi nagyüzemekben elsősorban a csúcstechnológia termékeit , elektronikát , televíziókészülékeket , valamint személyszállító – és tehergépkocsikat , villamos gépeket szerelnek össze . A nagy hagyományokkal rendelkező textil és ruházati ipar , valamint az 11 élelmiszeripar termelés kisebb üzemegységekhez és az esetenként több száz embert foglalkoztató nagyvállalatokhoz egyaránt kapcsolódik . A korszerű feldolgozóipar

lényegében egyetlen központja az infrastruktúrával jól ellátott bangkoki agglomeráció . A nagyüzemi termelés 55 % -a innen kerül ki , s a külföldi működő tőke – beruházások majdnem kizárólag ide irányulnak , a s zolgáltatási intézmények szinte teljes egészében itt ta lálhatók . Az ország legfontosabb útvonalai itt találkoznak , s Bangkoktól északra épült fel Délkelet .Ázsia egyik legfontosabb repülőtere .A bangkoki kikötő bonyolítja le Thaiföld külkereskedelmi forgalmának 4/5 –ét A további befektetések korlátja a fejletlen , ugyanakkor igen drága infrastruktúra . Az ország külkereskedelmi kapcsolatainak döntő többségét Japánnal , az USA –val , Szingapúrral és Malaysiával bonyolítja le . Idegenforgalom : Az állam legfőbb „ láthatatlan „ valuta bevételi forrása a turizmus . Az ország turisztikai lehetőségei , adottságai világszinten is kimagaslók . Az évezredes kultúrát őrző buddhista szentélyek

, ősi kolostorok , meseszerű paloták , az óriási Buddha szobrok évről évre mind több és több látogatót vonzanak ide , c sakúgy mint a trópusi természeti környezet különleges világa , a híres- hírhedt szórakozóhelyek , vagy akár a főváros évszázados hagyományai . N apjainkban Bangkok Délkelet –Ázsia legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító városa . Malajsia : A mai Malajsia területén a X IV .században mohamedán hitre tért maláj szultánságok a XVII-XIX. Században fokozatosan brit fennhatóság alá kerültek A brit gyarmati uralmat csak az 1941-1945 közötti japán megszállás szakította meg .A háború után az angol fennhatóság alatt álló 11 á llam 1946 –ban Maláj Unióvá , m ajd 1948 –ban a B rit Nemzetközösséghez tartozó Maláj Államszövetséggé alakult át . Ekkor a legtöbb kínait és indiait megfosztották állampolgárságától , s ennek következményeként – Kína által támogatott – felkelések törtek

ki . A Maláj Államszövetség 1957 –ben nyerte el függetlenségét , majd 1963 –ban Sarawak , Sabah , és Szingapúr csatlakozásával alakult át Malajzia Államszövetséggé . Szingapur azonban már 1965 –ben kivált államszövetségből .Az ország két részből áll Kelet –Malajzia és Nyugat – Malajzia az 12 Kelet- Malajzia : Ritkábban lakott és gazdaságilag sokkal fejletlenebb . A többnyire mocsaras , t rópusi erdővel borított keleti parti síkság gyér lakossága szinte kizárólag a folyóvölgyekben tömörül . A z ón – és vasérckészletek kitermelését a m ostoha természeti viszonyok és a munkaerőhiány mellett az utak fejletlensége is akadályozza . Területileg nagyobb mint Nyugat –Malajzia . Nyugat – Malajzia : A kisebb területű országrész elsősorban közlekedés-földrajzi fekvése miatt jutott nagyobb szerephez az államszövetségben .A Maláj – félsziget nyugati partvidéke , melynek mentén húzódik a

hajóút , az ország legnagyobb és legtermékenyebb síksága . A Maláj –félsziget hegységeinek nyugati lejtői nagy mennyiségű ásványkincset is tartalmaznak (ón , volfrám , vas – és rézérc ) .Ilyen körülmények miatt az ország gazdasági élete , népessége , városhálózata a Malaj – félsziget nyugati partvidékén összpontosul . A területi kettősség mellett etnikailag is megosztott az ország . A lakosság 2/3 –a a maláj népcsoporthoz tartozik , a 28 % -a bevándorolt kínai , a 8 % -a betelepült indiai származású. A maláj – kínai ellentét mind a mai napig rendkívül sok problémát és feszültséget okoz . A malájokat ugyanis politikai előjogok illetik meg , s a választott kormányban is övék a vezető szerep . A kínai vállalkozók viszont az ország gazdasági életének irányítását tartják kézben . A lakosság túlnyomó többsége mohamedán vallású A kínaiak körében a buddhizmus , a gyarmati múltnak

