Történelem | Felsőoktatás » Magyarország történetének kronológiája 1849-1918 között

Magyarország történetének kronológiája 1849-1918 között 1849-1858 nyílt önkényuralom a Birodalomban 1849 után a demokrata kormány a császártól függ: miniszterelnök: Felix Schwarzenberg (1848-1852); Carl Friedrich Kübeck a Reichsrat elnöke; belügy: Alexander Bach; Karl Ferdinand Buol-Schauenstein; vallás- és közoktatás: Leo Thun; csendőrség megszervezése: Johann Kempen. 1849 júniusától Bach bizalmi embere, Geringer Károly lesz Magyarország császári biztosa (Helytartóság); a szabadságharc leverése után „jogeljátszásra” hivatkozva I. Ferenc József saját kezébe veszi az irányítást 1850. július 6 menesztik pozíciójában Haynau táborszernagyot (kényszernyugdíjazás) 1850. szeptember 13 belügyi rendelet (centralizációs decentralizáció) Magyarország új közigazgatásáról, a Bach-féle provizórium kezdete: Erdély + Partium; Horvátország és Szlavónia; Határőrvidék; Szerb Vajdaság és Temesi Bánság; 5 katonai kerület

(Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Pest-Buda) – célja a Gesamtstaat (összállam) kialakítása. Kereskedelmi és iparkamarákat állítanak fel: Magyarországon ötöt, ezek gazdasági és jogi érdekvédelmet látnak el, segítik a hatóságokat, első tagjait a kormányzat nevezte ki. 1850. október 1 – 1851 július 1 Vám- és adóreformok: először részlegesen, majd teljesen eltörlik a belső vámhatárt; egységesítik a híd-, út- és révvámokat, az adóelemeket; bevezetésre kerül a fogyasztási adó, az egységes vasúti rendtartás, posta- és távíróforgalom, illetve súlyés mértékrendszer. 1851. április 25-én nyilvánosságra kerül Kossuth kütahya-i alkotmányterve: a dunai kis népek katonai-védelmi szövetsége, mely később akár demokratikus konföderációvá is válhatna, az államhatalmi szerveket általános választójog alapján választanák, a nemzetiségek valódi önkormányzatot kapnának, esküdtszékek, alkotmánybíróság. Az

emigráció kapcsolatot tartott a magyarországi ellenállókkal, befolyásolta a külföldi közvéleményt a Császársággal szemben, ezáltal hatást gyakorolt a politikára is, mind külföldön, mind Ausztriában, mind Magyarországon; Kossuth: beavatkozás a nem beavatkozásért elve. Hazai viszonyok: a nemzetiségiek csalódtak a császár hálátlansága miatt, a gazdaságban a magyar igények csak a birodalmi igények vonatkozásában kaphattak zöld utat, megmaradt a szelekció és a részrehajlás. 1851. augusztus 20 Császári kézirat a miniszteri felelősségről, majd december 31-én „Szilveszteri pátens”: Ferenc József saját kézbe veszi a birodalom irányítását. 1851. február 6 Iparűzési rendelet: új céhek megalakulásának tiltása, a régiek azonban megtarthatták ellenőrzési jogukat; rendes kereskedők (kettős könyvvitel és képzettség), kalmár (képzettség), szatócs (képzettség nélküli); 1852-ben Albrecht főherceg lesz Magyarország

katonai és polgári kormányzója, a hercegprímási székbe Scitovszky János kerül – egyház és állam szoros szövetsége, mely az 1850-es évek második felétől a bécsi beolvasztási kísérletek miatt megbomlik. 1852 nyarán Ferenc József először tesz körutazást Magyarországon, augusztus 22-én megalakul a konzervatívok által irányított, katolikus Szent István Társulat – elsősorban a kultúra támogatására és fejlesztésére. 1852. november 29-én bevezetésre kerül Magyarországon az osztrák Polgári Törvénykönyv és az ideiglenes polgári rendtartás, majd később az osztrák Büntető Törvénykönyv és perrendtartás is. A sajtót és könyvkiadást szigorú ellenőrzés alá vonják Bevezetésre kerül a 8 osztályos gimnázium, az érettségi és a végzettséghez kötött szaktanári rendszer, a középfoktól a germanizáló tendencia. 1853. január 19 A Bach-féle definitívum kezdete: a magyar katonákat főleg lengyel és itáliai

