Pszichológia | Felsőoktatás » Érzelem

ÉRZELEM - A valóság tárgyaihoz, jelenségekhez való szubjektív viszonyulás, közvetlen átélés formájában. Az érzelmeknek poláris jellege van - Az érzelem pozitív - negatív töltése attól függ, hogy a tevékenység, melyre késztet sikeres vagy sikertelen. - Speciális viszonyt jelöl - Az érzelem nem követi, hanem tartalmazza a szituáció értékelését, egy semleges izgalom és egy mechanikus asszociáció egymásra hatása interakciója. Az izgalom - minden emóció közös és nélkülözhetetlen alkotóeleme - nem érzelem, ahhoz, hogy az legyen szükség van egy asszociációra, mely lényegéből adódóan tanult, tapasztalati tényező - Ebből következően az érzelem egy veleszületett és egy tanult tapasztalati faktor elválaszthatatlan egysége, interakciója. - Az izgalom nem általános, a kéreg jelentős részére szétterjedő, hanem lokális asszociációhoz társul, melynek eredménye a konkrét érzelmek kibontakozása (harag, öröm,

szeretet,) Az érzelmi élmény: - feszültségtartalom - kognitív ( tanult ) cselekvésszabályozásban Az érzelmek fajtái: - elemi – velünk született (öröm, fájdalom, félelem) - tanult – tapasztalat szerzéssel kialakult, kialakult érzelmek, melyek tartalmuk szerint lehetnek: - esztétikai: természetben és a fellelhető művészetben néphez kapcsolódó szubjektív viszonyulásunk (szép, rút) - erkölcsi érzelmek: azerkölcsi normákhoz, szabályokhoz kapcsolódó szubjektív viszonyulás (feladat, csalódás, kötelességtudat, hazafiság, együttérzés) - intellektuális érzelmek: a megismeréshez kapcsolódó szubjektív viszonyulásunk (tudásvágy, kíváncsiság, érdeklődés, kudarcélmény, evidenciaélmény, kétely) Az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmeket magasabb rendű érzelmeknek nevezzük. Az érzelmek kifejeződései - szándékosan (általában verbálisan) - önkéntelenül (vegetatív kísérő jelenségekben - arcpír,

sápadás, pulzusszám, vérnyomás, izzadás) - GBR: galvanikus bőr reflex (poligráfia eleme a hazugság vizsgálat - mimika - gesztusok - vokális intonáció (hangok általi) 1