köszönhetően néhol a kereszténység terjedt el . A legnagyobb számú népesség a fővárosban , Kuala Lumpurban tömörül A várost a XIX. Században bányászok alapították , a közelben felfedezett ónérc lelőhelyek szomszédságában .Az ónérc mellett a város a közelben lévő hatalmas kaucsukültetvényeknek köszönhette fejlődését .napjainkban a szolgáltatások jelentik a vezető ágazatot .Üzleti negyedének városképe a fejlett ipari országokat idézi Itt található az egész világ legmagasabb épülete , Malajzia állami kőolajvállalatának , a PETRONAS – nak két ikertoronyból álló székháza (452 m ) .A fővároson kívül még három város Ipoh , Johor Baharu és Pinang tűnik ki sokoldalú gazdasági és politikai szerepkörével . Szociális helyzet , oktatás : A nyugdíjat a munkaadók és a munkavállalók fizetik .Az egészségügyi ellátás jó Általános tankötelezettség 6-15 éves korig van , az oktatás ingyenes . A

felnőttek körében 13 az analfabétizmus aránya még 35% . Az országnak öt egyeteme van , az elsőt 1959 –ben alapították . Exportorientált gazdaságpolitika : Az 1970 –es évek második felétől kezdve az exportorientált fejlesztés vált a gazdaságpolitika meghatározó elemévé . A külföldi tőkebefektetéseket ösztönző törvények és rendeletek révén a malajziai feldolgozóipar exportkapacitása jelentősen bővült . A külföldi tulajdonú termelőegységek mellett az állami vállalatok száma is jelentősen nőtt , e szektor bővítése azonban vitatható eredményeket hozott . az állami nehézipari beruházások nem bizonyultak hatékonynak , és adósságválsághoz vezettek . Az állami gazdaságpolitika nagyratörő terveinek hátterét részben az adta , hogy a kőolajár – robbanás egybeesett az ország keleti részében feltárt kőolaj és földgáz fokozott kitermelésével . A kilencvenes évek gazdaságpolitikája a feldolgozóiparba

irányuló külföldi tőkebefektetések fokozott ösztönzésére helyezett és helyez súlyt .Ennek eredményeként napjainkban M alajziában lévő külföldi működő tőke – állomány nagyobb , m int a közép – és kelet –európai országoké összesen . 1995-re Malajziában a beruházások GDP –hez viszonyított aránya meghaladta a 40 % -ot . A külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények , a külkereskedelem liberalizációja és az állami vállalatok magánosítása együttesen alapozta meg az 1990 –es évtized rendkívül gyors gazdasági fejlődését , mellyel Malajzia a második hullámban iparosodó országok közül messze az élre került .A jövőbeli fejlődés lehetőségei is bíztatók , mert a korábbi , csaknem kizárólagosan munkaigényes termékek felől határozott elmozdulás tapasztalható a tőkét , fejlett technológiát , valamint magasan képzett munkaerő igénylő elektrotechnikai , elektronikai termékek felé . Az 1990 –es

években Malajziában különösen gyorsan fejlődik két szolgáltatási ágazat : a pénzügyi szektor és az idegenforgalom . 1995 –re a pénzügyi szektor már több mint 10 % - kal járult hozzá a GDP előállításához . A Japánhoz és a szomszédos Szingapúrhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatok mellett e két ország pénztőkéje irányítja Malajzia legnagyobb bankjait is . A pénzvilág fokozódó szerepkörére utal , hogy a 80 –as évek második felétől az egész délkelet –ázsiai régión belül a szingapúri után , a Kuala Lumpur- i értéktőzsde forgalma nőtt a legnagyobb mértékben . Közlekedés és idegenforgalom : Malajzia természeti szépségekben gazdag , kulturális hagyományokban igen sokszínű , turisztikai adottságai tehát rendkívül kedvező . A stabil gazdasági fejlődés és politikai 14 helyzet , a kiépülő infrastrukturális hálózatok is hozzájárultak ahhoz , hogy a malajziai idegenforgalom az 1990- es évtizedben