területeken állomásoztatják, Magyarországon a nagy létszámú III. hadsereg állomásozik; felépül a csendőri és besúgóhálózat, a közigazgatásban dolgozók 1/4–e Lajtántúli származású (Bach-huszárok). 1853. február 18 Libényi János merényletkísérlete a császár ellen – kivégzik 1853. március 2 „úrbéri pátens” + kárpótlási és föld-tehermentesítési nyílt parancs: el kell választani az úri és paraszti erdő- és legelőrészt; az irtás és maradványföldek megváltási kényszere; pótadóként föld-tehermentesítési járulék fizetése. 1853. március 3-án kivégzik az ellenállási mozgalomban résztvevő szabadcsapatvezért, Noszlopy Gáspárt és a mozgalmat szervező Jubál Károlyt, majd szeptember 2-án Gasparich Márk Kilitet. 1854 március 10 Török János, Horváth Károly és Gálfi Miklós székely vértanúk kivégzése. 1854. április 24 Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet házassága, részleges amnesztia –

május 1. a különleges állapot felszámolása Magyarországon Az 50-es években nőtt a konzervatívok (egykori centralisták) népszerűsége, mert a magyar közvélemény a nemzeti ellenállást, az udvar az iránta való hűséget látta bennük megvalósulni. Deák Ferenc: passzív ellenállás politika – nem jelent közéleti tétlenséget (hivatalt nem vállalni, a kényszerű cselekvéseket amennyire csak lehet elszabotálni, csak hazai termékeket fogyasztani). Felmerült a kérdés: merre, milyen irányba tartson a magyar politikai törekvés? 1. Deák és követői: a szláv és német tömeg miatt szükség van a Monarchiára; 48-as alapon való perszonáluniós együttműködésre; a Monarchia nagyhatalmi törekvéseinek támogatására; a nemzetiségiek igazodására a magyar politikához; a társadalom és gazdaság 48-as alapokon való szerveződésére. 2. Kossuth és követői: a dunai kis népek katonai-védelmi szövetségére van szükség; független

Magyarországra, mely a nemzetiségek hazája is egyben (önrendelkezési jog); a 48-as törvények továbbfejlesztése demokratikus irányba. 1857. május 8 Az általános amnesztia meghirdetése 1859. április 28 megkezdődik a háború Észak-Itáliában Franciaország-Olaszország és az Osztrák Császárság között. Május 5-én Kossuth találkozik III Napóleonnal, kijelenti, hogy csak akkor hajlandó felkelés kirobbantására Magyarországon, ha olasz és francia csapatok állnak a magyar határon készen a beavatkozásra és célként jelölik meg a magyar függetlenség kikiáltását. Másnap megalakul a Magyar Nemzeti Igazgatóság: Kossuth, Klapka György és Teleki László). Május 17-én Rechberg lesz a miniszterelnök Június 24 katasztrofális osztrák vereség Solferinónál. Július 11 villafrancai fegyverszünet Bach és minisztertársainak menesztése. November 10 Zürichi béke: Ausztria elveszíti Lombardiát 1859. szeptember 11 Protestáns Pátens:

korlátozná az iskolai és egyházszervezeti autonómiát 1859. december 20 Iparrendtartási rendelet: céhek megszüntetése, csökken az engedélyhez kötött foglalkozások száma és a nők számára is szabaddá válik az iparűzés. Adórendszer: az adókat azonos kulcsok alapján szedték és vetették ki. Egyenes adók: föld-, házosztály-, házbér-, kereseti-, jövedelem-); fogyasztási adók: cukor, só, hús, dohány, bor, sör, szeszek; illeték- és bélyegadó. Megindul a kataszteri felmérés – válasz: adómegtagadási mozgalom. Agrárkonjunktúra: kapásnövények térhódítása, kasza elterjedése, cséplőgépek, tanyásodás. A nagy- és középbirtokok megkezdik az áttérést a váltógazdálkodásra és az istállózó állattenyésztésre. A vasútfejlesztést Bécsből irányítják; folyik a Tisza szabályozása; fejlődik a dunai gőzhajózás. Az iparban felfejlődik a malomipar, túlsúlyban marad a kisipar A nyers- és alapanyag előállítás

