Történelem | Középiskola » Az I. világháborút lezáró békerendszer hosszútávú hatásai

Az I. világháborút lezáró békerendszer, hosszú távú hatásai 1917-ben már mindenki a világháború lezárását akarta, persze igazságosan. Az Egyesült Államoknak csupán Németország legyőzése volt a célja, így liberálisabb békefeltételeket tudott kialakítani mint a hadviselő európai országok. Wilson elnök 1918 januárjában fogalmazta meg 14 pontját. Ezek a pontok az embereket a tisztességes befejezés reményével tölthette el. A Wilson-i pontok: − a titkos diplomácia megszüntetése, a kormányok közötti nyílt tárgyalás − a tengerhajózás szabadsága − nemzetközi kereskedelmi egyenlőség, a gazdasági korlátozások megszüntetése − a gyarmattartó országok jogainak korlátozása − a fegyverkezés csökkentése − a megszállt területek kiürítése Európában − a török uralom alatt levő népek autonóm fejlődésének biztosítása − független Lengyelország − Népszövetség felállítása a béke biztosítására

− a nemzeti elv érvényesítése a határok meghúzásakor − Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőség 1918 január 18-án Párizsban megnyílik a békekonferencia. Az egész konferencia a revans hangulatában telt (pl. a helyszín: a tükörterem, Németország 1871-ben, ugyanezen a napon itt kiáltotta ki a császárságot). A vesztes országok nem vehettek részt a tárgyalásokon, egyetlen lehetőségük a békediktátum aláírása volt. 27 állam vett részt Az öt nagyhatalom miniszterei és külügyminiszterei alkották a Tízek Tanácsát. Ez a tanács felügyelte a több mint ötven bizottság munkáját. A győztesek ötösfogatát az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta. Az európai ügyekben a "Négy Nagy" , Wilson, Lloyd George, Clemenceau és Orlando döntött. Békecélok: − Anglia igényt tartott a német gyarmatokra, a német tengeri hatalom megtörésére, de nem akarták

azt sem, hogy Franciaország lépjen Németország helyére a kontinensen. − Franciaország a német uralom teljes körű, és hosszú távú megtörését szerette volna. Ezt az utódállamok támogatásával akarta elérni. − Olaszország területeket akart szerezni, valamint a Földközi-tengeren vezető nagyhatalommá előlépni. − Egyesült Államok: csak a távolkeleti, a szibériai valamint a dél-amerikai területeken volt érdekelt. A német békeszerződés aláírása után ki is vonult a tárgyalóteremből A szerződések ún. békediktátumok, a veszteseket egyszer meghallgatják, de nem változtathatnak a feltételeken, csak az aláírás marad a számukra. 1919 június 28-án aláírták a német békeszerződést. Ennek értelmében Elzász-Lotharingia visszakerült Franciaországhoz, de kapott területeket Dánia és Belgium is. A Saar-vidék a Nemzetek Szövetsége felügyelete alá került, de 15 év múlva népszavazást kellett kiírni

hovatartozásáról. A Rajna-vidéket demilitarizálják Danzig(Gdansk) szabad város lesz ( tengeri kiutat biztosít Lengyelországnak ), az összeköttetést biztosító folyosó kettévágja Poroszországot. Lengyelország megkapja Nyugat Poroszország, Felső Szilézia valamint Pomeránia egy részét. Németország elveszti összes gyarmatát is. A Rajna bal partja valamint Köln, Koblenz és Mainz 15 évire szövetséges megszállás alatt marad, kiürítésük a német jóvátétel teljesítésétől függ (23-ban megszállják, a Ruhr-vidéket, mert a németek nem fizetnek). Leszögezték, hogy Németország nem csatlakozhat Ausztriához (Anschluss). Németország max 100 ezer fős hadsereget tarthat meg a belső rend fenntartására, megtiltják a fegyverkezést, az általános hadkötelezettséget, a modern fegyvernemek (repülők, harckocsik) tartását. A jóvátétel összegéről 1921 májusában döntenek (130 mrd. márka lesz), azonban a békeszerződés 20 mrd márka