rekordbevételt könyvelhetett el . Az úthálózat és a vasúthálózat jelentősen nagyobb része Nyugat –Malajziában található . A part menti hajózásnak mindkét országrészben nagy szerepe van . Az öt nemzetközi repülőtér közül a Kuala Lumpur –i a legjelentősebb . Az ország gazdaságában fontos szerepet játszó tengeri forgalmat a nyugati kikötők Pinang ,Pelabuhan Kelang , valamint Melaka bonyolítják le . Mezőgazdaság : Jelenleg a mezőgazdaság az ország GDP –jének csak 14 %- át állítja elő , és az aktív keresők kevesebb mint egyharmadát foglalkoztatja .A legfontosabb élelmiszernövény a rizs , amelyet az ország termőterületének ¼ -én termesztenek , főleg a Malájföld legrégebben benépesült alföldi területein . A lakosság által elfogyasztott rizs 40%-a importból származik . Malajzia hírnevét a világon a kaucsukfa termesztésével szerezte .A kaucsukfa ültetvényeket a múlt század végén az angolok honosították

meg , a Maláj – félsziget nyugati síkságán , és a szükséges munkaerőt Indiából szerződtette . Jelenleg az ország gumitermelésének több mint fele kisbirtokról származik , s a gumifák Malajzia összes termőterületeinek 50-60 % -át foglalják el .A nyersgumi termelés világranglistáját 1991- ig Malajzia vezette , de jelenlegi termésmennyiségével visszaesett a harmadik helyre , Thaiföld és Indonézia mögé .Mindez csak látszólag kedvezőtlen tendencia , ugyanis a nyersgumi exportját egyre inkább a gumi feldolgozásán alapuló termékek váltják fel . A kaucsukkal szemben Malajzia a pálmaolaj előállításában mind a mai napig első helyen áll .További fontos export növény a kakaó , a bors , a kókuszdió , a tea és az ananász Az 1980 – as évek közepéig a n yersfa exportja Malajzia egyik fontos valutabevételi forrást jelentette. Azonban ma már olyan mértékben pusztult az őserdő , hogy Sarawak és Sabah állam a fakitermelés

csökkentését és az eredeti őserdő részbeni visszaállítását tűzte ki célul. A jelenlegi kormányzati politika a nyersfa kivitele helyett a feldolgozott faipari termékek exportját támogatja . Malajzia mezőgazdasága különbözik a többi délkelet- ázsiai országokétól , elsősorban az ültetvények magas arányával (35% ) , amelyeken kizárólag exportnövényeket termesztenek , de ugyanígy a kisparaszti gazdaságok többsége is. Az exportorientált gazdaságokban egy vagy két kultúrnövény termesztése folyik .Az ország területének mindössze 13 % -a áll művelés alatt . 15 Malajzia népességének táplálkozásában a rizs mellett a halfogyasztás is nagyon fontos szerepet játszik . A tengerparti falvak lakossága elsősorban halászattal foglalkozik Malajzia halászata nemcsak az ország , hanem Szingapúr szükségletét is ellátja . A lakosság hagyományos táplálkozási szokásai következtében az állattenyésztés jelentéktelen .A

szarvasmarha állomány jelentős részét kizárólag igavonóként alkalmazzák a kisparaszti rizsföldeken. A főleg kínai lakosság által tenyésztett sertés elsősorban helyi szükségleteket elégít ki . Ipar : Malajzia a világ legnagyobb ónérc termelője volt ,azonban a 80 –as évektől a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett .Ugyanakkor az ónhulladék újrafeldolgozása gyorsan terjedt és több gazdaságtalan bánya bezárásához vezetett . Jelenleg Malajzia a világ 8 óntermelője Számottevő tartalékot rejt az egyenlőre még szerény méretű bauxit, rézérc , és vasércbányászat is . Rohamosan növekvő villamosenergia- termelése főképp az ipari szükségleteinek kielégítésére irányul .Az elektromosáram –termelés több mint 4/5 – ét a hazai kőolajjal és földgázzal működő hőerőművek biztosítják . Az ásványi – energiahordozók főképp KeletMalajziában találhatók