dominál a feldolgozó iparral szemben. 1860. március 5 és szeptember 28 között ülésezik a kibővített birodalmi tanács; március 15én a Kerepesi úti temető honvédsírjaihoz zarándokló tömegbe lőnek a rendőrök – április 4-én temetik Forinyák Gézát, az egyik áldozatot, mely egyben tüntetés is – négy nappal később hal meg Széchenyi István. Április 19-én Benedek Lajos váltja a főkormányzói és főhadparancsnoki poszton Albrecht főherceget. 1860. október 20 „Októberi Diploma”: helyreáll az országgyűlések és tartománygyűlések kompetenciája, ezek adják a Reichstag képviselőit is, mely elsősorban a pénzügyek terén kapott ellenőrzési jogot; a hadügy és külügy uralkodói felségjog maradt; helyreállt a kancellária és a Helytartótanács; a végrehajtó hatalom élén a Birodalmi Kormány állt. Az elégedetlenség folytatódott: tömegmegmozdulások – véres lovas- és szuronyrohamok, folytatódó emigráns

szervezkedés (olasz szövetségben). 1861. február 26 Februári Pátens: kétkamarás birodalmi parlament alakul, mely felülvizsgálhatta a költségvetést; összehívása, feloszlatása, elnökének kinevezése uralkodói jog. Felsőház: arisztokrácia, felsőpapság, nagybirtokosok, császári kinevezettek Alsóház: a tartományi- és országgyűlések képviselői (85 magyar, 26 erdélyi, 9 horvát-szlavón: kiküldésüket megtagadják). 1861. április 6 – augusztus 22 országgyűlés: Deák Ferenc vezette Felirati Párt + Teleki László († május 8.) vezette Határozati Párt; május 13 Deák első felirata, augusztus 8 Deák második felirata. Augusztus 22-én az Anton Schmerling vezette alkotmányos centralista kormányzat karhatalommal oszlatja fel az országgyűlést, a törvényhatóságokat az adószedés és újoncozás megtagadása miatt szintén feloszlatják. November 5-én bevezetésre kerül a provizórium. 1862. május 1 Dunai Államszövetség terve:

Magyarország, Horvátország, Románia, Szerbia – közös kül- és hadügy, gazdasági közösség; amerikai mintájú berendezkedés – képviselőház, szenátus, szövetségi tanács. 1863. október 9 a nagyszebeni országgyűlés követeket küld a birodalmi tanácsba 1864-65 Deák Ferenc és Ferenc József között titkos tárgyalások folynak. 1865. április 16 „Húsvéti cikk”: a Pesti Napló teszi közzé – első a birodalom biztonsága és ennek viszonylatában kell a lehető legtöbbet megőrizni a magyar alkotmány alaptörvényei közül. 1865. szeptember 20 a korábban kinevezett Belcredi-kormány felfüggeszti a Februári Pátens érvényét – összehívják a Landstagokat. December 14-én megnyílik a 3 magyar népképviseleti országgyűlés (Deák többs.) 1866. március 5 megalakul a 67-es bizottság a „közösügyi javaslat” elkészítésére – elnöke gróf Andrássy Gyula 1866. június 14 – augusztus 30 Osztrák-porosz háború: június 24-én