azonnali kifizetésére kötelezte Németországot. A békeszerződés természetesen sérti a németeket, megkezdődik a szervezkedés. A katonák félkatonai klubokba, szervezetekbe "mentik át" magukat. Igen fogékonyak lesznek a szélsőséges, revans politika iránt Németország a háború után igen leromlott állapotban van, így nem fogja tudni fizetni a jóvátételt. Emiatt azonban az Antant szövetségesei nem fogják tudni visszafizetni a háborúban az Egyesült Államoktól felvett kölcsönöket. 1919 szeptember, Saint-Germain-en-Laye-ben aláírják a békeszerződést Ausztriával. Ausztria a korábbi Német-Ausztria nagyságára zsugorodott. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság megkapta Krajna és Karintia egy részét, valamint Dalmáciát és Dél-Stájerországot. Lengyelország Galíciát, Románia pedig Bukovinát. Ausztria elismerte az önálló Csehszlovákia létrejöttét, ezzel mintegy 3 millió német került idegen országba. Klagenfurt

népszavazással Ausztriánál maradt, míg Sopron Magyarországhoz (leghűségesebb város). Burgenlandot Ausztriához csatolták. 1919 november, Neuilly-ben aláírták a békeszerződést Bulgáriával. Északon és délen kisebb határmódosítások voltak Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság javára. Görögország javára le kellett mondania Macedonia déli részéről, ezzel elvágták az Égei- tengertől. A szövetségesek már 1917 március 30-án elismerték a független, önálló Lengyelországot, és ezt az 1919 június 28-án aláírt szerződéssel meg is erősítették. A békekonferencián ún. kisebbségvédelmi törvények is születtek Az aláíró országok kötelezték magukat arra, hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Ezeket azonban nemigen tartják be. 1920 június 4, Versailles (Trianon)-ban aláírják a magyar békeszerződést. Az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak, Szerbiának

és Romániának a támogatásért cserébe. Ennek tudatában a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. A történelmi Magyarország 282 ezer km2-ről 93 ezerre csökkent, a lakosság 20,8 millióról 7,6 millióra. A magyarok 30%-a idegen határok mögé került A hadsereg maximálisan 35 ezer fő lehetett, megtiltották az általános hadkötelezettséget, jóvátételt kellett fizetni. Megkötések voltak az utak, vasutak és határátkelőhelyek építésében is. A nyersanyagforrások nagy része elveszett, a mezőgazdaság visszaesett, az ipar torzult. Elveszett a só és nemesfémbányák nagy része is. Csökken a vasérctermelés, ugyanakkor nálunk marad az ország közepén elhelyezkedő kohászat. A legnagyobb veszteség az erdőgazdaságot érte (16% maradt meg) A közlekedési csomópontok a másik oldalra kerültek, jelentős gondokat okozva. 100 évvel esett vissza a közlekedés színvonala. A mezőgazdaság

1/3-ra, az ipar 1/5-re esett vissza Németországhoz hasonlóan nálunk is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Az emberek fogékonyak lettek a revízióra, az ezt hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. Propaganda versek születtek, a reggeleket Magyarország "feltámadásáért" könyörgő imákkal kezdték. Trianon hatásai: A békerendszer egy jól működő piacot darabolt szét. Pl Magyarország fedezte a nyugat élelmiszerellátásának 90-95%-át, míg cserébe iparcikkeket kaptunk. Kialakulhatott volna egy laza nemzetszövetség a háború után, azonban a felszított nemzeti gyűlölködés határozta meg a politikát, nem pedig a józan gazdasági racionalitás. Jelentősen lecsökken az egymással való kereskedelem (1/4-1/5-re). Az országok inkább nyugatról szerzik be szükségleteiket Csehszlovákia és Ausztria például az Egyesült Államokból. Magyarországon nem volt textilipar, ezért elkezdi fejleszteni elavult nyugati gépekkel,

miközben az aktuális húzóágazat már a gép illetve az autógyártás, az elektromos ipar. Az országok féltek a függésbe kerüléstől Visszatérő pénzügyi válságok, kicsi beruházókedv jellemezte a térséget. A betétállomány mindössze 10-15%-a a háború előttinek, nagy a szegénység. Ausztria és Magyarország nagyösszegű népszövetségi kölcsönöket kap. Ezek igen drágák, azonban bizalmat ébresztenek a magántőkében is, mérsékelt gazdasági fellendülés indulhat meg