Az energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb Malajzia exportjában .Az 1970 –es években még az állami kőolajtermelő vállalat , a PETRONAS kizárólagos joga volt a kőolaj – és földgázlelőhelyek kutatása , a kitermelése , a feldolgozása és az értékesítése is . Az 1980- as évek privatizációs és gazdasági liberalizációs politikája nyomán azonban már több mint 20 vegyes vállalat működik a kőolajszektorban .Jelenleg 31 kőolajmezőn folyik a kitermelés . A földgáz kitermelésének gyors emelkedése annak a k ormányprogramnak köszönhető , amely elősegítette a földgáznak az áramtermelésben való bekapcsolását és a cseppfolyósított földgáz tömeges kivitelét . A földgáztüzelés elterjedése csökkentette a kőolaj arányát . A feldolgozóipar Malajzia gazdasági életének meghatározó ága . A multinacionális cégek működő tőke – befektetéseinek eredményeként az elektronika és az elektrotechnika

emelkedik ki . Legfontosabb termékei a televízió - , és rádiókészülékek , a számítástechnikai és az i rodai berendezések , valamint integrált áramkörök .Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója . R endkívül fontos ágazat a precíziósgép – gyártása . 16 A régi kézműiparból kiterebélyesedett textilipar szintén sok ezer új munkahellyel bővült a japán és a hazai beruházások következtében , a nyugati síkság városaiban . Az élelmiszeripar : a rizshántolók , a dohány -, az étolaj -, a gyümölcskonzerv ,és a cukoripar főképp hazai piacra termel . Malajziában az egyik legvitatottabb iparág a járműgyártás . A hatalmas állami beruházások eredményeként létrehozott malajziai gépkocsigyártás az 1980 –as évek második felében kezdődött . A malajziai gépkocsi drága mind világpiaci , mind nemzetgazdasági szinten Fülöp – szigetek : A Délkelet –Ázsia keleti peremén

elhelyezkedő nagy kiterjedésű szigetállam , mintegy 7100 szigetet foglal magába . A tizenegy nagyobb sziget az ország területének 96 % -át teszi ki .Északi és déli két legnagyobb szigete ( Luzon és Mindanao ) kiemelkedő szerepet játszik az országban : a szigetállam területének 2/3 –a jut rájuk , és főleg itt összpontosul a gazdasági élet . A szigetország területének 75 % - a hegyvidéki jellegű A Fülöp – szigeteken a vulkáni tevékenység is erőteljes . A szigetország népessége és gazdasági élete főképp a keskeny tengerparti síkságon , a folyóvölgyekben és a vulkáni tevékenység következtében kialakult termékeny talajú fennsíkon összpontosul . A legsűrűbben lakott a közép – luzoni Manilai – síkság , és a s ziget északkeleti részén a C agayn – síkság . A nyugati partvidék jelentőségét emeli a tagolt partvonal : a szárazföldbe mélyen benyúló öblök , amelyek segítették a kikötők kiépítését . A

Fülöp –szigetek Délkelet –Ázsia újonnan iparosodó országainak második vonalába tartozik . Területének elaprózottsága , a szűkös területi erőforrásaira nehezedő demográfiai nyomás , va lamint a spanyol , m ajd az amerikai gyarmati múltból örökölt társadalmi szerkezete és hagyományai magyarázzák , hog y rendkívül dinamikus szomszédaihoz képest fejlődése , de modernizációja némi késedelmet mutat . A három évszázados spanyol uralom Latin –Amerikához hasonlóan a Fülöp –szigetekre is átplántálta az anyaország katolikus vallását és feudális nagybirtokrendszerét . A XVI – XVIII. Században a gyarmat jelentőségét a Kínával lebonyolított közvetítő kereskedelem adta meg .A gazdasági kulcspozíciók a spanyol földbirtokosok , a nagy számban betelepülő kínai kereskedők , valamint a filippínók keveredéséből kialakult mesztic családi klánok kezébe kerültek , amelyek átvették a spanyol kultúrát és a

szokásokat .A gyarmat életében 17 a múlt század végéig meghatározó politikai tényező volt a katolikus egyház , hívei ma is a lakosság 85 % - át alkotják . A délkeleten tömörülő 5 % -nyi mohamedán közösség felfellángoló törekvései komoly politikai problémát jelentenek A spanyol –amerikai háborút lezáró párizsi béke (1898) az USA fennhatósága alá helyezte a F ülöp- szigeteket .A fél évszázados amerikai uralmat a japán megszállás és a gerillaháború keserű epizódja szakította meg ( 1941-1945 ) . A z USA politikai és gazdasági befolyása a függetlenség elnyerése (1946 ) is eleven maradt . A szigetlakók csaknem fele beszéli az angol nyelvet , amelynek használata a közép – és felsőfokú oktatásban szinte kizárólagossá vált .A Fülöp – szigeteken fenntartott hatalmas amerikai légi és tengerészeti támaszpontok fontos szerepet játszottak a vietnámi háborúban , é s kiürítésükhöz ( 1992 ) csak az új