Custozza, olasz vereség; Július 3. Königgrätz – prágai béke 1866. november 19 újra összeül a magyar országgyűlés 1867. január 9-11 Andrássy Gyula, Eötvös József és Lónyai Menyhért tárgyalásai Bécsben Február 17-én Andrássy Gyulát kinevezik magyar miniszterelnöknek, 20-án megalakul a 3. felelős kormány. Március 30-án az országgyűlés (a horvátok távolmaradtak) elfogadja a „közösügyi javaslatot” (XII. tc): a két birodalomfélt a Pragmatica Sanctio és a közös uralkodó személye köti össze; had-, kül- és a kettőre vonatkozó pénzügy közös; ezek költségvetését a két országból kiküldött delegációk ellenőrzik és tárgyalják; a közös költségeket tíz évenként újratárgyalandó kvóta alapján szabályozzák. 1867. június 8 I Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák a Mátyás-templomban; 12-én az uralkodó szentesíti a XII. tc-t Szeptember 12-én vöslau-ban titkos megállapodás az államadósságról

és a bankügyről. 1867. december 21 „decemberi alkotmány” – az osztrák parlament is szentesíti a kiegyezést 1865-67 között kettős gazdasági szerződések szabályozzák a Francia-, Németországgal és Angliával való gazdasági kapcsolatot. Politikai csoportosulások alakulása 1867-1890 között: Deák Párt Közép Bal Szélső Bal Közép Párt (Ghyczy Kálmán) Függetlenségi Párt 48-as Párt (Irányi Dániel) 1875: Konzervatív Párt Szabadelvű Párt (1875) Függetlenség és 48-as Párt (1884) (Sennyei Pál) (Tisza Kálmán) 1881: Mérsékelt Ellenzék 1878-tól munkásszerveződés: (Apponyi Albert gróf) Nemválasztók Pártja Magyarországi Munkáspárt Magyarországi Általános Munkáspárt (1881) (1890) Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1868. április 1 a Balközép elfogadja a bihari pontokat: kereskedelmei és pénzügyi függetlenség, önálló magyar hadsereg, határőrvidék polgárosítása, Szlavónia odacsatolása. 1868.

november 17 XXX tc horvát-magyar kiegyezés: bel-, vallás-, oktatás-, igazságügy saját hatáskörbe, a többi a budapesti kormány hatáskörébe. December 5-én törvények a népoktatásról (állami felügyelet alá vonják, tanfelügyelői hálózat, állami tanítóképzők, végzettséghez kötött állások, közös iskolák ott ahol nincsen felekezeti, 6-12 évesek tankötelezettsége), honvédségről és népfelkelésről. 6-án törvény a nemzetiségekről: széleskörű nyelvi szabadság a közigazgatás, a vallás, az igazságügy és az oktatás területén; betartását nem garantálja semmi. Járásbíróságok, megyei bíróságok (törvényszék), ügyészi és közjegyzői szervezet. MÁV 1870. augusztus 1 köztörvényhatóságok és községek rendezése: megyék, városok és helyi közigazgatási hatóságok egységének biztosítása, vitás kérdésekben felirati joguk van, a főispánt a kormány nevezi ki (ha kell kivételes hatalommal is

felruházhatták), a képviselőknek csak a felét választották, a többi „virilista” volt, a legtöbb állami adót fizető polgárok közül. 1873. kibontakozó gazdasági válság + kolera járvány – május 9-én bécsi tőzsdekrach 1875-1890 Tisza Kálmán kormánya: „kemény kéz” politikája a nemzetiségekkel szemben, viták Ausztriával a vám- és kereskedelmi egyezmény körül: Tisza felmondja a megállapodást – végül kompromisszum: vámok csekély emelkedése, külső agrárvámok növelése, magas pénzügyi vámok, a fogyasztási adót a termelő állam szedheti be. 1876. március 16 közigazgatási bizottságokat létrehozó törvény: egyfajta megyei minisztériumok felállítása, amit a főispán (vagyis a kormány) irányít. 63 vármegye és 24 törvényhatóságú város marad. Megyésítik a székely és szász székeket, illetve a hajdú és jászkun kerületeket 1876. április 3 gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló törvény:

elsősorban a munkaadókat védelmezi. 1877. Tisza kísérletet tesz a pénzrendszer dualista átalakítására, amit az O-MB elutasít – erre Tisza benyújtja lemondását, mire Ferenc József ráveszi az O-MB-t, hogy engedjen. Február 25-én megállapodnak: kétnyelvű pénz, Magyarország 30%-ot vállal az államadósságból, amiért részesedést kap a bankjegyjövedelemből és 50 milliós állandó hitelállományt a magyar igénylők részére. 1878. május 27 bevezetésre kerül az új Büntető Törvénykönyv, a Csemegey-kódex 1878. július 29 – október 20 Lezajlik Bosznia-Hercegovina okkupációja (megszállása) – mely válságot okoz elsősorban Ausztriában (liberális bukás – Eduard Taafe alakít kormányt). A 80-as években kezd kialakulni az agrárius-mozgalom: a nagybirtok pozíciójának megőrzéséért. Szintén felerősödik az antiszemita mozgalom 1881. február 14 megszervezésre kerül a csendőrség, Budapesten rendőrszervezet áll fel, mely

vidéken is folytathat nyomozást. 1882. április 4 Tiszaeszláron eltűnik Solymosi Eszter: sor kerül a tiszaeszlári vérvád néven elhíresült esetre (ítélet 1883. augusztus 3) 1885. április 25 A főrendiház reformja 1889. január 30-án Rudolf főherceg öngyilkosságot követ el 1890. március 9 Tisza Kálmán menesztése: bukásának közvetlen oka a véderő korszerűsítéséről szóló törvény vitája, az ürügyet pedig a honossági törvény módosításának leszavazása szolgáltatta. Ettől kezdve a sorozatos kormányválságok jellemzőek, kiéleződik az agrárius-merkantil ellentét, felerősödnek a nemzeti követelések a hadsereg, vámterület illetve a magyar nemzeti bank ügyében. 1890-1892 Szapáry Gyula kormánya: Wekerle Sándor pénzügyminiszter 1892-ben bevezeti az aranyvalutát (korona és fillér); Csáky Albin megkezdi az egyházi reformjavaslat kivitelezését; Szilágyi Dezső igazságügy miniszter pedig 1891-ben munkaszüneti nappá

nyilvánítja a vasárnapot, illetve bevezeti az ipari és gyári munkások betegbiztosítását. Békéscsabai és battonyai parasztmozgalmak (1891). 1892-1895 Wekerle Sándor első kormánya: helyreáll az államháztartás egyensúlya, a kereseti adó helyett jövedelmi adó kerül bevezetésre. 1894. március 20 Kossuth Lajos halála 1894. április 22 leverésre kerül a hódmezővásárhelyi zavargás, majd megkezdődik Szántó Kovács János pere. 1894. május 17-25 Memorandum per az erdélyi román vezetők ellen – a Román Nemzeti Párt betiltása. 1894. december 9 egyházpolitikai törvény: kötelező a polgári házasságkötés, polgári anyakönyvezés bevezetése, a szülők megegyezhetnek gyermekeik vallásáról a vegyes házasságokban (1895. október 16 az izraelita vallás bevetté nyilvánítása) 1895-1899 Bánffy Dezső kormánya 1896. április 21 milleniumi deklaráció („Treuga Dei”), átadják a Nagykörutat, a földalattit, a Városligetet, a Ferenc

József hidat; 1896. augusztus 1 létrejön a Közigazgatósági Bíróság 1898. augusztus 4 „ischli klauzula”: 1903-ig törvényi szabályozás nélkül is fennmarad a közös vámterület. A kormánypárti hatalmaskodás, a hatalmi visszaélések, a korrupciós ügyek ellenszenvet szülnek a miniszterelnökkel szemben. 1898. december 6 Lex Tisza (kétszakaszos törvényjavaslat): a kormánynak adandó felhatalmazásról az Ausztriával való gazdasági és költségvetési egyezségre. A bukáshoz vezet. 1899-1903 Széll Kálmán kormánya: 1899. december 28-án eltörlésre kerül az őrlési forgalom (ipartörvény). Megmarad a lehetőség az obstrukcióra (agyonbeszélés), szabályozásra kerül a képviselők összeférhetetlensége, elfogadják az indemnitást (az új költségvetés elfogadásáig a régi szerint gazdálkodhat a kormány), kimondásra kerül az önálló magyar vámterület, de érvényét 1907-ig halasztják, az O-MB 1910-ig hosszabbításra kerül.

1902. december 31 Széll-Koeber-féle megegyezés a magyar mezőgazdaságot is védő új vámtarifákról. Bukását az újoncmegajánlás körüli vita okozza. 1903. június-november Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. szeptember 17 chlopyi hadparancs, melyben Ferenc József kijelenti, hogy ragaszkodik a hadsereg egységéhez – 26-án megalakul a 9-es bizottság a katonai és nemzeti javaslat kidolgozására. 1903-1905 Tisza István első kormánya: éles ellentétek az ellenzékkel. 1904. november 18 párhuzamos ülések törvénye: korlátozták a napirend előtti felszólalásokat, a név szerinti szavazásokat, a zárt üléseket, tiltják az idézgetéseket a felszólalásokban. Másnap válaszul megalakul a „Vezérlő Bizottság”: ellenzéki koalíció (Függetlenségi Párt, Katolikus Néppárt, Új Párt (Bánffy Dezső), Demokrata Párt, Nemzeti Párt) – vezetői Kossuth Ferenc és Apponyi Albert lesznek. December 13-án zajlik a „parlamenti csata”: az

ellenzék tagjainak randalírozása, melynek során megverik és kihajítják a teremőröket, szétverik a berendezést és az elnöki emelvényt – Tisza feloszlatja a parlamentet. 1905. január, a választásokon az ellenzéki koalíció elsöprő győzelmet arat – Tisza István lemond. 1905-1906. Fejérváry Géza kormánya: Ferenc József nevezi ki és nem az ellenzéki koalíció tagjaiból („Darabont-kormány”). Szeptember és október között Tisza István útmutatása alapján igyekszik a kormány közvetítőként fellépni, majd ennek kudarca után a saját program megvalósításába fognak. A hangsúly a választójogi reformon, illetve a 9-es bizottság katonai és nemzeti javaslatainak esetleges elfogadásán van. Kristóffy József belügyminiszter egyezséget köt a Szociáldemokrata Párt vezetőjével, Garami Ernővel (Kristóffy-Garami paktum), melynek hírére kitör az „úri ribillió”: alkotmányvédő bizottságok és nemzeti ellenállási körök

alakulnak – ez vezet a bukáshoz. 195. október 3-án a horvát ellenzéki politikusok a magyarországi koalíciót támogató határozatot fogadnak el. 1906. április 4 az ellenzéki koalíció és az Udvar paktumot köt: meghosszabbításra kerül a vámközösség, lemondanak a nemzeti hadsereg ügyéről stb. 11-én feloszlik a Szabaelvű Párt 1906-1910 Wekerle Sándor második kormánya (ifj. Andrássy Gyula belügy-, Apponyi Albert vallás és közoktatásügy-, Kossuth Ferenc kereskedelem ügyi-, Darányi Ignác földművelésügy-, Polónyi Géza igazságügy miniszterek). A szocialista és agrármozgalmak, megmozdulások durva leverése. 1907. június 2 Lex Apponyi: a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a magyar nyelv oktatását. 1907. augusztus 11 törvény a gazda és a gazdasági cseléd jogviszonyáról: megtiltják a robot jellegű szolgáltatásokat, a cselédek évközbeni elköltözését, a szervezkedést, cselédlakások építésének kötelezettsége.