hadászati technológiák , valamint a megváltozott világpolitikai helyzet érlelték meg a feltételeket . Területükön az utóbbi években korszerű ipari parkok létesültek .A függetlenné vált Fülöp – szigeteken az 50- es években nagyszabású importhelyettesítő iparosítási program bontakozott ki ; az elmaradott agrárország újnak számító „ úttörő iparágai „ ( textilipar , kohászat , fémfeldolgozás ) adókedvezményben és nagyfokú vámvédelemben részesültek . Az állam komoly súlyt helyezett az oktatásügy és az infrastruktúra fejlesztésére . Ámde a gazdasági fellendülés a 7 0 –es években megtorpant , é s a Fülöp –szigetek kezdett lemaradni térségbeli vetélytársaitól . Ennek fő okai : - Az ország vállalkozó rétege a vagyonos mesztic földbirtokosok köréből került ki , akik eltérő hagyományaik és értékrendjük miatt Kevésbé bizonyultak sikeresnek , mint Thaiföldön vagy Malajziában a kínaiak . - A

védővámokkal alátámasztott importhelyettesítő gazdaságpolitika túlságosan soká ( 80 –as évekig ) fennmaradt .Az állam kedvezményes hitelekkel és a csődbe jutott üzemek felvásárlásával támogatta a kormányzathoz hő elit vállalkozásait , még akkor is , ha azok alacsony hatékonysággal is működtek . - A több ízben megkísérelt , á m csak fél szívvel végrehajtott földreformok nem szüntették meg a múltból örökölt , polarizált birtokszerkezetet; a széles földmunkás és szegényparasztrétegek munkanélküliségéhez vezetett . - A kivándorlás amely főként az USA , újabban Ausztrália és a Közép –Kelet felé is irányult , és így értékes humán erőforrástól fosztotta meg az országot . A 80 –as második felétől kibontakozó új gazdaságpolitika a külföldi tőke nagyobb arányú bevonásával , hitelek felvételével , a kereskedelmi korlátok lebontásával , az új beruházások és az export ösztönzésével

korszerűbb fejlődési pályára állította az ország 18 gazdaságát , amely hosszas stagnálás után ismét növekedésnek indult és szerkezetében is átalakult . Szociális helyzet , oktatás : Csak napjainkban vezetik be a társadalombiztosítást .A munkanélküliek aránya 40 % .A térítésmentes egészségügyi ellátást most építik ki Az oktatás ingyenes , az általános tankötelezettség 6 évig tart . Az analfabéták aránya 12 % Az 57 főiskola közül az elsőt 1611 –ben alapították Manilában . Mezőgazdaság: A keresők közel fele még mindig agrárfoglalkozású , a mezőgazdaság csak 20 % -kal járult hozzá a G DP- hez . E torz arányok az időszakos falusi munkanélküliség és a rendkívül alacsony termelékenység ékes tanújelei . A múltból megmaradt birtokviszonyokat alig módosították a földreform kísérletei : megművelt föld nagyobbik része a hazai világi és egyházi nagybirtokosok és idegen ültetvényesek kezében van.

A nagybirtokosok többnyire bérlőkkel műveltetik földjeiket A parasztgazdaságok jelentős része két hektárnál kisebb , alacsony színvonalú termelésük főképp az önellátásra törekszik .A mezőgazdaság fejlesztéséhez igénybe vették az ENSZ segítségét . A „zöld forradalom” néven ismert program megvalósításával a termésátlagokat sikerült jelentősen emelni ; ezáltal a gyors népességnövekedés ellenére a Fülöp –Szigetek ma már önellátó . sőt exportképes mezőgazdasággal rendelkezik A szántóföldek majdnem felét a legfontosabb élelmiszernövény a rizs foglalja el .A kukorica vetésterülete vetekszik ugyan a rizsével . de hozamai silányak A kukorica jó része az élelmezést szolgálja , kevesebbet fordítanak belőle a fejletlen állattartás céljaira .A szigetcsoport halászzsákmánya jó kiegészítő fehérjeforrást kínál , sőt egy részét exportálják .Malajzia után a Fülöp –szigeteken legnagyobb arányú az

exportnövények termesztése , amelyből az ültetvényeken kívül számos kis parasztgazdaság is kiveszi a r észét . A termékskálát a m indmáig legfontosabb felvevőpiac , az USA igényei határozzák meg. A tengerpartokat jóformán mindenütt kókuszpálma- ültetvények szegélyezik ; a kopra és a kókuszolaj termelésében a Fülöp – szigetek csak kevéssel szorul Indonézia mögé . A konzerváruként exportált ananász mennyiségét tekintve az ország vezet a világranglistán .Luzon ,Negros és Panay alföldjein nagy területet foglal el a cukornád . Luzon központi völgyében terem az a 19 dohány , amelyből a világhírű Manila szivar készül .A kivitelre szánt termékek listáját többféle trópusi gyümölcs egészíti ki .Az exportnövények elsődleges feldolgozását végző kisüzemek ( olajütők , margarin- , szappan -, cukor -, szivar és konzervgyárak ) valamint a fűrésztelepek a Fülöp –szigetek iparosodásának korai előfutárai

voltak , de jelenlegi részesedésük a kivitelben eltörpül az ipar más , korszerűbb ágai mellett .A világhírű manilakendert Luzon DK –i részén , Samar és Mindanao keleti partvidékén termesztik . Ipar: A Fülöp –szigeteken sokféle , ámde szétszórtan elhelyezkedő ,kicsiny érclelőhely található . Számottevő a rézérc , valamint a nemesfémek bányászata Az egyéb ásványkincsek kiaknázása szerény mértékű .Súlyos gondot jelent a hazai energiahordozók hiánya . A felszínre hozott kőolaj az igények csupán apró töredékét fedezi . Az elektromos áram –termelés alapját az Indonéziából behozott kőolaj képezi Az importfüggőséget a vízenergia hasznosításával , költséges geotermikus erőművek építésével igyekeztek enyhíteni , s ezek az elektromos áram fogyasztásnak a 40 %- át elégítik ki. A Fülöp –szigetek feldolgozóipara elsősorban szöveteivel és konfekció áruival , l egújabban pedig már tömegesen

előállított elektronikai termékeivel jelenik meg a világ felvevőpiacán . Az export áruösszetétele sarkítva tükrözi az ország gazdaságának modernizációját , amely eddig még korántsem volt annyira mélyreható , mint azt a kivitel nagy szerkezetváltása alapján vélhetnénk .A gyáripar árnyékában a hagyományos kézművesség máig is őrzi pozícióit .Említésre méltó gépipari üzemek : gépkocsi – összeszerelés és hajógyártás , Manilában vannak . Aránylag fejlett a vegyiipara :műtrágyagyárai három mezőgazdasági körzetben működnek . Az import kőolajat feldolgozó amerikai és angol tulajdonú üzemek Manilában és a közeli kikötőkben működnek . Az ipar elhelyezkedése még mindig egyenlőtlen : a termelésének 40 % -a , a foglalkoztatottak 60 %- a Manila körzetére jut . Közlekedés : Szigetországi jellege következtében a s zárazföldi közlekedés alárendelt szerepet játszik. Mindössze két szigeten van vasút ( Luzon

és Panay ) Fontos szerepet játszik a fővárost két kikötővel összekötő vasútvonal . Az országutak többsége rossz minőségű A belső szállítások lebonyolítása nagyrészt hajókon és kompokkal összekapcsolódó 20 országutakon bonyolódik le .A kereskedelmi kikötők közül kiemelkedik Manila kikötője . A szigetország nemzetközi repülőtere is Manilában található Integráció és felzárkózás a periférián : A Délkelet –Ázsiai modell nem a korai európai kapitalizmust utánozta 150-200 éves késéssel. Ebben a térségben sajátos és különleges történelmi körülmények alakultak ki A II . vi lágháború után kialakuló bipoláris világrendszer , a tömbök szembenállása teremtett olyan , ne m reprodukálható nemzetközi körülményeket , a melyek között Délkelet –Ázsia elmaradott , a világháború és a polgárháborúk által szétzilált gazdaságai jelentős tőkeberuházásban részesültek , tekintélyuralmi

rendszereik külső támogatással konszolidálódtak, a vezető nyugati hatalmak –főleg az Egyesült Államok – megnyitották piacaikat , miközben tudomásul vették protekcionista politikájukat . A sikeresen felzárkózó Délkelet –Ázsiai országok jelentős beruházásban , hi telben és segélyben részesültek . A Délkelet –ázsiaiak számára nyújtott kedvezmények szorosan összefüggtek a nyugati biztonságpolitikai érdekekkel . A gazdasági és katonai integráció elválaszthatatlanul összefonódott . A nyugati világ , elsősorban az Egyesült Államok kiemelkedő stratégiai fontosságot tulajdonított saját biztonsága érdekében a szóban forgó délkelet –ázsiai országok védelmének és stabilitásának