1907. október 3 megújításra kerül a vámszövetség Új pártalakulások: Függetlenségi és 48-as Balpárt (1908, Szappanos István, Nagy György); Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt (1906, Áchim András – 1911-ben meggyilkolják); Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt (1909, Nagyatádi Szabó István), a Függetlenségi Párt kettéválik 1909-ben: 48-as Függetlenségi Kossuth Párt (Apponyi, Kossuth) és Függetlenségi és 48-as Párt (Justh és Holló Lajos, majd Károlyi Mihály). 1908. október 5 Bosznia-Hercegovina annexiója 1910-1912 Khuen-Héderváry Károly második kormánya 1910. február 19 megalakul a Nemzeti Munkapárt (Tisza István), azonnal nagy fölénnyel nyeri a választásokat. 1912. május 23 általános sztrájk Budapesten a véderőreform és Tisza házelnöki kinevezése miatt (Vérvörös csütörtök) – kemény karhatalmi fellépés, halálos áldozatok. Június 4-én nem engedik felszólalni az ellenzéki

képviselőket, a renitenseket (köztük Károlyi Mihályt) a teremőrök távolítják el – elfogadják a véderőjavaslatot. 1912. július 7 Kovács Gyula képviselő merényletkísérlete Tisza István ellen 1912-1913 Lukács László kormánya 1913. április 30 választójogi törvény: lejjebb szállítják a műveltségi cenzust, megmarad a vagyoni- és adócenzus, Budapesten bevezetésre kerül a titkos, illetve a listás szavazás, átalakítják a választókerületeket. 1913. május 27-től Désy-Lukács per: bebizonyosodik, hogy Lukács pénzt vett fel a Magyar Banktól a választásokra, akkor mint pénzügyminiszter. 1912-1913 fordulóján Tisza István tárgyalásokat folytat a Román Nemzeti Párttal, melyek nem hoznak eredményt, de csak 1916-ban, Románia hadbalépésekor szakadnak meg véglegesen. 1913-1917 Tisza István harmadik kormánya 1914. június 21 megalakul az Országos Polgári radikális Párt: 21 év fölött minden férfi és nő kapjon általános,

titkos és egyenlő választójogot, szüntessék meg a főrendiházat, a virilizmust, radikális földreformot és szociális intézkedéseket követelnek. 1914. június 28 Gavrilo Princip meggyilkolja Szarajevóban Ferenc Ferdinándot és feleségét Július 13-án Tisza István beleegyezik az ultimátumba. Augusztus 12-23. 1 drinai csata: a monarchia kudarcát hozza, majd ősszel újabb kudarc; vereség Galíciában – az oroszok betörnek Kelet-Magyarországra, novemberre az orosz támadás is kifullad. 1915. március 22 elesik Przemysl erődje, 120 000 hadifogoly – a Kárpátokban zajló súlyos harcokban 800 000 katona a veszteség 1915. május 23 Olaszország az ANTANT oldalán lép hadba – a frontvonal az Isonzó völgyében húzódik. 1915. július 3 Przemysl visszavétele, majd Lemberg, Varsó, Breszt-Litovszk elfoglalása; Bulgária hadba lépése után Szerbia elfoglalása ősszel. 1916. elejére megszállják Montenegrót és Észak-Albániát; júniusban zajlik az

első Bruszilovoffenzíva Augusztus 27-én Románia is hadba lép, három hadsereg tör be Erdélybe, de német segítséggel (Mackensen) kiverik őket, majd elfoglalják Bukarestet. 1916. november 21 meghal I Ferenc József – december 30-án IV Károlyt koronázása a Mátyás-templomban. 1917. február 17 IV Károly kísérletet tesz a béketárgyalásokra, de kudarcot vall 1917. április 6 az USA hadbalépése 1917. júniusában Tisza István lemond a IV Károllyal folytatott választójogi vita miatt Június-augusztus: Esterházy Móric kormánya Megalakul a Választójogi Blokk (MSzDP, Függetlenségi Párt, Polgári radikálisok). 1917-1918 Wekerle Sándor harmadik kormánya: nem tud úrrá lenni a válságon. 1918. március 3 breszti béke, 5 bukaresti béke 1918. október 16 IV Károly bejelenti Ausztria föderalizálását – Károlyi Mihály felirata a békekérelemről. Másnap Tisza István parlamenti beszédében beismeri a vereséget. 23-24-én megalakul a Nemzeti

Tanács